Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-16 / 29. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 16, 1964 A TITOKZATOS MILL IÁ ROOK Hol van Hitler pénze V A közelmúltban sok napilapban következő szövegű felhívás jelent meg: r “Egy svájci törvény értelmében záros határidőn belül jelentkezniük kell azoknak, akik igényt támasztanak olyan svájci bankbetétekre, vagy egyéb vagyontárgyakra, amelyek eredeti tulajdonosa 1945. május 9. óta nem jelentkezett, és ezért feltételezhető, hogy faji, vallási vagy politikai üldöztetés áldozatául esett.” A továbbiakban a felhívás figyelmeztet, hogy “a határidő elmulasztása az igény elvesztésével jár” (a határidőt viszont nem közli!) és útbaigazítást ad, kihez forduljanak jogaik érvényesítése céljából az igénylők. Bizonyosra vehető, hogy sokan fognak jelentkezni a csábitó felhívásra (az is jelentkezhet, akinek “közelebbi adatok, illetve bizonyítékok nem állnak rendelkezésére. . .”), amelynek reális alapja van, de amely egyúttal a kapitalista világ egyik fétisének, a banktitoknak alkonyát jelzi. S ráadásul mindez éppen Svájcban történik, ahol — jobban, mint bárhol — “a pénznek nincs szaga.” “Banktitok nélkül nincs igazi szabadság!” — állapította meg nemrég — mintegy “tőkés hitvallásként” — Oetterle, a Svájci Pénzintézetek Szövetségének főtitkára. Ennek a “szabadságeszmének’' az a lényege, hogy csak a pénzintézet vezetője ismeri a titkosbetétes ügyfél nevét, cimét, ezeknek titkát híven őrzi. Közlésükre senki nem kötelezheti. A bankszakmában fontos érdekek fűződnek ennek az elvnek szigorú betartásához: a bankbetét egyik alapja a fél bizalma. Svájcban ennek különös jelentősége van: a kis ország hírneve (és jóléte!) sokkal kevésbé óra- iparán, mint azon alapszik, hogy a világ bankárjának mondhatja magát. Ezt pedig pénzintézetei megbízhatóságának köszönheti. (Két zürichi, bankház még ma is kezel egy olyan francia arisz- tokrata-vagyont, melyet a francia forradalom idején siboltak ki tulajdonosai...) A XIX. század második felében Svájc már a nemzetközi tőke mentsváraként ismert. Azóta a világ minden tájáról áramlik a pénz az “alpesi pénzszekrénybe”. Svájci — természetesen titkos •-*-bankszámláról álmodozik a korrupt latinamerikai politikus, aZ ingatag trónon ülő egzotikus uralkodó, a megtöl- lasodott hadiszállító, a népnyuzó diktátor, vagy az államosítástól rettegő és tőkéjét kicsempésző olasz üzletember. ( A Horthy-korszakban a kormányzótól kezdve a legtöbb magyar nagytőkés és nagybirtokos, csak úgy, mint a siberek hada, Zürichbe irányította pénzét.) Svájc minden 2350-ik lakosára egy bankház jut, az országban 2392 cégjelzett pénzintézet működik. A svájci bankokban 11.6 milliárd dollárnyi a hazai betét, a külföldiek számláin legalább 14 milliárd dollár van. Az összeg egyharmada titkos számlákon hever. Ha a pénzzel rendelkező vagy megbízottja, megjelenik egy genfi, vagy zürichi bankházban és négyszemközt tárgyal a cégvezetővel, kívánsága szerint jeligés folyószámlát, betétet nyithat vagy safet bérelhet. Bankárja tiszteli inkognitoját, nem érdeklődik a pénz eredete iránt, s a legnagyobb tapintattal csupán kívánságait tudakolja. A reá- bizott értékekkel kapcsolatos mindenfajta pénzügyi művelet elvégzését vállalja. Kik az ügyfelek? Fulgencio Batistának, a népi forradalom által elűzött kubai exdiktátornak kb. 90 millió dolláros titkos számlája van Svájcban. Az Arab-félsziget “olaj-sejkjei” a svájci bankárok hagyományos és kedvelt ügyfelei közé tartoznak. Szaudi-Arábia agg despota, Ibn Szaud király, a legeredetibb módon oldotta meg pénzelhelyezési problémáját: egy bankot vásárolt Svájcban s az igazgatja a kb. 120 millió dolláros ottani aktíváit. Moisé Csőmbe, a kongói Katanga tartomány jelenleg spanyolországi luxusemigrációban élő exdiktátora, ugyancsak Svájcba menekítette vagyonát. (Bukásakor az Union Miniére és más nyugat-európai trösztök kreálta un. Katangai Nemzeti Bank masszív páncélszekrényeiben összesen csak kettő dollár kilencven centet találtak!) 1934. november 8-án a svájci szövetségi parlament uj banktörvényt szavazott meg. Indokolásában azt érvelte, hogy a Németországban uralomra jutott nácizmus elől menekülőknek lehetővé kell tenni vagyonuk biztonságba tételét. Számos üldözött személy már a Németországból való emig- rálása előtt (vagy éppenséggel emigrálási szándék nélkül is) hozzáfogott vagyona átmentéséhez » biztonságosnak látott szigetre, a semleges ? A “tőkés hitvallás” Svájcba. A tőkének ezt a szökését, amely szinte a háború végéig tartott, a nácik minden áron gátolni próbálták. Szembe kerültek azonban a svájci * banktitok szilárd falával s ezen a Gestapo legügyesebb kémjei sem tudtak átlesni. A fasizmus nyomán támadt és főként Svájcba irányuló pénzáradat nem csupán a nagy üzleti tőkét foglalta magában. Számos kisember egy életen át összekuporgatott kis vagyona átszivárgóit akkoriban a pénzvilág titkos hajszálerein keresztül Svájcba. Hivatásos csempészek bonyolították, le ezeket a tiltott tranzakciókat s a nagy veszély miatt (a Harmadik Birodalomban és csatlós országaiban a fejükkef játszottak a delinkvensek) a titkos számla tulajdonosok néha a legközelebbi hozzátartozóik előtt is elhallgatták a vállalkozásaikat. Azután kitört a háború, s az szétszakította, vagy összekuszálta a betéttulajdonosok és bankárjaik közötti szálakat. Ujrafelvételüket pedig akkor sem szorgalmazták, amikor véget ért a nagy világégés és lett volna rá lehetőség. Nekik nem volt sürgős a dolog.. . Már a háború első éveiben nyilvánvaló lett, hogy az e fajta titkos-betétesek zöme sohasem fog jelentkezni bankárjánál: ottmaradtak a náci táborokban vagy másutt pusztultak el. örököseiknek (ha ugyan nem erre a sorsra jutottak), rend-, szerint nem volt tudomásuk a titkos számla létéről. Kié a pénz? A pénz megvan, a bankok megőrizték, sok éven keresztül forgatták, kamatokkal is gyarapodtak az eredeti összegek. Most az a kérdés, hogy ki vegye fel ? • A svájci bankok éveken keresztül .hallani sem akartak a kérdésről. A banktitokról szóló törvényre hivatkoztak, a “nemzeti érdekre” apelláltak azzal, hogy a banktitok megsértése “Svájc- tekintélyét veszélyeztetné” jóvátehetetlenül megrendítené a külföldi ügyfeleknek a svájci bankokba vetett bizalmát. Elvileg a bankok nem zárkóztak el az elől, hogy fizessenek, de erélyesen eile-' nézték páncélszekrényeik hatósági feltárását és tartalmuk leltárba vételét — éppen ezt akarták •elkerülni. S 1962. elején, amikor már erős nyomás alatt voltak: egy nem éppen tisztességes ajánlatot tettek a kormánynak. Hajlandónak mutatkoz-. tak “önkéntes adományként” 100 millió dollárt át utalni a Nemzeti Vöröskeresztnek abban az esetben, ha a kormány eltekint páncélszekrényeik tartalmának felülvizsgálatától... A csel nem sikerült, s a nemzetközi közvélemény nyomásával számolva a svájci parlament 1962. december 20-án törvényerejű rendeletet hozott. Eszerint az összes pénzintézetek, közjegyzők és más vagyonkezelők tájékoztatni kötelesek a hatóságokat azokról a vagyonokról, amelyeknek tulajdonosairól 1945. május 9-e óta nincsenek megbízható információik, vagy bebizonyosodott róluk, hogy az üldöztetések áldozatául estek. Kinos ügyek is várhatók még. Mert a svájci bankárok nemcsak az üldözöttek, hanem az üldözők bizalmát is élvezték. Számos vezető fasiszta utalt át ugyanis hatalmas összegeket svájci titkos bankszámlákra. Göring, Bormann, Himmler nevét emlegetik elsősorban. A nyugati titkosszolgálatok sokat fáradoztak e téren, de csupán az amerikaiaknak sikerült felkutatniok egy luganói bankban Ciano gróf, Mussolini külügyminiszterének és vej ének vagyonát. Az áldozat vagyona és a hóhér zsákmánya sokszor nem csupán egymás mellett hever a svájci páncélszekrény mélyén, hanem egyenesen összefonódott. A háború alatt egy-egy élelmesebb náci, amikor valamilyen uton-módon (például egy gazdag zsidót megzsarolva) hozzájutott egy svájci titkos bankszámla jeligéjéhez, akkor először a banknál sajátjának ismertette el, majd rabolt értékeiből még gyarapította is. Amennyiben szerencséje volt s túlélte a háborút, nyugodtan élvezhette “ügyes- . ségének és előrelátásának gyümölcseit”, ha pedig elpusztult, akkor zsákmánya most kerül majd napvilágra. De nemcsak pénzről van szó. Egyeseket sokkal inkább azok a titkos dokumentumok sorsa nyugtalanít, amelyeket — értékekkel együtt — a nácik letétbe helyeztek. Fennáll a lehetősége, hogy segítségükkel nyomára lehet bukkanni különböző háborús bűnösöknek (Bormannak és a Gestapo volt főnökének, Müllernek például,) akiknek hamis nevek alatt feltehetően sikerült eltünniök. Fény derülhet esetleg arra is, hogy a nyugatnémet gazdasági csoda egyes úttörő szerepet vitt vállalkozói milyen forrásokból szerezték meg kezdőtőkéjüket? Pálfi Viktor Clevelandi üzleti kalaui Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! flrlton’o CI/nifAro TERMELŐK ÉS ELADOK — Orbán s Flowers Telefon; WA 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra — QL- I BOROSS LASZlÄlulajdon« ohirley Laundry Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. ftL VAS Shell Service ™ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Servier», — Tune ups. — Galgany Confectionery c.ZtZTbm*"* Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. lalrak TaIIi S. Pa temetésrendezők. Két ingy*- JäKäfl-IOIn W U0. nes kápolna használata « gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKET! ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442L Louis A Bodnar & Son Síi.*5929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefonj MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers S'“:“ “ 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-184*. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Roman Lorain Heighls Hardware”TS‘ 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vUlanyfelszerelési cikkek és építkezési futáruk raktára £ Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben Most kapható! GYETVAI JÁNOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára $1.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MA! ‘ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 . Kérem küldjenek részemre........példányt Gyetvai könyvéből. Mellékelek $.................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: ........... Állam:.... ; AMERIKAI MAGYAR SZÓ \ 130 East 16th Street J New York, N. Y. 10003 5 Elolvastam mutatványszámként küldött lap- p | jukat és kérem, hogy további mutatvány pél- \ • dányokat küldjenek címemre minden köte- { > lezettség nélkül. ! Név:.................................................................... | J Cim: .................................................................. k ) Város:......................................Állam:............ 5 • Megrendelem lapjukat □ egy évre G félévre f, tt (A lap kedvezményes előfizetési ára uj olva- j < sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!
