Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-08 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 8, 1964 12 A béke, az nagyon fontos! bor újra felvidította a társaságot, igaz ehhez az is hozzájárult, hogy a népi zenekar egy cigánynótá­ba kezdett, amelyet a banda énekelt is: Irta: FODOR ERNA “A Duna Gibraltárja” — a Magyarországba láto­gató idegenek adták ezt a nevet a Gellérthegynek. A folyamra fantasztikus formájú zord, szürke szik­lák néznek le. Valóban különös látvány. A hegy­tetőről nagyforgalmu világváros belső házsorai lát­szanak. Köröskörül beépítetlen, jórészt kopár hegy orom. A tenger színe fölött 235 méterre, a város fölött 135 méterre emelkedő hegytömböt keletről a Duna határolja, sokkal lejebb a többi oldalon szépen kiépített utcák és villák terülnek el. A hegyen valaha egy kelta törzs, az eraviszku- szok telepedtek meg. Emlékük a “gellérthegyi ol­tárkő”, amely most a Nemzeti Múzeumban van. A harmadik században még a hegy tetején állt. A népvándorlás korában a keletről nyugatra hul­lámzó népek itt, e szürke sziklák tövében keltek át a Dunán. A pogánynak mondott Vata lázadása ide­jén szöges hordóban innen gurították le Gellért Csanádi püspököt. Mátyás király a hegy lábánál 40 ezer diák számára akart telepet építeni. Valójá­ban a Fekete Sereg hatalmas laktanyáját akarta megteremteni, csak a terv titokbantartása miatt nevezték diákvárosnak. A németek Blockbergnak nevezték a hegyet, s mint ilyent misztikus boszor­kányszombatok központjának tartották. Később 3812-ben a hegytetőn csillagvizsgáló épült, melyet 1849-ben lőtt szét az ostrom alá fogott vár osztrák tüzérsége. A honvédütegek is innen lőtték a várat. Az osztrák kormány a “rebellis Pest” sakkban tar­tására 1851-ben a hegytetőn erődöt épített, a ma is itt látható Citadellát. A Citadella épületének egy részében 1961 óta népszerű és fontos idegen- forgalmi intézmények működnek. A falak belsejé­ben várostörténeti tablók mesélik el a hegy és környéke történetét. Az egykori kaszárnyaudvaron söröző van színes ernyőkkel a leteritett asztalok fölött. A lőszertárolásra épített kazamatákban stí­lusos berendezésű borozó és étterem működik. Az egykori katonai szállások egy részét pedig turis­taszállónak rendezték be. Az elmúlt nyáron a Ci­tadella városra néző részére panorámába illő nagy szállodát építettek. A Citadella déli oldalán, maga­san a város fölött emelkedik a felszabadulási em­lékmű. Ez a hatalmas szoborcsoport tele van vésve azoknak az oroszoknak nevével, akik a német és nyilas fasiszták ellen vivott harcban itt estek el Budapest felszabadításában. A kazamatákból átalakított étteremben ülünk. Amerikaiak, akik látogatóba jöttek és néhány pes­ti, akik még nem vették maguknak a fáradságot, hogy eddig ide látogassanak. A falakat inkább bolt­íves átjárókat, közel másfél méteres vastágnak becsültem. A legnagyobb teremben ülünk, mert van egy jó fél tucat kisebb terem is. A népi zene­kar, melyet cigányzenekarnak hívtak azelőtt, 14 tagból áll, akik majdnem mind nagyon fiatalok. Ejső nillanatokban az volt az elképzelésünk, hogy á rajkó zenekar egy részét látjuk. Az asztalok mel­lett jóformán csupa külföldi. Érdekes azonban, hogy bár idegen nyelven beszélnek, mindig van valaki az asztaluknál, aki a pincérrel magyarul be­szél. A prímás most a kisbőgőst tolta előtérbe szó­lónak. Gordonka, jegyzi meg valaki az asztalnál. Cselló, szól közbe az egyik amerikai vendég. A pincér mellettünk áll. Nem hagyja szótlanul: “kis bőgő az kérem, úgy is játszik rajta a művész” és várja, hogy megadjuk a rendelést. Ez nem könnyű dolog, mert sok minden van az étlapon és nem tudunk határozni. A “fogas” igy-meg-ugy elkészít­ve nagyon izgatja a külföldi társaságot, de a szege­di halászlé sem kiskutya. De ezt a halászlét mexi- kóin, vagy kubain kívül csak a magyar eszi meg, sőt szereti. így aztán megszületett a fontos hatá­^ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Elolvastam mutatványszámként küldött lap­jukat és kérem, hogy további mutatványpél­dányokat küldjenek cimemre minden köte­lezettség nélkül. Név:........,......................................................... Cim: .................................................................. Város:......................................Állam:............ Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre (A lap kedvezményes előfizetési ára uj olva­sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) rozat: az amerikai fogast, a magyarok halászléf rendeltek, kivéve az egyik vendéget. Ez azonban azt is akarta tudni, hogy miként készül ez a vitri- olos magyar különlegesség. Az üzemvezető nagyon meg lehetett elégedve a napi forgalommal, mert csak ott állt a banda mellett és mosolygott. A prí­más most a két cimbalmossal szólóztatott egy Rá­kóczi kesergőt. Mindenki letette az evőeszközt és figyelte a duettet. Valóban ritkán hallottunk ha­sonlót. Eszembe jutott, hogy amikor Dorátit, a Min- nesota-i szimfonikus zenekar magyar karmesterét arra kérték, hogy Kodály Zoltán Hári Jánosát ve­gye fel hanglemezre, csak úgy akarta megtenni, ha cimbalom is lesz a zenekarban. Annak pedig még csak hire sem volt a környéken. Végre New Yorkból szereztek egyet és vele együtt, egy nagy­szerű cimbalmosnőt is. Itt pedig a fél-, vagy ne­gyed-rajkó zenekarnak kettő is van. Visszatértünk a vastaps után a kanalazáshoz. “Meg kellene tudni, hogy mi a receptje ennek a halászlének” — szólalt meg újra a halászlevet evő amerikai vendég. Mi sem könnyebb ennél. Ide kell hívni a mosolygó üzemvezetőt. Bemutatkozás után barátunk azonnal feladta a kérdést. “Na­gyon egyszerű ez kérem. Tessék kimenni a nagy csarnokba. Ott van a Körösi Halászok árusítója, ők árulják a legjobb körösi kárászt. Aprók, de na­gyon jó izüek. Ezt jól meg kell főzni vereshagymá­val és cseresznye paprikával, aztán ki kell cson­tozni és megszűrni a levét. Ez a nyers halászlé. Ezt aztán jó sok édespaprikával, sóval és több elvá­gott cseresznyepaprikával kell ízesíteni, ebben a lében fő meg azután a kicsontozott és szeletekre vágott ponty, hát ez csak könnyű,” fejezte be az üzemvezető. Könnyű bizony itt Pesten, gondoltuk, de honnan vegyen az ember Chicagóban körösi kárászt, cseresznyepaprikáról nem is beszélve? A prímás ekkor már a tárogatóst tette előtérbe. Azt fújta, hogy Nagy Bercsényi Miklósnak elfo­gyott minden katonája, és amikor odaért, hogy búcsúzik a hazájától, az amerikai magyarjainknak tele volt a szeme füsttel, csak éppen nem akarták a zsebkendőjükkel kitörölni. “Legalább valami jó magyar bort rekomendál- jon földi”, szólt valaki az üzemvezetőhöz. Először gondolkozott, majd megnézte jól a társaságot. “Van egy jó magyar borunk, ritkán kérik, de önök­nek nagyon ajánlom. Alkali muskotály a neve.” A magyar borok, néhányat kivéve, savanykásak, de a vendégek erre a borra azt mondták, hogy a legjobb francia sauterne is elbújhat mellette. A Adjatok egy kanalat, Hadd ölöm meg magamat. Édes fiam ne halj meg, Inkább házasodjál meg. A száz strófás dal után csend következett. Ki­fáradtak a legények. Jó is volt, mert igy beszél­getni is lehetett. “Úgy néz ki a dolog, hogy a ma­gyar az magyar marad, akárhová veti az élet” —• jegyezte meg az egyik vendég. “Sokszor tapasztal­tam tanujelét” — fűzte tovább gondolatait. “A múlt hónapban eltört a kocsimnak a sebes­ségváltója. A fogak kicsorbultak és hátrafelé nem ment, de nem ment az első sebességgel sem. Sze­rencsére a második sebesség kapcsolt és el tudtam vinni egy nagyobb javító műhelybe. Rendesen ott szoktam venni a benzint és úgy gondoltam, hogy mint rendes vevőt nem fognak becsapni. A mecha­nikus átvizsgálta a kocsit és megállapította, amit úgyis tudtunk. A feleségemmel magyarul beszél­gettünk és azon tanakodtunk, hogy egy heti fize­tésem rámegy, mert javítani nem lehet és uj al­katrészeket kell venni. Szerencsére, hogy kapható. Harmadnap bementünk a kocsiért, a mechanikus körülhajtott bennünket. Olyan volt, mint az uj. Aztán ideadta a számlát. Majd hányát vágódtunk. Az egész négy dollár 90 cent volt. Nagyon bambán nézhettem, de a szerelő elmondta, hogy nem volt olyan komoly hiba, mint gondolta. Elvégre $4.90 nem nagy összeg, igaz némely országnak annyi az egész évi hadiköltségvetése. Nagyon gyanúsan néztem ezt a fiatalembert. Aztán megkérdeztem, hogy melyik ország az, mert tudtam, hogy az én országom hadi költségvetése 55 milliárd dollárt is kitesz. Mosolyogva mutatott egy kis újsághírt, mely szerint Andorra államban megszavaztak 4.90 dollárt hadi költségre és azért a pénzért görögtüz patronokat fognak vásárolni, hogy ceremóniákon puffogtathassanak. ‘Bár nálunk is úgy volna’, tette hozzá. Hirtelen megszólalt magyarul “mert a béke- az nagyon fontos.” Mindenki hallgatott. A zenészek újra a vonók után kezdtek kapkodni és a sok osztrák vendég kedvéért a “Wien, Wien, nur du allein...” ütemei hangzottak fel. Szedelőzködtünk és kifelé indultunk. A vaskor­látnak támaszkodva néztük a kivilágított és alvó várost. A Dunán az uszályok raja húzott mindkét irányban. Egyik pesti vendégünk, mintha saját magának mormogná, a fejét csóválva ismételgette: “hogy annak a szerelőnek milyen igaza volt.” i|mym/\H|Wft/WlftAmWWWAAAAAAAAAAAAAftimAII^*VWWWWWWWWWmAftAAAA/WWIIWWWWá COLUMBUS DAY Legtöbb amerikai államban az október 12-i Co­lumbus Day törvényes ünnepnap. Ünnepelünk nemcsak Columbus tiszteletére, ha­nem mindazok emlékére is, akiknek bátorsága és szívóssága lehetővé tette, hogy a nyugati földtekét fölfedezzék. 46 éves volt Columbus Kristóf, amikor a spanyol- országi Palos-ból, 1492 augusztus 3-án három kis hajóval elindult nyugat felé. 18 évi makacs küzdel­mébe került, hogy tervét — Keletázsia és India elérésére — megvalósíthassa. Érvelései, könyörgé­sei addig süket fülekre, közömbösségre és gúnyra találtak, de kitartása végre is sikerre vezetett. Egy fontos körülmény a kezére játszott. Az időjárás kedvezőnek mutatkozott mindvégig, első vállalkozása idején. Ha a nyárvégi hurrikánok út­jába kerültek volna, a világnak más felfedező szüle tésére kellett volna várnia. Sokkal nagyobb és erő­teljesebb hajók is, mint a Nina, Pinta és Santa Maria eltűntek nyomtalanul a háborgó hullámok között. A hurrikánok erejével csak két évvel ké­sőbb, második felfedező utján kellett megbirkóznia. Hogy milyen alkatuak voltak ezek a kis vizi- jármüvek, azt senkisem tudhatja. A Santa Maria volt a legnagyobb köztük: 80 láb hosszú és 80 ton­nás. A mai Queen Elizabeth 1031 láb hosszú és 80,000 tonna vizet, szőrit ki helyéből. Nemcsak a szárazföld előtünését lesték a Santa Maria matrózai, hanem a viharfelhők tornyosulá- sát is. Az egész világ szerencséjére, a nagy viha­rok elmaradtak az első vállalkozás alkalmával. San Salvador szigete volt az első, amelyet Co­lumbus a nyugati földtekén megpillantott, de már első útja alkalmával is bejárta a többi nyugat- indiai szigetet: Kubát, Haitit stb. Aranyékszereket, egzotikus növényeket, papagályokat és indiánokat vásárolt a bennszülöttektől, hogy Izabella király­nő udvarába szállítsa azokat. 1494 augusztusában, második felfedező utján már valóságos tropikus hurrikánokkal találkozott. Tíz hónappal később, 1495 júniusában visszaérke­zett ugyan Spanyolországba, de három hajója a vihar áldozata lett, csak a Ninát tudták megmen­teni. 1502 augusztusában újra viharokkal kellett megküzdenie, de mégis nagyobb károk nélkül tet­te meg az utat. Négy évvel később, 1506-ban Columbus meg­halt. Haláláig azt hitte, hogy a terület, amelyet fel­fedezett, Keletázsia egyrésze volt és Indiával volt összeköttetésben. Ennek a tévhitnek volt a követ­kezménye, hogy Amerika őslakóit indiánoknak ne­vezték el és ma is igy hívják leszármazottaikat. Columbus megnyitotta az utat, amelyen eddig 43 millió bevándorló követte őt az Egyesült Álla­mokba, akiknek azonban mindegyike valóságos Columbus volt a maga nemében. American Council Bosszút áll a reakció A Saturday Evening Post hetilap szeptember 19-i vezércikkben állást foglalt Johnson elnök mel­lett, kijelentve, hogy “Goldwater, habár konzerva­tívnak vallja magát, csak groteszk karikatúrája a konzervatívnak.” Ezt követően az Allen-Bradley Company, a. heti­lap egyik legnagyobb hirdetője, felbontotta a Post- tal kötött 200 ezer dollárt kitevő hirdetési szer­ződését. A villanyalkatrészeket gyártó cég már régen mint a jobboldali ügyek támogatója isme­retes. A múlt héten az Anti-Defamation League, a B’nai B’rith szervezet egyik akció csoportja, ezt a céget is felsorolta azok között, akik a jobboldaü csoportokat támogatják. PAUL’S SHELL SERVICE I! GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS !« 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan <; I Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonol;

Next

/
Thumbnails
Contents