Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-17 / 51. szám

Thursday, December 17, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Ghe Guevara interjúban nyilatkozott Kuba iparügyi minisztere, Ernesto Che Gue­vara mult szombaton sajtóinterjuban, majd vasár­nap tv-program keretében válaszolt a hozzáinté­zett kérdésekre. Kijelentette, hogy az ország leg­nagyobb problémája a gazdasági fejlődés felfoko­zása, amely az imperialista blokád és az állandóan fenyegető támadás folytán szükséges katonai fel- készültség mellett, külön nehézségek elé állítja az országot. Kuba legkimagaslóbb vívmányának bel­földi színvonalon a kultúra és az egészségügyi szolgálatok kiterjesztését tekintette; nemzetközi vi­szonylatban Kuba megnemalkuvó szerepe folytán zászlóvivője lett a nemzeti és politikai független­ségnek. Guevara miniszter kijelentette, hogy a kubai kormányváltozások nem elvi kérdések, hanem az ország érdekében szükséges átszervezések miatt történtek. Ideológiai küzdelem csak a régi rend­szer támogatói és az uj rendszer kivitelezői között van. Megjósolta, hogy a latinamerikai országok népei nemzeti felszabadulásukat a szocializmus ut­ján fogják elérni, amelynek bekövetkeztét “teljes bizalommal” állíthatja. Kuba testvéri segítséget nyújt ezeknek a nemzeti mozgalmaknak, nem fegy­verszállítással, hanem katonai kiképzéssel és más szaktudás felajánlásával. Véleménye szerint Guate­mala, Colombia és Venezuela a forradalom szélén áll. A tv-programban Guevara úgy nyilatkozott, hogy “az Egyesült Államokkal való jóviszony nagyon előnyös lenne számunkra, legfőképp gazdasági szempontból”... de hozzátette, hogy Kuba nem fogad el ráerőszakolt feltételeket. “Ha azt várják, hogy térdenállva könyörögjünk, hogy életben ma­radhassunk, megölhetnek mindannyiunkat, mielőtt ezt megtennénk.” A kubai távlövegeickel kapcsolatban feltett kér­désre azt válaszolta, hogy lehetséges, hogy Kubára irányított amerikai lövegek állnak készen. Azt ajánlotta, hogy kölcsönös inspekciót tartsanak az amerikai atombázisok és a kubai hadifelszerelések felett, amelyet kövessen mindkét ország bázisainak feloszlatása. Megemlítette, hogy naponta nem kevesebb, mint négy provokációt követ el a U.S. a Guantanamo-i bázisán. Majd az általános latin-amerikai forradal­mi helyzetről igy nyilatkozott: “A forradalmakat (ezen kormányok) a népek elnyomatásával idézik elő. Bekövetkezik a forradalom, amely után uj Ku­bák születnek. Nem mi csináljuk a forradalmakat. Az imperialista rendszer és szövetségesei az orszá­gokon belül, azok készítik elő a forradalmakat.” A Szovjetunióval kötött szerződésben a legfon­tosabb tétel Kuba cukortermékének egyre fokozot­tabb felvásárlása, amely a jelenlegi évi 2.5 millió tonna helyett 1968-ban évi 5 millió tonna lesz. A nemzetközi munkásmozgalomban fennálló vitában Kuba a szocialista tábor egysége mellett foglal ál­lást. “A szakadás — mint mondotta —, csak el­lenségeink előnyére válna.” A legszélsőbb jobboldal könyvcenzurát akar Kaliforniában a legszélsőbb jobboldali csoportok azon fáradoznak, hogy ők diktálhassák a könyvtá­raknak, milyen könyveket tartsanak és hogy el­mozdítsák polcaikról azokat, amelyek ellen ők ki­fogást emelnek. A University of California segéd­könyvtárosa, Everett T. Moore, aki a California Library Association elnöke, figyelmeztetett arra, hogy habár a könyvtárakra a legnagyobb nyomást a John Birch Society gyakorolja, támadásaikat más szervezetek örve alatt is folytatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy pl. a kaliforniai Long Beach-en az Education Society néven működő csoport elárasztja a city councilt és más városi ha­tóságok hivatalait olyan panaszokkal, hogy a váro­a/wem kai ^ p Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 Eat. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1379, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50.- lit rrm si könyvtár mellőzi a konzervatív könyveket. A So­ciety az ellen is kifogást emelt, hogy a Long Beach-i könyvtár a polcain tart olyan könyveket, mint “The American Way of Death”, Jessica Mit- fordtól. Ez a könyv, amelyről megjelenése után mi is beszámoltunk, kipellengérezi az amerikai temet­kezési vállalkozók és temető tulajdonosok vastag- bőrű eljárásait, amelyekkel kiszipolyozzák a gyász- sújtott családokat. Az Education Society szószóló­ja a city manager előtt adott tanúvallomásában azt a vádat emelte a könyv szerzője ellen, hogy “kommunista” és a.‘.‘szabad vállalkozás” ellensége. Ugyanez a csoport követelte, hogy a könyvtár bocsásson az olvasók rendelkezésére bizonyos köny­veket, amelyeket a szélső jobboldal a választási kampányban a Johnson elnök és a liberálisabb je­löltek elleni támadásra használt fel. A Long Beach-i city council leszavazta a Society azon követelését, hogy a városi tanács tagjainak jogában legyen a könyvtárakból eltávolítani olyan könyveket, ame­lyek ellen kifogást emelnek. A Society-nek ez a merész kísérlete oda irányult, hogy megvonják a közönségtől azokat a könyveket, amelyek nem fe­lelnek meg a szélső jobboldal szája izének. Csőmbe nem jön Amerikába Kongó állam néger kvizlingje, az amerikai és belga bányatrösztök afrikai főbérence, Moise Csőmbe elhatározta, hogy nem fogja boldogitani Amerika népét személyes látogatással. Megvál­toztatta abbeli tervét, hogy VI. Pál pápánál és a nyugatnémet kormánynál tett látogatása után felszólaljon a Kongó “képviseletében” az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa gyűlésén. Elhatározásában nem csekély szerepet játszott belga és amerikai gazdáinak tanácsa, hogy tartsa távol piszkos irháját az Egyesült Nemzetektől, mert jelenléte és felszólalása csak megnehezíti az Egyesült Államok és Belgium képviselőinek amúgy is nehéz munkáját kongói “mentőakció­juk” igazolása érdekében. Huszonkét tagállam emelt panaszt az Egyesült Nemzetek Biztonsági tanácsa ülésén az amerikai­belga ejtőernyős akció miatt, amelyet nyílt és brutális beavatkozásnak minősítenek a kongói polgárháborúba Csőmbe oldalán. A 22 panaszttevő állam közül 18 afrikai állam volt. Ezek egybehangzó nézetét visszhangozta Ma­li külügyminisztere, amidőn drámai szavakban mutatott rá, hogy kinek a támogatására érkeztek a belga ejtőernyősök amerikai katonai repülőgé­peken a Kongóba: “Mit mondjunk azokról, akik cinikusan, előre megfontolt szándékkal gyilkolták meg egész Afri­ka nemzeti hősét, Patrice Lumumbát ? Mit mond­junk azokról, akik felelősek Dag Hammarskjöld haláláért? Mit mondjunk azokról, akik felelősek John F. Kennedy haláláért?" Csőmbe pénzadó gazdái képviseletében és szó­szólójaként Spaak belga, külügyminiszter igyeke­zett mentegetni az állítólagos “mentőakciót”: .. “Nem tűrhetem ezt tovább” panaszkodott sze­meit forgatva a Biztonsági Tanács előtt tartott beszédében. “Csak akkor küldtük az ejtőernyősö­ket, amikor a lázadók nyíltan megöléssel fenye­gették a fehér túszokat.” Spaak persze valótlansá­got állított. A 18 afrikai állam csaknem minden Egyesült Nemzetbeli képviselője rámutatott arra, hogy a polgárháború szinterén élő fehérek élete nem volt veszélyeztetve mindaddig, amig Csőmbe nem küldte az emberbőrbe bujt fehér fenevadakat a felkelők ellen (mert saját néger katonái nem mutattak nagy hajlandóságot a néger testvéreik elleni harcra) és amig a belga és amerikai trösztök be nem jelentették- az ejtőernyős beavatkozást. A felkelők mindössze azt mondták, hogy a fehér la­kosságot túsznak tekintik mindaddig, amig a kül­földi tőkések be nem szüntetik népük árulójának Csomóénak katonai támogatását. Ezen eljárás helyessége vagy igazságossága fö­lött lehet vitatkozni. De ha igazságosak akarunk lenni akkor azt is be kell ismernünk, hogy a má­sodik világháború idején saját kormányunk is koncentrációs táborba helyezte — a japán orvtá­madás után — országunk nyugati államaiban élő japán születésű amerikai lakosokat! többi államoknak az Egyesült Államokkal. szem­ben egyre inkább kifejezésre jutó különvéleménye ellensúlyozására és a NATO düledező • szerkezeté­nek alátámasztására, Mr. Rusk kijelentette, hogy “ a szövetség fő célkitűzéseinek megvalósí­tása megengedi azt a luxust, hogy a mellékkérdé­sekben különvélemények legyenek.” A legkimondottabban Franciaország szegült ellene az Egyesült Államok hatalmát visszatükröző NATO követelményeinek. Legutóbb a múlt héten de Gaulle elnök egyik benfentes tanácsadója kije­lentette, hogy “a szövetség összeférhetetlen Fran­ciaország érdekeivel, mert kiterjeszti Amerika hatalmát Európára is.” Tudomásul véve Franciaor­szág álláspontját, a többi NATO országok sem táplálnak illúziót a katonai szövetség egysége iránt. Az egyik nyugati állam diplomatája Rusk külügyminiszter kijelentésére vonatkozólag meg­jegyezte: “Ha Mr. Rusk Franciaországnak a szö­vetség iránti álláspontját ‘mellékkérdés’-nek te­kinti, azt szeretnénk tudni, mit tart főkérdésnek.” A NATO minisztertanács gyűlése előtt a hát­térben lappang az US által fontosnak tartott kö­zös személyzetű nukleáris flotta kérdése. Ezekről McNamara honvédelmi miniszter privát megbe­széléseket szándékszik folytatni az egyes orszá­gok kormányaival. Kormánykörökben elismerik azt a lehetőséget, hogy az amerikai javaslat he­lyett esetleg elfogadják az Anglia által ajánlott módosított nukleáris védelmi javaslatot. Törvénytelen a szegregáció a közsszolgálati helyeken A Legfelsőbb Bíróság határozata A Legfelsőbb Bíróság egyöntetű véleménnyel helybenhagyta az 1964-es polgárjogi törvénynek a közszolgálati helyekre vonatkozó szakaszát. A Title II. néven ismert törvényszakasz értelmében tilos a faji elkülönítés hotelekben, motelekben, vendég­lőkben, szórakozó helyeken és töltő állomásokon, ha szolgálataik államok közti kereskedelemre is kiterjednek, vagy ha a diszkrimináció része az egyes államok törvényeinek. Ez az újabb mérföldkő az elkülönítés megszün­tetésében egyszersmind megszünteti a függőben levő eljárásokat az ülősztrájkokban és egyéb bé­kés tiltakozásokban résztvett békés tüntetők el­len. Ezeknek számát kb. 3 ezerre becsülik. Rusk menteni igyekszik a NATO egységét A NATO minisztertanácsának nagyjelentőségű gyűlése előtt, Dean Rusk külügyminiszter Párizs­ban igyekezett szépíteni a tagállamok között fenn álló nagy nézeteltéréseket, amelyek vésztjóslóan fenyegetik a nemzetközi katonai szövetséget. A RÖVIDEN Izraelben hetekig tartó viták után Levi Eshkol miniszterelnök lemondott, miután nem tudott meg­egyezésre jutni Ben Gurion volt miniszterelnökkel afelett, hogy a kényes, 10 év óta húzódó Lavon- ügyet újra kivizsgálják. • • « A New York State Liquor Authority egyik volt ve­zetője, Alfred de F. Licato bevallotta, hogy mialatt hivatalában volt, megvesztegetési dijat fogadott el, amelyet Martin C. Epstein, a hivatal akkori elnö­kének továbbított. Hordozható röntgenkészüléket szerkesztett Leo­nard Rieffel chicagói orvos. A röntgenkészülék különösen baleseteknél keletkezett csonttörések megállapítására alkalmas. • • • 1250 méter magas acéltoronylakóház építési ter­vén dolgozik Robert Gabriel berlini építész. A házat Bonn közelében tervezik felépíteni, 1975-ig; 356 emmeletén 8,000 lakás lenne, 25 ezer ember számára. • • • Peru került az élre a világ halászországai között. A perui halászhajók egy év alatt csaknem 7 millió tonna zsákmányra tettek szert; eddig Japán veze­tett e téren. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $......................A Cim: ................................................................. Név: ....................................................................... Város:.................... ..............Állam:............

Next

/
Thumbnails
Contents