Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-02 / 27. szám
Thursday, July 2, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 A hazugságmérő gép és a gyökeret vert társadalmi kémhálózat terjedése Pennsylvaniában az állami Munkanélküli Biztosítási Panaszbizottság döntést hozott, hogy nem lehet egy munkástól megtagadni a munkanélküli biztositást azon az alapon, hogy nem hajlandó hazugságjelző készülék általi kivizsgálásnak alávetni magátlan Aitken, Media, Pa.-ban jelentkezett az Állami Munkaelhelyező Hivatal által ajánlott állásra egy automataárusitó cégnél. Miután felvették személyi adatait, azt mondták neki, hogy hazugságmérő géppel fogják megvizsgálni. Aitken tiltakozott ez ellen, mert privát életének megsértését látta benne. Az állást természetesen nem kapta meg és amikor munkanélküli biztositásért jelentkezett, visszautasították azon az alapon, hogy nem lett volna szabad ellenállni a kivizsgálásnak. Aitken fellebbezett a State Employment Compensation Board of Review-hez, s a hozott döntés a javára szólt. A Review Board szerint, “Aitken életének hátterében nem volt semmi, ami igazolta volna a hazugságmérő használatát... másodszor, a szóbanforgó állás nem tartozik érzékeny területhez.” Ezután a Board erélyesebb támadásba ment az “ilyen szeszélyes és önkényes követelmény” ellen, amely “oktalanul és jogtalanul sérelmesen érintette Aitken egyéni jogait. Aitken teljesen jogosan utasította vissza a hazugságjelző készüléket”, volt a Board határozata. Tiltakoznak a szakszervezetek A munkásokkal szemben használt kémkedés és ellenőrzés használata ellen már számos szakszervezethez nyújtottak be panaszt. A megbizhatóság megállapitásának ez a módszere azonban a társadalmi életünk sok más területén is kezd szokássá válni. Munkáltatók az ország minden területén “biztonsági ügyvezetőket” alkalmaznak, különösen azok, amelyek kormányrendelésekért versenyeznek. A “háttér” kivizsgálása mindennapi eljárás lett. Szakszervezetek kifogást emeltek ezen módszer ellen. A House Committee on Government Operations egyik albizottsága, John Moss kaliforniai dem. képviselő vezetésével kihallgatást tartott az ügyben, amelyen 39 szövetségi ügynökséget kérdezett ki a hazugságjelző használatáról. Ezek jelentették, hogy 1963-ban 23,122 embert vizsgáltak igy ki, de ebben nem volt a Central Intelligence Agency által kivizsgáltak száma, mert ez az ügynökség nem volt hajlandó erről információval szolgálni. Kiderült, hogy a készülékkel folytatott kivizsgálást nemcsak nemzetbiztonsági okokból végezték, hanem bűnügyi adatok, kifogásolható magaviselet, egészség- ügyi adatok, személyi vonatkozású részletek kikutatására és feltárására. Fiatal lányokat nemi életük részleteiről is kikérdeztek.- I>-W- V •‘*V ' ' s • ■ ff • • • • • A polygraph megbízhatatlan Nagy jelentőséggel bir, amit az albizottság a kihallgatás során megállapított, hogy a hazugságjelző készülék, amit hivatalosan polygraph-nak neveznek, működésében nem megbízható és használatának helyességét, illendőségét is súlyos kritikának vetették alá. Megállapította a tényt, hogy a kivizsgálások 72 százalékánál a valótlanságokat helytelenül mutatta ki a polygraph. Annak ellenére, hogy a kormányügynökségeket szigorú szabályok kötelezik a polygraph kezelőinek megfelelő szakképzettségére, a vallomás során kiderült, hogy csupán ötnapi előzetes kiképzéssel rendelkező egyénekre bízták a kivizsgálások vezetését. Fred E- Inbau, a Northwestern University Jogi Iskolájának professzora, aki egyébként támogatja a polygraph használatát, jelentette az albizottságnak, hogy minden öt polygraph-kezelő közül (egyének, akik a hazugságjelző gép felvételeit megmagyarázzák) négy nem üti meg a megkívánt szakértelmet, gyakorlatot és műveltséget. Egyéni titkok felfedése A személyi szabadság megszűnése és az egyéni glet belső titkainak különböző módszerekkel való nyomozása és felfedése, tartalma két nemrégen megjelent könyvnek: “The Naked Society”, Vance Packard-tól és “The Privacy Invaders”, Myron Brenton-tól. A Washington Post-ban megjelent könyvismertetés szerint a két könyv leleplezi “a társadalmunkat ellepő dermesztő robot módszereket, amelyekkel elfogadhatóvá, sőt népszerűvé szándékoznak tenni az emberek magánéletének lemeztelenitését, feltárását és a lakásaikba való korlátnélküli behatolást.” A két szerző számos példát emlit fel “a korporációk kémkedésének formáiról, technikáiról, amelyekkel alkalmazottaik, üzlettársaik és vetélytár- saik értékét lemérik. Bebizonyítják, hogy a lesel- kedés és lehallgatás technikáját annyira tökéletesítették, hogy már villany bekapcsolásra sincsen szükség beszélgetések lehallgatására. Szerkezeteket találtak fel, amelyek biztos távolságból felfogják egy tengerparton folyó beszélgetés halk hangjait is.” John V. Lindsay, aki a könyvismertetést irta, a következő adatokat ragadta ki a szövegből: ^ A National Institute of Health uj házasok otthonába beleegyezésükkel felvevő készüléket helyezett el, hogy tanulmányozhassák milyen befolyása lesz a születendő gyermekekre az uj házasok ‘alkalmazkodási időszaka.’ ► Egy fontos bűnügyi tárgyalással kapcsolatban kiderült, hogy a Justice Department 24 órás felügyeletet tartott fenn s a védelem tanúit rövidhullámú rádiókkal és más lehallgató eszközökkel figyeltette. ► Egy másik tárgyalással kapcsolatban a vádhatóság megfigyelés alatt tartotta a vádlottnak és ügyvédjének postai küldeményeit. ► Munkásfelvételek és előléptetések gyakran un. lélektani kivizsgálás alapján történnek. Magán ügynökségek, amelyek alkalmazottak munkateljesítményeinek és személyi adatainak ellenőrzését végzik, virágzó vállalkozásokká fejlődtek. ► New York állami törvényhozása ez évben “moEgy tudós csoport Washington, D.C.-ben, melynek tagjai uj módszereket fejlesztettek ki a különböző állatfajok egymásközti viszonyának felmérésére, megállapították, hogy az embernek több köze van az egérhez, a majomhoz, és a lazachoz (salmon), mint amennyit hajlandó vállalni. Az uj módszerrel felismerik azokat a géneket, amelyekkel egyes fajok közösen rendelkeznek. A közös gének valószinüleg azok, amelyek az evolúció hosszú folyamata alatt változatlanok maradtak, mondják a tudósok. A módszer, amely még nem egészen pontos és nem képes a közös gének teljes számát felmérni, a megmérhető öröklési szegmensekben azt találta, hogy az emberek és a majmoknak 85 százaléktól 90 százalékig közös génjük van. A kutatók az találták, hogy az ember és az egér 20—25%- ban, az ember és a lazac 5%-ban rendelkeznek közös génekkel. Az uj módszert a Science nevű tudományos hetilapban ismertették B. H. Boyer, Brian J. McCarthy és Ellis T. Bolton, a Carnegie Institute tagjai. A biológusok ezzel a módszerrel uj lehetőséghez jutottak a gerincesek egymáshoz való közeli, vagy távoli viszonyának megállapítására. Azt mindig tudták, hogy a gerinceseket rokonság fűzi egymáshoz, abból kiindulva, hogy közös őseik voltak. Eddig azonban nem voltak képesek az egy- máshoztartozás fokát felmérni. Az uj módszer az utóbbi évek azon felfedezéseire van alapítva, hogy minden sejt öröklődési anyaga vegyi anyag, amit deoxyribonuclei savnak, vagy DNA-nek neveznek. Ez molekuláknak hosszú, csavaralaku kettős láncolata, amelynek sajátos sorozatban kapcsolódnak egymáshoz. Akárcsak a betűk egymáshozfüzése, hogy szavakat alakítsanak, úgy fűződnek a molekulák egymáshoz hogy génekké formálódjanak. Ezek az öröklődési “szavak” alkotják a DNA láncot, amely megszabja, hogy az a bizonyos sejt emberi, majomi, vagy növényi sejt legyen. A tudósok bámulatos haladást tanúsítanak ezeknek az öröklődési szavaknak és mondatoknak olvasásában. A Carnegie kutatók meg tudják csinálni azt, hogy két különböző fajnak a DNA kettős láncait ketérepesztik. Az egyik faj egyszál lánca mellé teszik a másik faj egyszál láncát és ha a két láncnak hasonló sorozatú az összetétele, akkor egyesülnek egymással. így a kutatók azt találták, hogy az emberi és a lazac DNA láncban 5 százalékos volt a hasonlóság, mig az ember és a majom DNA szálakban a sorozatok 85—90%-a volt hasonló. Ezzel a módszerrel más állatfajok egymáshoz való kapcsolatait is felmérhetik a kutatók. Az esetleg sértett emberi önérzet vigasztalásául kije0 tozási” törvényt léptetett életbe, amely felhatalmaz minden rendőrt, hogy nyilvános helyen, tetszése szerint megmotozzon bárkit, akit ő gyanúsnak, vagy veszélyesnek tart. “Legyünk hálásak a két szerzőnek, hogy felfedték ezeket a büzlős titokzatos tévékénységeket- Széles betekintést nyújtottak hátborzongato dolgokba és ha a félelem ragályos valami, remélem, hogy ebben az esetben erősen el fog terjedni.” A házbizottság egy lélektani szakértő véleményét is meghallgatta, aki tanulmányozta a hazugságmérő gépekkel történő kivizsgálásokat és nagyon elítélően nyilatkozott erről a módszerről. Dr. H. B. Dearman szerint “a polygraph-ot főleg szellemi ostorként használják, vallomások kierőszakolására” Kihangsúlyozta, hogy a szerkezet használata az amerikai alkotmányba ütköző cselekmény, amelynek 4-ik módosítása védelmet nyújt az “oktalan átkutatás” ellen, úgyszintén sérti az 5-ik módosítást, amely védelmet nyújt arra, hogy valaki saját maga ellen terhelő vallomást tegyen. Még akkor is, ha valaki beleegyezik a szerkezet használatába, az illetőnek fogalma sincs arról, hogy a kivizsgálás folyamán “öntudatlan gondolatait is felfogja a jelzőkészülék, vagyis automatikusan olyan gondolatokkal reagál, amelyek még ki sem formálódtak a tudatában.” A munkáltató cégek által egyre nagyobb arányban igénybevett módszer, a munkátkeresők és a már alkalmazásban levők kikérdezése a hazugságjelző készülékkel, azt eredményezte, hogy az államoktól törvényhozást követelnek ennek az eljárásnak a megszüntetésére. A munkásszervezetek által támogatott ilyen törvényjavaslatokat nyújtottak be több államban és Massachusettsben, Ca- liforniában, Oregonban és Alaszkában már életbe is léptettek törvényt, amely tiltja a polygraph használatát, mint a munkábahelyezés, vagy az állásban való megmaradás feltételét. "A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése egy újabb szeg ahhoz a koporsóhoz, amit a történelem készít a McCarran törvény számára,” írja a ‘GusHall-Benjamin Davis Defense Committee” sajtó jelentésében, amit abból az alkalomból bocsátott ki, hogy a Főbiróság többségi döntéssel érvénytelenítette a McCarran törvénynek a kommunisták utlevéltilalmára vonatkozó szakaszát. Elizabeth Gurley Flynn és dr. Herbert Apthe- ker nyilatkozott a szabad utazási jogukért általuk megindított ügyben, ami “hosszú idők óta alapvető emberi és demokratikus jogként van elismerve. “Ez a döntés, hónapok óta tartó pereskedés és küzdelem után, nagyjelentőségű győzelme a demokráciának és éles visszautasítása a jobboldali reakciónak az Egyesült Államokban. Az emberek ezrei tartózkodtak útlevelet kérni, vagy használni. S miután az utazást politikai főtételhez kötötte, a tilalom sérelmesen érintette minden honpolgár jogát, bármilyen nézete vagy asszociációja volt. A döntés véget vetett a sérelemnek és a félelemnek is,” mondja a nyilatkozat. A Főbiróság rövid idő alatt a McCarran törvény két rendelkezését érvénytelenítette. Az előbbi a Kommunista Párt kötelező regisztrálására vonatkozott. Ez a két győzelem nagyban elősegíti a McCarran törvény visszavonására irányított küzdelmet, mondja a Hall-Davis Defense Committee, de ráumtat arra, hogy több bírósági ügy van még folyamatban a törvény alkotmányelllenes rendelkezései ellen. Vád alatt van Gus Hall és Benjamin Davis, mint a párt vezetői, azonkívül 37 egyén az ország minden tájából, akiket “kommunista akció- szervezet” tagjaiként idéztek be nemregisztrálás miatt. A McCarran törvény elleni küzdelem másik fontos fejezete az “American Committee for the Protection of Foreign Born”^ ügye, amelyet a reakció a “kommunista frontszervezet” vádjával akar megsemmisíteni. Ez a kérdés is a Főtörvényszék előtt van végleges döntés végett. New Yorkban, csütörtökön, julius 9-én a Riverside Plaza-ba meghívott nagygyűlésen, Gus Hall fogja kiértékelni a McCarran törvény felett aratott eddigi győzelmet és a 14 éve folytatott küzdelem további lépéseit. A cél, a McCarran törvény visszavonása. A léghűtéses Riverside Plaza cime: 253 West 73. Str. (közel a Broadwayhoz). A gyűlés este 8 órakor kezdődik. Részvételi dij 99 cent. lentették, hogy nem találtak semmi hasonlóságot az ember és a baktériumok között. EMBER-EGÉR-MAJQM-RGKQNSÁG Meg kell szüntetni a McCarran törvényt