Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-24 / 52. szám
« AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 24, 1964 A VILÁG KIMRÁUS ÉLETE SZÁMOKBAN Mintegy nyolcvanezer adatot tesz közzé a világ kulturális helyzetéről az a nagy alakú, vaskos kötet, amely az UNESCO uj statisztikai évkönyv sorozatának első kiadványaként most jelent meg. Az ■ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének az uj statisztikai kiadványa terjedelmében sokszorosa a régieknek, amazoknál teljesebb, igényesebb vállalkozásként indul. Táblázatai ■ azonban sok esetben töredékesek, mivel számos ország nem tudta még a kért adatokat összegyűjteni. A világstatisztika teljességén különösen l ést vág a demokratikus Korea és Vietnam kulturális adatainak teljes hiánya s a Kinai Népköztársaság számai is csak elvétve szerepelnek. Ebből a kötetből is hiányzanak továbbá az országok tudományos és műszaki fejlődését bemutató adatok; a könyv előszava kilátásba helyezi ennek a következő kötetekben való pótlását. Ezenkivül sok fontos kulturális területről megfeledkezik az UNES- CO-kiadvány: a szinház- és hangverseny-látogatás, a művelődési vagy kulturházak, az öntevékeny kulturcsoportok működése, az esti és levelező oktatás, a tudományos ismeretterjesztés stb. adatai mind-mind hiányoznak. Ezeken a területeken éppen a szocialista országok értek el kiváló eredményeket, s hasznosítható tapasztalataikat nem volna szabad elhallgatni a világ nyilvánossága előtt, még akkor sem, ha az összehasonlítás itt különösen hátrányos volna a nyugati országok szempontjából. A kulturális színvonalnak ma is egyik fontos mértékéül szolgálnak a könyvkiadás és a könyv- olvasás adatai. Az UNESCO statisztikája időben is összehasonlítható számokat tesz közzé erről: A könyvkiadás fejlődése (1000 müvenként) 1950 1961 Szovjetunió 43,0 74,0 Anglia 17,1 24,9 Japán 13,0 24,2 NSZK 14,0 21,9 USA 11,0 18,1 Franciaország 11,8 9,7 Csehszlovákia 5,0 9,7 Hollandia 6,5 9,0 Olaszország 7,1 7,7 Lengyelország 5,2 7,2 Magyarország 4,2 5,7 Jugoszlávia 4,4 5,5 Svédország 3,7 5,3 Brazília 4,0 5,3 Svájc 3,5 5,1 Belgium 4,6 3,4 A nyilvános könyvtárak és könyvállományuk fejlesztésében a Szovjetunió tovább növelte az USA- val szembeni előnyét. 1954—1960 között az USA 7800 közkönyvtára 157 millióról 200 millióra növelte könyvállományát, mig a Szovjetunió 135,000 nyilvános könyvtára 438 millióról 845 millióra gyarapította könyveinek számát. A könyvkiadás adatai között érdemes egy pillantást vetnünk az idegen nyelvekből fordított kiadványok számaira. Idegen nyelvből fordított müvek száma (1961-ben) Szovjetunió ...................... 4666 NDK és NSZK együtt .... 3304 Csehszlovákia .................. 1897 Franciaország .................. 1680 Hollandia.......................... 1416 USA .................................. 1316 Anglia .............................. 717 Magyarország .................. 456 Fontos, érdekes változásokat jeleznek a tömegtájékoztatási eszközök, a sajtó, film, rádió, televízió fejlődésének összehasonlító számai. Ezek azt mutatják, hogy ezen a területen tovább csökkent, s kisebb részben meg is szűnt a nyugatiak előnye. Nem egy kapitalista országban visszaesés vagy a fejlődés lelassulása jelentkezik a napilapok össz- példányszámának alakulásában. A napisajtó meny- nyiségi fejlődésének nehézségei különösen kiütköznek az ezer lakosra jutó ujságpéldányszámok változásának összehasonlításakor. Ilyen értelemben csökkent az újságolvasás 1952 és 1961 között Kanadában, az Egyesült Államokban, Belgiumban (26 százalékkal!), Dániában, Norvégiában, Angliában. A napilapok összpéldányszámának alakulása (millió példányban) 1952 1961 USA 54 59 Szovjetunió 21 39,4 Japán 32 39,1 Anglia 29,1 26,7 Franciaország 10,2 11,8 A játékfilmgyártás adatai évenkénti bontásban jól tükrözik több nagy nyugati ország filmgyártásának válságos hullámzását. Itt csupán két év hullámzását közöljük, megjegyezve, hogy az érdemi összehasonlítást nagyon megnehezíti a koproduk- ciós filmek figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása. Például az 1961-ben gyártott francia filmek 59 százaléka készült koprodukcióban. A játékfilmgyártás számai 1955 1961 Japán 423 536 India 271 324 USA 305 254 Olaszország 133 213 Franciaország 110 167 Szovjetunió 84 137 Anglia 73 77 Mexikó 95 49 Csehszlovákia 18 45 Jugoszlávia 14 38 Lengyelország 9 25 Dánia 13 24 NDK 13 23 Ausztria 28 23 Magyarország 12 19 Finnország 37 18 Svédország 34 16 Mit mutatnak a filmkultúra számai a közönség felől tekintve? Az egy lakosra jutó évi mozi látogatások száma (1960-ban vagy 1961-ben) Szovjetunió ........................... 18 USA ....................................... 12 Olaszország ............................ 15 Franciaország ................. 7 Japán.................................... 9 NSZK.................................... 9 Magyarország ........................ 14 Románia ..................... 9 Csehszolvákia ...................... 13 Rádió és a televízió terjedése A gyorsan változó világ arculatán fontos, uj vonásként jelentkezik a rádió és a televízió terjedése. 1961-ben 12,700 rádióadó működött, számuk több mint duplájára emelkedett 1950 óta. Ezen belül az európai rádióadók száma tiz év alatt megnégyszereződött. A világ rádió-vevőkészülékeinek száma 1950-ben: 180 millió, 1961-ben: 405 millió. Csak egy rövid adatsort még a televízió világhódító útjáról: 1936-ban tudvalévőén egyedül Nagy-Britannia sugárzott rend szeres adást majd 1950-ben öt ország, 1953-ban 17 országban 420 tv-állomás küldött képeket összesen 31 millió vevőkészüléknek, 1961-ben 76 országban 2,700 adó sugárzott 116 millió képernyő számára. Az előreugrás nyolc évének elején az USA-ban volt a világ adóállomásainak 90 százaléka, a végén 32 százaléka, ugyanez idő alatt a Szovjetunióban 225 ezerről 6.5 millióra gyarapodott a televizió-vevő- készülékek száma. Világviszonylatban rádió-vevőkészülékekkel legjobban az USA, Kanada, Svédország, Dánia és a Német Demokratikus Köztársaság vannak ellátva. Magyarország a rádióval jól ellátott európai országok derékhadába küzdötte fel magát: 1950 és 1961 között csaknem megnégyszereződött az ezer lakosra jutó vevőkészülékek száma. Az európai országok zöméhez képest még mindig ritka a rádióval való ellátottság Romániában, Görögországban, Jugoszláviában, Portugáliában és leginkább Albániában. A világ összes rádió-vevőkészülékeiből a szegények kontinenseire százalékosan ennyi jutott: 1950 1961 Ázsia 6,7% 9 % Dél-Amerika 4 % 4 % Afrika 0,8% 1,5% A televizió-vevőkészülékek aránya (a világ valamennyi tv-készülékének százalékában), 1961-ben: Ázsia 8,2 % Dél-Amerika 2,6 % Afrika 0,16% Analfabétizmus és iskolázás Az oktatásügy adatai foglalják el az UNESCO statisztikájának nagyobbik felét. Az évkönyvnek ez a része a statisztikusoknak és oktatásügyi szakembereknek különösen figyelmébe ajánlható az adatok részletessége, de sok esetben bonyolultsága és burkoltsága miatt is. Ez legtöbbször lehetetlenné teszi, vagy nagyon megnehezíti az összehasonlítást, viszont sok táblázat éppen részletességénél fogva alkalmas az egyes országok oktatásügyéről való szakszerű tájékozódáshoz. A legfontosabb kérdésről: Ázsia, Afrika, Latin- Amerika mennyit léptek előre az utolsó évtizedben és években az iskolaügy fejlesztésében — az évkönyvnek ez a kötete még kevésbé tud számot adni. Ennek sokféle oka van; többek között a pontos adatok hiánya a régebbi évekről, másrészt e világrészek országai nagyobbrészt az elmúlt egykét évtől kezdődően bontakoztatják ki harcukat a felnőttek írástudatlansága ellen és a gyermekek, ifjak iskolázázásért. Ennek a nagy erőfeszítésnek az eredményei az 1960—61-es számokban még nem igen tükröződhetnek. A fejlett országok oktatásügyének összehasonli- tása is igen nehéz az UNESCO statisztikája alapján, amit a szerkesztők az iskolarendszerek és -ti- pusok rendkívüli változatosságával magyaráznak, bár véleményünk szerint itt is lehetne találni az összehasonlításhoz közös alapokat. A fejlett iparú, illetve gyorsan iparosodó országok felső oktatásának összehasonlításában egy izgalmas kérdésre mégis választ adnak az UNESCO számai: a mérnökképzés fejlődésére. A mérnöki diplomát szerzők számának alakulása 1957 1960 Szovjetunió 83,100 111,100 Kinai NK 54,000 77,000 U.S.A. 41,767 44,987 Japán 17,200 19,435 Anglia 12,832 16,877 NSZK 12,023 13,951 Hollandia 6,053 7,026 Lengyelország 4,827 5,924 Franciaország 3,941 4,900 Az adott keretek között távolról sem adhattunk itt teljes képet a világ kulturális helyzetéről, fejlődéséről. Mint utaltunk rá, maga az UNESCO-kiad- vány is messze jár ennek az igénynek a teljesítésétől. A szellemi-kulturális élet — a társadalom életének más területeihez képest — különben is csak vonakodva engedi magát számokkal jellemez- tetni. Ennek ellenére egészében véve hasznosnak tekinthetjük az UNESCO-nak ezt a vállalkozását. Értékes támpont a világszintü tájékozódáshoz. Felhasználható arra is, hogy világosabban lássuk a magunk helyét a világ kulturális fejlődésében és segíthet további kulturális haladásunk irányainak, ütemének kijelölésében. Harmincezer szívműtét A szovjet klinikák sebészei a világ szívsebészetében ismert valamennyi műtétet rendszeresen végzik. A Szovjetunióban eddig több mint 30,000 műtétet hajtottak végre veleszületett és szerzett szívbetegségekben szenvedőkön. A 12 esztendő alatt felgyülemlett adatok arról tanúskodnak, hogy minden 100 szívműtét közül 70 kiváló és jó eredményekre vezetett. A betegek panaszai megszűntek, normális vérkeringésük helyreállt, sokan visszatértek munkájukhoz. A szívsebészet sikereit elősegíti a szovjet kórházakban és klinikákon rendelkezésre álló uj technika. Sok műtétet úgy végeznek, hogy a műtét idejére az operált szív helyett mesterséges szivet kapcsolnak be. A betegség által tönkretett szívbillentyűket ma már műanyagból készült billentyűkkel helyettesítik. i %*WW»WW»WWVWWVWWWVWW\WW»WWWVW< V I PAUL’S SHELL SERVICE !j GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS |j 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 'Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonom;! ' mwvwwwwwwmwwwt!
