Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-31 / 53. szám

BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK! A/V\€RIKAI íünt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under ttie act, of March 2, 18”9, at the P.O. of N.Y., N.*u Vol. XIII. No. 53. Thursday, December 31, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N Y. 10003. Telefon: AL 4-039? A NAGY TÁRSADALOM FELÉ- SUTTYOMBAN (Gondolatok az uj évre) Johnson elnök lázasan dolgozik a januárban összeülő uj kongresszus elé terjesztendő törvényhozási programja kidol­gozásán. Ez lesz alapja Johnson elnök társadalmi, gazdasági es politikai programjának, amelynek jelszavául ő a "nagy társadalom" kifejezést használja. Johnson einok eddigi politikai karrierjét az óvatosság jellemezte és már eddig is számos jelét adta annak, hogy ezentúl is ez lesz működési módszerének főjellegzetessége Úgy nyilatkozott, hogy nem fogja a dolgokat elsietni. Nem tesz majd úgy, mint Roosevelt, aki 1933-ban a felavatása utá­ni 100 nap alatt több mint 100 törvényt hajszolt keresztül a kongresszusban. Johnson elnök nyilván úgy véli, hogy nem érdemes, vagy nem kell sietni. "Lassan járj, tovább érsz." A washingtoni riportereknek adott interjújában hangsú­lyozta, hogy Vietnamban például nem lesz változás, nem fog­ja kiterjeszteni a háborút és főleg kerüli majd a nyilt össze­tűzést Kínával. Nem fogja sürgetni a vegyes személyzetű NATO hadiflotta létrehozatalát sem. Belpolitikai téren sem ró majd kezdetben nagy feladato­kat a kongresszusra. Az első hónapokban, úgymond, főleg a társadalombiztosítási törvényre alapozott kórházi és orvosi ellátást (Medicare) fogja szorgalmazni. Ezt követőleg javasolni fogja a szövetségi támogatás emelését a közoktatás terén, az Appalachia nyomorvidék segélyezését és a luxusadók eltör­lését. Hát ezek, tisztelettel legyen mondva, nem éppen eget­verő tervek. Félreértés ne essék, mi helyeseljük ezeket, örü­lünk, hegy Johnson elnök sürgeti, de az az érzésünk, hogy valahogy alábecsüli a megoldásra váró problémák nagyságát, számát és sürgősségét. Johnson elnök nyilván úgy értelmezi az amerikai nép által neki adott hatalmas szavazattöbbséget, mint mandátumot arra, hogy lassan, nyugodtan, kényelmesen majd csak hogy nem SUTTYOMBAN oldjuk meg problémáin­kat. Elfelejtette talán az elnök, hogy tavaly nyáron Amerika a vulkán peremén tántorgott, a néger nép nyilt elkeseredése kitörésének, a faji villongásoknak a peremén, hogy az e prob­lémákat előidéző gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok még mindig megoldásra várnak? Johnson elnök 36 millió dollárral kezdte meg a "háborút a szegénység" ellen. Ez körülbelül egy dollár "támogatást" jelent azon amerikai polgároknak, akik támogatásra szorul­nak e "háboru"-ban . Szakértők szerint 10 ÉVEN ÁT ÉVENTE 10 BILLIÓ DOLLÁRT kellene kormányunknak e célra költe­ni, ha komolyan igyekszik e társadalmi problémákat meg­oldani. Vietnamban az a politika, amely abból áll, hogy "nem terjesztjük ki a háborút", csak hatványozza az ottani válság nagyságát és mélységét, miként azt a legújabb ottani fejle­mények bizonyítják. Johnson elnök "haladjunk előre — suttyomban" mód­szere még a N. Y. Times-t is aggasztja, amely lapot igazán nem lehet a lázas újítási szellem képviselőjének tekinteni. "Az élet központi problémája a konfliktus", idézi a N.Y. Times dec. 20-án vezércikkileg a néhai főbírót, Oliver Wen­dell Holmest. (Mr. Holmes eZt a valóban mélyenszántó bölcse­leti megállapítást, ha nem tévedünk, Marx Károlytól "kölcsö­nözte".) . . "Ez persze csak féligazság. A másik központi prob­léma az együttműködés. Senki sem várja el az elnöktől, hogy minden fronton állandó konfliktusban legyen. De ha az el­nök rém hajlandó nagyobbszabásu politikai harcot kockáz­tatni azokkal a kongresszusi frakciókkal, amelyek eddig is I e-ékketei voltak a társadalmi és politikai haladásnak, akkor nem is számíthat győzelmekre." Amikor már olyan konzervatív politikai napilap, mint nmi’yen a N. Y. Times is, csaknem nyíltan aggodalmat fejez ki Johnson elnök túlságos politikai óvatossága, lassúsága miatt, akkor nyilvánvaló, hegy itt az ideje, hogy az a 43 millió polgár, aki Johnsonra szavazott, aki példátlan méretű mandá­tumot adott neki — nem a suttyomban való előhaladásra — hsne-n problémáink qyors, határozott és alapvető megoldásé ra, félre nem érthető módon juttassa kifejezésre akaratát. írjunk Johnson elnöknek! írjuk meg neki, hogy ne tart­sa véka alatt "nagy társadalmi" programját. És miután John­jelenlegi színvonalon. A máso­dik félévben a munkanélküli­ség megnövekedésétől tarta­nak, amely már most is 5 szá­zalékot tesz ki. Az iskolákból kikerülő fiatalság és az auto­matizálás megállíthatatlan fej­lődése ezt az arányt minden bizonnyal növelni fogja. Támadás a femplomépifok alien i i Ripley, Miss.-ben revolver­lövést adtak le azokra a fehér északi egyetemi hallgatókra, akik a karácsonyi szünet alatt i egy leégett néger templomot ! segítettek felépíteni. I Karácsony éjjelén 3 vagy 4 fehér férfi többször elhajtott az épülőben levő templom előtt és durranó-bombákat do­bott az épületre. Néhány bom- i ba a szemközti üzlethelyiség közelében robbant fel, ahol 4 diák állt éjjeli őrséget. Az j egyik diák egy közeli ház felé indult, hogy segítségért tele- ls ’ fonáljon a sheriffnek. Egy idő I múlva egy másik diák, Jerry I von Korff aggódni kezdett a j másik diák biztonsága miatt és I autón a barátja keresésére in­dult. A bombadobók ezután őt j vették üldözőbe, mire Korff ! vissza akart fordulni, de útját állták. Az üldözők egyike elő- i lépett és revolverrel fenyeget­te. Korff kocsijával valahogy elmenekült, a lövés csak az autót érte. Közben egy harma­dik diák, Dick Cooper is kere­sésükre indult. Megkérdezte egy arramenő autó utasait, hogy láttak-e két kocsit. A ko­csi utasai azt felelték, hogy nem láttak, de megfordultak és Coopert vették üldözőbe. A menekülésben autójának néhány alkatrésze lehullott, a fék is felmondta a szolgálatot és a legközelebbi vörös lámpá­nál nem tudott megállni. Végre eljutott a sheriff hi­vatalához, ahol üldözői “citi­zen’s arrest” jogcímén letar­tóztatták gyorshajtásért. A bí­ró 57 dollár pénzbírságra Ítél­te. Az Antioch néger templom lelkésze fizette ki a bírságot. Ilyen “szerencsés” megme­neküléssel végződött a Kará­csonyi Ácsok karácsonyesti in­cidense. (Lásd korábbi cikkünket a 14. oldalon.) Sulyosliodik a vietnami helyzet Church szenátor helyteleníti az U.S. beavatkozását Vietnamban Lapzártakor érkezett hírek szerint a dél-vietnami Scro- tang közelében kormánycsa­patok elfoglalták a népi had­sereg egyik főhadiszállását, számos ágyúval, fegyverrel és munícióval együtt. A generá­list nem sikerült elfogniuk, mert elmenekült. Az amerikai “tanácsadók” ezt a támadást a kampány leg­sikeresebb akciójának tekin­tik, amely a jelentés szerint a gerillák részéről nagy em­ber-áldozattal járt. A kormány csapatok veszteségét minimál­ják. Beismerik azonban, hogy a győzelmet csak túlnyomó erejű légi támadással, nagy­számú ágyú- és rakétalövő be­vetésével és napalm bomba (gyújtó bomba) használatával érték el. Frank Church, Idaho-i dem. szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja, a Ram­parts katolikus folyóiratnak adott interjúban az Egyesült Államok dél-vietnami politiká­jának teljes megváltoztatását ajánlotta. Helytelennek tartot­ta, hogy a franciák 1954-ben szenvedett veresége után Ame rika beavatkozott Vietnam ügyeibe. Legjobb megoldás­nak tartja Délkelet-Ázsia sem­legesítését és az ENSZ-nek kell adni a felelősséget az or­szághatárok garantálásában. Church szenátor kijelentette, hogy reméli, a U.S. sohasem lesz abban a helyzetben, hogy kivonulásra kényszerüljön, de ha ez mégis bekövetkezik, “ké­szen kell állnunk arra az eshe­tőségre is.” Az idahoi szenátor rosszal­-on elnök szeret a bibliából idézni, mi is idézzünk reki: "Gyertyát sem azért gyújtanak, ho-’y a véka alá. haue'- 'in-v a qyertyatartóba tényék és fényljék mindazoknak, aki' i házban vannak." (Máté 5, 15.) lotta a vietnami háború észak­ra való kiterjesztését. Ostoba­ságnak tartotta azt a nézetet, hogy az északra kiterjesztett háború megmenti a helyzetet délen. Amellett — úgy véli —, ez a végzetes lépés elke­rülhetetlenül magával vonná Kina beavatkozását is. A szenátor nyilvános állás- foglalásával megnövekeue í azoknak a demokrata kongresz szusi tagoknak a száma, akik már eddig is ellenezték a U.S. dél-vietnami politikáját. Ezek között vannak: a szená­tus többségi vezetője. Miké Mansfield, Ernst Gruening, J. W. Fulbright, George McG • vern, Wayne Morse, E. L. Bartlett, Clairborne és Gaylord Nelson szenátorok. Saigonban bombamerénylet érte az amerikaiak szállását Karácsony előestéjén hatal­mas bombarobbanás rázta meg az amerikai katonatisztek ál­landóan szigorú őrség alatt (Folytatás 3-ik oldalon) •I"toftz elnök költségvetési terve kenteni az ország gazdaságát. Előreláthatólag 3 milliárd dol­lár a különböző luxusadók (exise taxes) leszállításából ered, a többi 4 milliárd az ál­lami beruházásokból. A jelek arra mutatnak, hogy az 1965-ös év első felében az ország gazdasága megmarad a A Feher Ház áltál kibocsa tott hivatalos jelentés szerinl Johnson elnök egészségi álla pota kitűnő és előreláthatólag képes lesz az elnöki hivatással járó kimerítő követelmények nek eleget tenni a következe négy évben. Az ország gazdaságának egészségi állapotára már neír mondhatjuk ugyanezt. Habái az általános gazdasági szinvo nal szépen tartotta magát egyre aggasztóbb, sülve« nvoh lémák kerülnek mindjobban előtérbe, amelyekkel az újon­nan összeülő kongresszusnak és az elnöknek szembe kell néznie. Az elnök a julius elsején kezdődő költségvetési évre 6 milliárd dollárral akarja ser­Angliában Franciaországban, Svédország­ig an és Svájcban a tél első hóvihara számos " halálesetet okozott. Még Olaszországban, a Földközi-tenger mentén is havazott. Athénban harmincnégy személyt vád alá helyeztek Gregory Lambrakis baloldali képviselő meggyilko­lásával kapcsolatban. Hét rendőrtiszt és egy jobb­oldali terrorszervezet vezére is a vádlottak között van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents