Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS A MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL.... (Lásd lapunk 16-ik oldalát) A/V\GRIKAI 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.V Vol. XIII. No. 38. Thursday, September 17, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 44)397 »MMHM HÉTVÉGI LEVÉL “II ŐKET SOHASEM FOGJATOK CSERBENHAGYD!” Részletek Rev. Gross-nak a lapkonferencia bankettjén elhangzott beszédéből Ez az összejövetel 25 éves emlékeket ébreszt fel bennem. Pont egy negyedszázaddal ezelőtt — 1939. augusztus havában — ugyancsak egy hatalmas világkiállítással kapcsolatban, pont ebben a városban jöttünk össze mi, amerikai-magyar haladók, egy országos seregszemlére. Minket akkor elsősor­ban a mi szerencsétlen szülőhazánk sorsa nyugtalanitott. Ma — hál’ Istennek! — Magyarország sorsa nem aggaszt bennün­ket, de nem fog ártani, ha egy röpke percre felidézzük az ak­kori állapotokat, ha másért nem, hát azért, hogy lássuk: ime milyen óriási változások történtek egy negyedszázadon belül és milyen fényesen igazolt a történelem minket haladó ma­gyarokat, akiknek akkor volt bátorságunk és hitünk e válto­zásokért harcolni, áldozni és fohászkodni. . . Mint a Ti szószó­lótok, megnyitó-beszédemben hangoztattam, hogy “a magyar nemzet fennmaradásának egyetlen lehetőségét a legszélesebb alapokra fektetett demokratikus kormányformában látjuk, amelyben a kormányzat nem ura, hanem szolgája a népnek — olyan kormányzatot követelünk, amely a népből, a népért és a nép által jött létre,” majd kifejeztem azt az óhajunkat és reménységünket, “hogy a nemzet túlnyomó többségét kitevő dolgozók társadalma; a szegény, kiéhezett, lerongyolt rab­magyar munkás a mai politikai és gazdasági elnyomatásból kikerülve, emberi lényhez méltó életet élvezhessen és gyerme­keit egy szabad ország boldog polgáraivá nevelhesse.” 1939 augusztusában, alig nyolc-tiz nappal a második vi- i lágháboru kitörése előtt, a Horthy-fasizmus “fénykorában,” nagyon kilátástalannak, szinte lehetetlennek látszott e re­ménység megvalósulása. . . De akármilyen fantasztikusnak tetszett is, MI HITTÜNK BENNE! Minden jel, minden körül­mény az ellenkező irányba mutatott, de mi meg voltunk győ­ződve, hogy be fog következni. MERT AHOL VAN HIT, KI­TARTÁS ÉS HARCIKÉSZSÉG, OTT NINCS VESZTETT ÜGY OTT CSAK GYŐZELEM LEHET! Szülőhazánk sorsfordulása is ékesszóló bizonyiték arra, | hogy a hitet a legsötétebb órákban sem szabad elvesztenünk — sőt éppen akkor kell a leggondosabban ápolni és növelni. Könnyű abban hinni, ami minden jel szerint a közeljövőben meg fog valósulni; könnyű azért harcolni, ami úgyszólván ott hever a küszöbünk előtt, de mi olyasmiben hittünk, olyasmi­ért harcoltunk, ami akkor még álomnak is tulszép volt. . . S ma már nem álom, hanem szivet melengető valóság! Ha nekünk csupán a magyar nép sorsára és jövőjére vol­na gondunk, akkor talán elmondhatnék ma, hogy a történe­lem által nekünk kiosztott szerepet immár betöltöttük, levo­nulhatunk a színpadról és hagyjuk a függönyt legördülni ma­gunk után,-hiszen magyar viszonylatban már nem sok kíván­nivalónk lehet. Szülőhazánk ma a magyar dolgozóké; a ma­gyar munkás és paraszt ma a saját sorsának a kovácsa és ez magában véve is elég garancia számunkra, hogy ha még nem (Folytatás a 2-ik oldalon) Rusk külügyminiszter kifejti politikai álláspontját Dean Rusk külügyminiszter s a j tókonferencia keretében beszélt a kormánynak a dél­vietnami helyzetről és a szo­cialista államokkal szembeni viszonyáról való álláspontjá­ról. Ugyanezt az álláspontot, részletesebben az Economic Club of Detroit előtt tartott beszédében is kifejtette. Az »••••« Néger republikánusok Goldwater ellen New Yorkban a republiká­nus pártban vezető szerepet játszó négerek nyílt állást fog­laltak Barry Goldwater elnök­jelölt és a párt többi jelöltjei­vel szemben. Ez az első eset, hogy Harlemben, Brooklyn- ban és a város más néger vi­dékein, a néger helyi vezető­ség nem támogatja a párt ki­nevezett elnökjelöltjét. Harold C. Burton, a párt né­ger vezetőinek szószólója, ki­jelentette: “Nem teszünk ki Goldwater plakátokat, nem ősz tunk ki érdekében röpcédulá­kat, nem tartunk beszédeket mellette és meg sem hívjuk őt lakóvidékeinkre.” A republikánus párt körzeti vezetői megjósolták, hogy Goldwater fogja a legkevesebb néger szavazatot kapni a párt történelmében. Egyes repub­likánus néger vezetők Keat- inget támogatják. A newyorki republikánus szenátor nem tá­mogatja Goldwatert és pár­tolta a polgárjogi törvény meg valósítását. Az UAW tárgyal a Ford gyárral A Chrysler gyárral lefolyta­tott sikeres tárgyalások után a United Auto Workers Union megbeszéléseket tart a Ford Motor Co. vezetőségével, hogy ott is hasonló eredményeket vívhasson ki a szakszervezet tagságának. Walter Reuther, az UAW elnöke reméli, hogy a szak- szervezetnek sikerülni fog rö­vid időn belül megállapodásra jutni a Ford gvárral anélkül, hogy sztrájkra kerüljön a sor. Ha az mégsem sikerülne, a Ford-munkások készen állnak a sztrájkra, hogy kiharcolják a további kedvezményeket. A pápa felhívta az egyházat: vegyen részt világi ügyekben Hétfőn megnyílt Rómában a katolikus világegyházi (Ecu­menical) gyűlés harmadik ülés szaka. Két évvel ezelőtt XXIII. j János pápa kezdeményezésére nyílt meg az első ülésszak; aj múlt évben a második ülést már Pál pápa nyitotta meg.) Ezeken a 100 év óta első Ízben egybehívott gyűléseken meg­vitatták, milyen változásokat hozzon az egyház, hogy a min-1 dennapi élettel lépést tartson és kiterjeszthesse befolyását az egész világra. A pápa a két hónapig tartó ülésszak megnyitása alkalmá­val elmondott beszédében in­tette az összegyűlt főpapokat a “forradalmi” változások el­len. A katolikus egyház feje, ugyanakkor a vallási dogmák és szokások revideálása mel­lett ajánlotta, hogy az egyház vegye fel újból a kapcsolatot a világgal. ezekben a kérdésekben kidol­gozott kormány-irányvonal fő részletei, Mr. Rusk magyará­zata szerint a következők; Az Egyesült Államok to­vábbra is maradjon katonailag a legfelkészültebb, legfelfegv- verzettebb állam, mert csak ez tartja vissza az “ellensé­get” az agressziótól. Ugyanak­kor igyekezzen a termonukleá­ris háború elkerülésére barát­ságos viszonyt kifejleszteni a szocialista országokkal, vegye komolyan barátságos közele­désüket, továbbra is töreked­jen a nemzetközi leszerelés kivitelezésére. Vietnamban viszont, a tel­jesen csődbejutott politikai és katonai helyzet ellenére, igye­kezzen a kormány minden mó­don támogatni az ugy-ahogy megmentett Khanh-kormányt. Mr. Rusk megerősítette Wash­ingtonnak azon álláspontját, hogy elkerülje a Vietnamból való kivonulás, a “hamis” sem­legesítés és a háború kiter­jesztésének veszélyét.. Ehe­lyett a U.S. kormány felhívást intézett a délvietnami vezetők­höz, hogy “tegyék a jégre” nézeteltéréseiket és az ország “megmentésének” érdekében folytassák a harcot a népi erők ellen. Aligha lehetne több ellent­mondást felső rolni, mint amennyit az Egyesült Államok nak vietnami politikája magá­ban foglal az úgyszólván telje­sen zsákutcába jutott helyzet­ben. Carlsbadban, Csehszlovákiá­ban, a Pugwash konferencia 13-ik ülésszakán, a keleti or­szágok tudósai megbeszélték az atomenergia békés haszná­latának és az atomfegyverek elterjedése megakadályozásá­nak lehetőségeit. Uj munkaszerződés Chryslernél Egy órával a sztrájkhatáridő lejárta előtt a United Automobüe Workers és a Chrysler autóvállalat je­lentették, hogy megegyeztek az uj munkaszerzá- dés felett. A megegyezést 10 hétig tartó tárgyalások előz­ték meg. Az uj szerződés 74,000 Chrysler munkást érint és három évre szól. Walter Reuther, a szak- szervezet elnöke az elért feltételeket nagyon elő­nyösnek tartja a munkások szempontjából. John D. Leary, a Chrysler Corporation alelnöke, szin­tén megelégedését fejezte ki Az a vélemény ala­kult ki. hoey a szerződés által •* munkásoknak nyuj tott előnyök nem adnak ok'-’ ’üóá»-ak emelésé­re a közeljövőben. Az ’par’- "'“’-^kedelmi kilá­tások biztatóak és a pia-- irtott az, hogy 1958 óta nem Vou-’ " *’-"’~ie'ések. Az autóvállalat által teljesített követelmények korábbi nyugdíjkorhatárt, magasabb nyugdijat, né­mi béremelést, hosszabb fizetett szabadságot, ket­tővel több ünnepnapot, hosszabb pihenőidőt a fu­tószalagnál dolgozók számára, a már nyugdíja­zott munkások járulékának felemelését és még más juttatásokat nyújtanak. Reuther a kivívott eredményeket óránkénti 53.25 cent emelésnek ér­tékeli, a vállalatt tisztviselői szerint ez inkább 57.25-nek felel meg. Mindenesetre meghaladja a kormány által a szakszervezeti követelések korlá­tozására lefektetett irányvonal (guideline) határát, ami a nemzeti termelés növekedésének kb. 3.2 százalékos arányával szándékszik a munkáskövete- ’éseket meghatározni. Reuther érvelése az volt, Im^y az autóiparban a termelésnövekedés elérte az évi 4.9 százalékot és ezért a munkások is leg­alább ilyenarányu kedvezményre jogosultak. Nem történt változás a drágulási pótlék terén, amit továbbra is a megélhetési árak alakulása fog be­folyásolni. A Chryslerrel kötött egyezmény alapul szolgál a Ford, a General Motors, az American íu ,.ors több mint félmillió szakszervezeti alkalmazottja számára még tárgyalás előtt álló munkaczo’-™'1««- nek. Azonkívül hatással lesz a mezőgazdasági felszereléseket gyártó ipar 85,000 dolgozója es az autó szakszervezethez tartozó más iparokban dol­gozó 500,000 munkás bérszerződésére is. Az uj szerződés feltételei visszamenően szep­tember 1-től érvényesek. A munkáskövetelések­kel szemben a Chrysler vállalat azt az engedményt kapta a szakszervezettől, hogy lecsökkenti a mun­kások üzemi képviseletének az arányát. Mr. Leary, a vállalat alelnöke, nagyjelentőségűnek nyilváni- (Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents