Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-17 / 51. szám
lü AMERIKA] MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 17, 1964 Ml TófűtWK** ŐhóíAbAN Kultúra Magyarországon Irta: LUSZTIG IMRE Sietek megmagyarázni a cikk címét. Összesen öt hetet töltöttem el Magyarországon. Ha ott töltött időm minden percét a mai magyarországi kultúra tanulmányozására fordítottam volná, akkor sem állna módomban összefogó képet adni erről a témáról. Ottlétem alatt azonban alkalmam volt elmenni az Operába, az Erkel Színházba, a Madách Színházba, a Vidám Színházba és a pécsi, miskolci színházakba. Ugyancsak megfigyeltem, hogy milyen színdarabokat játszanak a többi színházakban is. Mindez nem tett engem “expert”-té e téren, de anyagot szolgáltatott arra, hogy néhány észrevételt papírra vessek. Opera Budapesten — Opera Párizsban A budapesti Operában megnéztük a 4-felvonásos “Párizs lángjai” cimü balettet. Alkalmunk nyílt az évek során megtekinteni a dán, a svéd, a Kirov, az angol Royal, a Bolshoi és a New York City Center balett-együtteseket. Mindez persze nem tesz bennünket balett-szakértőkké, de meg tudjuk Ítélni, hogy jó, közepes, vagy rossz- e az előadás. A “sors” úgy hozt -, hogy hazajövet néhány napot Párizsban töltöttünk és ott alkalmunk volt elmenni az Operába, szintén egy balett-előadásra. Többek közt Mendelssohn “Skót Symphoniá”-ját mutatták be nagy sikerrel. Hasonlítsuk össze a két előadást — s mit látunk? Budapest — a zenekar Frater Gedeon vezényletével messze túlhaladta a párizsi zenekart M. Richard Blareau vezényletével. A budapesti zenekar nemcsak számbelileg volt •nagyobb, de ami sokkal fontosabb, dusabb, zeneileg magasabbfoku zenét produkált, mint a párizsi •zenekar. Nem hiszem, hogy elfogultságból irom ezt- A tény az, hogy az Opera és Erkel Színház többszöri látogatása után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a magyar zenekarok egy fokon állnak a New York Symphonikus Zenekarral és megközelítik a Boston-i Symphonikus Zenekar nívóját. Mig a “Párizs lángjai” koreográfiája hiien és színesen visszaadta a francia forradalmi időket, addig a párizsi Skót Symphoniá-nak a koreográfiája semmitmondó, noha egy kis akarattal lehetett volna egy szép skót tájképet a háttérbe helyezni. Úgy a szólótáncosok, mint a táncegyüttesek művészi nívója — úgy véljük — tárgyilagos szemlélés alapján, a magyarok javára dől el. A magyar balett-előadás magasabb színvonalon mozgott kezdettől végig. Na most egynéhány más fontos összehasonlítás. Budapesti Opera belépőjegy: a legdrágább kevesebb, mint egy dollár. Párizsi belépőjegy: a legolcsóbb 3 dollár. Nem csoda persze, hogy a budapesti Opera zsúfolva volt. Nem volt egyetlen egy üres szék. A párizsi Opera félig üres volt. Még egy nagyon érdekes különbség. A budapesti Opera este hét órakor kezdődik és este tízkor ér ■véget. A párizsi Opera háromnegyed 9-kor kezdődik és fél 12-kor ér véget. Három táncszámot mutattak be és egy fél órás szünet volt a táncszámok közt. Úgy a helyárak, mint a műsor kezdete azt bizonyítja, hogy a budapesti Operába a munkások a párizsi Operába pedig azok látogatnak el, akiknek nem kell reggel 8 órakor a munkahelyükön lenni. Jellemző ezzel kapcsolatban, hogy Budapesten úgy az Operában, mint az Erkel Színházban vasár • naponként két előadás van. Az egyik délelőtt, a ■ másik este, szintén azzal a céllal, hogy a zenekedvelő munkásoknak alkalmuk legyen elsőrangú ze■ nét élvezni. Megtekintettük Budapesten Verdi “A végzet hatalma”, Marcagni “Parasztbecsület” és Leoncaval• lo “Bajazzók” c. operáját is. S minden fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy ezek az előadások MINDEN tekintetben egy nívón állnak a newyorki Operaház előadásaival. A budapesti zenekart is jobbnak találtuk a newyorkinál. Kivételt jelentene persze, ha egy operai előadáson olyan énekesnők szerepelnének, mint pl. Renata Tebaldi, vagy Joan Southeregy Opera van, addig a 2 millió lakosságú Budapest 2 operaházzal rendelkezik. Casals Budapesten Jó szerencsénk-úgy hozta, hogy budapesti tartózkodásunk idején Pablo Casals, a világhírű gordonka (cselló) művész, zeneszerző és karnagy is ott volt és a Magyar Állami Zenekart, a budapesti Kórust vezényelte “Jászol” cimü oratoriumjának bemutatása alkalmából. Az Oratórium tartalmát az alcím megmagyarázza: “Keresztes hadjárat a békéért.” Jól tudjuk, hogy Pablo Casals nemcsak világhírű zenész, de a fasizmus elleni küzdelem harcosa. Jellemző rá, hogy amikor Oratóriumját először az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt vezényelte, nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: “Úgy érzem, hogy mindazoknak, akik hisznek az emberi méltóságban, most a népek közti jobb megértés és az egymással szemben álló erők őszinte közeledése érdekében kell fáradozniok.” És folytatta: “.. .váljék a muzsika, ez a mindenki számára érthető, csodálatos közös nyelv, az emberiség számára az érintkezés és a megértés eszközévé.” Életem egyik felejthetetlen eseménye volt, hogy hallhattam oratóriumát és láttam miként vezényli a zenekart, a kórust és a szólistákat ez a 88 éves fiatalember. Mert egy félannyi idős ember sem tudta volna nagyobb energiával és hűségesebben visszaadni a zene minden nüanszát. A zenekar úgy játszott, amint azt a vezénylő akarta, aki nem tűrte a legcsekélyebb eltérést sem. Bietern folyamán sok zenei eseménynek voltam tahiijá 'es élvezőjé,-ele Casa's “Jászol” c. oratóriuma a lista legtetején szerepel. Hadd fejezzem ki hálámat mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy e rendkívüli zenei eseményen jelen lehettem. Könnyű hazatérni Amikor az előadásnak vége van és a közönség kiáramlik — Budapesten — a színházból, ott várják az autóbuszok tucatjai. Párizsban, vagy New Yorkban sokszor tovább kell várni a földalatti vasút megérkezésére, mint amennyi idő alatt Pesten hazaér az ember. Ez is nagyon fontos és lényeges különbség, amely magáért beszél. Több nyelven beszélünk Na, de menjünk tovább. Látogassunk el a Vidám Színházba. Nézzük meg Róna Tibor nagy közkedveltségnek örvendő “Több nyelven beszélünk” c. szatirikus kabaréelőadását. A kabarészámok szatirikus módon felszínre hozzák a mai Magyarország tényleges és elképzelt hiányosságait. Budapest ossz lakossága, mint nagy eredményt emlegeti ezt, mert ebben látja a szólás- és kritika-szabadság megnyilvánulását. Távol legyen tőlem, hogy a kritika joga ellen szólaljak fel. Kritikára szükség van. A tény az, hogy sok minden, amit kellene kritizálni — nincs kritizálva, különösen a bürokrácia számos megnyilvánulásával kapcsolatban. Én viszont csak azt a kritikát tartom helyesnek, amely építő, konstruktiv. Három megjegyzésem van a “Több nyelven beszélünk” kabaréval kapcsolatban. Először: hogy sok ferdeséget és hiányosságot csúfol ki, ami jó és helyes. Másodszor: több esetben túllő a célon és igy — véleményem szerint — nem éri el a kellő célt. Harmadszor: a kabarészámokból elejétől végig hiányzik a szocialista kritika. Ne tessék félreérteni. Nem azt mondom, hogy egy kabarédarab olyan hangzású legyen, mint valami politikai tézis. De úgy vélem, hogy egy szocialista kabarédarabnak tartalmilag különböznie kell a régi rendszer olcsó, üres, a gúny a gúnyért,, a, vicc a viccért szolgáló kabaréjától. Több szatirikus darabrá van szükség, de társadalmi tartalommal, építő humorral és kritikával. Persze ezt könnyebb igy “megrendelni”, mint megírni, de hát mire valók az irók?? Vidéki színházak Egy napot töltöttem Pécsett. (Erről majd részletesebben beszámolok.) Most csak azt akarom megjegyezni, hogy elmentem a Pécsi Nemzeti Színházba és megtekintettem George Bemard Shaw “Az ördög cimborája” cimü vigjátékát. Az előadás szép, nívós — noha kissé amatőrös volt. A fontos itt az, hogy olyan város, mint Pécs, rendelkezik gyönyörű ÁLLANDÓ színházzal, ahol a lakosság megtekintheti a világirodalom remekműveit. Hasonló színházzal rendelkezik Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Szeged és Szolnok. Hasonlítsuk csak össze a mai Magyarország ezen városaiban lévő ÁLLANDÓ színházakat az amerikai városok színház-nélküliségével és szemlátomást elénk tárul a magasabb és a széles rétegeket elérő magyarországi kultúra a gazdag Amerikával szemben. Térjünk vissza Budapestre Említettem az Operaházat és az Erkel Színházat. Úgy vélem érdemes felsorolni, mit játszanak e színházakban, hogy az olvasó fogalmat alkothasson magának. íme az Operaház: A kék szákállu herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos Mandarin, Szerelmi bájital, Varázsfuvola, Walkür, Co- si-Fan-Tutte, Szöktetés a Szerájból, Borisz Godunov, Szalome, Bolero, Figaro házasságé, Don Carlos, Wazzeck, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, Párizs lángjai. íme egy heti műsor. Ugv vélem, hogy nemcsak azokat az operákat játszák, mint New Yorkban, pl. hanem olyanokat is, amelyeket a newyorki Opera, egy vagy más okból képtelen színpadra vinni. Van Pesten az Operaházon és az Erkel Színházon kívül még vagy húsz másik nagy színház, ahol nemcsak magyar irók, de angol, amerikai, francia irók, s a világirodalom nagyjai müveit meg lehet tekinteni; legyen az tragédia, dráma, vígjáték, operett, vagy bármely más színházi mü. Érdekes megjegyezni, hogy van egv ÁLLANDÓ Állami Bábszínház és a fiatalok részére a Bartók Gyermekszinház. Sajnálom, hogy nem volt alkalmam ezekbe ellátogatni' és igy nem tudok személyesen véleményt mondani róluk. LIadd fejezzem be e cikket a következő megjegyzéssel: ha valaki látogatóba megy Magyarországra és szereti a zenét, táncot, színházat és operát, akkor kulturszomját jobban kielégítheti, mint bármely más városban — világszerte. AWWVWVVWVVmW'iWWWWWVAVtV is* Csaknem 10 ezer mázsával több kender termett az idén az országban, mint amennyire számítottak. A feldolgozó üzemek telepeire 890 ezer mázsát szállítottak, kazlakban pedig 385 ezer mázsát tárolnak. Az idei rekordtermés teljes egészében fedezi az üzemek jövő évi nyersanyagszükségletét. land. Ezek a művészek kimagaslanak a többiek közül és külön kategóriába tartoznak. Érdekes megjegyezni, hogy mig a 8 milliós New Yorkban csak Megérkezett az egész évre tervezett 700 ezer tonna szovjet vasérc Dunaújvárosba. Még 15 MAHART-uszály van útban vasérccel megrakva Dunaújvárosba. u* Hófehér szőrű őzcsaládra bukbantak az erdészek az Őrség erdeiben. A rendkívül ritka jelenség oka a közeli vérr.okonság, ami arra inti a szakembereket, hogy az ottani vadállomány vér- felfrissitásra szorul. c+o v* Kigyulladt s leégett a Somogy megyei Csurgón a takarmánykeverő üzem. A kár — becslések szerint — több mint kétmillió forint. Várpalota egyik ékessége az új vájáriskola
