Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-08 / 41. szám

Thursday, October 8, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD T erepszemle Irta: PAÁL MÁTHÉ Teljes erővel folyik a választási kampány. Ame­rika népének sorsa még sohasem függött úgy egy választástól, mint a jelenlegitől, amikor arról van szó, hogy a következő négy évben ki irányítsa az ország és nem kis mértékben a világ sorsát: John­son, vagy Goldwater? Habár Johnson nem az ideális elnökjelölt, még­is megállapíthatjuk, hogy ma senki sem alkalma­sabb arra, hogy megállítsa a birchisták, a gyűlölet- hirdetők, az ultrajobb bálványát, Goldwatert, mint ő. De radikalizmussal, vagy liberalizmussal vádol­ni nem lehet, mert inkább maradi, mint haladó, inkább az egy helyben topogás, mint az előrehala­dás hajnoka. Lehetséges, hogy törekedni fog arra, hogy valamennyire végrehajtsa az elfogadott pol­gárjogi törvényt, ha a kongresszus reakciós tag­jai nem fogják ebben meggátolni. Igyekszik keresz­tülhajtani a munkások szervezkedési szabadságát korlátozó törvénykezést, próbálja majd foltozgatni szegénysék elleni háborújával a munkanélküliség által bekövetkezett bajokat, de gyökeres változáso­kat hozó intézkedéseket nem várhatunk tőle. Ha azonban Goldwater kerülne a Fehér Házba, kétségtelen, hogy mindezeknek a problémáknak a megoldására nem várhatunk. És a béke kérdése? Természetesen a békéről is beszélni kell, mert ez mindenekfeletti fontos kérdés. Amikor Ame­rika népe szavaz november 3-án, ennek kell a köz­ponti kérdésnek lennie. Határozni kell, hogy bé­kére, vagy háborúra, leszerelésre, vagy őrült fegy­verkezésre adja-e szavazatát? Itt azután nincs ké­tely, hogy melyik az a jelölt, aki igyekszik elhárí­tani az atomháború rémét, melyik az, aki közelebb hozza ezt a világveszélyt. Johnson elnök arra tö­rekszik, hogy a nukleáris fegyvereket és azok szállitására alkalmas felszereléseket megsemmi­sítsék, s ezzel elháruljon az atomháború veszélye az emberiség feje felől. Több beszédéből kitűnt, hogy tisztában van vele, milyen nagy veszélyt je­lentenek az emberiségre ezek a fegyverek. Egyik beszédében kihangsúlyozta, hogy az atomháhoru első órájában Amerika városai romokban fognak heverni és legalább száz millió amerikai pusztul el. Azt sem tartotta vigasztalónak, hogy több mint száz millió oroszt tudunk mi elpusztítani és rom­halmazzá változtatni az orosz városokat. S ha meg is lehetne állítani az első órában a további bombá­zást, az még nem jelentené, hogy vége van a pusz­tulásnak, mert a bombázásból keletkező tüzek, a kisugárzás, a sok millió temetetlen emberi és ál­lati tetem, még hosszú évtizedekig szedné millió- számra áldozatait. Johnson és a köréje csoportosult nagytőkések tisztában vannak az atomháború szörnyű következ­ményeivel és kétségtelen, hogy lépéseket kell ten­niük megakadályozására. Goldwater és követői viszont vakon fenyegetőz­nek az atombombával, ellenzik az Egyesült Nem­zetek Szövetségét, meg akarják szakítani a diplo­máciai összeköttetést a szocialista országokkal. Tudjuk, hogy ő sem annyira bolond, hogy ráüljön a forró kályhára, s nem igen dobálózna az atom­bombával, ha megválasztanák elnöknek. De azt is tudjuk,' hogy milyen veszélyt hozhat reánk egy őrült ember félreértett parancsa, egy tévedésből ledobott bomba. Emlékezzünk csak Forrestal had­ügyi államtitkárra, akit folyton az oroszok elleni háború gondolata foglalkoztatott, amíg a végén be­leőrült és öngyilkosságot követett el. Mindezeknek tudatában, mindenkit fel kell világosítani, akivel csak alkalmuk van összeköttetésbe lépni, hogy nem szabad olyan emberre adni szavazatunkat, olyan emberre bízni az atombomba feletti rendelkezést, akinek rögeszméje, hogy Amerikának kell uralnia a világot. El kell hárítani ennek a lehetőségét és össze kell fogni minden józan gondolkodású em- bernek: Buktassuk meg Barry Goldwatert, a re­publikánus elnökjelöltet! Ezt követeli tőlünk Ame­rika és az egész emberiség biztonsága. Goldwater ígérgeti, hogy felújítja a Dulles-féle meredekpolitikát, letöri Dél-Vietnam népének fel- szabadulási küzdelmét és ultimátumot küld Észak- Vietnam, valamint a Kinai Népköztársaság kor­mányainak; Kuba népének békéjét sem megegye­zéssel, hanem ultimátummal akarja megoldani; a Szovjetuniónak is el fogja küldeni feltételeit. Ezek­nek a lépéseknek bármelyike alkalmas arra, hogy az emberiségre zúdítsa a legnagyobb katasztrófát, az atomháborút. A szocialista országok népeit felhívja az ellen­forradalomra és fegyveres segítséget igér nekik. Az ezekből az államokból kiebrudalt deszperádók- nak csepeg a nyáluk erre az Ígéretre; ők és a CIA (Central Intelligence Agency) majd gondoskod­nak egy jól fizetett “felkelésről”, ami azután meg­adná az ürügyet Goldwaternek a megígért beavat­kozásra. Ott lennének mindenütt a gyujtóbombák, amelyekkel ki lehetne robbantani a harmadik és biztosra vesszük, az utolsó világháborút. Nekünk, amerikai magyaroknak fokozottan har­colnunk kell ezen lehetőség ellen, már csak azért is, mert a reakciós magyar lapok a szocialista or­szágok elleni uszításból élnek és nyíltan, vagy bur­koltan Goldwatert támogatják. Lapunknak és min­den becsületes, békeszerető amerikai magyarnak ezt kell hangoztatnia, ezért kell dolgoznia: buktas­suk meg Goldwatert. Az amerikai magyar dzsungel A pittsburghi Magyarság és a newyorki “Szabad Magyarság” kimondottan nyilas sajtótermékek és nyíltan kiállnak Goldwater mellett. Most nem zsi­dóznak, nem emlegetik a zsidó ősöket, holott a "régi jó” Szálasi- és Hitler-időkben a zsidó szárma­zás elég ok volt a tarkón lövésre. Ezek a vad faj­védők most vezérükként imádják Barry Goldwa­tert. Az “Az Ember” dr. Kiárja, aki nyakra-főre fény- képezteti magát a demokrata nagyságokkal össze­jöveteleken, amelyek választás idején nem mennek ritkaságszámba. Ilyenkor többszáz újságírót s szer­kesztőt hívnak meg, kik közül egynek sem jutna eszébe lefényképeztetni magát, amint kezet fog az elnökkel, vagy a polgármesterrel, vagy másokkal; ez a dr. Kiár Johnson-párti és kizárólagos jogot formál ahhoz, hogy az amerikai magyarság nevé­ben beszéljen. Közben pedig uszit a szocialista or­szágok ellen és ezzel a legjobb kortesévé válik. Goldwaternek. Nem véletlen az sem, hogy a Milwaukeeben meg­jelenő Wisconsini Magyarság szerkesztője, Charley Klein és a mindenünnen kikopott iródiákja, Ro­bert Oszkár; ugyancsak a Californiai Magyarság Szabados Zoltánja, egyelőre “semlegesek”, várják, hogy valaki meggyőzze őket. Amellett azonban uszításaikkal ők is Goldwater malmára hajtják a vizet. Nagyon furcsa munkamegosztás van Gömbösök­nél. Minden józaneszü ember azt gondolta, hogy a főszerkesztő ur Magyarországról szóló riportja után meg fog szűnni az aljas uszítás az óhaza ellen. Hihettük, hogy uj, tisztességes újságírói éra kö­vetkezik, de a helyzet valójában az, hogy semmi változás nem történt; a “külmunkatársak” ma is éppen az ellenkezőjét Írják annak, amit Gombos ur jelentett Magyarországról. Ezek a jelenségek mutatják, hogy a végsőkig kell fokozni munkánkat, terjeszteni a Magyar Szót. Nem szabad egyetlen kiolvasott lapot sem a papír­kosárba dobni, hanem tovább kell adni olyan ma­gyaroknak, akik nem olvasói lapunknak, hogy an­nál sikeresebb legyen küzdelmünk Goldwater meg­buktatására. Befejezésül csak egy kis ízelítőt arról, hogy, mint Karinthy irta: így irtok ti! A Szabadság-Népszava aug. 31-i számának egyik cikke, Cape Kennedy, Floridából a következő cí­met viseli: “A hollywoodi filmvárost is megtámad­ta a Cleo.” A tudósítás megírja, hogy a hírhedt hurrikán, amely a Cleo nevet viselte, nem sok kárt tett Cape Kennedy rakéta-kilövő állomáson, de nagy pusztítást végzett Miami, Fia. városában. Majd ezt Írja: “A hurrikán Hollywoodot is érin­tette útjában, értesüléseink szerint azonban a filmváros nem szenvedett jelentős károkat.” Nohát, ez a Cleo furcsa egy nőszemély! Miami, Fla.-ból egyszerűen átugrott a háromezer mérföld távolságban lévő kaliforniai filmvárosba, Holly­woodba. Még szerencse, hogy hosszú útjában ki­fáradt és nem sok kárt okozott. Nem vicc ez, hanem szégyen, hogy amerikai új­ságíró olyan tudatlan legyen, hogy azt sem tudja, hogy a floridai Miami és a kaliforniai Hollywood ennek a hatalmas országnak a két ellenkező olda­lán van, 3,000 mérföld távolságban egymástól. Az újsághír a Miami szomszédságában lévő kis várost Hollywoodot említi, s hogy ez nem azonos a film­várossal, azt minden 8 éves iskolásgyermek tudja. Ennyi földrajzi tudást a Népszaváék tintakulijától nem lehet elvárni. Ezeknek a kulturált nevelését szenvedik az amerikai magyar lapok jobb sorsra érdemes olvasói. u. Kubai emigránsok Csőmbe hadseregében A francia L’Express Írja: Kivu tartomány légiteré­ben négy amerikai repülőgép — két sugárhajtású vadász — és két hatalmas szállítógép köröz. Első ízben kap a kongói hadsereg közvetlen, habár kor­látozott segítséget az Egyesült Államoktól. A har­cok rendkívül hevesek, az ellenfél szilárdan tartja magát. Gaston Soumialot, a zendülők parancsnoka jó­formán minden eszköz nélkül kezdte meg a har­cot: egészen kevés pénzzel, alig néhány használ­ható emberrel. Azóta nem sokat változott a hely­zet, mégis szinte ellenállás nélkül nyomult előre Kongó egész keleti felében. Az amerikaiak mostani stratégiájuk szabályai szerint nem küldtek egész hadtesteket a kongói forradalmárok felszámolására. “Az agresszió mér­tékéhez igazították a reakció mértékét” és ennek megfelelően mindössze ötven ejtőernyőst küldtek Kongóba. Ráadásul egyelőre az ejtőernyősök köz­vetlenül nem is vesznek részt a zendülés leverésé­re vívott harcokban. Csőmbe kongói kormányzata nagy hiányt szen­ved hadianyagokban, elsősorban repülőgépekben. Márpedig a zendülőket a dzsungelek mélyén felfe­dezni és előrenyomulásukat meggátolni csakis re­pülőgépekkel lehetséges. Az USA ezért mintegy 30 repülőgépet szállított Csombénak. De ki vezesse a gépeket? Kongóban senki sem tud repülőgépet vezetni. Az USA-ban tehát a Cas- tro-ellenes kubai emigránsok között toboroztak pilótákat a kongói gépek számára. Számuk azon­ban nem elegendő és az amerikaiak kénytelenek máris beavatkozni a légi hadműveletek végrehaj­tásába. «»WVVWVWAWWtWWAWAIWWWWWWWWV« EZT MONDTA GOLDWATER: ATOMCSEND-EGYEZMÉNY "Ez a legrosszabb és leqátlátszóbb csapda, amelybe az Egyesült Államok a hidegháború alatt beleesett." (Why Not Victory? 1962.) CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ • Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • flrkan’e Elnuiarc TERMELŐK ÉS ELADÓK — uioan s nuwers Xelefon. WA i_3383. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qkirlau I aiindru BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos omricy LdJfiury Telefon. Wa 1-9466.— 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery SSJSX"-*’ Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth 8 Co. gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-4421 Louis A. Bodnar & Son ,te™641=1 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers és aián­11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862 Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos; Jerry Roman Lorain Heights Hardware tuiSonoíT6'* 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents