Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-31 / 53. szám
Thursday, December 31, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Súlyosbodik a vietnami helyzet (Folytatás az első oldalról) álló saigoni szállását. A nyolcemeletes betonépület pincéjében felrobbant bomba olyan nagy kárt tett, hogy az egész épület hasznavehetetlenné vált. A merénylet következtében 2 amerikai meghalt és 52 amerikai és 13 vietnami megsebesült. Mi rejlik a vietnami események mögött? Washingtonban terveket szőttek Vietnamban az utolsó néhány héten gyorsan lepergő események, de különösen az elmúlt hét fejleményei sok találgatásra adtak anyagot a sajtónak. A hirekből nyert értesülések szerint Johnson elnök és a kormány nagy aggodalommal tekinti az eseményeket és a legnagyobb elővigyázatosságot ajánlják a további lépésekben. A dél-vietnami kormánynak a népi erők ellen amerikai segitséggel folytatott háborúja egyre nagyobb ellenállásba ütközik. Mind a kormánycsapa- tok, mind az amerikai u.n. “tanácsadók” egyik vereséget a másik után szenvedik és a katonai és politikai szakértők, habár nyilvánosan nem ismerik be, de már tudomásul vették, hogy a győzelem kilátástalan. Csak két lehetőség kínálkozik. Ezeknek egyike az amerikai csapatok kivonása Vietnamból és a békés tárgyalások a kiegyezésre az összes érdekelt felek részvételével és a béke helyreállítása. A másik lehetőség a háború kiterjesztése Észak- Vietnamba, Laoszba és az egész indo-kinai félsziget területére, amellyel az a kockázat jár, hogy Kina és a Szovjetunió sem nézné ezt tétlenül. Ez viszont megnyithatná egy újabb világháború Pan- dora-szelencéjét. A kivonulás és a béketárgyalás lenne az ésszerű megoldás. Az amerikai imperializmus azonban nem az ésszerű megoldásokat keresi, hanem hatalmát és befolyását igyekszik megvédeni és kiterjeszteni, a népek rovására. Az évek óta tartó vietnami konfliktusba az Egyesült Államok óriási ösz- szegeket, felszerelést és emberáldozatot fektetett be. Most nem hajlandó számot vetni avval, hogy mindez hiábavaló, minden erkölcsi alap nélküli beavatkozás volt. Ehelyett Washingtonban az elnök, Rusk külügyminiszter, McNamara honvédelmi miniszter, Maxwell D. Taylor dél-vietnami követtel zárt ajtók mögött megbeszéléseket folytatott arravonatkozólag, hogyan terjesszék ki északra a vietnami háborút a legkisebb rizikó mellett és olyan módon, hogy az Egyesült Államok szerepe lehetőleg titokban maradjon. A Wall Street Journal nov. 18-i cikke szerint, a kormány azon az állásponton van, hogy az egyre jobban megnyilvánuló népi ellenállás és Saigonban a politikai helyzet felbomlása megköveteli, hogy Amerika határozott lépéssel megmutassa hatalmát és harci készségét. Az errevonatkozó lehetőségek közé tartoznak — a Wall Street Journal szerint — a laoszi kormány beleegyezésével és közreműködésével történő bombázások Észak-Vietnam területén, gerillák megszervezése az északi hegyvidékeken, a Hanoi-környéki gyárterületek, hidak, országutak bombázása amerikai repülőkről és hadihajókról. Ezalatt a U.S. tengerészet kordont vonhat a dél-vietnami tengeren, a külföldről jövő segély megakadályozására. Honnan ered a népi erők felszerelése? Rövid idővel ezután jött a hir, hogy a laoszi kormányfő, Souvanna Phouma herceg beleegyezett abba, hogy országa területén Amerika bombázhatja az u.n. Ho Chi Minh útvonalat, amelyen át állítólag a délvietnami népharcosok municiót kapnak Észak-Vietnamból. Ismét a Wall Street Journal cikkéből idézünk. A nov. 12-i lapszám cikke beszámol arról, hogy a vietnami hadi szintéren levő amerikai kormánymegbízottak másképp látják a helyzetet. “Egyesek véleménye szerint a ‘Vietcong’ hadi ellátásának csak 5 százaléka jön északról.” Majd a cikk további része igy szól: “A U.S. kormány azáltal, hogy bőségesen ellátja fegyverrel és munícióval a délvietnami hadsereget, akaratlanul sokkal jobb beszerzési forrást nyújt, mint akár Kina, akár Észak- Vietnam ... Az amerikai katonaság jelentése szerint a Vietcong 1962 januártól ez év júniusáig 18 ezer 500 fegyvert (többnyire amerikai készítésűt) fogott el. Újabban a kommunisták olyan hatásos amerikai fegyvereket kerítettek kézre, mint a 81 mm. mozsárágyuk, az .50 kaliberű gépfegyverek és az 57 mm. automatafegyverek. Ezeket a modern fegyvereket a leghalálosabb pontossággal használták amerikai helikopterek és dél-vietnami tankok és csapatok ellen.” Az amerikai pilóták nevetségesnek tartották azt a feltevést, hogy egyáltalán létezik egy hadiszálli- tási útvonal Laoszon keresztül, Észak- és Dél-Vietnam között. Egyikük megjegyezte “Furcsa célpont a légi bombázóknak egy féltucat bambuszrudakkal cipekedő fiú”.. . Egy másik pilóta igy méltatlankodott: “Amikor a municiós útvonal bombázásáról beszélnek, azt képzelik, hogy valami országúton nagy teherautók száguldanak egymást követve. Ebben a háborúban ilyesmi nem létezik.” Négy héttel ezelőtt a nép és a buddhisták egyre jobban megnyilvánuló ellenállása következtében ingadozó dél-vietnami kormány megmentésére az amerikai tanácsadók, Taylor követ vezetésével, mindent megtettek, hogy megakadályozzák a katonai klikket a kormányhatalom átvételében. Az amerikai tanácsadók közbelépésére “demokratikus” keretek között működő uj kormány alakult, amely igyekezett megállapodásra jutni a buddhista vezetőkkel, de különben tovább folytatta az eddigi politikát. így megmaradt a látszat, hogy az Egyesült Államok egy demokratikus kormány kérésére és annak érdekében nyújt katonai segélyt. Nguyen Khanh a "hazafi” Különös, hogy ezek után az a Nyuyen Khanh generális, aki egy teljes évig élvezte a U.S. támogatását és csakis evvel a támogatással tudott megmaradni a kormány vezetésében, most hirtelen Ame- rika-ellenes nótát fuj és tiltakozik az amerikai beavatkozás ellen a dél-vietnami kormány politikájába. A hirtelen megnyilvánult, fennkölt nemzeti érzések nagy gyanút keltenek bennünk, mert attól tartunk, hogy ez a fordulat is a washingtoni tárgyalások agyszüleménye lehet. A katonai klikk Saigonban feloszlatta az ideiglenes Nemzeti Bizottságot, felfüggesztette az ideiglenes alkotmányt és Khanh generális vezetésével önállóan, amerikai beleszólás nélkül akarja folytatni a népi erők elleni háborút. Nagyon erős a látszata annak, hogy ha evvel az “önálló akcióval” kiterjesztik a háborút Észak- Vietnamra, az Egyesült Államok szépen moshatja kezét, mint amelynek semmi része sincs ebben. Sőt, avval is érvelhetnek Washingtonban, hogy ők óvatosságra intettek és elitélték a katonai puccsot. Érvül hozhatják Johnson elnök nemrég tett kijelentését, hogy a kormány nem látja szükségesnek a jelen helyzetben a háború északra való kiterjesztését. Lehetséges, hogy a saigoni katonai klikk előretörése, Washingtonból eredő egyik “pompás ötlet”, Szerintünk ez lesz az az eszköz, amely majd “kikaparhatja a forró gesztenyét a tüzből.” Avval azon ban nem számoltak, hogy a világ közvéleménye és a népi erők Vietnamban és másutt hogyan fognak reagálni az ilyen fejleményekre. Levél Vietnamból, amelyhez nem kell magyarázat A N. Y. Times dec. 24-i számából idézzük a következő cikket: “John King kapitány számára a háború ‘hosszú, unalmas időszak volt, megszakítva rövid, pokoli időszakokkal’. Az ő részére a háború elnyűtt fegyverekből, egyedüllétből, elillanó ellenségből, anyag pazarlásból állt és olyan vezetőkből, akik tanácsot kérnek, de nincs rá szükségük és olyan feljebbvalóból, aki nem továbbította kritizáló jelentését. John King kapitány dec. 12-én, 32 éves korában, fejében golyóval meghalt Dél-Vietnamban. Bradenton, Fla.-ban született... 17 éves korában beállt katonának, harcolt Koreában és 15 év alatt közlegényből kapitánnyá léptették elő. Felesége és 5 gyermeke van Sebring, Fla.-ban és Mrs. King jövő hónapra várja a hatodikat. King kapitány háborús tapasztalatai megelevenedtek hazaküldött leveleiben, amelyeket Saigonba való megérkezése után, szeptember végén kezdett el Írni. A beszámoló egy telegrammal ért véget. Az alábbiak kivonatok leveleiből: Okt. 3. Ugylátszik győzni fogunk itt, de nem máról holnapra. Több idő kell hozzá. Ha elveszítjük ezt az országot, amely Délkelet-Ázsia kapuja, akkor nem lehet tudni, mi más kerül még a vörösök kezére. Okt. 19. Ugylátszik, ez is olyan, mint Korea volt, hosszú, unalmas időszakok, megszakítva rövid pokoli időszakokkal... Az Egyesült Államok évente sok millió dollárt pazarol el avval, hogy tanácsadókat küld ide. Az itteniek nem tudnak semmit, de vagy túl büszkék, vagy túl buták ahhoz, hogy beismerjék. . . Meghallgatják tanácsainkat, egyetértenek velünk, aztán mennek és megszegnek minden taktikai alapelvet. . . a háborút csak imv lehet megnyerni, ha a U.S. sarkára áll és kijelenti. hogy a mi tanácsadóink terveznek meg minden taktikai lépést, minden egyes parancsnokságon. . . Kérlek benneteket, ne hozzátok nyilvánosságra, amiket itt mondtam, legalább is egyelőre. Dec. 1. Jelenleg nagy csávában vagyok. Egyelőre még nem tudom, milyen súlyos ez az ügy^ de azt hiszem, megfelelő emberek állnak mögöttem... t.i. minden hónapban el kell készítenem egy vezetőségi és statisztikai átértékelést arról a zászlóaljról, amelynek én vagyok a tanácsadója. Ezt elkészítettem november hónapra, olyan feljegyzett megfigyelésekre alapítva, amelyeket saját magam és Sgt. Jones mindennapos munkánk folyamán végeztünk. Hogy a jelentésnek értéke legyen, kell hogy a pontos valóságot tükrözze vissza és aszerint készítettem el. .. a jelentés lényeges és fontos részeit nem kielégítőnek kellett nyilvánítanom, mert megmutatja a zászlóaljparancsnok és alantasainak hatástalan működését... Nos, a közvetlen feljebbvalóm a jelentést nem továbbítja a hadosztályhoz. Nyilván nem akarja, hogy az igazság napvilágra kerüljön, különösen miután jelentésem Washington, D. C.-ig megy. Nem vagyok hajlandó hazudni, csak azért, hogy őt és a többieket jó színben tüntessem fel, mert ha ezt megteszem, akkor igazán nincs értelme a mi ittlétünknek és annak, hogy nap-nap után, életünk kockáztatásával próbáljunk tanácsot adni. Preston ezredes még mindig mellettem van. Holnap nagy gyűlést tartunk erről a kérdésről. Ha nem nekem adnak igazat, akkor igazán nagy bajban leszek. Ezen levél után egy sürgöny érkezett a Pentagonból King szüleihez dec. 12-én, amelyben ez állt: “A honvédelmi miniszter kérésére sajnálattal tudatom önöket, hogy fiuk, John E. King kapitány, az ellenség támadásának következtében, dec. 12-én meghalt Vietnamban... A vietnami hadcsapatokat kisérte, amikor az ellenség rajtukütött és támadást kezdett.” HOGY HALT MEG ÁLMOS FEJEDELEM A Szlovák Tudományos Akadémia régészei történettudományi és archeológiái szempontból nagy jelentőségű ásatásokat végeztek Zemplén község határában s a föld mélyéből fejedelmi sirt tártak fel. A sir feltehetően Álmos vezér sírja: ezt a feltevést elfogadta Fettich Nándor, a honfoglalás korának ismert magyar kutatója is. A sir feltárásával, amelynél érdekes leletek kerültek felszínre, megerősödve került újra előtérbe az a régi feltevés, hogy a 76 éves Álmos vezér, aki a besenyők nyomása elől Nyugatra húzódva uj hazába vezette a magyar népet, nem természetes halállal halt meg, hanem — megölték. Ezt a feltevést Anonymus, a honfoglalás korának első krónikása nem említi, a XIV. századtól azonban felbukkan a lehetősége, s ez most a zempléni sir feltárása után, uj erőre kapott. Miért ölték meg Álmost? Felvetődik az a kérdés is: vajon szakrális— áldozati — vagy politikai gyilkosság áldozata lett? Fettich Nándor magyar tudós, aki behatóan foglalkozott a zempléni sirlelettel, elveti az áldozati halál feltételezését, s a politikai gyilkosságot véli valószínűnek. S arra, hogy mi lehetett az oka az idős magyar fejedelem meggyilkolásának, a következőket hozza fel: Igaz ugyan, hogy Álmos átadta a fejedelmi jogok gyakorlását Árpádnak, a méltóság jel vények azonban, melyeknek az ősmagyarok mágikus erőt tulajdonítottak — továbbra is nála maradtak. És a régészeti forrásanyagok arról is tudnak, hogy Álmos elégedetlen volt a magyaroknál meghonosodott törzsi szervezettel, s párthiveivel egy modern feudális állam terveit szövögette. A feltételezések szerint Álmos sorsának alakulásában a magyarok fősámánja játszotta a főszerepet. Anglia “munkás” kormánya megtiltotta a fegyverszállítást Dél-Afrikába, ami jó intézkedés. Újra hatályba léptette a törvényt, amely a brit nemzetközösség (Commonwealth) államainak színes lakosságát az Angliába való bevándorlásban korlátozza, ami kétes értékű. Egyben a Parlament tagjainak évi fizetését 5,350 dollárról 9,100 dollárra emelte, ami az ország rossz pénzügyi egyensúlyán aligha segít. ______A. A/WCR1KAI w Published every week by Hungarian Word, Inc. ' 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 [ Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 ander the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden | “ás külföldi országba egy évre $12, félévre H.5%.