Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-19 / 47. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS fl MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL .... (Lásd lapunk 16-ik oldalát) A/WeRIKAI ara20« 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., h.’». Vol. XIII. No. 47. Thursday, November 19, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 t—>M»>Mtoao»ooaa— VEZÉRCIKK ÍH TEREMTSÜNK RENDET^ ELŐSZÖR! te Mississippiben is lefolytak a választások és a Goldwater- erők hihetetlen győzelmet arattak ebben az államban. Min­den hét Goldwater-szavazat mellett, egy szavazat jutott John- sonra. Az ember azt hihetné, hogy lám, Mississippi reakciós állam és a választások ezt be is bizonyitották. A tény az, hogy Mississippi nem reakciós, mégpedig az­ért nem — mert bár a választások látszólag ezt bizonyítják — egy kis csoport, amely erőszakkal tartja kezében a hatalmat, uralja ott a helyzetet és terrorral hozta ezt az eredményt Goldwater részére. Hogy is lehetne Mississippi reakciós, hiszen lakosságának legnagyobb része néger. Ezt a néptömeget megfosztották a legelemibb jogoktól. Ez a néptömeg nem vett részt a választá­sokban és ha itt-ott, egy-egy négernek mégis alkalma volt gya­korolni választójogát, elhihető, hogy nem úgy szavazott, mint ahogy lelkiismerete azt megkövetelte. A lincselők készenlét­ben állnak. Az urnáknál a lincselőknek képviselőik vannak, akik a szavazatokat számolják és bemondják a végeredménye­ket. Szükséges még többet Írni arról, miért volt Goldwaternek szavazattöbbsége Mississippiben? A legelemibb demokratikus jogok ott még papíron sem léteznek. A sheriff és a gengszter hatalma mindent felülmúl. Gyújtogatások, gyilkosságok, bombázások, rombolások és jaj annak, aki ezek ellen felemeli a szavát! A gyilkosok szabadon járnak, mialatt az FBI tulajdonában van a bizonyiték és Schwerner, Chaney, Goodman gyilkosai­nak még hajaszála sem görbül meg. Nincs nap, hogy meggyil­kolt négerek holttestére ne bukkannának valamelyik folyó­ban, nincs nap, hogy félholtravert embereket meg ne találná­nak, nincs nap, hogy templomokat fel ne robbantanának. Meddig lehet tűrni ezeket az állapotokat? Mikor fog Johnson elnök cselekedni? A választások lefolytak. A déli terror, a jogfosztások elle­nére, amelyek végbementek ezekben az államokban, Johnson mégis óriási többséggel nyerte meg a választásokat. Ha a ter­rorizált déli államokban visszaállítanák a jogot és a törvényes­séget. mennyivel biztosabb lenne demokráciánk felvirágozása! Ha a néger tömegek megkapnák jogaikat, mennyivel biztosabb lenne a haladás! Ma már Johnson elnök nem bújhat ki a felelősség alól. A nép követelte a törvényességet, amikor többségében Gold­water ellen szavazott. Szavazatával azt követelte, hogy a rend visszaálljon ott, ahol ily csúfosan megszégyenítik a demokrá­cia legelemibb tanait. Ma már nem lehet és nem szabad meg­engedni, hogy a hatóságok, különböző kifogásokkal, elfelejt­sék kötelességüket. Követelni kell, hogy a törvényesség és a jogok visszaállítása legyen a kormány első feladata. A polgároktól megvonni az alkotmányos szavazójogot, az a szövetségi törvények megsértését jelenti. Ha a helyi ható­ságok semmit sem tesznek ennek orvoslására, akkor az a ha­talmas szövetségi kormány, amely a világ nagyrészére ráerő­szakolja akaratát, ebben az esetben is vegye kezébe a hatal­mat és csináljon rendet a saját házatáján. Mert Washington szemrebbenés nélkül hajlandó pénzt és emberéletet befektet­ni távoli országokba, hogy ott “megvédje a demokráciát.” Az a szövetségi kormány, amely egy és félmillió dollárt költ naponta Vietnamban azzal az ürüggyel, hogy ott védi a demokráciát, az a szövetségi kormány, amely repülőgépeket és fegyvereket ad Csomóénak, sokkal kevesebbel rendet tud­na teremteni a saját portáján. Minden polgárnak kötelessége követelni ezt Johnson elnöktől. Ha ez nem történik meg, ak­kor az a fasiszta virusz, amely beágyazta magát a déli államok­ban. terjedni fog mindaddig, amig az egész országot meg nem fertőzi. Akkor azonban már késő. Földrengés San Franciscóban A nyugati partokon vasár- coban volt leginkább érezhető, nap földrengés-sorozatot ta- ahol 1957 óta most érezték «félre lTJSSSZ. * IT8*0“ megr“Ódta jedelemben, a Big Sur vidé- tast Az mentette me§ a va kéig. Csak enyhe károkat oko- j rost a nagyobb károktól, hogy zott. I a rengések csak 4 másodper­A földrengés San Francis- i cig tartottak. SZAKÉRTŐK VÉDIK AZ IFJÚSÁGI PROGRAMOT Kiváló népjóléti szakértők nyolctagú csoportja elismerő véleményt adott a Mobilization for Youth állami kiutalással működő szervezetnek az ifjú­ság körében végzett munkájá­ról, New York egyik nyomor­vidékén. A szakértők, dr. Leo­nard Cottrell, a Russell Sa *e Foundation titkárának vezeté­sével, 3 napos látogatást tét-1 ! tek a szervezetnek alsó East ! Side-on lévő központjában és | működésének áttanulmányo­zása után kijelentették, hogy a Mobilization for Youth “a bűnözés és nyomor elleni or­szágos kampányban dicséretre méltó pionérmunkát véj-ez.” súlyt helyez arra, hogy a nyo-1 javításáért folyó küzdelmek- morban élő lakosság részt ve-1 ben. Ez nem tetszett a városi gyen az életkörülmények meg-! hatóságoknak. IliSZOSOK FIGYELMÉBE! Lapunk jövő Heti számában közlünk egy önöknek szóló levelet, melynek másolata kezünkbe került és melyet írója dr. Kiár Zoltán cimére küldött, mivel az önök cime rém volt birtokában. Nem tudjuk, hogy a levelet kézhez kapták-e, és mivel dr. Kiár még nem tartotta érdemesnek közölni lapjá­ban, a Magyar Szó hozza azt nyilvánosságra. Indonéziának nemsokára atombombája lesz A társadalmi munkával fog­lalkozó szakértők elismerése megcáfolja azokat a politikai okokból indított támadásokat, I amelyeket a városi tanács és annak elnöke, Paul R. Scre- vane intézett az ifjúsági prog­ram kivitelezői ellen. A táma­dásokban helytelen vezetéssel, I felelőtlen költekezéssel s mint már szokás, kommunista be­szivárgással vádolták a vezető­séget. Az MFY programja Jakartában Hartono vezér­őrnagy, a katonai fegyver­raktár parancsnoka, bejelen­tette az állami hivatalos saj­tóügynökségnek, hogy Indo­nézia sajátkészitményü távlö- vegeket fog felrepiteni és a I jövő évre már atom próba­robbantásokat is végeznek. Nem részletezte a jelentést, de úgy nyilatkozott, hogy a kísérletek hamarosan sikerre vezetnek. Washingtonban a State De­partment és az Atomic Ener­gy Commission lehetetlennek tartja, hogy Indonézia képes lenne az ilyen kísérletek vég­rehajtására. A JOHN BIRCH SOCIETY publiciszta vezetője sajtókon­ferencián elbüszkélkedett az­zal, hogy a szervezet tagjai között minden nagyobb város­ban számos rendőr is van. MISSISSIPPIBEN KITERJESZTIK A POLGÁRJOGI HARCOT A Mississippiben működő különböző polgárjogi szerve zetek terveken dolgoznak, az év folyamán megindított moz­galom kiterjesztésére. A fehér lakosság még mindig nem tud belenyugodni az integráció térhódításába és a törvények tiszteletben tartásába. Mis­sissippi még ma is az ország i legsötétebb állama, ahol az erőszak, a megfélemlítés, az orv gyilkosságok napirenden vannak. Az ottani néger lakos­ság és a polgárjogi önkénte­sek élete állandó veszélyben van, éjjel nem is merészked­nek a házon kívül tartózkodni. A leírhatatlan terror alatt mű­ködő mozgalmi emberek rend­kívüli bátorságára vall, hogy mégis megállják helyüket ab ban az államban, amelyben olyan, a törvényt semmibeve­vő viszonyok uralkodnak, mintha nem is az Egyesült Ál­lamok egy részét képezné. A választások a félreveze­tett, fajgyűlölettel teli fehér lakosságot lesújtották és ösz- szezavarták. A választási kam­pányban a reakció avval a maszlaggal tömte őket, hogy az integráció-elleni áradat fog felülkerekedni az országban s csak idő kérdése, hogy a pol­gárjogi törvény érvénytelenné váljék. A szavazatokban meg­nyilvánult nagy eltolódás meg­mutatja a nagy különbséget a déli államok és az ország töb­A polgárjogi szervezetek a szövetségi kormánynak az ed­diginél sokkal nagyobb és ha­tásosabb részvételét akarják kiharcolni a déli integrációs küzdelmekben. A Council of Federated Organizations, mely a múlt nyáron sokszáz diákot szervezett meg és hozott Mis­sissippibe a négerek szavazó­jogainak védelmére, most ki­terjeszti működését és állan­dósítja ott felállított központ­jait, iskoláit és szavazó-regisz­trálási hivatalait. A többi ott működő szervezet mindegyike a megkezdett munka kibővité- sén dolgozik. {Folytatás a 2-ik oldalon) bi része között. Mig Johnson elnök óriási többséggel győ­zött másutt az országban, Mis­sissippiben, ahol hosszú idő óta mindig demokratára sza vaztak, a szavazatoknak csak 13 százalékát kapta. A Gold- waterra eső 360 ezer szavazat mellett, az elnöknek csak 53 ezer szavazat jutott. A néger lakosságnak azon­ban csak nagyon kis százaléka vett részt a választásokban Mississippiben. A Freedom De­mocratic Party mintaszavazást végzett a négerek között és eb­ben 63 ezer adta szavazatát Johnsonra és mindössze 17 Goldwaterre. LESZ-E Az amerikai acélmunkások szakszervezetének vezetői meg beszélést tartottak a múlt hét végén Pittsburghban az acél­trösztöt alkotó 11 legnagyobb acélgyár képviselőivel, a jövő év május elsején esedékes uj bérszerződés ügyében. Az acélmunkások delegáció­ját természetesen David Mc­Donald szakszervezeti elnök vezette, mig az acélmágnások csoportját R. C. Cooper, a ha­talmas U.S. Steel alelnöke. A két csoport az első tanácskozás után ama ájtatos óhaját fejez­te ki, hogy “közös eltökéltség­gel“ igyekszik majd megaka­dályozni egy országos acél­sztrájkot. Hogy aztán ez a “közös eltö­kéltség” elégséges lesz-e a sztrájk megelőzéséhez, vagy megakadályozásához, az sok fontos tényezőtől függ. E té­nyezők némelyikére igyek­szünk itt röviden rámutatni. Az acélmunkások érthetően nagy érdeklődéssel figyelték a nagy testvér-alapiparban, az autóiparban az elmúlt hóna­pokban végbement nagy bér­(Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents