Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-10-08 / 41. szám
Thursday, October 8, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD T erepszemle Irta: PAÁL MÁTHÉ Teljes erővel folyik a választási kampány. Amerika népének sorsa még sohasem függött úgy egy választástól, mint a jelenlegitől, amikor arról van szó, hogy a következő négy évben ki irányítsa az ország és nem kis mértékben a világ sorsát: Johnson, vagy Goldwater? Habár Johnson nem az ideális elnökjelölt, mégis megállapíthatjuk, hogy ma senki sem alkalmasabb arra, hogy megállítsa a birchisták, a gyűlölet- hirdetők, az ultrajobb bálványát, Goldwatert, mint ő. De radikalizmussal, vagy liberalizmussal vádolni nem lehet, mert inkább maradi, mint haladó, inkább az egy helyben topogás, mint az előrehaladás hajnoka. Lehetséges, hogy törekedni fog arra, hogy valamennyire végrehajtsa az elfogadott polgárjogi törvényt, ha a kongresszus reakciós tagjai nem fogják ebben meggátolni. Igyekszik keresztülhajtani a munkások szervezkedési szabadságát korlátozó törvénykezést, próbálja majd foltozgatni szegénysék elleni háborújával a munkanélküliség által bekövetkezett bajokat, de gyökeres változásokat hozó intézkedéseket nem várhatunk tőle. Ha azonban Goldwater kerülne a Fehér Házba, kétségtelen, hogy mindezeknek a problémáknak a megoldására nem várhatunk. És a béke kérdése? Természetesen a békéről is beszélni kell, mert ez mindenekfeletti fontos kérdés. Amikor Amerika népe szavaz november 3-án, ennek kell a központi kérdésnek lennie. Határozni kell, hogy békére, vagy háborúra, leszerelésre, vagy őrült fegyverkezésre adja-e szavazatát? Itt azután nincs kétely, hogy melyik az a jelölt, aki igyekszik elhárítani az atomháború rémét, melyik az, aki közelebb hozza ezt a világveszélyt. Johnson elnök arra törekszik, hogy a nukleáris fegyvereket és azok szállitására alkalmas felszereléseket megsemmisítsék, s ezzel elháruljon az atomháború veszélye az emberiség feje felől. Több beszédéből kitűnt, hogy tisztában van vele, milyen nagy veszélyt jelentenek az emberiségre ezek a fegyverek. Egyik beszédében kihangsúlyozta, hogy az atomháhoru első órájában Amerika városai romokban fognak heverni és legalább száz millió amerikai pusztul el. Azt sem tartotta vigasztalónak, hogy több mint száz millió oroszt tudunk mi elpusztítani és romhalmazzá változtatni az orosz városokat. S ha meg is lehetne állítani az első órában a további bombázást, az még nem jelentené, hogy vége van a pusztulásnak, mert a bombázásból keletkező tüzek, a kisugárzás, a sok millió temetetlen emberi és állati tetem, még hosszú évtizedekig szedné millió- számra áldozatait. Johnson és a köréje csoportosult nagytőkések tisztában vannak az atomháború szörnyű következményeivel és kétségtelen, hogy lépéseket kell tenniük megakadályozására. Goldwater és követői viszont vakon fenyegetőznek az atombombával, ellenzik az Egyesült Nemzetek Szövetségét, meg akarják szakítani a diplomáciai összeköttetést a szocialista országokkal. Tudjuk, hogy ő sem annyira bolond, hogy ráüljön a forró kályhára, s nem igen dobálózna az atombombával, ha megválasztanák elnöknek. De azt is tudjuk,' hogy milyen veszélyt hozhat reánk egy őrült ember félreértett parancsa, egy tévedésből ledobott bomba. Emlékezzünk csak Forrestal hadügyi államtitkárra, akit folyton az oroszok elleni háború gondolata foglalkoztatott, amíg a végén beleőrült és öngyilkosságot követett el. Mindezeknek tudatában, mindenkit fel kell világosítani, akivel csak alkalmuk van összeköttetésbe lépni, hogy nem szabad olyan emberre adni szavazatunkat, olyan emberre bízni az atombomba feletti rendelkezést, akinek rögeszméje, hogy Amerikának kell uralnia a világot. El kell hárítani ennek a lehetőségét és össze kell fogni minden józan gondolkodású em- bernek: Buktassuk meg Barry Goldwatert, a republikánus elnökjelöltet! Ezt követeli tőlünk Amerika és az egész emberiség biztonsága. Goldwater ígérgeti, hogy felújítja a Dulles-féle meredekpolitikát, letöri Dél-Vietnam népének fel- szabadulási küzdelmét és ultimátumot küld Észak- Vietnam, valamint a Kinai Népköztársaság kormányainak; Kuba népének békéjét sem megegyezéssel, hanem ultimátummal akarja megoldani; a Szovjetuniónak is el fogja küldeni feltételeit. Ezeknek a lépéseknek bármelyike alkalmas arra, hogy az emberiségre zúdítsa a legnagyobb katasztrófát, az atomháborút. A szocialista országok népeit felhívja az ellenforradalomra és fegyveres segítséget igér nekik. Az ezekből az államokból kiebrudalt deszperádók- nak csepeg a nyáluk erre az Ígéretre; ők és a CIA (Central Intelligence Agency) majd gondoskodnak egy jól fizetett “felkelésről”, ami azután megadná az ürügyet Goldwaternek a megígért beavatkozásra. Ott lennének mindenütt a gyujtóbombák, amelyekkel ki lehetne robbantani a harmadik és biztosra vesszük, az utolsó világháborút. Nekünk, amerikai magyaroknak fokozottan harcolnunk kell ezen lehetőség ellen, már csak azért is, mert a reakciós magyar lapok a szocialista országok elleni uszításból élnek és nyíltan, vagy burkoltan Goldwatert támogatják. Lapunknak és minden becsületes, békeszerető amerikai magyarnak ezt kell hangoztatnia, ezért kell dolgoznia: buktassuk meg Goldwatert. Az amerikai magyar dzsungel A pittsburghi Magyarság és a newyorki “Szabad Magyarság” kimondottan nyilas sajtótermékek és nyíltan kiállnak Goldwater mellett. Most nem zsidóznak, nem emlegetik a zsidó ősöket, holott a "régi jó” Szálasi- és Hitler-időkben a zsidó származás elég ok volt a tarkón lövésre. Ezek a vad fajvédők most vezérükként imádják Barry Goldwatert. Az “Az Ember” dr. Kiárja, aki nyakra-főre fény- képezteti magát a demokrata nagyságokkal összejöveteleken, amelyek választás idején nem mennek ritkaságszámba. Ilyenkor többszáz újságírót s szerkesztőt hívnak meg, kik közül egynek sem jutna eszébe lefényképeztetni magát, amint kezet fog az elnökkel, vagy a polgármesterrel, vagy másokkal; ez a dr. Kiár Johnson-párti és kizárólagos jogot formál ahhoz, hogy az amerikai magyarság nevében beszéljen. Közben pedig uszit a szocialista országok ellen és ezzel a legjobb kortesévé válik. Goldwaternek. Nem véletlen az sem, hogy a Milwaukeeben megjelenő Wisconsini Magyarság szerkesztője, Charley Klein és a mindenünnen kikopott iródiákja, Robert Oszkár; ugyancsak a Californiai Magyarság Szabados Zoltánja, egyelőre “semlegesek”, várják, hogy valaki meggyőzze őket. Amellett azonban uszításaikkal ők is Goldwater malmára hajtják a vizet. Nagyon furcsa munkamegosztás van Gömbösöknél. Minden józaneszü ember azt gondolta, hogy a főszerkesztő ur Magyarországról szóló riportja után meg fog szűnni az aljas uszítás az óhaza ellen. Hihettük, hogy uj, tisztességes újságírói éra következik, de a helyzet valójában az, hogy semmi változás nem történt; a “külmunkatársak” ma is éppen az ellenkezőjét Írják annak, amit Gombos ur jelentett Magyarországról. Ezek a jelenségek mutatják, hogy a végsőkig kell fokozni munkánkat, terjeszteni a Magyar Szót. Nem szabad egyetlen kiolvasott lapot sem a papírkosárba dobni, hanem tovább kell adni olyan magyaroknak, akik nem olvasói lapunknak, hogy annál sikeresebb legyen küzdelmünk Goldwater megbuktatására. Befejezésül csak egy kis ízelítőt arról, hogy, mint Karinthy irta: így irtok ti! A Szabadság-Népszava aug. 31-i számának egyik cikke, Cape Kennedy, Floridából a következő címet viseli: “A hollywoodi filmvárost is megtámadta a Cleo.” A tudósítás megírja, hogy a hírhedt hurrikán, amely a Cleo nevet viselte, nem sok kárt tett Cape Kennedy rakéta-kilövő állomáson, de nagy pusztítást végzett Miami, Fia. városában. Majd ezt Írja: “A hurrikán Hollywoodot is érintette útjában, értesüléseink szerint azonban a filmváros nem szenvedett jelentős károkat.” Nohát, ez a Cleo furcsa egy nőszemély! Miami, Fla.-ból egyszerűen átugrott a háromezer mérföld távolságban lévő kaliforniai filmvárosba, Hollywoodba. Még szerencse, hogy hosszú útjában kifáradt és nem sok kárt okozott. Nem vicc ez, hanem szégyen, hogy amerikai újságíró olyan tudatlan legyen, hogy azt sem tudja, hogy a floridai Miami és a kaliforniai Hollywood ennek a hatalmas országnak a két ellenkező oldalán van, 3,000 mérföld távolságban egymástól. Az újsághír a Miami szomszédságában lévő kis várost Hollywoodot említi, s hogy ez nem azonos a filmvárossal, azt minden 8 éves iskolásgyermek tudja. Ennyi földrajzi tudást a Népszaváék tintakulijától nem lehet elvárni. Ezeknek a kulturált nevelését szenvedik az amerikai magyar lapok jobb sorsra érdemes olvasói. u. Kubai emigránsok Csőmbe hadseregében A francia L’Express Írja: Kivu tartomány légiterében négy amerikai repülőgép — két sugárhajtású vadász — és két hatalmas szállítógép köröz. Első ízben kap a kongói hadsereg közvetlen, habár korlátozott segítséget az Egyesült Államoktól. A harcok rendkívül hevesek, az ellenfél szilárdan tartja magát. Gaston Soumialot, a zendülők parancsnoka jóformán minden eszköz nélkül kezdte meg a harcot: egészen kevés pénzzel, alig néhány használható emberrel. Azóta nem sokat változott a helyzet, mégis szinte ellenállás nélkül nyomult előre Kongó egész keleti felében. Az amerikaiak mostani stratégiájuk szabályai szerint nem küldtek egész hadtesteket a kongói forradalmárok felszámolására. “Az agresszió mértékéhez igazították a reakció mértékét” és ennek megfelelően mindössze ötven ejtőernyőst küldtek Kongóba. Ráadásul egyelőre az ejtőernyősök közvetlenül nem is vesznek részt a zendülés leverésére vívott harcokban. Csőmbe kongói kormányzata nagy hiányt szenved hadianyagokban, elsősorban repülőgépekben. Márpedig a zendülőket a dzsungelek mélyén felfedezni és előrenyomulásukat meggátolni csakis repülőgépekkel lehetséges. Az USA ezért mintegy 30 repülőgépet szállított Csombénak. De ki vezesse a gépeket? Kongóban senki sem tud repülőgépet vezetni. Az USA-ban tehát a Cas- tro-ellenes kubai emigránsok között toboroztak pilótákat a kongói gépek számára. Számuk azonban nem elegendő és az amerikaiak kénytelenek máris beavatkozni a légi hadműveletek végrehajtásába. «»WVVWVWAWWtWWAWAIWWWWWWWWV« EZT MONDTA GOLDWATER: ATOMCSEND-EGYEZMÉNY "Ez a legrosszabb és leqátlátszóbb csapda, amelybe az Egyesült Államok a hidegháború alatt beleesett." (Why Not Victory? 1962.) CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ • Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • flrkan’e Elnuiarc TERMELŐK ÉS ELADÓK — uioan s nuwers Xelefon. WA i_3383. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qkirlau I aiindru BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos omricy LdJfiury Telefon. Wa 1-9466.— 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery SSJSX"-*’ Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth 8 Co. gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-4421 Louis A. Bodnar & Son ,te™641=1 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és munkásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers és aián11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862 Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos; Jerry Roman Lorain Heights Hardware tuiSonoíT6'* 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vasáruk raktára.
