Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-16 / 29. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 16, 1964 Az Országos Sajtókonferencia elé A MAGYAR SZÓ IRÁNYVONALA BELPOLITIKAI ÉS KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN A szakszervezetek helyzete társadalmunkban A szervezett — valamint a szervezetlen — munkások legnagyobb problémája a munka és a megélhetés bizonytalansága. A kapitalista rendszernek ez az állandó velejárója az automatizálás korszakában jobban és több embert fenyeget, mint bármikor. A munkanélküliség 1958 óta ál- landósitott jelleget öltött. Az utóbbi két évben az országos termelés fellendülésével megnőtt a munkaérőtábor dolgozó részlege, de a munkanélküliség arányában nem volt jelentős változás, mivel az évente szaporodó munkásokat, a növekvő gépesítés mellett, az iparok nem képesek elhelyezni. A hivatalos statisztika a munkanélküliek számát 5 millión felül állapítja meg, nemhivatalos megfigyelők azonban azt állítják, hogy 8—9 millió ember van egyszerre munka nélkül. Az arány nagyobb a fiatalok és szakképzetlenek között, de ezt is felülmúlja a néger munkások munkanélküliségi aránya. Félrevezető volt az a beállítás, hogy az automatizálás több munkalehetőséget fog teremteni. Ma már köztudomású, hogy a gépek állandóan több munkást szorítanak ki a termelésből, mialatt a termelés mennyiségét és az egy személyre eső termelékenységet növelik. A szakszervezetek különféle módszerekkel igyekeznek biztosítani tagjaik állását, de az eredmény jelentéktelen. A legeredményesebb volna a munkahét lerövidítése a bérek csökkentése nélkül. Az AFL—CIO központi bizottsága a 35 órás munkahétnek törvényhozás utján való létrehozására tett lépéseket, de a benyújtott törvényjavaslat a bizottság rekeszében nyugszik és a szakszervezetek nem szorgalmazzák kellően. A meghosszabbított vakáció, a haszonrészesedés és a munkaszerződésekbe foglalt más feltételek, esetleg biztosították ideiglenesen a meglevő munkaalkalmakat, de nem adtak lehetőséget még a szervezet munkanélküli tagjainak sem az elhelyezkedésre. Még kevésbé járultak hozzá a munkanél- küiieég enyhítéséhez. Ebben az évben az automobil munkások szak- szervezete a leszállított nyugdí j korhatárt vette programjába, amely némileg gátolná a munkanélküliség növekedését az iparban. A sokmillió szervezetlen munkásnak még az ilyen “védőgátak” emelésére sincs lehetősége, s amíg a munkanélküliség tovább terjed, a szervezett munkások helyzete sem biztonságos. A kormány által megindított lépések munkalehetőségek létesítésére szükségszerűen sokkal ki- terjedtebb alapon és nagyobb sürgősséggel kell hogy haladjanak, hogy valóban hatásosak legyenek. Sokmillió uj munkaalkalmat kell létrehozni, amelyek főképpen a fiatalok és a néger nép munkaszükségletét fogják szolgálni. A munkalehetőségekért folyó küzdelmet nagyban erősiti a néger nép egyenjogúsági mozgalma. A szakszervezetekben nő a felismerése annak, hogy ez közös érdekterülete az egész munkásosztálynak, tekintetnélkül fajra, színre, vallásra, vagy nemzeti eredetre- A faji megkülönböztetés megszüntetése a szakszervezetekben és a nagyjában szervezetlen néger munkások megszervezése, meg fogja erősíteni a szakszervezetek harcát a munkabiztonságért, a jobb keresetért, a politikai jogaikért és más követelményekért. A vezetőségnek azonban sokkal erélyesebben kell fellépni a faji megkülönböztetés még létező gyakorlata ellen és a néger munkások felvételéért a szakszervezetekben. A munkásság befolyásának megerősítése szempontjából szükség van a szervezett munkások egységesítésére és a szervezetlenek megszervezésére. A szakszervezeteknek magasabb szüivonalra kell emelniök politikai aktivitásaikat, a két vezető politikai párttól való függetlenitésre kell törekedniük, önálló programmal, saját követeléseik ki- domboritásával, amelyek között fontos helyet foglaljon el a tartós béke és az általános leszerelésért való küzdelem, a társadalmi biztosítási törvények módosítása és kiterjesztése, a polgárjogokért való harc, a Medicare elfogadása a kongresszusban, a minimális órabér emelése, stb. A külpolitikában, még jobban, mint a belpolitikában, az AFL—CIO hivatalosan reakciós álláspontot foglal el. Meany és politika tanácsadójának kommunistagyülölete és osztályegyüttmükö- dése a legszélsőségesebb háborús uszitók, szovjet- gyűlölők, imperialisták álláspontjának elfogadását. vonja maga után. Számos nagy szakszervezet vezetői visszautasítják ezt a politikát és a békét, a békés kapcsolatok megteremtését sürgetik. Munkás és szakszervezeti hírek A Labor Department a rakparti munkások ellen dönt 1962 december 23-án az International Longshoremens’ Association sztrájkba hívta tagjait az Atlanti-tenger kikötőiben a munkáltatók azon szándékai ellen, hogy a munkacsapatokban dolgozók számát csökkentsék és más szakszervezeti szabályokat megváltoztassanak. A 34 napig tartó sztrájk nem vezetett egyezkedésre, de megállapodás történt, hogy a Labor Department tanulmányt indít a munkaviszonyok megvizsgálására és az errevonatkozó tárgyalásokat a jelentés alapján fogják lefolytatni. A vizsgáló bizottság most nyújtotta be jelentését. Azt állapította meg, hogy a rakparti munkások “featherbedding”-et gyakorolnak, vagyis, hogy a munkaszerződés megállapításai szerint ösz- szeállitott munkacsapat tagjainak egyrészére semmi szükség nincsen, miután a rakodó munkát gépesítették és a szállító gépek kezeléséhez kevesebb munkásra van szükség. A jelentésnek az alapján a szakszervezet és a munkáltatók között újból esedékes munkaszerződési tárgyalások folyamán elvárható, hogy a munkáltatók követelni fogják a munkások egyrészé- nek eltávolítását a kikötőkből. A Labor Department jelentése, ami az adófizetőknek egymillió dollárjukba került, minden érvelésben a munkáltatókat támogatja. Részletesen leírja, hogy a fölösleges munkaerőhöz való ragaszkodás a szakszervezet részéről arra készteti a munkáltatót, hogy megszüntesse vállalkozását valamely rakparton, s ez nem csak a feleslegesnek nyilvánított, munkások munkaveszteségét jelenti, hanem mindazoknak, akik addig ott dolgoztak. Életbeléptethető megoldást a jelentés nem ajánl arra a problémára, hogy mi legyen a feleslegesnek nevezett munkások sorsa. Felületes tanácsot ad arranézve, hogy a szakszervezet és a munkáltatók dolgozzanak ki valamilyen egyezményt, amely “enyhítené a gépek alkalmazása által a munkásokat ért hátrányos következményeket”. A szakszervezetet felszólítja, engedélyezze az üzemvezetőségnek a munkamegtakaritó uj gépek bevezetését, a munkáltatók pedig szintén kötelesek foglalkoztatást biztosítani rendes alkalmazottaiknak. Szüntessék meg az uj munkások felvételét a rakpartokon és amint az elöregedés vagy más ok miatt eltávoznak emberek, a munkacsapatok átszervezését gyakorlatba lehet tenni. Jelenleg a munkásfelvételt a hatóság által kinevezett rakparti bizottság ellenőrzi. A szakszervezet beleszólást követel magának ebbe- A jelentés azonban ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. A nyári hetekben nö a munkanélküliek száma Az iskolaév bezártával az ország munkacrőtábo- ra 1.100,000-el megszaporodott, jelenti a Labor Department statisztikai hivatala. Ugyanakkor a nyári idényből és a kitartó prosperitásból kifolyólag a foglalkoztatottak száma is megnövekedet. Ennek következtében a munkanélküliség múlt havi 5-1%-os aránya csak 5.3%-ra emelkedett. A munkanélküliség szaporulatából 800,000 tartozik a fiatalkoruakhoz, 300,000 pedig felnőttkoru munkás. A felnőttkoru munkanélküliek multhavi 3.6%-os aránya 4%-ra emelkedett. Emelkedet a női munkanélküliek száma is 5%-ról, 5.1%-ra. Csak az iskolaév újbóli megindulásakor tudható meg, hogy a szaporulatból mennyi marad a munkaerő táborban és mennyi megy vissza az iskolapadba. Az elmúlt év folyamán nem történt lényeges változás a hosszú ideig munkanélkül levők arányában. Kb. egyunillió munkás van a 15 hétig vagy tovább tartó munkanélküli állományban, és ezeknek fele 26, vagy még több hétig nem jut újra munkához. Fémmunkások sztrájkolnak a kszépnyugati államokban A Kennecott Copper Corporation négy államban levő üzemeiben sztrájkot vezet két szakszervezet. A Steelworkers Union 2,100 munkást képvisel és az International Union of Mine, Mill and Smelter Workersnek 4,000 tagja van. A sztrájkot az uj munkaszerződés követelménye? körül felmerült nézeteltérések hozták létre. A vállalat ajánlatai megközelítőleg sem kielégi- tőek a szakszervezetek szempont jából a munkások szükségleteit illetően. Először a Steelworkers Union vonta ki tagjait a gyárakból, mig a Mine-Mill folytatta a tárgyalásokat és tiszteletben tartotta a sztrájkolok pi- ketvonalait a különböző üzemek előtt. Mivel eredményt nem ért el, a Mine Mill is kihirdette a sztrájkot. Utah, Arizona, New Mexico és Nevada az érintett államok. A Kennecott Corporation Chilében levő bányáiban is megindultak a tárgyalások az ottani szakszervezettel, amelynek követelései között 85 százalékos béremelés szerepel, azonkívül megállapodás arranézve, hogy mozgó skála legyen, amely megélhetési árak emelkedése szerint szabályozza a munkabéreket. Meghalt Maurice Thorez Maurice Thaorez, a Francia Kommunista Párt elnöke, szívroham következtében 64 éves korában meghalt. Thorez útban volt hajon a szovjet Krimeába és a halál Istanbul kikötőjében érte utói. Holttestét Bulgáriában szállították partra, Várnában felravatalozták és azután repülőgépen Párisba szállították. Többezres tömeg várta a Le Bourget repülőtéren. Kíséretében volt felesége, Jeanette Vermeersch, francia szenátornő. Maurice Thorez 34 évig volt pártja vezetője. Az 1950-ben ért első szívrohama következtében egészsége leromlott és 1963-ban lemondott főtitkári állásáról. Helyébe Waldeck Rochet-et választották meg titkárnak és Thorez mint a párt elnöke folytatta aktivitásait. Thorez 1900-ban szénbányász családban született és már 12 éves korában a bányában dolgozott. Korai emlékei közé tartozik egy súlyos bányaszerencsétlenség, amelyben többszáz bányász életét vesztette. Thorez harcos szakszervezeti tag lett és csatlakozott a Szocialista Párthoz. 20 éves korában egyike volt a francia Kommunista Párt alapítóinak. Miután több tisztséget viselt, 1930- ban a párt főtitkárává választották. Két évvel későbben a francia képviselőház tagja lett. Erős egységfrontot épített ki a fasizmus ellen. Jelenleg a kommunisták a szocialistákkal tárgyalnak, közös elnökjelöltet felállítani De Gaulle ellen. Guy Mollett, a Szocialista Párt elnöke, a párt nevében részvétnyilatkozatban emlékezett meg Tborezről. Páris proletárnegyedeinek épületein gyászkeretben tűzték ki Thorez arcképét. A képek elé virágcsokrokat helyeztek. A Bastille-nap megünneplésére kitűzött lobogókat félárbocra eresztették. Csütörtökön, július 16-án temetik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lakossága 1967-ben eléri a 200 milliót, számította ki a Census Bureau annak alapján, hogy most 192 millió a számuk és 2010-ben duplája, azaz 400 miihó lesz. Persze csak abban az esetben, ha nem lesz pusztító háború, nagyarányú gazdasági válság, elterjedt járvány, vagy más katasztrófa. Most 2.5 millióval több a nők száma, 2010-ben 4.5 millióval lesznek többen.
