Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-16 / 29. szám

Thursday, July 16, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 EGY KOCKACUKORTÓL, HARMINC MÁZSÁIG Irta: FODOR ERNA Dány alvó kis falu Pest megyében, Isaszeg mel­lett. Négy és félezer lakosainak a száma, a falu apraját, nagyját beleértve. Poros falu és első pil­lantásra lusta falu benyomását kelti, mert terén virágokat sem látni. Régimódi falu ez, gondoltam magamban, amikor kocsink berobogott a porfelhő­ben, itt nem lesz sok látnivaló. De mégis akadt. Hamarosan két dologra is figyelmes lett társasá­gunk. Minden házban villanyvilágítás, s meglepően sok televíziós antenna, no meg az uj épületek szá­ma is elég szembetűnő. Virágokban sem volt hi­ány, de inkább a bekerített részekben ültették el és nem sokat törődtek a falu utcáival; járda is csak egyik oldalon volt. Felületes szemlélő nem is látott volna sokat e faluban, talán mi sem vettünk volna úgy észre dol­gokat, ha nem lett volna nagyszerű vezetőnk: dr. Weisz Mátyás, szocialista munkaérdemrenddel 'ki­tünteti körzeti orvos, aki tanulmányai befejeztével itt telepedett le és azóta gyógyítja a falu betegeit. Szereti ezt a falut, ismeri mindenegyes polgárát, hiszen több évtizedes prakszisa alatt, különösen az újabb nemzedék nagyrészét ő hozta, illetve az ő segítségével hozták a világra. Weisz Mátyás életé­ről is regényt Írhatnánk. Meglátogattuk őt sze­rény otthonában, amely külsőleg egyáltalán nem különbözik a falu bármelyik gazdájának házától- Belseje is csupán annyiban más, hogy rengeteg könyv van a házban, ami messziről mutatja lakói­nak magasabb kulturigényeit. Kérdésünkre, hogy “van-e változás a faluban”, lassan csak ennyit mond: “Hogy van-e? Hát kérem, amikor idejöttem, a legnagyobb gazda házánál sem volt egy kockacu­kor, mert nem bírta megvenni, ma, 30 métermázsa fogy el havonta a falunkban.” 1929-ben jött Dányba, amely szintén a hírhedt Endre László főszolgabíró járásához tartozott. Ke­gyetlen, szadista volt Endre László, aki a paraszto­kat is ütötte-verte. Hírhedt antiszemita, aki jóval a zsidóellenes törvények előtt üldözte a zsidókat és igazán elemében volt, mikor később, mint alis­pán segédkezhetett Eichmannak, akivel szoros kap­csolatban volt. Hozzájárult a 600,000 magyar zsidó halálba küldéséhez, sőt kivette részét maga is többezer zsidó meggyilkolásában. Dr. Weisz Má­tyást is üldözte, aki neki köszönheti, hogy család­jával együtt Auschwitzba került. Felesége és egyet­len leánya ott maradt örökre, de ott maradt a többi 6 zsidó család is, 24-ből összesen ketten jöt­tek vissza. Endre László természetesen kiszökött Magyar- országból az oroszok bevonulása után. A szadistát a nyugatnémet amerikai zónában elfogták és mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak. Életé­hez méltón a Markó utcai fogház udvarában hóhér­kötél által fejezte be életét, a népbiróság Ítélete folytán. “Dány község lakosságára nem engedek egy rossz szót sem szólni,” mondja dr. Weisz. Azokat senki ne hibáztassa a szörnyűségekért, amik vég­bementek. Hatszor internáltak, még Auschwitz előtt, Endre László jóvoltából. Leveleket küldtek értem, folyamodványokat, hogy engedjenek haza, közben családomat ellátták élelemmel. A hat zsidó család mindegyikének volt néhány hold földje. Amikor deportálták őket a falu népe nem fogadta el a felkínált földet. — Olyan föld nekünk nem kell —, felelték egyöntetüleg- Dr. Weisz szerint mikor rongyosan, piszkosan, koldusmódjára visz- szaérkezett a koncentrációs táborból, a falu népe letérdelt előtte és sírva mondták: “a Szüzmária segítette haza, imádkoztunk magáért.” Azóta jó- ban-rosszban együtt él a falu népével. Büszkén mutatta nekünk a másfél évvel ezelőtt elkészült modern orvosi rendelőt, amely bármilyen város­kának is becsületére válna. Dányban 1953-ban alakult meg a szövetkezet. A Magvető 5000—6000 holdon gazdálkodik, vagy 600 taggal, gépesítéssel. Minden családból tarto­zik valaki a közösbe, de a fiatalok nagyrésze bi­zony Budapestre jár dolgozni. Gabona, dinnye a főcikk, de rengeteg a gyümölcsféle. Minden csa­ládnak megvan a szép háztáji. S bizony szemmel látható a jólét és azt nem is tagadták, bár nem is kérkedtek. Akivel csak beszéltünk, elismerte, hogy sokkal könnyebb, emberibb az élet ma a fa­luban, mint a múltban. Szabó Andráséknál három generációt találtunk. Az idősebb 12 holdas gazda volt, csatlakozott a kö­zöshöz és nem bánta meg, mert “sokkal könnyeb­ben élünk.” Fia autóbusz-kalauz. Az unoka feltű­nően szép, nyúlánk fiú. Most végezte a 8-ik osz­tályt és már be is iratkozott a technikumba, ahol a gépkocsik csinyját-binyját kitanulja. “34-en vol­tunk a 8-ikban, egy marad itthon a termelőszövet­kezetben közülünk”, mondta. Ha sikerül a 4 éves technikum elvégzése, utána a mérnöki szakra megy. Autóbusz viszi őket naponta Pestre, az is­kolába. . «*» A falu közepén áll a modern “Espresso,” nem­régen nyithatták ki, mert a gyermekek sorba áll­nak fagylaltért. Belépünk, a nagyobbacska fiuk már az asztalok körül ülve eszik a fagylaltot. A leányok kezében is már ott a “fagyi”, de még áll­dogálva beszélgetnek- Hihetetlennek látszik, de egyik szebben öltözött, mint a másik. Pesten is elegánsak lennének. Beszélgetni kezdtünk a leánykákkal, akiket dr. Weisz első nevükről szólított. Először a 14 éves Sebestyén Juliannát mutatta be. Finom, szép ille­delmes leányka. A 8 éves általános mögötte van és most 3 éves ipari tanfolyamra készül. Szülei ’60-ban léptek a Magvetőbe, 6 hold földjük volt. Lázás Erzsébet szintén 14 éves, élelmiszeripari technikumba iratkozott be. Apja bőripari munkás, édesanyja a Gobelin-iparban dolgozik, de háztáji kertjét is szépen megműveli. Tóth Ilonka is elvégezte a 8-ikat, a csokoládé­gyárban 6 órás műszakon dolgozik. Apja a tsz tag­ja, ahova 8 holddal csatlakozott. Riznik Piroska jó barátnője és együtt mennek a budapesti csokoládé gyárba dolgozni. A leányok osztályában 32-en vé­geztek az idén és abból 8-an járnak gimnáziumba. Nagy Zsuzsika is egy kis fagylaltért jött. ötö­dikes, Nagy András tanácselnök kisleánya, taní­tónő lesz majd, kitűnő tanuló. Zsellér volt a nagy­apja, mint a falu legtöbbje, hisz Dány a nagy Gö­döllői kh'ályi birtokhoz tartozott. A volt zsellér­gyermekek részére már könyvtára is van a falu­nak és legtöbbször az egész család elolvassa a gyermekek által hazahozott könyveket, jegyezte meg Nagy Andrásné, akinek ellátogattunk a házá­ba is, hogy lássuk otthonában is a szép illedelmes fiút, Nagy Andrist. 1960-ban készült el a szép uj ház. Tágas szobák, nyitott és csukott veranda, kony ha és fürdőszoba­Egy öreg házba is ellátogattunk. Dőszi András és neje kedvesen fogadtak bennünket, pedig a gazdát a délutáni álomból zavartuk fel. Hátul már itt is megkezdték az uj építkezést. A rengeteg csirke, kacsa mellett sok nyulat is láttunk, mert nem szeretik a mészárszéki húst. Jobbnak találják az otthon levágott állatok húsát. Még szép kocát és 5 süldőt is megmutattak. Az 5 süldőt anya nél­kül nevelték, mert szülés után anyjuk hirtelen el­költözött erről az árnyékvilágról és itt hagyta 5 apróságát. Csodálatosképpen mind megmaradt és szelíd állatok lettek, az egyik éppen ott hemper- gett a ház kisfiával, a hat éves Andrissal, aki az idén megy először iskolába. Ezt a kisfiút jól megnéztük, mert észrevettük, hogy majdnem be­gyógyult hatalmas vágás helye van a mellén. Bi­zony e kisfiúnak napjai meg voltak számlálva, mert szervi szívbajjal született, szívbillentyűi nem záródtak. A budapesti gyermekklinikán szívműté­tet hajtottak végre a kisfiún és két hónapi állandó kórházi kezelés után hazaengedték és ma semmi baja. Ott szaladgál édes kis húgával együtt az ud­varban. Szülei egy fillért sem fizettek sem a kór­házért, sem az operációért, még ajándékot sem fo­gadtak el tőlük. A két kis gyermek fiatal édes­anyja mondja el mindezt, akinek 83 éves mamája közben hazaérkezett a litániáról (délutáni istentisz­telet) és mindjárt el is mondja, hogy ő dr. Weisz- ért is imádkozik, mert biztos volt benne, hogy a múlt hetekben elérte életének végét, olyan rosz- szul volt. “Meg is mondtam a Weisz doktornak, hogy úgyis hiába tesz-vesz körülöttem, itt a vég. De csak nem hagyott és azt mondogatta, dehogyis halok meg. Hát bizony igaza volt, meggyógyított, hát áldja meg az Isten érte.” 95 éves bútorokat is láttunk az egyik családnál. Gyönyörű művészi kézifaragásu, amelynek múze­umban volna a helye­Meg kell emlékeznünk még a dányi asszonyokról is, akik valóban művészi munkát végeznek kert­jeik és háztájaik ápolása mellett is. Itt készülnek a gyönyörű “petait point”-nak nevezett rendkívüli finom öltésü gobelinok. Ezért ma már az állam éppen úgy fizet, mint a halasi csipkékért, vagy minden más finom kézimunkáért, amelyet expor­tálnak valutáért a világ minden részébe. így történt azután, hogy a végén el sem ju­tottunk a falu mozijába, ahol előadás is volt aznap és Jókai hires regényét, az “Aranyember”-t mu­tatták be éppen filmen. Dány ma is buzgó katolikus község és a házak belsejében ma is a szentképek nyújtják a legfőbb ékességet. A templom eléggé telve van. Naponta kétszer tartanak istentiszteletet, de a pap is nézi a nép érdekeit. Tény az, hogy az ifjúság tanul, a 34 általános iskolát elvégző fiúból egyetlenegy marad itthon, ami részben káros a szövetkezetre nézve, mert az öregekre marad a munka. A gépek pótalják az elmaradt emberi munkát. Elkészült a 20 kilowattos uj Petőfi adó Az Egyesült Izzó adócsőgyárában elkészült a Petőfi rádió uj, 20 kilowattos adóberendezése, amely az 1946-ban épült, kiöregedett 8 kilowattos adót váltja majd fel. Az uj adó már a legkorsze­rűbb elektroncsövekből készült, igy az adás mi­nősége lényegesen javul. Előreláthatólag még az idén üzembe helyezik. A réginél két és félszer nagyobb teljesítményű adó üzembe helyezésével az adás erőssége azon­ban csak kismértékben változik, mert tízszeres adóteljesítmény esetén is csupán kétszeresére nö­vekedne az erősség. A 135 kilowattos Kossuth adó erőssége körülbelül másfélszer akkora, mint az uj Petőfié, ezért lehet tisztán venni az egész or­szágban. A régi adó bontása és az uj üzembe helyezése közötti néhány hónapos időszakban öt kilowattos tartalék adó sugározza a Petőfi rádió műsorát. Bár ez valamivel kisebb a régi adónál, az adást már az átmeneti néhány hónap alatt is tisztábban és zavartalanabbul lehet venni és a műsorsugár­zás körzete sem változik lényegesen. HÍREK - NÉHÁNY sorban / Páratlan értékű fejedelmi ékszer került elő Esztergomban, az egykori királyi udvar székhe­lyén. A kör alakú, finom díszítésű, igazgyöngyök­kel ékesített fülbevalót magas rangú udvari mél­tóság viselhette. 09 J A vegyészek 35. világkongresszusát szeptem­berben tartják meg Varsóban. A kongresszus fő­védnökéül Józef Cyrankiewicz miniszterelnököt kérték fel. / Csak Borsod megyében 120.000 mázsa szénát takarítottak be az árokpartokról, a gátoldalakro* és a vasúti töltésekről. A “megkopasztott” töltés- oldalokon előreláthatólag még egyszer lehet majd kaszálni. 09 / Elkészült a TRANSZVIL uj műgyanta-szige­telő üzeme, ahol ezentúl a legkorszerűbb eszkö­zökkel gyártják a nagyfeszültségű elektromos be­rendezések mérő-, váltó- és kapcsolószerkezeteit. Az üzem néhány nap múlva megkezdi a termelést. 09 / 12 kilométeres vizcsőrendszer fektetését kezdték meg Ózd ivóvízellátásának javítása érde­kében. A tervek szerint a szintén épülő bánpataki felszíni kivételi mü jövő nyáron már vizet ad az ipari városnak. 09 / Mintegy 7 százalékkal csökkent a cigaretta- fogyasztás az utóbbi félévben az Egyesült Álla­mokban annak a kormányjelentésnek a hatására, amely a dohányzást az egészségre ártalmasnak nyilvánította. 09 ' / Áthelyeztek Kisar község határában egy 700 méteres tiszai gátat, hogy helyet adjanak a most épülő hídnak. Összesen 35 ezer köbméter földgt szállítottak el 400 méter távolságra. Az uj gátsza­kasz kiegyenesítette a rendkívül kanyargós árvíz- védelmi töltésrendszert. 09 / Termelőszövetkezeti főkönyvelők akadémiája nyilt meg Békéscsabán; a főkönyvelők tiz szakmai előadást hallgatnak meg. 09 Az első magyar műemlékvédelmi hetet a kora ősszel rendezik meg. A hét egyik fő eseménye, a visegrádi Salamon-torony ünnepélyes átadása lesz; itt nyitják meg hazánk első műemlékvédelmi mú­zeumát. 09 Kétszáz éves üveghuta romjaira bukkantak az egri régészek Mátraszentimre határában. A ritka ipari műemlék feltárását megkezdték; a leleteket a budapesti Iparművészeti Muzeum nagy üvegtör- téneti kiállítása keretében mutatják be. 09 "Életek, arcok, pillanatok" címmel művészi len­gyel fotokiállitás nyilt a budapesti Lengyel Kul­túra Nagymező utcai helyiségében. 09 A KGST időszerű kérdéseiről címmel érdekes összeállítást jelentetett meg a Kossuth Könyvki­adó a Tények és érvek füzetsorozatban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents