Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-29 / 44. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday," October 29; -1964 Riport Mississippiből (Részlet egy helyszíni tudósításból) McComb, Mississippi. —Az első felszólaló a Szent Pál (néger) metodista templomban tartott mépgyülésen Mrs. Mattielean Dillon volt. Augusz­tus 28-ikán egy bomba robbant fel udvarukon. A rendőrség nem a bombázókat, hanem Mrs. Dillon férjét tartoztatta le, aki az udvaron barátja au­tóját javitgatta. Azzal vádolták, hogy garázs­munkát végez városi engedély nélkül. Ugyanak­kor “felfedezték”, hogy a villanyvezetékében va­lami kis hiba volt és. ezért 1«. perbe fogták. "A börtönben arra akartak kényszeríteni, hogy a néger lakosságot tegye felelőssé a bombázásért. Amikor ezt visszautasította, megkezdték az eljá­rást ellene engedély nélküli gárázsüzletért és vil­lanyáram lopásért. 600 dollárjába és kilenc hónapi fogságba került neki az, hogy bombát dobtak ud­varára. Ä gyűlésről hazatérő embereket rendőrkocsik és a Ku-Klux-Klan emberei által hajtott és leadó­félvevő rádióval ellátott kocsik környékezik. A pol­gárjogi mozgalom emberei szintén ellátják autói­kat ilyen “twö-way” rádióval. Röviden a gyűlés után az egyik polgárjogi munkás egy Baltimore, Md.-i számtantanár jelenti a központban, hogy le­tartóztatták és rendőrkisérettel hajt a rendőrség felé. Az ok: az autó license plate-je mögött nem volt villanylámpa. Az ilyesmiket a legritkább eset­ben veszik észre és akkor az illetőt figyelmeztetik, hogy szerezze be a lámpát. A polgárjogi munkást $24.50 pénzbüntetésre Ítélik. Három nap alatt a polgárjogi munkásoknak 350 dollárnyi pénzbün­tetést kellett fizetniük ilyen és hasonló okok miatt. Másnap a rendőrség megállítja Douglas Jen- kins-et, a polgárjogi mozgalomban aktiv helybeli néger fiatalembert: “Mond, te müveit vagy műveletlen nigger Vagy ?” — Egyik sem — feleli Jenkins. A rendőr benyúl a rendőrkócsi kesztyüfiókjába, kivesz belőle egy jégtörő kést, kivesz a zsebéből egy zsebkést: “Te nigger, neked borotválkozásra van szük- ■ ged'.” A néger fiatalembernek a ma annyira divatos kis szakálla van. A jégtörő kést a fiatalember szájához tartva '“leborotválja” a zsebkéssel a fiatalember Szakállát. Két nap múlva ezt a Jenkinst ezúttal égy másik néger társaságában ismét megállítja a rendőrség. Jenkins egy Johnson kampánygombot viselt ka­bátján. “Ti niggerek teszitek lehetővé, hogy az a fattyú ismét elnök lehessen.” A rendőrök a két fiatalembert arccal a földnek hasra fektetik, ke­zeiket fejük mögött kell tartani, mig a rendőrök 45 percig kutatnak kocsijukban. Nem találnak benne semmit. Harrisont, Jenkins barátját szaba­don engedik, de Jenkinst bebörtönzik, mivel “nem irta alá hajtási engedélyét.” Négy napig tartják fogdában és aztán 24 dollár pénzbírság kivetése után elengedik. Rev. Ned Taylor, néger lelkész McComb közelé­ben lakik, 69 acre-es farmján, amelyet ő és csa­ládja egy emberöltő nehéz munkájával szerzett. Gyermekei már mind elköltöztek Californiába. ő is szeretett volna utánuk menni, de mi lesz a hit­községükkel ? A múlt nyáron a Freedom Now- mozgalom kép­viselője megkérte, engedje, hogy templomában gyülésezzenek. Taylor tanácskozott hitközsége idős tagjaival. Azok mind rettegtek. A “Klan fel fogja égetni templomunkat. Ezt teszik mindenütt. A fehér ember nem enged bennünket szavazni.” “Úgy látszik, nem olvastátok a bibliát”, válaszolt Rév. Taylor. A hit,cselekedet nélkül, holt ügy, — mondta Szent Imre.” A templomot kiadták a “Freedom Now” isko­lának. Nem telt bele két hét és a templomot fel- 3obbantótták. A következő héten Rev. Taylor egy másik templomban prédikált. Később néhány hí­vőt hazavitt autóján. Aztán ő is hazament és le­feküdt. Kopogtattak az ajtaján. A megye rendőr- ügyésze volt egy féltucat fegyveressel. Megkérdezték a lelkészt, hogy elhajtott-e az este Mathew Jackson háza előtt. A lelkész azt »ondta, hogy elhajtott. “Nem követett valaki egy kis külföldi kocsi­ban ?” “Nem követett, senki sem, mondta a tényállás­nak megfelelően a lelkész. “Már pedig Mathew Jackson házára valaki bombát dobott. Úgy látszik, hogy ti niggerek egymást bombázzátok.” Aztán bilincset raktak a lelkész kezére és a- nélkül, hogy felöltözni engedték volna pizsamá­ban elhurcolták a rendőrségre és egész éjszaka és másnap délelőtt szünet nélkül faggatták. Sihanouk herceg válaszolt a Times-nak Norodom Sihanouk herceg levelet intézett a New York Timeshoz, amely az október 15-i szám­ban jelent meg és a következőket tartalmazza: “Most olvastam Robert Trumbull cikkét az aug. 26-i számukban, amelyben ‘Ázsia mérges fiatalsá­ga’ címén teljesen félrevezető módon magyarázza a márciusi diáktüntetések okait, amelyek az Egye­sült Államok követsége ellen Phnompenh-ben tör­téntek. Mr. Trumbull véleménye szerint ezek a tünte­tések sok helyen az ifjúság reményvesztettségét fejezik ki’ és hogy gyakran az Egyesült Államok ellen irányítják azokat a panaszokat, amelyeknek okai máshonnan, sokszor az uralmon levő kormá­nyoktól erednek.’ Szellemes magyarázat, amely azt igyekszik bebi­zonyítani, hogy az Amerika-ellenes érzés nem he­lyi eredetű. Mégis hamis magyarázat, még ha Dél- Vietnamra vonatkozik is, ahol a ‘mérges’ fiatalság jól tudja, hogy az U.S. az egyetlen támogatója a diktátor kormánynak, amely lehetetlenné teszi, hogy békében és szabadságban éljenek. Mr. Trum­bull magyarázata továbbá egyáltalán nem vonat­kozik Kambodzsára. Ezeket Írja: ‘A reményvesz­tett ifjúság dühét egy leleményes országfő olyan útra tereli, amely megfelel a kormány céljainak. A kambodzsai Norodom Sihanouk herceg egyik Amerika-ellenes kirohanásában rászabadította a diáktömeget az Egyesült Államok követségére Phnompenhben.’ A valóság az, hogy ifjúságunk egyáltalán nem boldogtalan és reményvesztett; A gyors gazdasági és ipari fejlődés előmenetelt biztosit számukra. Az ifjúság teljes szívvel támogatja a kormány szigorú­an semleges álláspontját és büszkék országunknak a világban egyre nagyobb fontosságú szerepére. A fiatalság azt is jól tudja, -hogy valódi demokráciá bán él, ahol semmit sem tartanak titokban a nép ■ előtt és ahol valóban a nép gyakorolja a hatalmat. Ezért nincs szükségem arra, hogy ‘az ifjúság dü­hét levezessem’ sem az Egyesült Államok, sem más országok ellen. Továbbá arról is értesítem Önt, hogy a váratlan tüntetések után többször felhí­vást intéztem a diáksághoz, hogy szüntesse be az ellenséges demonstrációt az Egyesült Államok kö­vetsége ellen. Számos felhívásomban figyelmeztet­tem őket arra, hogy az ilyen rendszeres Amerika- ellenesség mellett elvesztik szem elől a többi ve­szélyt — Thailandot és Dél-Vietnamot — közeli szomszédainkat, amelyek állandó ellenségeink, ho­lott az U.S. ‘ideiglenes’ ellenség. A valóság az, hogy ifjúságunk — a közvélemény leglelkesebb és legérzékenyebb kifejezője — szo­morúan vette tudomásul az Egyesült Államoknak velünk szemben tanúsított ellenségeskedését. Pa­naszaink túl számosak és túl jól ismertek ahhoz, hogy azokat itt felemlítsem. Most, amikor az ame­rikai sajtó többsége csatlakozik a saigoni sajtóhoz abban, hogy bennünket megvádoljon a ‘rosszin­dulatú agresszor’, a Vietcong támogatásával és avval, hogy ebből kifolyólag veszélyeztetjük a bé­két és ezt a veszélyt minden áron meg kell sem­misíteni — érthető, hogy ifjúságunk jóindulata az Egyesült Államok iránt a legalacsonyabb fokra süllyedt. Távol áll tőlem, hogy még tovább szítsam ezt az ellenszenvet, sőt igyekszem mérges kitöréseiket kordában tartani, hogy hasonló incidensek ne for­dulhassanak elő.” ':«30t3S3«3MK3í3£«?S««3£*3£«X3K3£X3£SeS83CX3e3£3SSSS£3tSOS3S3C3Sr GOLDWATER ELLENZI A SZAKSZERVEZETEKET "A szakszervezetek súlyosan veszélyeztetik Amerika szabadságát." "A szakszervezeteknek meg kell tiltani, hogy bármilyen politikai aktivitásban résztvegyenek." "Minden erőmmel támogatom a 'right-to- . work' törvény elfogadását minden államban." ŐSZINTÉÉI SZÓLVA... nehéz megirteni, hogy az emberi hiszékenység még a mai, előhaladott világban is milyen hatal­mas befolyást gyakorol az emberek gondolkodásá­ra és következéskép a cselekedeteire. Hiszékeny­ség nélkül a sok babona és előítélet nem fejlődött volna ki. És az emberek hiszékenysége nélkül a demagógok és zsarnokok a történelem során nem tudtak volna érvényre jutni. Erre kellett gondol­nom, amikor a New York Times október 15-i szá­mában olvastam egy híradást Indianapolis-ból. Eszerint Indiana államban, de különösen annak ne­hézipari kerületeiben, a választóközönség nagy két­ségben van aziránt, hogy kire adja szavazatát a november 3-i elnökválasztásban. Mert bár Góldwa- ter iránt bizalmatlanok, a polgárjogokkal kapcso­latos elképzeléseik mégis abba az irányba látsza­nak terelni őket. És mik ezek az elképzelések? A nagyipari munkásság körében az a hit terjedt el, hogy az 1964-es “Polgárjogi Törvény” azt írja elő, hogy a néger munkásoknak olyan módon kell mun­kát adni, hogy fehér munkásokat kell helyettük elbocsátani. Már pedig ebből egy szó sem igaz. Mi­vel azonban a törvény ilyen értelmezése hihető, a néger nép egyenjogúságának demagóg ellenzői ezt a hazugságot igyekeznek elhitetni a munkástöme­gekkel, melyek már amúgy is nagy aggodalommal figyelik az uatomatizálás folytán fenyegető mun­kanélküliséget. Mit mond a törvény? A törvény nem ir elő egyebet, mint hogy mun­kaüresedés betöltésénél nem szabad megkülönböz­tetést gyakorolni négerek ellen csak azért, mert négerek. Tehát a fehér munkások aggodalma, hogy az uj törvény alapján a négerek őket kiszorítják munkájukból, teljesen alaptalan és egyetlen néger vezető sem hangoztatott ilyen követelést. Itt is, mint olyan gyakran a múltban, reakciós és dema­góg politikusok és más társadalmi vezető szemé­lyek visszaélnek az emberek hiszékenységével és könnyen érthető aggodalmaikra építve, hazug hi­teket terjesztenek, hogy evvel a maguk pártjára hajlítsák a félrevezetett választó közönséget. így jutott hatalomra Hitler és Mussolini is. Hasonló helyzet alakult ki New Yorkban a múlt év folyamán, ahol reakciós érzelmű egyének, akik a négerek iskolai integrációját ellenzik, szervezetet hoztak létre, amely neve szerint szülők és adófi­zetők egyesülete (PAT: Parents and Taxpayers). Ezek a négerellenes vezetők, bár váltig hangoztat­ják a négerek iránti szimpátiájukat, ezt az egészen hamis kérdést tűzték ki a szervezet jelszavául: “El- , lenézzük a tanulók autóbusz-szállitását.” Ez hazug jelszó, mert egyrészt általában csak kis távolságokról van szó, másrészt ugyanezek a szülők nagyon gyakran sokkal hosszabb busz-uta­zásokat vállalnak saját választásuk szerinti isko­lákhoz, végül pedig országszerte elfogadott dolog, hogy autóbusz szedi össze reggel és hozza haza dél­után az iskolásgyerekeket több mérföldes távolsá­gokról. Tehát a busz kérdése csak ürügy, aminek leple alatt az iskolai integrációt akarják megakadá­lyozni. De a hiszékeny szülők “bedőlnek” a jelszó­nak, mert úgy tűnik, hogy gyermekeik érdekeit védik. Ami a munkásság jogos aggodalmát az automa­tizálás folytán fenyegető munkanélküliséget illeti, itt fel kell ismerni világosan, hogy ki is az igazi ellenfél? Nem más, mint a munkaadó érdekeltsé­gek, főleg a monopóliumok, amelyek az automati­zálásból eredő előnyöket, a magas hasznot a saját zsebükbe óhajtják dugni, nem pedig a néger nép, amely kétszeres áldozata ugyanezeknek az érde­keltségeknek. Ezt a munkáért való küzdelmet nem a néger nép iránti ellenségeskedéssel, hanem, el­lenkezőleg, a néger néppel való legteljesebb test­véri egységgel lehet csak megnyerni. Favágó i««" Gépészmérnököket avattak a Budapesti Műsza­ki Egyetem gépészmérnöki karán. Kilenc jeles, il­letve kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett mér­nök vörösdiplomát kapott. ^ Uj turistaszálló építését kezdték meg Kőszegen, a szombathelyit pedig bővítik. A kőszegi a festői szépségű Szabó-hegyen épül, s hetvenen lakhat­nak majd benne; a tavasszal adják át rendeltetésé­nek. PAUL’S SHELL SERVICE GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents