Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-17 / 51. szám

Thursday, December 17, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 tMjdbomrvauru/ és tochnika SEMMIBŐL NEM LESZ SEIH A HÖELMÉLETTŐL A MODERN ENERGETIKÁIG Régi szokás, hogy az emberek reggelenként — vagy hosszabb ut előtt — kémlelik az időjárást: meleg vagy hideg lesz-e az idő? Mindenki számá­ra mindennapos fogalom a “meleg” és a “hideg”. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez a két fogalom milyen fontos természeti, törvényszerű összefüggések alkotórésze. A hőmennyiség és a hőfok A “meleg” és a “hő” elválaszthatatlan egymás­tól. A hő az energia egy bizonyos formája. (Az energia az anyagban felhalmozott munkavégző ké­pesség, amit még nem fejtett ki, de bármikor ké­pes kifejteni.) Az energia többi formája (a mecha­nikai, a vegyi, a fény- és a villamos energia) átala­kítható hőenergiává és a hőenergia is átalakítható az energia többi formájára. Régi tapasztalat, hogy dörzsöléssel mechanikai energiából hő keletkezik. (Ősi tűzgyújtás, gyufa.) A Nap fényenergiája a Földön hővé alakul, és a villanyvasaló melegét a betáplált villamos energia szolgáltatja. A természet törvényeit régen ismerjük és meg­szoktuk ha több tüzelőt (energiaforrást) használunk akkor melegebb van, magasabb hőfokot érünk el. Vagyis a hőmennyiség és a hőfok között szoros összefüggés van. A hőmennyiség mérésére, a ka­lóriát választották mértékegységként. A gyakor­latban ennek ezerszeresét, a kilokalóriát (kcal) használják. Ennek meghatározására azt a hőmeny- nyiséget fogadták el, amely egy kiló víznek, nor­mális légköri nyomáson, 14.5 C-fokról 15.5 C-fokra való felmelegítéséhez szükséges. A szilárd, a folyékony vagy a gáznemü test hő­mérséklete nő, ha hőmennyiséget vagy hővé ala­kítható energiát adunk át neki. Ez a 'különböző tüzelőanyagok felhasználásával történik. Nem kö­zömbös azonban a tüzelőanyagok összehasonlítása­kor, hogy egy-egy kilogrammjukból mennyi hő­energiához jutunk. Ezért a különböző tüzelőanya­gokat “értékük”, pontosabban fütőértékük alapján hasonlítják össze. Fütőérték az egy kiló tüzelő­anyag tökéletes elégetésekor keletkezett hőmeny- nyiség. A hőnek másik jellemzője a hőfok. Például, ha egy liter vizet egy kilokalória hőmennyiséggel szo­bahőmérsékleten melegítünk, hőfoka is 1 C-fokkal növekszik majd, de azonos feltételek mellett egv liter szesz hőfokváltozása más lesz. Tiz liter viz 1 C-fokkal való felmelegítéséhez 10 kilokalóriára van szükség, és különböző hőmennyiségre van szükség más-más anyagok 1 C-fokkal való felmele­gítésére. A hőfok érzékelése az ember számára bizo­nyos mértékig csalóka. Mindenkivel megtörtént már, hogy egyik kezét meleg vízből langyos vízbe, másik kezét hideg vízből ugyanabba a langyos víz­be mártotta. Első esetben a langyos viz hidegnek második esetben ugyanaz a langyos viz melegnek tűnt. A kéz ez esetben csak hőfok-összehasonlitást tudott végezni és nem mért pontosan, mint a hő­mérő higanyszála, amely növekvő hőfok esetén kitágul a hőmérőskála bizonyos fokáig. A természetben, ha két test hőmérséklete kü­lönböző, akkor mindig a melegebb testből indul, hőáramlás a hidegebb felé, és ez a folyamat addig tart, amig a melegebb le nem hül, a másik fel nem melegszik, és mindkettőjük hőfoka azonos nem lesz. Az első főtétel Robert Mayer német természettudós egyike azoknak, aki a fenti természeti törvényeket felis­merte, aki a hőelmélet alapjaival foglalkozott, és ezzel megtette az első lépéseket a modern energe­tikához. A 19. század első felében megjelent cikké­ben rögzítette a természeti törvényszerűségek fel­ismerését: a hő az energia egy bizonyos formája, a természetben el nem vész és semmiből nem ke­letkezik. Ezt a törvényt a hőelmélet első főtételé­nek nevezik. Mi következik ebből a törvényből? Először is az, hogy energiafelhasználás nélkül hasznos mun­kát nem nyerhetünk, más szóval: semmiből nem lesz semmi. Sok évtizeden keresztül kísérleteztek egyes “feltalálók” olyan gép szerkesztésével, amely energiafelhasználás nélkül is állandóan képes moz­gást végezni, illetve energiát termelni. Ez a “ta­lálmány” — a perpetuum mobile — nem született meg, mert ellenkezik a természet törvényeivel, konkrétan, a hőelmélet első főtételével. A második főtétel Robert Mayer felismerései között szerepelt a hőmennyiség és a hőfok közötti szoros, törvény­szerű összefüggés, továbbá az, hogy a hő mindig a magasabb hőfokú testről' az álacsonyaöb téstbe megy át. Ennek a jelenségnek felismerése tette lehetővé a hőelmélet második főtételének megfo­galmazását: ha a hőenergiából mechanikai munkát akarunk nyerni, akkor figyelembe kell venni azt a természeti törvényt, hogy ezzel egyidejűleg más elkerülhetetlen és maradandó változásokat előidéző folyamatok is lejátszódnak. Ilyen más folyamat például a súrlódás vagy a hősugárzás. A második főtétel felismerése egy sor fontos következetetésre nyújt lehetőséget. Például egy hőerőmű kazánjában eltüzelt szénből termelt forró gőz — a turbina munkája során — a konden­zátor felé halad és ezzel megegyezik a hő áramlá­sának iránya is. Ebben az esetben a hő egy része mechanikai munkává alakul, másik része pedig vissza nem alakitható módon a kondenzátorba megy át. Természetes is, mert ha minden hő me­chanikai munkává alakult volna, akkor a konden­zátorba semmi hő nem érkezne. Ez megvalósít­hatatlan, mert a turbinából kilépő gőz szükségsze­rűen hőenergiát tartalmaz, amit a lehető legala­csonyabb hőmérsékleten, a kondenzátoron keresz­tül a környezetnek kell átadnia. A hőelmélet má­sodik tétele értelmében tehát az energia átalakí­tása egyik fajtájából a másikba mindig veszteség­gel jár. A hatásfok nem lehet 100 százalék A tüzelőanyagokban levő éghető részek az oxi­génnel egyesülnek, és rejtett vegyi energiájukat átadják, hőenergiát hoznak létre, amely turbiná­val és generátorral villamos energiává alakitható át. A bevitt tüzelőanyagban foglalt hőenergia (a kalória) és a kapott villamos energia hőegyenérté- kének aránya adja az erőmű hatásfokát. Ez azon­ban sohasem lehet 100 százalék, hanem ennél min­dig kisebb, mert az energia egy része nem hasz­nosítható. A hőenergia mechanikai energiává való átalakí­tásának legjobb hatásfokú lehetőségét az eszmé­nyi, de elméleti Carnot-körfolyamat nyújtja, a gya­korlatban azonban ezt nem lehet megvalósítani a rontó tényezők miatt: ugyanis a tüzelőanyag elé­gési vesztesége, a kazántelep egyéb veszteségei, a turbina és a generátor mechanikai és egyéb vesz­teségei a gyakorlatban külön-külön sem csökken­hetnek soha 0-ra. A hűtőgép működési elve Tételezzünk fel egy olyan ideális gőzgépet, mely minden súrlódás és egyéb veszteség nélkül műkö­dik. Ebben az esetben a gép minden irányba mű­ködni képes, vagyis reverzibilis. És mi történik, ha valóban megfordítjuk a körfolyamatot, és a gőzgép ellenkező irányban működik? Egyszerű a válasz: a folyamat minden része fordítva megy vég­be. A hő ebben az esetben a hidegebb “konden­zátorból” a melegebb “kazánba” folyik, a mecha­nikai energia egy része hővé alakul, tehát mechani­kai energia kerül felhasználásra, így a hidegebb tartály lehűl és a melegebb felmelegszik. Ezek a gépek a valóságban is léteznek: ezek a jól ismert hűtőgépek, amelyeket a modern technika a hűtő­szekrényekben alkalmaz. eső A fentiek — természetesen csak vázlatosan — megvilágítják, hogy a hőelmélet első és második tétele — Mayer nagy jelentőségű megállapítása — miért fontos állomás a tudomány és a technika fejlődésében. Földes János, főmérnök Rekordok és kísérletek a La Manche csatornán Calais és Dover, vagyis a kontinens és a brit sziget partja között mindössze 32 kilométer a tá­volság. Az átkelés a francia partról a szigetre, vagy Angliából a francia partra már a XVIII. szá­zad óta dívik. 1783-ban azon lelkendezett a világ, hogy Pierre Blanchard és dr. J. Jeffries francia tudósok léghajón eljutottak Doverből a Calais kö­zelében levő Guissness Forestba. Még egy emléke­zetes légi átkelést jegyez fel a krónika: 1908-ban a francia Blériot először repült át monoplánján a csatorna felett. Közben megkezdődött a csatorna átuszásának időszaka is. Matthew Webb, a “Russia” postahajó matróza kísérelte meg először 1875 augusztus 12- én. Nagy viharba került, úgyhogy feleuton egy gőzhajó halászta ki. Két héttel később, 1875 aug. 26-án azonban 21 óra 45 perc alatt sikerült tervét végrehajtania. Ezután 36 év telt el, amig Webbnek követője akadt. 1926 augusztusában úszta át először nő a csator­nát: az amerikai Gertrude Ederle 14 óra 34 perc alatt jutott a franciaországi Cap Gris Nezből Do­verbe. Egy évvel később E. H. Themme Calaisból Doverbe és vissza úszott egyfolytában. 1953-ban ugyanezt nő is megismételte. Florence Chedwich a maratoni uszónő neve, aki 14 óra 42 perc alatt ért Angliából Franciaországba. Eddig leggyorsab­ban az egyiptomi Hassan Abd el Rehim úszott Ca­laisból Doverbe: 10 óra 30 perc alatt. A legfiata­labb csatornauszó eddig Claudia McPherson 17 éves iskolásleány volt. Cap Gris Nezből 17 óra 8 perc alatt ért Sandgate angol fürdőhelyen par­tot. Újabban a feltűnni vágyók nem elégszenek meg azzal, hogy egyszerűen csak átússzanak a Csator­nán. így a francia Georges Michl 11 óra 5 perc alatt úszott hazájából Angliába, és vele úszott ido­mított oroszlánfokája is, “akit” pórázon vezetett, mint egy kutyát. Jane Baldsare 25 éves newyorki könnyübuvár- nő viz alatt akarta átúszni a La Manche-ot. Első kísérlete nem sikerült. 1963 nyarán Keith Slocombe, angol pszichiterá- pikus egy szál deszkán indult el Doverből. A desz­kára több üveg ivóvizet és gyümölcslevet tartal­mazó palackot erősített, majd kezeivel paskolva a vizet, evezők nélkül, 9 óra alatt átjutott Cap Gris Nezbe. Ugyancsak 1963-ban egy szép augusztusi napon a 32 éves Alunah Campbell, londoni könyvelőnő egy repülőgép szárnyán állva kelt át a Csatornán. A francia Tony Audal és Jean Bruel kétéltű autóval 3 óra 30 perc alatt jutott el Calaisból Doverbe. SEM KELL CSOMAGOLNI! —^ KÉM KELL VÁMOT FIZETNI! ! I A legrövidebb időn belül segithe■ < \ ti mkonait IKKA-csomagokkal! 4 k PeKesíünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” i , megmzottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < ¥ veit Magyarországból kihozhatja általunk * ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET 4 ; JOSEPH BROWNFIELD : 15 P*rk Row New York 38. N.Y. ] j ’ Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek > ► Telefon: BA 7-1166-7 ' i Jk..,*. >» ük™ MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelit tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. JL N________________________________________f' 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 4 130 East 16th Street í New York, N. Y. 10003 £ Elolvastam mutatványszámként küldött lap- f jukat és kérem, hogy további mutatvány pél- í dányokat küldjenek címemre minden köte- \ / lezettség nélkül. 1 \ j) Név:......................................................... 4 !? Cim: ..................................................... * 1 , \ }} Város:......................................Állam:............ 2 t Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre / 2 4 fi (A !ap kedvezményes előfizetési ára uj olva- i % sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents