Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-17 / 51. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 17, 1964 Egy boldog alkonyról Irta: FODOR ERNA A II. kerület kies vidékén járkálunk. Budapest egyik legszebb negyedében, a Rózsadombon vagyunk. Az egyik oldalról lelátni Pestre, a Dunára, a másik oldalon a János-hegy néz le reánk. Verőfényes őszi délután. A levegő kissé csipős, a séta hamar kipirositja az arcot, de azért nagyon kellemes, sőt jól esik. A Vérhalom teret megkerülve, kissé köralakban folytatva az utat, a Törökvész utcába érünk. Ez pedig levezet bennünket utunk céljához, a Vöröstorony utcába, ahol Hilkó Anta- lék laknak. Szépen bekerített, gyönyörűen parkosított kertnél állunk meg és becsengetünk. Sárga egyszintes ház, vagy pestiesen mondva villa áll a kert közepén. Magas fiatalember nyit ajtót és megtudjuk, hogy Hilkóék itthon vannak. Hilkóné, Emma, nem igen megy el a háztól; nagy betegsége után örül, hogy egy kicsit is tud járkálni, de bizony kiderül, hogy Hilkó bácsi a 80 egynéhány éve ellenére meg-megmássza a közeli hegyeket, még a Hármas- határ-hegyre is elgyalogol, pedig az jó néhány kilométer távolságban van. De menjünk sorjában. Az 1905-ös esztendő hátborzongató szele sepert végig Kelet-Európán. Oroszországban az első polgári demokratikus forradalom kezdte veszélyeztetni a tőkés uralmat. Ennek a népi megmozdulásnak a hullámai a közeli országokban is érezhetők voltak. Magyarországon a század elején fellendült munkás-paraszt mozgalmat és a parlamenti ellenzéket Tisza István gróf erőszakkal próbálta letörni, eredménytelenül. Végül Tisza első kormánya megbukott. A Függetlenségi Párt ebben az évben kapott először többséget, de Ferenc József nem engedte kormányra az ellenzéki pártokból alakult koalíciót és igy a politikai harcok rendkívül kiéleződtek. Mi lesz? Hogy lesz? A nép polgárjogai, szavazási lehetőségei nem szélesedtek, de az uj reakciós kormány felére szállította le a nép szavazati jogát. Elkeseredett hangulat uralkodott. A munkásság fiatalabb része a kivándorlásra gondolt. így Hilkó Antal is és a gondolatot tett követte. Gönc községben, Abauj-Torna megyében Hilkó Antal a hentes mesterséget tanulta ki. A gazdák öt hivatták disznót ölni és kikészíteni a különböző húsféléket. A papiakban ölt éppen disznót egy emlékezetes napon. Emlékszik, mintha csak tegnap lett volna, a húsféléket egy pénteki napon készítette el. A véres, májas és tüdős hurka már mind készen volt. A szakácsnő már pirította is vacsorára. “Na, jöjjön fiatalember, üljön csak le és egyen maga is a készítményéből”, hívta a pap a fiatal Hilkót. Kétszer is hívta, mig ő rászánta magát, hogy pénteki napon húst egyen. A biztatás után azonban neki látott. Finom is volt az, még ma is emlékszik az izére. Jó katolikus létére, akkor evett húst először pénteken. “Bizony, azelőtt azt hittem, hogy rám szakad a csillagos ég, ha pénteken, böjti napon húsfélét eszem.” Hilkó Antal beismerte, hogy a bojt megszegésén kivül más nagy dolog is bántotta. A legutóbbi sorozásnál kiesett, de azóta jól összeszedte magát. A kiálló csontokra felszedett hús elég jól kidomborította. Egy porcikája sem kívánta a császári katonasággal való összeköttetést. Hilkó Antal hamarosan megelégelte a kis községi életet és elhatározta, hogy meg sem áll Budapestig, ahol mégis csak többet tanulhat szakmájában. 5 forinttal a zsebében útnak indult a fővárosba. Alig érkezett oda, gondolt egyet és Bécsbe indult anélkül, hogy az otthoniakat tudatta volna. Bécsben csak napszámos munkát kapott, de nem érezte magát ott sem biztonságban. Mihelyt volt valami pénze, meg sem állt Lipcséig. Ott kapott munkát a vágóhídon. Majd Hollandiába ment, közel az óceánhoz, mert elhatározta, hogy az arany hazájába, Amerikába megy. Jelentkezett is a holland—amerikai hajóstársaságnál, hogy megtudja, mennyiért viszik át az óceánon. Szerencséje volt, mert amikor meghallották, hogy mészáros és hentes, felfogadták a hajóra 14 dollár bérért. Meg is kapta, mikor a hajó Hobokenban kikötött. Két napra szabadságolták, amig a hajó felrakodik. Hilkó pedig egyenesen Lengyel nevű komáját kereste fel New Yorkban, ami nem volt könnyű dolog, mert hiába próbálta megmagyarázni, hová akar menni, nem értették meg az utcán. Végre a címet megmutatta egy rendőrnek, az rámutatott a villamosra és valahogyan elérkezett barátjához. “Good Bye”-t mondott a hajónak és ott maradt. Rövidesen 10 dollárt tett egy levélbe és ezt elküldte édesanyjának Göncbe. így tudták meg, hogy már az uj világban van. Élete nem volt könnyű. Valahogyan megélt, mint a többi munkás. 1928-ig szakmájában dolgozott, akkor azonban sztrájk miatt kizárták és nem tudta mihez kezdjen. Kis házakat kezdett építeni. 1945-ben Miamiba költözött feleségével, Klárával. Ott éldegéltek Klára elhunytáig. Nem bírta el a magányt, feleségül vette lapunk egy másik olvasóját, a szintén özvegy Lechnitzky Emmát. Szépen éldegéltek volna öregségükre, de Emma agyvérzést kapott. Gondolt egyet Hilkó bátyánk és miután úgyis vágyott szülőföldjére, felpakolta Emmát és hazajöttek. Budán, a XII. kerületben vettek egy szoba, hálófülkés lakást 150,000 forintért. A lakás csinos, modern és nagyon is megfelelő lett volna, de a beteg Emma ki sem akart mozdulni onnan, és ez Hilkó bátyánkat nagyon elkeserítette, annál is inkább, mert ő mindig szerette a szabad levegőt, a fákat, stb. Be is állt társadalmi munkásnak a Városmajori parkban, vagyis parkőr lett. (Fizetés nélkül.) Jó ideig tartott, amig rájött, hogy miképpen tudná Emmát rávenni, hogy levegőre is menjen, így ment el a II. kér. telekügynökséghez családi ház után érdeklődni. Talált is egy szép központi fütéses villát a Vöröstorony utcában, amely éppen eladó volt. Lakását könnyűszerrel eladta és még 170,000 forintot tett az eladási árhoz, ezzel megvette a fent említett házat parkostól. Szép gyümölcsös, cseresznye-, szilva-, mandula-, körte- és almafákkal. Ribizke, köszméte-bokrokkal, sok-sok földieperrel és gyönyörű virágos kerttel, amelyben még most, november végén is nyiló rózsákat, dáliákat, krizánténumokat találtunk. A szép szőlőlugasba pedig a beteg Emma is szívesen kimegy, ha szép napos idő van, elüldögélni úgy, hogy most már beszélget is, meg járkál is egy keveset. Hilkó bácsi bizony nem mai gyerek, a 80-ik éven túl van. Sok munkát adna részére a ház, meg a kert ellátása, nem is beszélve Emma ellátásáról. Ezt is ügyesen megoldotta. Egy helyes jóindulatú fiatal pár, Horváth Károly és Vilma költözött hozzájuk, akik havi 1,000 forintért és ellátásért teljesen rendben tartják a házat és a kertet is. Jobban SZLOVÁKIA! HÍREK Tornagörgőn énekelnek Rozsnyó. — A CSEMADOK tornagörgői helyi szervezete mellett hetven tagú énekkar alakult. Együtt énekelnek a fiatalok a hatvan-hetven évesekkel. Az énekkar Török László tanító vezetésével hetente kétszer tart próbát. Terven felül: Egymillió korona Komárom. — A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói még az év elején vállalták, hogy az esztendő végéig terven felül 1,172,000 korona értékű mezőgazdasági terméket termelnek. Adott szavukat teljesitik. A harmadik negyedévi értékelésnél megígérték, hogy vállalásuk eredeti összegét további 60,000 koronával növelik. Kitüntetés, mely nem jelent megbecsülést A bratislavai Slovnaftban a munkabalesetek elleni küzdelem keretében havonta fekete zászlót Ítélnek oda annak a kollektívának, amelyik nem fordít kellő gondot a biztonságos munkára. Októberben a legtöbb baleset az energetikai üzemrészlegben történt, és igy ők kapták meg a fekete zászlót. A második helyen a vizgazdasági részleg, a harmadik helyen pedig a gazdasági igazgatóság áll. Ezen a három munkahelyen fokozottan kell ügyelni a balesetek elkerülésére. Strandfürdőt és szállodát építenek Fülek — A városban befejezéshez közeledik a több mint 1 millió 300 ezer korona befektetéssel épülő strandfürdő és szálloda építése. A Rokkantak Szövetségének poprádi csoportja vállalta, hogy a központi fűtéshez szükséges kazánokat az év végéig beszereli. Uj ifjúsági klub Az idén tavasszal szervezték meg a bratislavai magyar főiskolások a József Attila ifjúsági klubot. A kezdeti nehézségeket leküzdve az ősz folyamán a kulturélet már folyamatos. Nagy érdeme van ebben Kajla Júliának, a Komensky Egyetem magyar szakos hallgatójának, aki fáradhatatlan volt a szervezésben. A klub az utóbbi hetekben Duba Gyula íróval rendezett beszélgetést a “Csillagtalan égen strucc- madár” cimü kötetéről. A vitaindító előadást Hal- gas Veronika, ötödéves magyar szakos hallgató tartotta. Legközelebb “Magyar rapszódia” címen Magyarország legszebb tájait bemutató színes film mondva, köznap csak Vilma dolgozik, mert Károly a Ganz-Mávag mozdonygyár nyolcszorosán kitüntetett dolgozója. A kitüntetések nemcsak érmet jelentettek, mert mindegyik után egy havi bért is kapott. Hétköznapokon a gyárban dolgozik, de hét végén remekül ellátja a kertet. A házi és kerti munkát nem találja soknak, inkább szórakozásnak veszi, mert nagyon szeret a kertben dolgozni. A hegyi levegő pedig nagyon jót tesz a szervezetnek. Az elmúlt nyáron a gyümölcsfák szép termést hoztak és Hilkó Antal átengedte Német Károlynak, aki azt elég szépen értékesítette. így a kerti munka még anyagi haszonnal is járt, nem beszélve a saját termésű szőlőről, melyből sikerült a napokra bort is préselni. Nemet Károlynak jó segítőtársa a kertben Hilkó bányánk is. Hilkó Antalnak eddigi elfoglaltságán kivül azonban egy uj érdeklődési köre van. El-ellátogat Fót- ra, a gyermekvárosba. Főt nem messze van Budapesttől. A volt Károlyi kastélyból gyermekvárost létesítettek 1957-ben, kezdetben 920 férőhellyel. Az árva gyermekek nem szenvednek semmiben sem hiányt és megvan mindenük, de Hilkó bácsi úgy határozott, hogy majd ha eljön az ideje, a gyermekotthonra hagyjon mindent. Amerikára, fogadott hazájukra szívesen gondolnak. Emma ott született. A választásokat nagy figyelemmel kisérték. Magyarországra látogatóba jövő floridai és newyorki barátaik és ismerősök felkeresik őket. Az ilyen látogatásoknak végtelenül örülnek. Az alkonyodó égbolt a budai hegyekben szép, tiszta napon kékes tengernek tűnik. A hegyoldalakon a lakóházakban felgyújtják a villanyt. A hegyekkel összeolvadó égen a csillagok egy kicsit halványabban fénylenek, mint a hegyoldal csillagai, no meg ritkábbak is. Bámuljuk a csodás látványt. A kertjében álló Hilkó bácsi is nézi a tiszta kékes alkonyt. Mosolyog. Talán a saját alkonyára gondol, melyhez annyi viszontagság után elérkezett. Ha Hilkó Antal és Emma alkonyához melléknevet kellene adnom, feltétlenül a “boldog” szót választanám. ROMÁNIAI HÍREK Télen sem csökkent az építkezés üteme Temesváron, Aradon, Resicán, Petrozsényban, Nagyváradon, Konstancán és Mangálián több száz lakás van épülőfélben s ezeket még a télen befejezik. Az építők arra törekednek, hogy biztosítsák az ütemes munkát s ebből a célból már most megteremtik a jó munkafeltételeket a hideg időszakra. A többi között nagy mennyiségben látták el anyaggal a betonkeverő állomásokat, hogy biztosítsák folyamatos működésűket, beszerezték a parketták és a mozaik gépi csiszolásához szükséges felszerelést, felülvizsgálták és kijavították az ideiglenes fűtőberendezést stb. Ugyancsak megérkeztek az épitőtelepekre a szigetelő anyagok — ablaküveg, kátránypapir stb. — amelyekkel elzárják azokat a lakásokat, ahol télen belső kikészítő munkákat végeznek. Az épitőtelepekre nagy mennyiségű betonlapot szállítottak, hogy ezekből utakat készítsenek a munkahelyek között. Az eddigi intézkedések lehetővé teszik, hogy az építők nagyobb munkamennyiséget végezzenek az idén, mint tavaly télen. Szorgosan A Máramaros tartományi szocialista mezőgazda- sági egységek fokozták a talajelőkészitési munkákat és javában vetik az őszi növényeket. Eddig a vetésterületnek mintegy 60 százalékán elvetették a búzát, a rozsot, az árpát, a zöldtakarmányt, több mint 70,000 hektáron pedig előkészítették a magágyat. A legnagyobb területet Szatmár, Nagykároly, Nagysomkut rajonban, készítették elő. Négy hektár földieper A nagycsanádi kollektivisták (Bánát tartomány) jövőre már földiepret is termesztenek. A bab leszedése után felszántottak 4 hektár területet, majd elfogasolták, lehengerelték és a szeptemberi első eső után a helyszínre szállították a más tartományból hozott 120 ezer eperpalántát, amit néhány nap alatt ki is ültettek. Gondoskodtak arról is, hogy fagy ne érhesse a gyenge palántákat. A hideg beállta előtt szalmás istállótrágyával takarták be, amit tavasszal majd belekapálnak a földbe. és dzsesszparádé szerepelt a klub műsorán. Madách Imréről, a Békevilágtanács ez évi jubilánsáról november 6-án emlékezett meg a klub,
