Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-01 / 40. szám

B AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 1, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szuksegszeruen azonosak a szerkesztoseg álláspontjává!. Követendő példa Kém éhezik a magyar nép WINDSOR, Ont. — Tudatom, hogy mielőtt eljön az idő, hogy újságom lejárna és felszólítanának a fizetésre, én már előre elintézem és igy a szerkesz­tőség munkáját megkönnyíteni. Az én újságom szept. 27-én lejár és itt küldök érte $12-t. Sajnos többet nem küldhetek, mert 11 hónapja nem dol­gozom és minden drága, sok a kiadásom. J. H. Kommentár egy cikkről KANADA. — A lap aug. 6-i számában olvastam egy cikket a “Dunakanyar gyümölcse — a fekete- ribizli” címen. Szeretném ezt az írást kiegészíteni, Kiért jól ismerem Hont-Nógrád megyét és Vámos- mikola volt megyeszékhelyt. Ott volt a szolgabiró, az adóhivatal, a fináncok, a csendőrök és Huszár Tibor nevű kegyelmes ur, akinek szép kastélya volt, meg 7 ezer hold szántóföldje, 9 ezer hold erdője. Nagymaros pedig arról nevezetes, hogy ha tiz asszony összeállt, az mind egyszerre kezdett be­szélni, a magyarok pedig nem tudták megérteni, hogyan is értik meg egymást. Ha a fentemlitett cikk írója elmenne Nagy-Börzsönybe, meg ne kér­dezze, hogy miért viszik ott az ebédet a háti kosár­ban, mert mindjárt agyonverik. Ugyanis valami­kor régen aratás után az egyik asszony á kezében vitte az ebédet a géphez. A teheneket a tarlóra haj­tották, ennek az asszonynak a tehene is ott volt. A bika éppen akkor kezdett szerelmeskedni az asszony tehenével, s mikor ő ezt meglátta annyira megörült, hogy németül kiáltozni kezdett: ezt vár­tam, ezt vártam és a két ebédhordót, amit a kezé­ben tartott, összeütötte és minden eltört. Azóta há­ti kosárban viszik az ebédet az asszonyok. Ha töb­bet akarnak tudni arról a vidékről, irhatok, habár nem kenyerem az irás és öreg is vagyok. Teknős Géza Köszönet Rev. Gross írásáért McKEESPORT, Pa. — A “Hétvégi Levél” la­punk szept. 17-i számában kitűnő, megérdemel második s harmadik olvasást. Köszönet úgy a szer­kesztőségnek, mint Rév. Grossnak ezért a nagyon érdemes Írásért. örömmel látom az angol lapokban, hogy ez az •szeveszett arizonai igen veszíti azt a kis népszerű­ségét is, ami volt neki. De azért tovább kell küz­deni a megbuktatásáért; legyen az olyan nagymé­retű, hogy úgy ő, mint a KKK és a birchisták is szégyelve belássák a nép megvetését. Még egyszer köszönet Rév. Grossnak. Berta Gyula McKEES ROCKS, Pa. — A lapkonferencián Rév. Gross által elmondott beszédhez még csak azt kel­lett volna hozzátenni, hogy ha meg akarsz halni, akkor szavazzál a republikánus párt elnökjelöltjé- re, Goldwaterre; ha élni akarsz, akkor szavazzál s demokrata jelöltre, Lyndon B. Johnsonra. S. Búza DETROIT, Mich. — Magyarországon tartózkod­tam 42 napig. Ez volt a legboldogabb 42 nap az életemben. Bejártam a falvakat; engem az érde­kelt a legjobban, mert ott születtem, onnan űzött ki a nyomor. A mai falusiak 6 szobás lakásban lak­nak, a rokonok is. Mindegyik vitt, hogy “nézd csak, mi van nekünk.” Gyönyörű bútorok, szőnye­gek a padlón és annyi ennivaló, hogy a maradé­kot nem teszik el másnapra, hanem a disznóknak adják. Disznó pedig minden udvarban van, csirke, liba, óriási háztáji kert. Bort isznak még reggelire is és csodálkoztak, hogy mi nem iszunk. Reggeli­re szalonnát sütnek, kolbászt és zöldpaprikát esz­nek, finom kávét isznak. Én vittem innen kávét, amit sajnálok, mert ott nagyon finom kávé volt. A torták sokasága minden háznál és másfajta fi­nom sütemények, ugyancsak vaj, tojás, tej. Ma már nem süt a falusi nép kenyeret, veszik az üzletben. A falun nincs elég marhahús, de esznek csirkét, libát és disznót ölnek 2—3-szor egy évben. Amikor mi ott voltunk, az én családom is ölt, hurkát is töltöttek a mi kedvünkért. Jött a rokonság messzi­ről és közelről. Az egyik rokonnál még cigányze­ne is volt, mintha lakodalom lett volna. A másik elhozta a stereot és dalolgattunk, táncoltunk. Ha meglátnak egy amerikait, mégis az az első kérdésük, hogy “ugye jó Amerikában, de szeret­nék odamenni!” Mondtam nekik, hogy jöjjenek, ismerjük meg egymás hazáját és akkor lesz majd igazi béke. Építsük az amerikai-magyar barátsá­got, ezzel tudjuk majd legyőzni a rágalmakat. Van­nak, akik visszatérve azt hiresztelik, hogy a ma­gyarok tárt karokkal várták őket, de hamar végét­ért a nagy szeretet és azután éjjel-nappal rendőr kisérte őket. Az ilyen valótlanságokat hirdetők nagy kárt okoznak a Magyarország és Amerika köz­ti barátságnak és a békének. Én látom a Magyar Híreket gyakran és amikor odahaza jártunk a leányommal és 11 éves fiú uno­kámmal, tapasztaltam, hogy igazat Írnak minden­ben. Autót béreltem két napra, s egész nap jár­tuk a falvakat, meg-megálltunk, kérdezősködtünk, s alig találtunk valakit, aki panaszkodott volna. De még az ilyen is, amikor rámutattam, hogy most sokkal jobb, mint volt az én időmben, gyorsan be­ismerte, hogy tényleg igy van. Azután vannak olyanok, akik bizony sokat isznak és emiatt van sok bajuk. Meg is mondtam egy ilyen egyénnek, hogy ha nem inna annyit, akkor több jutna min­denre. Egy másik azért panaszkodott, mert most min­den gépesítve van a mezőgazdaságban, s nem volt elég termés, nagy volt a szárazság. Vagy hogy a fiatalok mind iskolába mennek, s nem akarnak a falun maradni és a földeken dolgozni. A földmun­kások mind öreg emberek, akik nem tudnak úgy dolgozni, mint a fiatalok. Beszéltem egy kb. 50 éves asszonnyal, aki büsz­ke volt a termelőszövetkezetre. Ő disznókat nevel. Beszéltem egy fiatalemberrel, aki azért maradt ott, mert szereti az állatokat és van előmenetelre kilátása, megtanulja az állattenyésztést és vezet­heti majd egy tsz állattenyésztő részlegét. Rose Pavloff Munkához láttak Chicagóban CHICAGO, 111. — Szept. 13-án szép számú olva­sóközönség jött össze, hogy meghallgassa a delegá­tusok beszámolóját az országos lapkonferenciáról. Jó hangulatban fogadták a jelentést és a felszóla­lók elfogadták a lap állásfoglalását úgy a bel, mint a külpolitikában. Valamennyien adtak naptárüd- vözletet, de még igyekszünk, hogy a határidő előtt többet is szerezzünk. Programot készítettünk az őszi szezonra, hogy a lapot eredményesebben támogathassuk. Az első összejövetel egy társasjáték délután lesz okt. 11- én. Küldünk egy címet is mutatványszámok ré­szére. Helen B. Paule Több száz fiatal tüntetett Madridban az Egyesült Államok nagykövetségének épülete előtt, tiltako­zásul az ellen, hogy kubai ellenforradalmárok megtámadtak egy Kubába tartó spanyol szállitó- hajót. Erőt és kitartást látnak lapunkban LOS ANGELES, Cal. — Kézhez kaptuk a Ma­gyar Szó szept. 17-i számát, melyben Rev. Gross László nagyhatású beszédének kivonatát közük, valamint az azelőtti számot, amelyben Rosner munkástárs beszédének kivonata került közlésre. Ugyancsak olvastunk arról a lelkes, nagyszerű hozzájárulásról, amivel az egész ország olvasótá­bora, haladó magyar munkásai siettek lapunk fenn tartására. Erőt és kitartást látunk e megnyilvánulásokban és ez ad nekünk, s reméljük, az egész józanul gon­dolkodó magyar munkásságnak, erőt és bizalmat, hogy továbbra is helyünkön álljunk és harcoljunk egy jobb jövőért, különösképpen most a választá­sok előtt. Faragó Zsigmond A nagy természet és a kicsi ember MIAMI, Fia. — Nem vagyok bolond, hogy azt mondjam: a hurrikán pusztító erejével álruhába öltözött az áldás, de hiszem, hogy a természet az­zal, hogy időnként megmutatja erejét, jó leckét ad az emberiségnek. Az ember megtanulta, hogyan kell tüzet csinál­ni, hogyan kell az ökröt az eke elé fogni. Megtanul­ta felhasználni a viz energiáját, hogy azzal hajtsa a malmát. Megtanult repülni jobban, mint a ma­dár és viz alá menni, jobban, mint a hal. Megta­nulta, hogyan küldjön az éter hullámain át szava­kat és képeket, ezer és ezer kilométer távolságba. Megtanulta, hogyan kell atombombát csinálni, mellyel el lehet pusztítani az egész emberiséget, a civilizációt. Meg tudja tanítani a ragadozó állatok királyát, az oroszlánt, hogy tüzes karikán ugorjon keresz­tül. Keresztülkasul tudja száguldani a légürt és a Holdba készül. Lemegy a tengerfenékre, villany­nyal világosságot hoz létre a sötétségben. Gyor­sabban repül, mint a hang. Büszkén halad a csil­lagokig. De. . . az ember nem mindig van szere­tettel, megbecsüléssel embertársai iránt. Nem tö­rődik azzal, hogy embertársai jól legyenek öltözve és táplálva. Nem mindig tárgyal BÉKÉBEN más országok lakosaival, sőt gyűlölettel viseltetik más nemzetiségű, más vallásu emberekkel szemben. Látjuk, hogy ember ember ellen támad csak az­ért, mert a bőre színe más, mint az övé. Látjuk, hogy még mindig vannak betegek, gyengeelméjü- ek, visszamaradt gondolkozásuak, éppenugy, mint régente, mielőtt még az ember mindezt a sok jót és szépet kitalálta. De a természet időközönként a saját atomját ha­sítja és még nem ismert energiájának rettentő erőit szabadítja az emberiségre. Ilyenkor az erős, az okos ember nem tudja megfékezni a viz áradá­sát, a föld rengését, a hurrikánt, a tornádót. Ezek­kel a természeti elemekkel szemben a hatalmas ember halálra rémül, apró vézna emberré válik és alázattal hajtja meg fejét a természet hatalmá­val szemben. Nincsen olyan józan gondolkodású ember, aki kívánná a természetnek ilyen borzasztó rombolá­sát, mert ez a pusztító erő nem is beszélve az anya­gi károkról, halált jelent mindazoknak, akik út­jába kerülnek. De talán a természetnek ilyen pusz­tító kitörése szükséges ahhoz, hogy az ember GON­DOLKODJON a sajátmaga által feltalált atombom­báról, amelynek robbanása borzasztóbb a termé­szet robbanásánál, mert lassú, kínzó halálra Ítél mindenkit, aki útjába kerül. Ember, gondolkodjál, gqndold meg, hogy mit is akarsz? Borzasztó kínok között meghalni, vagy ÉLNI BÉKÉBEN! Fehér Lajos Érdeklődés a társasutazás iráni NEW YORK, N. Y. — Nagy érdeklődéssel ol­vastam a Magyar Szóban, hogy a lap jövő évi ma­gyarországi látogatásra csoportos utazásokat szer­vez. Nagyon szeretném, ha erről részletes felvilá­gosítást közölnének, hogy mikor szándékoznak in­dulni, mennyibe kerül és minden más fontos rész­letet. Nemcsak én, hanem számos barátnőm is tervez látogatást az óhazába és nagyon örülnének, ha a lap által megszervezett csoporttal mehetné­nek. M. R. v* A Duna—Tisza közi szántóföldeken már zöldell­nek a korai vetésű rozsok, őszi takarmánykeveré­kek. A homoktalajokon naponta 1000—1500 hol­don készítik elő az ősziek magágyát, a szövetkezeti traktorok 57 százaléka két műszakban dolgozik. KE» KELL CSOMAGOLNI!-------­NEM KELL VÁMOT FIZETNI! t A legrövidebb időn belül segithe- [ > ti rokonait IKKA-csomagokkal! , !► i, Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” , megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny­velt MagyarC-ó^annl kihozhatja általunk ' y < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < ; JOSEPH BR0WHFIEL9 : j>■ 15 Purk Row New York 38, N.Y. < I ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < j ► Teieíon: BA 7-11«*-” < ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI

Next

/
Thumbnails
Contents