Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-10-22 / 43. szám
Thursday, October 22, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD .12Ernest Hemingway: INGYEN BOROmUS 1920 kora tavaszán a Star cimü kanadai újság (Toronto) szerkesztőjének felajánlotta szolgálatait egy fiatalember. Ez az ifjú Ernest Hemingway volt. A Star szerkesztője azt válaszolta Hemingway-nak, hogy irhát amennyit akar és amiről csak kedve tartja; megjegyezte, hogy fizetni természetesen csak azokért a cikkekért, illetve írásokért fizet, amelyet leközöl. Néhány nap múlva Hemingway bevitte az Ingyen borotválás cimü tárcáját, amely meg is jelent a Toronto Star Circle következő vasárnapi számában, 1920 március 6-án. Ez az Írás a három évvel ezelőtt elhunyt Hemingway egyik legelső müve. A szabadok földje és a bátrak otthona —igy nevezik szerényen annak a köztársaságnak egyes lakói országukat, amely tőlünk délre terül el. Meglehet, hogy bátor emberek, de náluk semmit -.cm adnak ingyen. Az ingyen reggeliket már régen beszüntették, s ha valaki be akar lépni a szabad kőművesek társaságába, fizetnie kell 70 dollár tagdijat. A fodrászok iskolája azonban valóban a szabadok és bátrak otthona. Ott minden ingyenes. Csak bátornak kell lenni. Aki meg akar takarítani havonta 5 dollár 60 centet, járjon borotválkozni és nyiratkozni a fodrásziskolába, ám a bátorságát szedje össze, mert ehhez annak a férfiúnak a hősiessége szükséges, aki a halálba is szemrebbenés nélkül megy. Ha nem hiszik, lépjenek be a fodrásziskola termébe, s kérjenek ingyenes bo- rotválást. Egyszer én megpróbáltam. Az első emeleten egy jól felszerelt fodrászmü- helybe jutottam. Azok a tanulók dolgoznak ott, akik hamarosan elvégzik az iskolát. A borotválás öt, a haj vágás pedig tizenöt centbe kerül náluk. — Kérem a követSéző vendéget — mondta az egyik tanuló, amint meglátott. f — Bocsánat — mondtam —, én föí szeretnék menni oda, ahol a kezdő tanulók ingyen borotválnak. A műhelyben csend lett. Az ifjú fodrászok sokat sejtően összenéztek. Egyikük kifejező mozdulattal végighuzta mutatóujját a torkán. .— Föl akar menni — szólt egy másik fojtott hangon. — Föl akar menni! — mondták a többiek is ugyanolyan hangon s összenéztek. Fölmentem. A helyiségben egy csoport fehér kabátos fiatalembert láttam. Ahogy7 beléptem, ketten vagy hárman a székükhöz siettek. A többiek folytatták a beszélgetést. — Hé, gyerekek, dolgozni! Újabb vendég érkezett — kiáltott a székeknél álló fodrászok közül az egyik. — Dolgozzon akinek kedve van — szólt a csoportból valaki. —Nem beszélnél igy, ha fizetnének a munkáért — szólt vissza az egyik igyekvő tanuló. — Hallgass. Engem az állam küldött ide tanulni — válaszolta az álldogálók közül. S folytatták a beszélgetést. Leültem egy fiatal legény székébe. KONCERT ÉS GYŰLÉS A VÁLASZTÁSOK ALKALMÁBÓL az American Committee for Protection of Foreign Born rendezésében a Town Hallban, 113 W. 43rd St., N.Y.C. Vasárnap, október 25-én délután 2 órai kezdettel Szónokok: Ruth Gage Colby a békéről — George W. Crockett, jr. a polgárjogokról — Rev. Stephen, H. Fritschmann a polgárjogokról. — Prof. Louise Pettibone Smith, gyülésvezető. Program: A Harlem Opera Society — A Jewish Peoples Philharmonic Chorus Belépődíj $2.25 és $1.00, minden hely fenntartott Jegyek rendelhetők a bizottság irodájában: 49 E. 21st Street cimen — Régen dolgozik már itt ? — kérdeztem, igyekezve nem gondolni az előttem álló megpróbáltatásokra. — Nem túlságosan — mondta mosolyogva a fogai között. — Hamarosan áthelyezik az első emeletre? — kérdeztem. — Oh, én már dolgoztam ott — válaszolta a képem szappanozása közben. — Miért került vissza ide? — érdeklődtem. — Volt egy szerencsétlen esetem — mondta s folytatta a szappanozást. Ebben a pillanatban odajött az álldogálók közül az egyik tanuló és rám nézett. — Mondja, akarja, hogy elmessék a torkát? — kérdezte elég kellemes hangon. — Nem dehogy akarom — mondtam. — Ha-ha! — nevetett és odébbment. Csak akkor vettem észre, hogy a fodrászomnak a jobb keze be van kötve. — Mi történt a kezével ? — kédeztem. — Az ördög vigye el, majdnem levágtam reggel a borotvával a nagyujjamat — mondta kedélyesen. Elég jól megborotváltak. A tudósok azt mondják, hogy a halál legkellemesebb fajtája az akasztás, mivel a kötélnek a nyakidegekre és az ütőerekre gyakorolt szorítása mintegy érzésteleníti a testet. Mégis az embereket leginkább az akasztástól való félelem nyugtalanítja az életben. A vörös fodrászmester elmondta, hogy naponta százan is megfordulnak ott ingyenes borotválá- sért. —< És nem csak csavargók — tette hozzá. — Sokan egyszerűen kihasználják a lehetőséget, hogy itt ingyen borotválnak. A fodrásziskolában történő ingyenes kiszolgálás nem az egyetlen ingyenes juttatás Torontóban. A Királyi College-ben, ahol a fogorvosokat képezik, mindenkit kezelésben részesítenek, aki hozzájuk fordul. Csak a kezelésre felhasznált anyag árát kell megfizetni. Dr. Jarman, a klinika ellenőrzési osztályának a a szakemberek felügyelete mellett. Ha beleegyezik, hogy csupán helyi érzéstelenítést alkalmazzanak, semmit sem kell fizetnie a foghúzásért, ami a magánorvosnál általában három dollárba kerül. A kórmegelőző kezelésnek és a fogak tisztításának az ára itt mindössze 15 centtől 1 dollárig terjed. Ugyanazért a magánorvosnál 1—10 dollárt fizet. A Királyi College-ben tömnek is, ha a páciens hajlandó megfizetni a tömésre felhasznált anyag árát. Általában ez egykét dollárt tesz ki. Hidat is készítenek ugyanilyen feltételek mellett. Ebben a college-ben nem tagadják meg senkitől a kezelést. Még ha nem tudja megfizetni a felhasznált anyag árát, az se számit. Aki vállalja a kockázatot, itt megtakaríthat bizonyos összegeket. Grace kórházában, a Guron utcában működik egy ingyenes rendelőintézet a nincstelenek részére. Havonta átlagban 141 beteget kezelnek itt. De ingyenes orvosi ellátásban csak a nincsteleneket részesitik. Aki csak szegény, de nem éri el a nincstelen színvonalat, annak fizetnie kell. Grace kórházának adatai szerint a múlt hónapban a fele zsidó volt azoknak, akik ingyenes orvosi kezelésért folyamodtak hozzájuk. A többiek angolok, skótok, olaszok, makedoniaiak voltak és olyan emberek, akiknek a származása ismeretlen. Régebben a nincstelenek Fred Viktor jótékony- sági missziótól ingyenes ebédet kaptak. Az illetékes misszionáriusok azt mondják, hogy jelenleg nincsenek olyanok, akik rászorulnak erre. A csavargásról hozott törvény és a háború megoldotta a problémát, s ott, ahol ezelőtt hosszú sorok álltak az ingyenes ebédet biztosító jegyekért, most csupán elvétve lehet látni egy-egy kéregetőt. Van nálunk egy holtbiztos módszer amelynek segítségével bárki részesülhet ingyenes ellátásban ingyenes lakásban és ingyenese orvosi kezelésben. Menjen oda a legmegtermettebb rendőrhöz, akit csak fel tud kutatni, s keverjen le neki egy nagy pofont. Ezek után bizonyos ideig — hogy meddig, az Dennison ezredes hangulatától függ — ingyenes ellátásban és ingyenes szállásban lesz része. Az ingyenes orvosi kezelés mértéke pedig annak a rendőrnek a termetétől függ akit pofon ütött. vezetője szerint mintegy ezer embert kezelnek itt. Minden^ a felsőbb évfolyamok hallgatói csinálnak Stella Adorján: HÁZASSÁGI AKADÁLY Széliében találgatták rokonok, barátok, ismerősök, hogy miért maradt le Bucskai László és Szemes Vera szombatra kitűzött esküvője. Laci szerette Verát, Vera szerette Lacit, egymáshoz illettek, mindkét család el volt ragadtatva a kölcsönös vonzalomtól. Mi történhetett? — kérdezték a rokonok, barátok, ismerősök. Először csak csodálkoztak, de aztán elindították a pletykaáradatot. Az első változat szerint a lánynak volt egy udvarlója, aki régi jogaira hivatkozva, revolverrel fenyegetőzött. Azt is rebesgették, hogy a fiú titokban már nős volt és még nem sikerült a válást elintéznie. Sikerült megtudnom a felvert eset kulisszatitkait. Három nappal az esküvő előtt, egy budai kerthelyiségben elégedetten sörözgetett a két örömapa. Minden okuk megvolt az elégedettségre. A fiú is, a lány is kitűnő állásban dolgozott, a két família könnyen összehozott egy öröklakást, a fiatalok rajongtak egymásért. A két öreg a menyegző részleteit beszélte meg. Mindenben egyetértettek attól kezdve, hogy hova menjenek a fiatalok nászutra, és mennyi tiszteletdijat adjanak a házasságkötőterem hivatalsegédjének. Vidáman elparoláztak egymástól, amikor az idősebb Bucskai csak úgy mellesleg odavetette: — Ja igaz, úgy gondoltam, hogy a fiam főnöke, a Vajmiért igazgatója lesz az egyik házassági tanú és Mogyorós főosztályvezető, az én főnököm, a másik tanú. A menyasszony papája elsápadt: — De öregem — mondta megütödve — hiszen ebben az ügyben mi már otthon másképpen döntöttünk. Vera nagybátyját szemeltük ki az egyik tanúnak. Mint tudod, idős agglegény, szép kis vagyonkával rendelkezik, satöbbi. A másik tanú pedig természetesen dr. Pálkai lesz, a lányom főnöke. Mindkettőjüket meg is hívtuk már és halálos sétrődés lenne, ha ezt most elmondanánk. Bucskai az asztalra csapott: — És abból nem lenne halálos sértődés, ha a Vajmiért hatalmas, igazgatójának azt mondanám: el vagy csapva, mint tanú, le vagy degradálva!? Milyen jövője lesz ezek után a fiamnak a hatalmas Vajmiért vállalatnál ? , 1 A vita egyre jobban elfajult. Az öreg Bucskai mondta ki először a végzetes szót: — Vedd tudomásul, hogy akkor nem lesz esküvő! Még indulatosabb hangon felelt az öreg Szemes: —Helyes! Csak nem engedem a lányomat olyan családba, amely már mindjárt az elején jogfosztást követ el: a tanuválasztás szent jogától is megfosztja a menyasszonyt. így maradt el az eskvő... C+J Azoknak, akik könnyeket hullattak a jobb sorsra érdemes jegyespár tragédiáján, elárulom, hogy a házasságkötés mégis megtörtént. Menyasszony és vőlegény kéz kézben, nagy titokban másnap felkereste az anyakönyvi hivatalt: szabályosan megesküdtek. Tanuk voltak: Ágoston Péter taxisofőr és Csermák István a házasságkötö-terem hivatalsegédje. Mellesleg kikotyogom még azt is, hogy a két családdal megszakitottam minden kapcsolatot. Nem vagyok sértődös természetű, de elvárhattam volna, hogy mint a család tekintélyes, régi barátja, én legyek az egyik tanú a fiatalok esküvőjén. MAMVMMVUWVAAAAAAAAAMVWUVWV/VVVVVUWWWM EZT MONDTA GOLD WATER: , EGYESÜLT NEMZETEK "Az Egyesült Nemzetek részben kommunista szervezet." "Ha nem változtatunk az ENSZ alapszabályain, nem látok okot arra, hogy a nyugati államok tovább is tagjai maradjanak ... Nem tudnánk hatásosan működni, ... ha a kontrol az Afro» Ázsia-i többség kezében van." (Sajtókonferencia, 1964 január 22.)