Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-22 / 43. szám

M Thursday, October 22, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD lAJudbomrváju/ os tachnikja HURRIKÁN Megcsal a “szeme” A házak felrobbannak Bizonyára sokan emlékeznek még a Gyilkos Carla nevű hurrikánra. A Carla 1961 őszén Texas­ban és Louisianában tízezer épületet semmisített meg és százmillió dollárra becsült kárt okozott. A Karib-tenger térségében ez év augusztusának végén és szeptemberének első hetében két újabb hurrikáncentrum alakult ki. Megismétlődtek a há­rom évvel ezelőtti események, és bár ezúttal min­den lehetséges védelmi rendszabályt foganatosítot­tak, a Cleo hurrikán mégis százmillió, a Dóra pe­dig közel kétszázmillió dollárnyi értéket pusztitott el. Mintahogy a hatóságok joggal tartottak attól, hogy a Dóra hurrikán a Cape Kennedy rakétaki- sérleti telepet is érinti, sürgősen leszereltették a rakéták kilövőállásait és a körülbelül 25,000 főnyi technikai személyzetet már jóelőre elköltöztették a veszélyeztetett területről. Ábécé sorrendben A hurrikánok és a hozzájuk hasonló szélviharok nem csupán a Karib-tengernél ismeretesek, hanem általában minden melegégövi tengeren és óceánon előfordulnak. Néha mérsékelt-övi területeken is fellépnek. A japánok félelmetes tájfunja, az In­diai-óceánon végigseprő mauritiusi orkán, a Fülöp- szigeti baguio, az észak-amerikai hurrikán (indián eredetű szó, jelentése: nagy szél), tulajdonképpen ugyanannak a szélviharnak egy-egy válfaja. A meteorológusok e szélvészeket közös gyűjtőnévvel trópusi ciklonként emlegetik, az egyes hurrikáno­kat pedig női nevekkel látják el, mégpedig fellé­pésük sorrendjének megfelelően. ABC-sorrendben (például: Alice, Barbara, Clara stb.). Amikor a meteorológiai jelentésekben ciklonok­ról hallunk vagy olvasunk, ezek általában nem hurrikánokat jelentenek, hanem mérsékelt-övi cik­lonokat. A mérsékeltövi ciklonok nagy területre terjednek, átmérőjük 2,000—2,500 kilométer, oly­kor még nagyobb. Belsejükben a légnyomás ala­csonyabb, mint a környezetben, de a légtömegek mozgása lényegesen lassúbb, mint a trópusi ciklo­nokban. Ez utóbbiak viszonylag kisebb területre korlátozódnak, de bennük a levegő áramlása össze­hasonlíthatatlanul gyorsabb. Ennek következtében pusztító hatásuk is sokkalta nagyobb. 400 kilométer óránként A trópusi ciklonokban a légnyomás á peremré­szektől befelé haladva, rohamosan csökken. Közép­pontjukban, ahová minden oldalról beáramlik a levegő, szélcsendes rész keletkezik. Ez a terület a “hurrikán szeme”, a “ciklon szive,” ahonnan nézve az égbolt teljesen derültnek látszik. Amikor a hurrikán szélcsendes centruma elér egy lakott területet, a hirtelen bekövetkező, ragyogó, napfé­nyes idő sokakat megtéveszt. A nyugalom azonban csak látszólagos, a “hurrikán szeme” néhány óra alatt tovavonul, és újra elkezdődik a minden kép­zeletet felülmúló, vad esőzés és a lebirhatatlan erősségű szélvihar pokoli szinjátéka. A meteorológiában gyakran alkalmazzák a Beau- fort-féle szélskálát, amely összehasonlítást tesz le­hetővé a szelek hatásai és a légáramlások sebes­sége között. 10 fok erősségű szélvészről például akkor beszélünk, ha a léglökések sebessége 78— 90 km/óra; az ilyen szél nagyobb fákat is kicsa­var vagy derékban kettéroppant és súlyos károkat okoz az épületek tetőzetében. A 11 fokos orkán (91—104 km/óra) százszámra csavarja ki tövestől a nagy fákat is, mig a 12 fokozatnak megfelelő nagy orkánok (105 km/óra feletti sebesség) már épületeket döntenek össze és egész erdőket tarol­nak le. Ezek után elképzelhető, milyen rendkívüli rom­boló hatásuk lehet a hurrikánoknak, amelyekben '& levegő áramlási sebessége jóval meghaladja a nagy orkánok sebességét. Pedig még a 200 kilo- méter/óra sebességű Dóra hurrikán is a viszonylag gyengébbek közé tartozott, hiszen néha 300—400 kilométeres óránkénti sebességű hurrikánok is elő­fordulnak. Vonulási sebességük a belső légáramlások se­bességéhez viszonyítva la=su. Általában csak 35— 40 kilométerrel mozdulnak el óránként. Ezért ha a meteorológiai szolgálat időben jelzi a hurrikán kialakulásának centrumát, a vonulás várható irá­nyát és sebességét, rendszerint még van lehetőség a védelem megszervezésére és a veszélyeztetett te­rületek kiürítésére. A trópusi ciklonok kialakulá­sának és mozgásának jelzésében ma már nagy se­gítséget nyújtanak a meteorológiai mesterséges holdak és a radarberendezések is. Tromba és tornádó A hurrikánok, tájfunok keletkezésének kérdése még ma sem tisztázott teljesen. Kialakulásuk te­rülete nem szorosabban az Egyenlítő vidéke, ha­nem az 5 és 20 fok földrajzi szélességek közötti övezet, az úgynevezett termikus egyenlítő környé­ke. A termikus egyenlítő helyzete nem állandó Földünk felszínén, hanem a Nap évi járása sze­rint változik. A nagy hurrikáncentrumok rendsze­rint akkor és ott alakulnak ki, amikor és ahol a termikus egyenlítő a legtávolabbra kerül a föld­rajzi egyenlítőtől. Az észak felé tartó és vele ellen­tétes irányban haladó passzátszelek találkozási frontján jön létre a forgóvihar centruma, amelyet az egyre fokozódó sebességű légtömegek spirál­alakban fognak körül. Minthogy a centrifugális erő a légtömegeket a forgási tengelytől távolítani igyekszik, végeredményben óriási méretű, felfelé szélesedő tölcsér keletkezik. Sokan úgy gondolják, hogy a hurrikánok Föl­dünk leghevesebb szélviharai. Nem igy van. A földfelszínen tomboló szelek közül a legpusztitób- bak a tornádók — valóban minden képzeletet fe­lülmúlnak. Számítások szerint a tornádók viszony­lag keskeny átmérőjű tölcsérében a levegő áram­lási sebessége az óránkénti 700—800 kilométerig fokozódhat. A tornádók különösen az Egyesült Ál­lamokban gyakoriak, néha azonban Európában is előfordulnak. Igaz, hogy az európaiak valamelyest gyengébbek, de azért ezek is óriási pusztításra ké­pesek. Az 1955. junius 8-i hortobágyi tromba (ki­sebb tornádó) például egyszerűen felkapott a leve­gőbe és három épület fölött átrepitett egy kom­bájnt. Ugyanez év julius 15-én a Balatonon, Bada­csonynál 3 méter vastag és 180—200 méter ma­gas viztölcsér alakult ki egy tromba nyomán. Ha­sonló jelenséget 1963 nyarán is észleltek a Balato­non. Béka- és haleső A tornádók tölcsérének átmérője néhány méter­től néhány ezer méterig terjed. A felhőkből le­nyúló, többnyire függőleges helyzetű, elefántor­mányhoz hasonló képződmény belsejében a lég­nyomás rendkívül alacsony. A tölcsér útjába ke­rülő, zártablaku és zártajtaju házak a szó szoros értelmében felrobbannak, mert a külső légnyo­más hirtelen olyannyira lecsökken, hogy a be­zárt levegő nyomása szétveti a falakat. A tölcsér csak a saját szélességének megfelelő sávban rom­bol, de ott azután szörnyű hevességgel; az érintett sávtól néhány száz méternyire viszont már szinte tökéletes szélcsend honol. A tornádó haladási se­bessége elérheti az óránkénti 90—100 kilométert is. Utjának egyes pontjain egy-egy percnél rövi- debb ideig tartózkodik, egész élettartama néhány óra. A trombák és tornádók 6—10 kilométer magas­ságban keletkeznek. Olykor a hurrikán belsejében is kialakulhat tornádótölcsér; a rombolás termé­szetesen ilyenkor még nagyobb. Tornádó lépett fel például a Carla hurrikán belsejében is, nem sokkal azután, hogy a ciklon “szeme” átvonult az érintett vidéken. A középázsiai homoksivatagokban a tornádókhoz hasonló forgóviharok időnként homokoszlopokat emelnek a magasba. Ha pedig a tornádó vizfelüle- tek fölött halad át, óriási viztölcsérek keletkeznek, így jöttek létre az egykor oly nagy rémületet kel­tett “béka- és halesők.” A tornádó által magasba ragadott vizi állatok jókora távolságokat utazhat­tak be, mielőtt “esőként” hullottak a földre. Az emberiség ma már nem áll oly védtelenül a hurrikánokkal, tájfunokkal szemben, mint ré­gebben. Jóllehet, nincs lehetőség a kialakult tró­pusi ciklon megsemmisítésére, vagy irányának megváltoztatására, a széles körű meteorológiai együttműködés azonban már lehetővé tette a ve­szélyeztetett területek lakosságának idejekorán való riasztását. H. P. «WWW/WWUWWUiWWWWWWWWWWWWWI» Egyévi nyomozás után veszedelmes kábitószer- esempész-bandát számolt fel a francia rendőrség; a csempészektől csaknem két mázsa kábítószert koboztak el, ötmillió dollár értékben. A Voskhod 24 óra repülés után földrészéin Nagy az érdeklődés a szenzációs teljesítmény tudományos jelentősége iránt. A szovjet kormány békefelhivása Kedden, október 13-án moszkvai idő szerint 10 óra 47 perckor (newyorki idő szerint hajnali 3 óra 47 perckor) a Voskhod űrhajó Komarov mérnökez­redessel, Feoktyistov űrhajós tudóssal, a műszaki tudományok kandidátusával és Jegorov űrhajós or­vossal, sikeresen elvégezve a megadott tudományos kutatási programot, a megadott körzetben szeren­csésen földet ért. A Voskhod űrhajó személyzeté­nek minden tagja jól érezte magát. A 24 órás repülésre megszabott tudományos ku­tatási programot teljes egészében teljesítették. Ér­tékes anyagot gyűjtöttek a különböző szakembe­rekből összeállított ürhajóscsoport útjáról. Az előre megadott leszállási hely térségében számos repülőgép és helikopter őrködött ejtőer­nyősökkel, akik az űrhajósok földi fogadására ké­szültek. Az űrhajó földet érése után a pilóták már jelentették: jól látjuk az űrhajót a földön, és kö­rülötte a három űrhajóst, akik fürgén mozognak. Az űrhajósokat orvosok és sportvezetők fogad­ták és jelentették, hogy az űrhajósok jól érzik ma­gukat. A Voskhod űrhajó a szüzföld terület északi ré­szében ért földet. Az üdvözlések után az űrhajó utasai egy különrepülőgépen az észak-kazahsztáni Kusztanaj városába utaztak. A leszállás technikai lebonyolításáról nyilatko­zott a Voskhod főkonstruktőre. Kijelentette, hogy az űrhajó “sima leszállása” azon. alapszik, hogy a leszálló űrhajó sebességét reaktiv motorok csök­kentik. A Föld felületéhez közel jutva, a reaktiv motorok hatalmas gázsugarakat lövellnek a Föld felszínére, aminek következtében az űrhajó mozgá­sa meglassul, amig végül az űrhajó szinte függni látszik a levegőben, majd simán leereszkedik a földre. Az ily módon fellépő súlygyarapodás nem nagy, még olyan emberek is kibírják, akik nem ré­szesülnek különleges fizikai kiképzésben. A “si­ma leszállás” a helikopter landolására emlékeztet. A sikeres kísérlet egyik legnagyobb tudományos szenzációja kétségtelenül a földet érésnek a ko­rábbitól eltérő módja. Mint ismeretes, a Vosztok űrhajók pilótái katapultálták magukat és ejtőer­nyővel értek földet, nem messze az egyébként szintén sértetlenül leereszkedő űrhajótól. Annak, hogy most első ízben szakosított és mes­terien összehangolt, tervszerű kutatómunka folyt a kozmoszban, olyan tudományos jelentősége van, amelyet még nem lehetett teljesen felmérni. A szovjet kormány a Voskhod űrhajó sikeres visszatérése alkalmából felhívást bocsátott ki, mely a következőt is tartalmazta: “Ezen az ünnepnapon újra felszólítjuk a világ kormányait és népeit a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére, az általános és teljes leszerelésre, a “veszettek” és mindazok megfékezésére, akik ter­monukleáris katasztrófába taszítanák az emberi­séget. Mindenkinek, aki számára drága a béke, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit a béke meg­óvásáért és megszilárdításáért vívott harcban.” Életfogytiglani börtönbüntetésre Ítélte Jokohama központi kerületi bírósága G. Lewandowski ame­rikai katonát, aki a tavasszal meggyilkolt egy ja­pán taxisofőrt. Húsz személy vesztette életét Pakisztánban, Ab- bottabad közelében, amikor egy autóbuszt a veze­tője — hogy elkerüljön egy összeütközést — az ut- menti árokba vezetett. Összejövetel a NŐK VILÁGA 30 ÉVES JUBILEUMÁRA CLEVELANDON október 31-én, szombaton este 8 órakor a Buckeye Social & Educational Club helyiségében, 13700 Kinsman Rd. alatt (Russian Hall) Kártyaparty keretében ünnepeljük meg ezt a ne­vezetes évfordulót és kérjük a clevelandi és kör­nyéki magyarság és lapolvasók támogatását. BELÉPÖDIJ 50 CENT A Rendező Bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents