Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-23 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 23, 1964 Rácz László: MISTER LATIN-AMERIKA A “szövetség a haladásért” — az a szervezet, melyet tudvalevőleg a volt elnök elgondolása hivott életre — abból a célból, hogy Latin-Amerikát az összeomlástól, de még inkább a vajúdó társadalmi forradalomtól megóvja, újabb vezetőt kapott. Az eddigi vezetőség helyébe Thomas C. Mann-t, az Egyesült Államok eddigi mexikói nagykövetét nevezték ki. Hivatalba iktatása alkalmából Dean Rusk külügyminiszter elismerése jeléül Mr. Latin-Amerika névvel ruházta fel, abban a reményben, hogy ő lesz a leghivatottabb a szövetséget a mostani kátyúból kihúzni. Az uj Mr. Latin-Amerika valójában érdemeket szerzett ahhoz, hogy megbizói bizalmát elnyerje. Texasi származása folytán nemcsak, hogy jól beszél spanyolul, de mint mondani szokták, “érti a szót”, ismeri a dörgést, hogy miként kell országa uralkodó osztályának érdekeit védelmezni Latin- Amerikában. Nem úgy, mint elődje, Edwin M. Martin államtitkár, aki a legutóbbi katonai pucs- csok alkalmából nagyon is elszólta magát. Őszintén rámutatott arra, hogy Washington fokozott katonai kölcsönei és fegyverszállításai növesztik meg Közép- és Dél-Amerikában a generálisoknak és ezredeseknek a szarvát; Amerikából szállított fegyverek birtokában döntik meg ezek polgári kormányaikat. Az uj Mr. Latin-Amerika nem ilyen könnyelműen szókimondó. Évekkel ezelőtt Guatemalában volt diplomáciai megbízatásban, ahol támasza és védnöke volt annak a Castillo Armas nevű ezredesnek, aki fegyveres zsoldosai élén, az Egyesült Államok tankjai és repülőgépei segítségével, döntötte meg az alkotmányosan megválasztott baloldali Arbenz kormányát. Mikor érdemei jutalmául Mexikóba nevezték ki nagykövetnek, elfelejtve guatemalai szereplését — értve a szóból —. hamarosan szint változtatott. Most már a mexikói “baloldali” demagóg kormány nótáját fújta. Azét a kormányzatét, mely a félévszázada múlt forradalom dicséretét zengi, miközben egymás után faragja le ennek a forradalomnak a vívmányait. Mann ügyes taktikázással nemcsak a mexikói kormánnyal és az uralkodó osztályokkal tartott fenn szoros kapcsolatot, de felhasználva a “szövetség a haladásért” programját, közeledést talált a szakszervezetek hivatalos vezetőihez is. Ugyanakkor, amikor a bankárok és gyárosok szövetségében lángoló szavakkal uszított Kuba és a szocialista országok ellen, a “szociális olajcseppek” politikáját hirdette a mexikói dolgozók felé. A szakszervezetek korrupt vezetősége — a jelenlegi mexikói demagóg kormány készséges eszköze — eredményesen működött együtt Mann-al. A “szövetség a haladásért” alapjaiból több millió dolláros kölcsönt folyósítottak a vasutasok “megfejelt” szak- szervezetének munkáslakások építése céljára. Nem régiben viszont Mann a bába szerepét játszotta annál a tranzakciónál, amikor az AFL-CIO tiz millió dolláros kölcsönt nyújtott a mexikói nyomdász szakszervezet vezetősége számára, hasonlóképpen munkáslakások építésére. Mindkét esetben szemmel látható az az igyekezet, hogy a kubai események közvetlen közelében az elégedetlen dolgozó osztályok figyelmét eltereljék és visszatartsák őket forradalmi lépésektől. Különösen szembeötlő a demagógia a vasutasok esetében. Ezek négy évvel ezelőtt általános sztrájkba léptek béremelést követelve. A jelenlegi “baloldali” kormány katonasággal vérbe fojtotta bérmozgalmukat, annak ellenére, hogy a sztrájkjog a forradalom vívmányaként az alkotmányban a legszélesebb törvényes védelmet élvezi. Ugyanakkor börtönbe vetették a vasutas szakszervezet egész vezetőségét, a kommunista párt titkárságát és a nagynevű festőt: Dávid Siqueirost. Mind ezt egy alkotmányellenes külön törvény alapján. A bélés külföldi tömeges tiltakozások ellenére, ezek a politikai foglyok negyedik éve senyvednek börtönben és a szemforgató “forradalmi kormány”, mint közönséges bűntetteseket kezeli őket. A vasutas szakszervezet élére uj, megalkuvó vezetőséget ültettek, amely a vasúti munkások elkeseredését, méltatlankodását propagandisztikus lakásépítési akciókkal gondolja levezetni. A mexikói kormány demagóg taktikája nem áll meg lakásépítő akcióknál. Nyereség-részesedést ígért a gyári munkásoknak. (Természetesen a gyári vállalatok tőkései elsősorban levonják a profitból a bőséges tőke kamatot és befektetések címén további jelentős összegeket.) Éhező proletár gyermekeknek alamizsnaként ingyen tejet osztogatnak. Ebbe a veszélytelen “szociális olajcsepp” mozgalomba kapcsolódott be a “szövetség a haladásért” uj vezetője: Mr. Latin-Amerika. Hirtelen fordulattal már nemcsak a demokráciát dicséri, hanem a volt mexikói forradalom mai képviselőit is, akik ellentétben a gyűlöletes Kubával, nem akadályozzák meg, hogy az Egyesült Államok imperialistái ne fokozhassák a “beruházásaikat” Mexikóban. De hiába rugalmasságának és Mexikóban szerzett érdemeinek, Mr. Latin-Amerika újabban szorongatott helyzetbe került. Felettes hatósága: a State Department, röviddel ezelőtt — ellentétben Kennedy elnök álláspontjával — elismerte Honduras és a Dominikai Köztársaság katonai diktátoA londoni Leyland Motors Ltd. cég megállapodott Kubával 1,450 autóbusz szállítására és máris szerződést kötöttek 11.2 millió értékben 400 autóbusz gyártására. Ennek az üzletnek a lebonyolításával lényeges rést ütöttek a U.S. által a szövetségesekre ráerőszakolt Kuba-ellenes kereskedelmi tilalmon és a szocialista államokkal szemben általában alkalmazott amerikai hidegháborús megszigorításokon. Az európai országok már régen rájöttek arra, hogy országuk gazdasági életének legfőbb érdeke a külkereskedelem minél nagyobb mértékű kiterjesztése, amelyre rendkívül jó alkalmat ad a szocialista országokkal való üzleti kapcsolatok továbbfejlesztése. Anglia gazdasági helyzetének még inkább életkérdése a külfölddel való kereskedelem, mert az ország mezőgazdasága a lakosság élelemszükségletének csak felét tudja kielégíteni. Anglia nagymennyiségű húst, búzát, vajat, cukrot, étolajat és más élelmicikkeket importál és külföldre szállít autókat, repülőgépeket, villamossági- és vegyi felszereléseket, valamint más nehézipari termékeket. Az ország termelése 30 százalékának alapkövét szolgáltatja az exportimport kereskedelem. Az Egyesült Államok óriási területével és természeti kincseivel nincs annyira a külkereskedelemre szorulva, mint Anglia. Ezek azok az ellentmondások, amelyekről Amerika nem hajlandó tudomást venni, de amelyek a saját törvényszerűségüknél fogva lehetetlenné teszik az amerikai hidegháborús politika világszerte való alkalmazását. A gazdasági tényezőkön kívül Angliában a kereskedelmi és politikai körökben nem harapózott el a hidegháborús hangulat olyan mértékben, mint Amerikában. Már az autóbusz-üzlet megkötése előtt különbségek merültek fel a két ország álláspontjában a szocialista országoknak nyújtandó hosszúlejáratú hitelnyújtás felett. Amerika ellenezte, hogy Anglia 5 éves, vagy ennél hosszabb lejáratú hitelt folyósítson, mert az amerikai elgondolás szerint evvel elősegítenék a szocialista országok gazdasági fejlődését. Anglia elutasította ezt az álláspontot, avval az indokkal, hogy a kereskedelem lebonyolításánál nincs helye a hidegháborús politikának. Vetélkedés a szovjet piacért Az angol kereskedelmi körök buzgón szorgalmazzák piacuk kiterjesztését a Szovjetunióban és Kínában. Meg vannak győződve arról, hogy ha nem teszik, akkor a nyugat-európai és japán üzleti vetélytársak elkapkodják előlük az alkalmat. Az autóbuszüzlet megkötésénél is francia, nyugatnémet, spanyol és csehszlovák gyárak konkurenciájával kellett szembenéznie a Leyland cégnek. A Szovjetunióval kötött szerződésben a gyár az autóbuszok leszállítása mellett kiképez Londonban kubai technikusokat a jármüvek karbantartására és alkatrészeket is szolgáltat a megrendelésekhez. rait, akik nemrégiben rúgták fel a két ország demokratikus alkotmányát. Hivatalos kimagyarázkodás szerint, az elismerés és újabb kölcsönök folyósítása “calculated risk” (megfontolt kockázat) ered ménye volt. Mert a két demokratikus kormány nem volt hajlandó terror-eszközökkel elnyomni az otthoni közvéleményt, amely tagadhatatlanul a kubai forradalom igenlésére irányult. Ellenben a Pentagon jászalagján vezetett katonai diktátorok, amerikai fegyverekkel, azóta máris vérbe fojtották mindkét országban a baloldali közvéleményt. Megbízható jelentések szerint egyedül Honduras- ban több száz halott és ezernyi politikai fogoly az uj katonai diktatúra áldozata. A washingtoni “jól megfontolt kockázat” ezt beleszámította a kockázatba, hiszen Latin-Amerikában minden eszköz jó, amely a vajúdó forradalmat ellensúlyozza. Félünk, hogy Mr. Latin-Amerika megint csak szint kell, hogy változtasson. A “szabad világ” és a “szociális olajcsepp” dicséretét fel kell, hogy cserélje a “big stick” (a nagy bot) jelszavával; a mexikói taktikát a legutóbb Panamában alkalmazott gépfegyverek módszerével. Mert Latin-Amerika problémáját nem lehet a “szövetség a haladásért” reform célkitűzéseivel megoldani. Mert ugyanekkor a kapzsi yankee imperializmus az életerén rág ennek a földrésznek. Mert mint a Chilében mostanában tartott hivatalos gazdasági értekezlet megállapította, “évente egymillió százezer élet — minden hetedik gyermek öt éven alul — pusztul el hiányos táplálkozás következtében. Mert csak minden kétezer lélekre jut egy orvos és hiányoznak a legelemibb higiénikus feltételek.” Luther H. Hodges kereskedelmi miniszternek arra a kijelentésére, hogy az autóbuszok a stratégiai anyagok kategóriájába tartoznak, a Leyland cég ügyvezető igazgatója azt válaszolta, hogy “ezek az autóbuszok nem stratégiai anyagok, nevetsé- sen nézne ki, ha autóbuszon mennénk háborúba.” Áprilisban kezdik meg a jármüvek szállítását keletnémet hajókon. Még Franco is kereskedést akar Kubával Spanyolország tervbevette hajók gyártását Kuba részére, ahonnan cserébe nagymennyiségű cukrot szállítanak. Madridban komolyan foglalkoznak ennek az üzletnek a lebonyolításával, annak ellenére, hogy megtorlásul számíthatnak az amerikai segély csökkenésére. Akár tetszik Washingtonnak, akár nem, a kormánynak el kell fogadnia, hogy a szövetségesek nem hajlandók Castrot és Kubát kereskedelmileg számkivetettnek tekinteni, mert meg vannak győződve arról, hogy érdeküket szolgálja a fellendült kereskedelem és amellett kedvező hangulatot teremt a béke megvalósítására. iUHUtMHWHMmHtmWWHmVVHUWUMI TÖBB MINT KÉTMILLIÓ.látogatója volt 1963-ban az Eiffel-toronynak. A kétmilliomodik látogatót egyhetes, két személyre szóló ingyenes üdüléssel ajándékozták meg a Cote D,Azúron. ★ A BRIT munkaügyi minisztérium legfrissebb jelentése szerint a munkanélküliek száma Angliában meghaladja a félmilliót. Különösen sok a munkanélküli a szigetország északi területein. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 ANGOL CÉG AUTÓBUSZOKAT ADOTT EL KUBÁNAK Az Egyesült Államok hidegháborús politikai csődje
