Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-10-22 / 43. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 22, 1964 10 TANYAI KOLLÉGIUM A várszerü épületet frissen tatarozták. Azazhogy most végzik rajta az utolsó simításokat. Az udvaron nagy a fölfordulás. Téglarakások, földhányások között bukdácsol a látogató. A kőművesek az uj, modern ebédlő falait rakják. A gyerekek csoportokba verődve nézelődnek, beszélgetnek. Szemlátomást tetszik nekik ez az érdekes összevisszaság. Eddigi életük nemigen bővelkedett hasonló eseményekben, s ehhez az építkezéshez egyébként is közük van: ők a kollégium első lakói. Húsz lány és kilenc fiú. Egytől egyik tanyasiak. Janák István nyolcadikos. — Eddig hol tanultál? — A józsefházpusztai iskolába jártam. — Messziről? — ‘Úgy három-négy kilométerről. Leginkább gyalog, ha lehetett, biciklivel. — A szüleid? — Tsz-tagok. Az apám a szőlészetben dolgozik. — Mi különbséget látsz a tanyai és a falubeli iskola között? — A legnagyobb különbség az, hogy eddig csak egy tanítóm volt, most meg van nyolc vagy kilenc, nem is tudom pontosan. Elég az hozzá, hogy minden tantárgyat más tanit. Kint a tanyán mind a nyolc osztály egy tanitóhoz járt. Eddig idegen nyelvet nem tanulhattam. Nyolcadikban megtanulok irni-olvasni oroszul. A falumbeli iskolásokat már nem tudom utolérni, de az is valami, hogy nem leszek teljesen kezdő, ha esetleg tovább tanulok. — Otthon mennyit tanultál naponta? — Másfél-két órát, mikor hogy. Sokszor kellett segítenem a szüleimnek. Elláttam a jószágot a ház körül, legeltettem a tehenet. — És most több idő jut tanulásra? — Délután négytől hatig és este héttől nyolcig van a tanulási idő. Akkor semmi mással nem foglalkozhatunk. Este ki is kérdezik tőlünk a leckét. Aztán reggel megint átismételjük, amit az előző nap megtanultunk. — Mikor látnak a szüleid? .—Minden héten. Szombaton hazamegyünk, hétfőn reggel visszajövünk. A tsz küld értünk kocsit. — Nehezebben megy a tanulás, mint azelőtt? ' — Azt nem mondhatnám. De többet kell* tanulnom, mert többet követelnek az itteni tanárok. Eddig jórendü voltam, nem szeretném lerontani a bizonyítványomat. A kis Schama Kati már szerencsésebb. Ö az ötödik osztályt kezdi a csávolyi iskolában, négy éven át élvezi a szakosított tanítás előnyeit. Farkas Ferenc, a kollégium vezetője összeüti a tenyerét, és ebédelni hívja a gyerekeket. Az építők ígérete szerint novemberben már az uj ebédlő ajtajához tódulhatnak a kis tanyasiak. Egy tanyai kollégium első életjelei ezek. De ha meg akarunk ismerkedni az előzményekkel, akkor Mándics Mihály gyermekkoráig vezetnek vissza a szálak. A Csávolyi Általános Iskola igazgatója tanyán született, és tanyai iskolába járt annak idején. Nyolc és fél kilométert tett meg minden reggel. Úgy alakult az élete, hogy a bajai tanítóképzőből visszatért a szülőfaluba, pontosabban a szülőfalu határába, és a józsefházpusztai tanyai iskolában lépett először katedrára. Mindkét oldalról — az iskolás és a tanító szemével nézve — megismerte a tanyai iskola nehéz helyzetét. Évek óta nem hagyta nyugton a gondolat: segíteni, cselekedni kellene. Előbb magában töprengett, majd a tantestület és a falu elé tárta elgondolását. Nem volt szükség hosszadalmas érvelésre. Mindenki belátta, hogy egy tanító — legyen bár a legképzettebb és a legtapasztaltabb pedagógus — képtelen megvalósítani nyolc általános iskolai osztály alapos, lelkiismeretes oktatását. Az osztatlan iskola növendékei a szakosított iskolák tanulóival szemben szinte behozhatatlan hátránnyal indulnak a középiskolák, egyetemek felé. Nem véletlen, hogy a tanyai iskolások zöme — ha egyáltalán tovább tanul — legfeljebb ipari tanulónak jelentkezik. A Csávolyi Általános Iskolában a lehető legjobb körülmények között folyik a tanítás. Hosszú évek áldozatos munkájával teremtették meg a nevelés és oktatás kedvező feltételeit. Egy dolog volt még hátra: a tanyai gyerekek is élvezzék a jól felszerelt kitűnő tantestülettel működő iskola előnyeit. Ehhez kellett a kollégium. A község saját erővel fogott hozzá a nagyszerű terv kivitelezéséhez. Azután — látva a helyi kezdeményezést, erőfeszítéseket — a járás és a megye is a csávolyiak segítségére sietett. S az uj tanév kezdetén megnyílt a kollégium. Negyven gyereknek jut benne hely, ellátás. Ez azt jelenti, hogy az összes felsőtagozatos tanyai gyereket behozták, behozzák a falusi iskolába. Ez nem volt könnyű feladat. Némelyik családhoz négyszer-ötször is ellátogattak, amig sikerült megszerezni a szülői beleegyezést. A legelmaradottabb emberek arról beszéltek, hogy az állam elveszi tőlük a gyereket, mások azon siránkoztak, hogy “ki legelteti majd a tehenet, ki ad enni-inni a jószágnak?” Az első hetek után a legmakacsabbak is megértették: a gyerekekért történt ez a változás. Mondani sem kell, hogy a gyerekek hamar megbarátkoztak az uj helyzettel, jól érzik magukat a kollégium kis közösségében. De csak később, érettebb ésszel fogják majd fel igazán, hogy mit is jelentett ez a “bevonulás” a tanyákról, hogy a mélyebbre ható tanítás milyen világhoz viszi közelebb őket. B. S. Pótolta év eleji elmaradásának nagy részét a kőolajbányászat A kőolaj- és földgáztermelő vállalatok az év eleji hosszú, kemény télen szállítási nehézségek, vasúti tartálykocsi hiánya miatt nem tudtak teljes kapacitással dolgozni, ezért az első negyedévben 25 ezer tonnával kevesebb olajat termeltek a tervezettnél. Egymillió-nyolcszázezer tonnás feszitett évi tervük második és harmadik negyedére jutó részének teljesítése mellett nagy erőkifejtést kívánt tőlük adósságuk törlesztése. A most zárult harmadik negyedév végére azonban majdnem 20 ezer tonnát “ledolgoztak” a hátrányból, adósságuk nagy részét tehát törlesztették. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt számításai szerint a negyedik negyedévben nemcsak a még hiányzó hatezer tonnányi kőolajat tudják majd pótolni a vállalatok hanem előreláthatólag 15,000—20,000 tonnával túl is teljesitik az évi tervet. A földgáztermelésben nem volt fennakadás; az 550 millió köbméteres évi tervnek szeptember végéig esedékes részét mintegy 40 millió köbméterrel túlhaladta a bányászat. A túlteljesítés az év végéig még számottevően növekedhet. RÖVIDEN v* Dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke a városligeti Gundel Étteremben fogadást adott Pablo Casals tiszteletére. A meleg, baráti hangulatú összejövetelen ott volt a magyar politikai és kulturális élet sok képviselője. C+-3 u* Országos munkavédelmi ankétot rendezett okt- 19-én Budapesten a Művelődésügyi Minisztérium és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. ^ Madách-emlékestet rendeztek Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Házban. Felolvasták a Madách-dráma egyes részleteit. Az ünnepi esten a budapesti MÁV-szimfónikusok zenekara vendégszerepeit. C-K5 *> Dr. Werner Hartke professzor, a Német Tudományos Akadémia elnöke Székesfehérvárra látogatott, ahol megtekintette az István király Muzeum kiállításait. 0-3 Tudományos ankét folyt le a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az Egészségügyi Minisztérium, az Akadémia orvostudományi osztálya, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete s a Magyar Vöröskereszt rendezésében. Az ankét témája: a vér fontossága a korszerű gyógyításban. C-f-3 Gazdag zsákmánnyal érkezett vissza északi-tengeri útjáról dr. Woynarovich Elek egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Intézetének igazgatója. A többi között szárított cápatojással, tengeri rákokkal és csillagokkal, lándzsahalakkal, szivacsokkal, kagylókkal gazdagítja az Állattani Intézet gyűjteményét. Jó hírek Tataházáról Ez év augusztus 20-án számos községben —, ahol a szövetkezeti mozgalom az alkotmány születésével egyidőben 1949-ben vette kezdetét — kettős ünnepet ültek. Ezek közé a községek közé tartozik a bajai járás egyik községe, Tataháza is. Igaz, tizenöt évvel ezelőtt még csak néhány lelkes tagot számlált a szövetkezet és a terület is kicsi volt, mégis egy uj élet kezdetét jelentette, mely évről évre mind több gazdát vonzott magához és néhány év alatt tekintélyes fává nőtt, ugy- annyira, hogy 1960-ban már az egész községet átfogta. A gazdaság tizenöt éves útja hasonló azon a termelőszövetkezeti közösségeknek az útjához, amelyek vele egyidőben születtek. Hasonló, mert a másfél évtized alatti megrázkódtatásoktól ez a szövetkezet sem volt mentes. Itt is sokan meginogtak, visszaléptek ezekben az időkben. Itt is keresték, kutatták az utat, hogyán lehetne jobban, eredményesebben gazdálkodni és ez az útkeresés itt sem volt mentes a kudarcoktól. Amiben különbözik számos egyidős testvérétől az, hogy néhány vonatkozásban az utóbbi években gyorsabban fejlődött, és 1962-ben a termelőszövetkezetek közötti országos versenyben első helyezést ért el. A tizenöt esztendős útról beszélgettünk nemrégiben a szövetkezet alapitó tagjaival, köztük Mészáros Jánossal — a jelenlegi párttitkárral, Szebe- rédi Nándorral — a szövetkezet elnökével — és Kovács Mihály brigádvezetővel, a szövetkezet első párttitkárával. A beszélgetés során számos érdekes epizódot mondtak el a tizenöt esztendőről. A legtöbb szó azonban az utóbbi évekről, a jelenről és a holnapról esett. 1960 óta a község dolgozói egy közös gazdaságba tömörülve gazdálkodnak a több mint ötezer holdas határban. Az egyesült erő gyors fejlődést eredményezett. Már az első év után olyan tartalékokkal rendelkeztek, hogy rátérhettek a pénzbeli jövedelemelosztásra. A tagok szorgalmas munkája lehetővé tette elsősorban a növénytermesztésnél a legintenzivebb — de sok munkaerőt igénylő — termelési eljárások bevezetését. Pl. a kukoricatermesztésnél bevezették a fészektrágyázást, ami vetés idején munkába szólítja szinte a falu apra- ját-nagyját. A gyengébb talajokon gyümölcsöt, szőlőt telepítettek. Az állattenyésztésnél angol import tenyészállatokat állítottak be és két évi hozzáértő munka eredményeként 1963-ban már több termelőszövetkezetnek adtak át saját nevelésű tenyészállatokat. Terveiket évről évre nemcsak teljesitik, de jelentős túlteljesítést is érnek el. 1963-ban például egy kh szántó után 158 kg. húst értékesítettek és ez évben azt is szeretnék túlszárnyalni. A szövetkezet vezetőit és tagságát azonban nem kápráztatják el az eredmények. A legnagyobb értéknek azt tartják, hogy a tagság hangulata jó és a tagok keze nyomán minden munkaterületen a jó gazda gondossága mutatkozik meg. Az emberek gondolkodásában végbement változást az bizonyítja a legjobban, hogy a tagok minden munkát úgy végeznek el és úgy vigyáznak a közösség vagyonára, mint a sajátjukra. A vezetőség ezt úgy érte el, hogy nap mint nap együtt él a tagsággal. Igyekeznek mindenről részletes tájékoztatást adni a közös életével kapcsolatos eseményekről. Itt már nem kell órákig tartó meggyőzés, ha sürgős munkák esetében meg kell nyújtani a napot, vagy ünnepnap is dolgozni kell. Csak ilyen légkörben lehetséges olyan kezdeményezés is, amely a baromfitelepen született. Az itt dolgozó lányok és asszonyok elhatározták, hogy a baromfiólak közötti 100—150 négyszögnyi területeket ez évtől hasznosítani fogják — virágmag- termeléssel, zöldségfélékkel, cirokkal — és az igy szerzett bevételből munkaruhákat vásárolnak és seprüt kötnek, hogy erre ne kelljen a közös kasszájából költeni. Tizenöt év kemény és küzdelmes munkájának gyümölcse érlelődik ebben a gazdaságban, példát mutatva azoknak, akiknek még nem sikerült elérni azokat a szinteket, ahol ma a tataháziak tartanak. N. S. Az Erzsébet-hid budai feljárójának próbaterhelése megkezdődött. A mérések adatait a következő hetekben dolgozzák fel. A meder feletti pálya te- herpróbájára előreláthatólag novemberben kerül sor. 0-3 v* Megkezdődött a nagyhálós őszi halászat a bihar- ugrai halgazdaságban. A két-három nyaras, szépen fejlett pontyokból naponta 100 mázsa kerül hálóba; összesen 40 vagon halra számítanak.
