Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-19 / 47. szám
Thursday, November 19, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Paál Máthé: Hi vatalos jelentés “I certify that the satements made by me above are correct and complete. Mrs. Vilma Klar.” Ez a néhány soros szöveg az “Az Ember” cimii hetilap 1964 okt. 3-i számában közölt “Statement of Ownership” végén jelent meg. Ilyen statement- et évente októberben minden olyan lapnak közölnie kell, amelyek igénybe veszi a “second class mat ter” kedvezményes postai szállítást. A hivatalos nyilatkozatot Mrs. Vilma Kiár irta alá, anélkül, hogy megjegyezte volna, milyen minőségben tette ezt. Előrebocsátom, hogy nem szándékozom az ismeretlen hölgyet belekeverni dr. Kiár Zoltán — enyhén mondva — zavaros ügyeibe, már csak azért sem, mert feltételezem, hogy egy nő mindig jobb Ízlésű, mintsem résztvegyen abban a vad tülekedésben, azokban a gyűlöletet hirdető szégyenletes műveletekben, amelyeknek egyetlen célja, hogy kielégítse a lap szerkesztőjének hiúságát, hatalmi vágyát, pénzéhségét, ami köznev.etség tárgyává teszi őt minden intelligens ember előtt. A Statementet átnézve, meglepőnek találtam azt a részét, amely a lap példányszámaival foglalkozik. Ez nagyon valószínűtlennek látszik, pedig éppen ez az, amire a postai törvények súlyt helyeznek, ugyanis szigorúan megkövetelik a pontos és a valóságnak megfelelő adatok Közlését, hogy igv megakadályozzák az esetleges visszaéléseket, amit szigorúan büntetnek. E sorok Írója régi idők óta ismerős az ujságki- adás körüli munkával és nagyon is tudatában van annak, hogy az amerikai magyar újságok milyen példányszámban jelennek meg. Ezeknek alapján nem nagyon hihető, hogy az “Az Ember” hivatalos nyilatkozatában közölt számadatok megfelelnek a tényeknek. A kinyomtatott példányszámokról, előfizetőkről, példányonkénti eladásról, stb. közölt számadatok inkább hasból irt számoknak látszanak. A postai törvények azért Írják elő ezeknek az adatoknak évenkénti közlését, hogy igy megakadályozzák, hogy bármely lap csalást követhessen el. Ugyanis a hirdető csak úgy ad hirdetést, ha a lapnak van annyi olvasója, hogy a hirdetés kifizetődő legyen. Ezért a hirdetési ügynök, amikor hirdetést ad el, magával viszi a legutolsó “Statement”-et, amellyel igazolja, hogy a lap mennyi példányszám- ban fogy el. A törvény továbbá meg akarja gátolni azt is, hogy a lapot propaganda célra ingyen küldjék ki, s ezért, ha az olvasó záros határidőn belül nem fizeti ki a lapot, azt be kell szüntetni. Az első ok fennállhat félrevezetésre készült lap esetében, amikor a ténylegesnél jóval nagyobb példányszámot mutat ki. Tapasztalatom alapján, határozottan kétségbe vonom, hogy az “Az Ember” ténylegesen 10,500 példányban jelenne meg, sőt meg vagyok győződve arról, hogy sokkal kevesebb az, ami az olvasók kezébe kerül és amiért az olvasók tényleg fizetnek. Nemcsak a túl magas szám, hanem a kerek számok is arra mutatnak, hogy közölt számok, telefonszámok. Total number copies printed? — kérdi a Statement. Dr. Kiár válaszol: Az elmúlt 12 hónapban átlagosan: 8,500. A legutolsó lapszám 10,500. Előfizetők száma: 5,000, példányszámonként eladva: 2,500 kiküldött számok (mutatvány- számok): 1,000, összesen: 8,500. S még egyet: vajon hány példányt küld ki a fő- szerkesztő ur azoknak, akik a lapot soha meg nem rendelték, soha nem fizettek érte és a kiadóhivatal soha sem próbálta bekollektálni az értük járó előfizetést? szór megemlékezett az “Az Ember”, két tagtárs beszélget. Előttük van az “Az Ember” és a “Magyar Szó” és a két lap tartalmát vitatják. Mindketten megegyeznek abban, hogy páratlan dolog az újságírás történelmében, hogy egy annyira Írás- tudatlan ember, mint dr. Kiár, vegye magának a bátorságot, hogy újságot adjon ki és magát főszerkesztőnek nevezze, miközben arra is vetemedik, hogy fentjelzett képességei, illetve képtelenségei ellenére saját neve alatt cikket jelentessen meg. Abban is megegyeznek, hogy bármily lehetetlen, hogy a főszerkesztő irta, mégis igy kell, hogy legyen, mert a cikk minden sora élénken igazolja azt. Rajta kívül senki sem volna képes ilyen magyartalan cikk megírására. Csak abban nem tudtak megegyezni, hogy ha valakinek olyan nagyrabecsült foglalkozása van, mint a nőorvosi hivatás, akkor miért hagyja azt abba, illetve miért cseréli fel olyan foglalkozással, amelyhez sem képessége, sem erkölcsi érzéke nincsen. Mindkét úriember elmondta a saját véleményét és végül engem kértek fel bírónak. Az első vélemény Dr. Kiár mint közéleti ember, odahaza teljesen hitelét vesztette, semmilyen lehetősége nem volt arra, hogy az állami apparátusban elhelyezkedjen, a mauthauseni szereplése arra is alkalmatlanná tette, hogy a magyar zsidóság vezetője legyen, a nőorvosi foglalkozásból kiöregedett, igy, mint a rendszerváltozással annyi más letört exisztencia, Amerikába jött. Ide azonban már elkésve érkezett ahhoz, hogy a hidegháború egyik élősdije legyen, mert korábban érkezett sorstársai minden helyet elfoglaltak. Nem volt tehát sok választása, orvosi vizsgára nem mert vállalkozni, az edénymosogatás sem ízlett neki, igy nem maradt más hátra, mint annyi sok más urnák: az ujságkiadással próbálkozott. Hogy mivel tudta megfőzni a “részvényeseit”, azt nem tudjuk, de kezébe került az elhunyt Göndör Ferenc lapja, az “Az Ember”. Magyar hetilapból megélni nem könnyű dolog, viszont dr. Kiár emlékezett arra, hogy a régi Budapesten is voltak lapok, amelyeket mindenki utált, de megvették, mert minden számban volt valami botrányos hir. Ezeket utánozta ő is, többé-kevésbé sikerrel, mert a hidegháborús időkben kedvező volt a vörösök ellen handa-bandázni, amivel kitölthette bosszúját azok felett is, akik miatt erre a keserves kenyérre szorult. Feljátszotta magát a zsidók “Grál” lovagjának, mártírjának, aki csak “az Isten különös kegyelméből” menekült meg a haláltól. Nagy hűhóval támadta az idehozott náci férgeket és mindenkit, akit ellenlábasának vélt. Hizel- gett a kis üzletembereknek és kihasználva a nőorvosi praxisából magával hozott azon tanulságot, hogy az öregedő nők nagyon méltányolják, ha valaki a szépségüket dicséri, agyba-főbe dicsérte az amerikai magyar hölgyeket. így azután jöttek az előfizetők, szaporodtak a hirdetések és mivel nem volt szerény, mint újságíró és főszerkesztő mindenhová betolakodott és keservesen, de valahogyan megcsinálta a megélhetését egy olyan mesterségben, amihez nem is konyitott. Jól kihasználja az emberek butaságát, hiúságát, a sajtótól való félelmét és ma már maga is elhiszi, hogy nagy fiú és él, mint Marci Hevesen. A második vélemény "Ketten beszélnek" Elmúltak a választások és szinte látom, amint Kiár barátunk megveregeti a saját vállát és sajátmagának tudja be érdemül, hogy Johnson elnök olyan fényes győzelmet aratott Goldwater felett. Ami igaz, az igaz, a kampány alatt ott szorongatta minden olyan demokrata jelölt kezét, aki nem tudott kibújni ezen megtiszteltetés elől. Akik látták ezeket a kézszoritásokat ábrázoló képeket az “Az Ember” hasábjain, bizonyára megkérdezték, hogy ki az az ember, aki dr. Kiár Zoltán kezét szorongatja és meglepetve hallották, hogy az nem más, mint Johnson elnökünk. Az egyik helyi klubban, amelyikről már oly sokWWttWWWWVVtWtWWWVWWWUWM I PAUL’S SHELL SERVICE GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos! 1 Igaz, hogy kétségbeesett helyzetben volt, amikor kijött Amerikába, de nem a dollár utáni hajsza volt a célja, vagy legalább is, nemcsak az, hanem és főleg rendkívül nagy hiúsága hajtotta előre. Odahaza valami hiba lehetett nőorvosi hivatása körül, talán úgy érezte, tudása ezirányban nem kielégítő, hogy ezzel felszínen tudjon maradni, s igy jöhetett az a szerencsétlen gondolata, hogy egy lapot adjon ki, bár ehhez annyi képessége sem volt, mint eredeti foglalkozásához. Botrányos írásaival hamarosan nevetségessé vált. Lap- szerkesztői karrierjének Szálasiék vetettek véget. A felszabadulás sem hozott neki sok lehetőséget, a politikai kalandorok, akikhez csatlakozott, hamarosan lekerültek a porondról és nem volt más választása, minthogy amerikai magyar lap szerkesztője legyen és itt élje ki beteges hiúságát. Súlyos kisebbségi érzése hajtotta azoknak a gyűlölködő írásoknak megírására, amiket a türelmes papír ellen elkövetett. Nagyzási hóbortját élesztgette azzal a trükkel, hogy visszaélt azzal az amerikai szokással, hogy választások idején mindenki kezet foghat a jelöltekkel, még az elnökkel is. Ezekkel a jelenetekkel teletömte lapját és maga is elhitte, hogy ő fontos ember. Tetszeleg magának abban a saját maga által vállalt szerepben, hogy ő az egész világon széj- jelszórtan élő demokratikus magyar zsidóság, sőt minden magyar demokrata felkent vezére. Mi mást mondhattam a két úriembernek, minthogy mindketten tökéletesen hü képet festettek dr. Klárról. Naci-ellenes gyűlés New Yorkban A Committee Against Nazism and Anti-Semitism konferenciát hivott össze a newyorki Hotel Shere- ton-Atlantic-ban, vasárnap, december 6-án, d. e. 10-től d.u. 5-ig, amelyre meghívta az érdekelt szervezeteket és egyéneket. A konferencia célja, hogy kidolgozzon terveket a náci háborús bűnösök megbüntetésére szolgáló törvény kiterjesztésére, melynek határideje lejár 1965 május 8-án. A bonni kormány kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg a törvény lejártának határidejét, aminek következtében több mint 70 ezer háborús bűnös Németországban és a világ különböző részein meghúzódva, ép bőrrel és büntetlenül megmenekülne. Különösen fontos a jelen helyzetben ennek a konferenciának az összehívása, amikor az amerikai legszélsőbb reakció az egyik nagy politikai párton belül igyekezett kibontakozni. Habár jelöltje a választásokon csúfos vereséget szenvedett, ez az erőpróba emlékeztet a nácizmus kifejlődésére Németországban. Az amerikai szélső jobboldali csoportok szövetségbe lépve az úgynevezett “lunatic fringe”-el, a birchistákkal, valamint a Ku-Klux- Klannal, a White Citizens’ Council-al és hasonlókkal, hirtelen számottevő módon előtérbe kerültek. Ezek azok az elemek, amelyek örömmel fogadják a náci bűnösök megbüntetésének felfüggesztését és szívesen látják az U.S. területén meghúzódó, az igazságszolgáltatás ellen menekülő nácikat. Felhívjuk olvasóinkat, hogy aki csak teheti, vegyen részt ezen a konferencián, egyénileg, vagy mint szervezetének hivatalos képviselője, vagy megfigyelője. A részvételi dij 2 dollár. Amerikai és angol főpapok ellenzik az atom-ellenes álláspontot Az egyházzsinat ülésén Rómában olyan javaslat került megtárgyalásra, amely ajánlja, hogy a katolikus egyház feltétlenül és minden esetben ítélje el a nukleáris fegyverek használatát és foglaljon határozott állást erre vonatkozólag. Nyomós okokat hozott fel ennek az álláspontnak megvédésében Maximos IV. Saigh, Antiochia és a Kelet pátriárkája, aki — csatlakozva Bernard Alfrink, Utrecht bíborosának és más főpapoknak már előbb kinyilatkoztatott véleményéhez—kijelentette, hogy az egyházra hárul a felelősség, hogy vezető szerepet játsszon az emberiségnek az állandó atomháború félelmétől való megszabadításában. Philip Hannan, washingtoni püspök és George Andrew Beck, liverpooli egyházfő ellenvéleményt nyilvánított a javaslat azon kitételeivel szemben, amelyek a nukleáris fegyverkezés teljes megszüntetésével foglalkoznak. Hannan püspök olyan érveket hozott fel, hogy “vannak korlátolt hatású nukleáris fegyverek is... meg lehetne engedni ezeknek használatát katonai célpontok ellen. . . egy igazságos háborúban, a teológiai elveknek meg felelően.” MVVUMMAItAMAIMMUMMMIWWA/VVAMAMWM Az amerikai plasztikai sebészek pácienseinek egy- harmada — férfi. Az utóbbi időben egyre több amerikai férfi végeztet magán meglehetősen költséges kozmetikai műtéteket. \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ J 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 ( Elolvastam mutatványszámként küldött lap- > jukat és kérem, hoav további mutatványpél- / dányokat küldjenek címemre minden köt»- £ lezettség nélkül. Név:........................................................................... | Cim: ...................................................................... \ Város:..........................................Állam:.............. * p Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre > M (A !sp kedvezményes előfizetési ára uj olva- 4 B sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
