Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-23 / 4. szám

Thursday, January 23, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A néger mozgalom problémái Ugylátszik, hogy a néger tömeges polgárjogi megmozdulásokban jelenleg fegyverszünet van. Igaz, nem olyan fegyverszünet, amely a békés belenyugvást, vagy a megalkuvást jelenti, hanem inkább a csoportok átszervezését és a különböző nézetű mozgalmi szervezetek programjának átér­tékelését. A sokféle társadalmi és gazdasági réteg­ből és a különböző foglalkozási ágakból összetevő­dött mozgalmi emberek között nézeteltérések fej­lődtek ki, amelyek nem feltétlenül károsak. A fej­lődésben levő népmozgalmaknál az ugrásszerű nö­vekedést sokszor a tapasztalatokból leszűrt tanul­ságok átértékelése és a csoportok taktikai átszer­vezése előzi meg. Sok esetben nehézségek merültek fel a régebbi szervezetek középosztálybeli vezetőségének prog­ramja s a néger nép integrációs célkitűzései közt. Azokban a déli államokban például, ahol birósági utasítást kaptak az iskolai integrációra, az NAACP vezetőinek nem sikerült végrehajtani a programot a néger szülők ellenállása miatt, akik — habár akarnak jobb iskolázást a gyermekeiknek — nem akarják kitenni őket annak a lelki és esetleg fizi­kai bántódásnak, amivel a fehér iskolákba való át­helyezés jár. Egy másik oka a krízisnek az, hogy a különböző polgárjogi csoportokban egyre jobban szükségét érzik a politikai akciónak és az amerikai politikai élet valóságait számbavéve nem könnyű feladat egy uj, független és egységes, haladó szellemű mozgalom megalapítása, amely az integrációt tűz­né ki egyik főcéljául. Az egységes munkás és integrációs politikai párt gondolata jelenleg még nem öltött formát, csak itt-ott, egyes helyi akciók­ban jutott kifejezésre. Politikai jellegű tervekre utalt Marvin Rich, a CORE egyik vezetője, amikor jelentette, hogy a polgárjogi törvény beiktatása után a CORE ki fog küldeni csoportokat a déli ál­lamokba a törvény végrehajtásának kipróbálására. Azt is mondotta, hogy az 1964-es választási évben nem csökkentik működésűk tempóját, sőt egyik szervező titkárukat Washingtonba küldik, “figyel­meztetni a szenátorokat, hogy elvek befolyásolják a népek sorsát.” Az NAACP a szegregációs politikusok megbukta­tására mozgósítani szándékszik félmilliós tagságát. Azt is bejelentette, hogy Texasban kampányt indít 500 ezer választó szavazati nyilvántartására. Mis­sissippiben a Student Nonviolent Coordinating Committee politikai kampányokat kezdeményez, egy vagy több független képviselő-jelölttel, avval a kitűzött céllal, hogy sikeres politikai hadjárat­tal kibuktatja Eastland szenátort 1966-ban. A déli fehérek között 25 év óta működő South­ern Conference Educational Fund a középnyugat­ra küldött megbízottakat, hogy sürgessék a vallá­sos szervezetekben a polgárjogi törvényjavaslat tá­mogatását. A beköszöntő év elnökválasztását nagy jelentő­ségűnek tekintik a néger szabadságmozgalomban, mert tudják, hogy Johnson elnök számára nagyon fontos lesz a négerek szavazata. Éppen ezért szán­dékoznak nyomást gyakorolni az elnökre, annak el­lenére, hogy mindkét politikai pártban moratóriu­mot szeretnének életbeléptetni a választási évre a polgárjogi küzdelmekkel kapcsolatban. Bayard Rustin a mozgalom egyik vezetője felhivta a moz­galom hiveit, hogy mindkét párt konvencióján fel­vonulással tüntessenek. Az eddigi módszerekkel való elégedetlenség egyik megnyilvánulása az az uj csoportosulás, mely Conrad Lynn néger ügyvéd vezetésével és James Baldwin néger iró közreműködésével a Freedom Now Party megalakításán fáradozik. Szerintük ez az a harmadik párt, amelyre szükség van, mert nem bíznak abban, hogy a négerek követelése egyéb módon kifejezést találhat. Egyes helyeken AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megrendelem Gyetvai János: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü 224 oldalas könyvét, melynek ára $1.50. Kérem küldjenek részemre .... példányt. Mellékelek $......................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .......................... .......... Állam:----­Még a mérsékelt NAACP is szükségét látta annak, hogy a közhangulat nyomására programjába ve­gyen olyan közvetlen akciót, amelyet eddig min­dig elutasított. Rév. Martin Luther King, a nyáron, a nagy tüntetések idején a birminghami börtönből küldött üzenetében azt a nézetét fejezte ki, hogy a békés ellenállás módszere biztonsági szelep a néger mozgalomban és elítélte azokat, akik ezt szélsőségesnek tartják. “Értsék meg, hogy miért szükséges az ülősztrájk, a felvonulás. Ha az elnyo­mott érzelmek nem találnak ilyen békés ellenállá­sú kifejezésre, akkor végzetes módon erőszakos utat találnak maguknak. Ez nem fenyegetés, ha­nem a történelem valósága”, mondotta dr. King. Akár taktikát, akár a harcias hangulat levezetését jelenti a békés ellenállás módszere, a legtöbb moz­galmi vezető véleménye szerint csak kevesen és kis csoportok ragaszkodnak hozzá. Azok a fiatal moz­galmi szervezők, akik maguk is lelkes hívei vol­tak mindeddig a békés ellenállásnak, néhány havi tapasztalat után úgy nyilatkoznak, hogy “Nem kér­hetem a néptől tovább azt, hogy ne védje meg ma­gát. Nem Vehetem el a fegyverüket és nem mond­hatom nekik, hogy ne védekezzenek.” Sokan ag­gódnak amiatt, hogy ha a fehérek ellenállása to­vább folytatódik, meddig lesznek képesek a nége­rek felgyülemlett sérelmeit és elkeseredését féken tartani? Ezekben az uj taktikát és uj megoldásokat létre­hozó vajúdásokban és a számos uj problémák kö­zepette, megvan az a remény, hogy kifejlődik be­lőlük a néger népnek, a munkásságnak és a béke erőinek olyan egysége, amely — ha egyelőre még csak együttműködő formában is — de döntő be­folyást gyakorolhat a politikai élet haladására nemcsak az amerikai belpolitikában és gazdasági életben, hanem a külpolitika terén is. A mozgalmi vezetőknek, nézetkülönbségre való tekintet nél­kül át kell érezniük történelmi szerepüket és az elkülönülés helyett az egységes akciót hirdetni és gyakorolni. csupán néger jelöltekkel szándékoznak kampányt indítani. Eddig még semmi más politikai jellegű szervez­kedés nem történt a négerek között. Mind a két politikai párt tudomásul vette a néger szavazat fontosságát és egyes helyeken igyekeznek négere­ket beszervezni a pártvezetőségbe. Különösen a demokrata pártban észlelhetők ezek az erőfeszíté­sek. Mig egyrészt szükségesnek látják a politikai ak­ció fontosságát, másrészt egyre több hangsúlyt fék tetnek a néger mozgalomban a spontán népi meg­mozdulásokra, amelyek idővel nagyban befolyásol­hatják a politikai fejleményeket. A CORE és az SNCC csupán létfenntartási szükségleteket kielé­gítő fizetéssel szervezőket küld a délre, akiknek feladata a legalacsonyabb színvonalon élő, nyomor­gó rétegeknek a megszervezése. Ezeknek a szer­vezett csoportoknak a nyomása is fontos tényező lehet a politikai életben. A mozgalom egyre inkább foglalkozik a fehérek megszervezésével is. A polgárjogi mozgalom szá­mos északi diákot vonzott magához, akik tömege­sen jelentkeznek a déli szervezeteknél önkéntes munkára. Meggondolás alatt vannak olyan tervek is, hogy fehér diákokat képeznek ki arra, hogy a déli fehérek és fehér munkanélküliek között mű­ködjenek, párhuzamosan a négerek megszervezé­sével. Ez mutatja, hogy a mozgalomban tisztában vannak a néger egyenlőségi küzdelem és a gazda-, sági problémák összefüggésével és fontosnak tart­ják a fehér szövetségesek megszervezését. A taktikai módszerek vitás kérdésében különbö­zők a vélemények. Egyesek radikálisabb módsze­reket ajánlanak több és határozottabb ellenállást, amelyekkel egyes helyeken megbéníthatják, ha kell, az egész városi adminisztráció működését. Másáliapofos szabadságharcos a börtönben A néger egyenjogúságért küzdő harcosokat nem­csak a déli államokban sújtják súlyos büntetések­kel a fajvédő fehér bírók. Hasonló megkülönböz­tetésben részesítik őket New Yorkban is. Egy há­romtagú büntetőbíróság egy néger házaspárt “rendbontó viselkedésért” talált bűnösnek, az el­múlt nyár folyamán Brooklynban, az építkezési munkálatok előtt néger munkások alkalmazása ér­dekében folytatott tüntetésekben való részvételük miatt. A Jerome és Elaine Bibuld elleni Ítélet 50 dollár pénz- és 10 napi börtönbüntetésre szól. Pénzük nem lévén, a pénzbüntetést is átváltoztat­ták börtönbüntetésre. Mrs. Bibuld, akinek három gyermeke van. a ne­gyedikkel állapotos. A zsúfoltságáról és rossz bá­násmódjáról ismert 10 Greenwich St. alattti fog­dába vitték. Ez az intézkedés, valamint az Ítélet, nagy felháborodást okozott a polgárjogokért küz­dő tömegekben. A Congress of Racial Equality, Rockefeller kormányzóhoz és Wagner polgármes­terhez intézett sürgönyben tiltakozott a — külö­nösen Mrs. Bibuld ellen elkövetett — “gyalázatos igazságtalanság” ellen. “Ma van Mr. Bibuld születésnapja”, szól a pol­gármesterhez küldött sürgöny, “a ‘liberális’ New York szép ajándékban részesítette.” Követelték Mrs. Bibuld azonnali szabadlábra helyezését, el­lenkező esetben különböző demonstrációk szerve­zésével fogják nyilvánosságra hozni az embertelen eljárást. A tervbevett demonstrációk, a csoport szószóló­ja szerint, hidak, alagutak, főútvonalak forgalmas pontjai és esetleg olyan közismert épületek előtt, mint a tőzsde, fognak lefolyni. elnökhöz és más kormányvezetőkhöz, sürgetve a vizumtilalonV megmásitását. Közben felkérte a Szovjet Békebizotságot, hogy folytassák az előké­születeket a tervbevett útra abban a reményben, hogy kedvező határozatot kapnak a külügyminisz­tériumtól. A Szovjet Békebizottság 1961-ben a szovjet ha­táron belül fogadta a San Franciscotól Moszkváig felvonuló békedelegátusokat. Meglepő, hogy most, amikor a kormány ki akarja terjeszteni a kapcsola­tokat a Szovjetunióval, nem adja meg ugyanazt az alkalmat a békedelegáció fogadására, mint amit a Szovjetunió megadott az amerikai békecsoport­nak. dengele panaszt emel Joseph Mengele, az auschwitzi haláltábor orvosi hivatást megcáufoló szadista főorvosa ismét hallat magáról. A tömeggyilkos orvos — mint ismeretes — Dél-Amerikába menekült. Bár Nvugat-Németor szágban elfogató parancsot adtak ki ellene, befő lyásos támogatói segítségével mindmáig ki tudott bújni a kihallgatás alól. Közben a frankfurti egye' tem, ahol Mengele 1938-ban orvosi diplomát szer zett, megvonta tőle a doktori címet. Mengele azonban, úgy látszik, teljesen bizton Ságban érzi magát és még a doktori címről sem akar lemondani. Dél-amerikai közjegyző utján pa naszt emelt egy nyugatnémet bíróságnál a doktori cim megvonása ellen, s miután panaszát elutasítót ták, most még fellebbezett is. A fellebbezést Nyu gat-Németországban élő felesége nyújtotta be í frankfurti közigazgatási bíróságnál, a Mengele ál tál kiállított, és egy délamerikai közjegyző álta hitelesített meghatalmazás alapján. A szovjet békedelegáció nem kapott amerikai vízumot A Committee for Nonviolent Action meghívá­sára héttagú szovjet békeküldöttség készült az Egyesült Államokba kéthetes látogatásra. A ba­rátság jegyében jövő látogatók fogadására nagy­gyűléseket terveztek New Yorkban, Philadelphiá­ban, Chicagóban, San Franciscóban, Atlantában és Washingtonban. A külügyminisztérium keleteuró­pai kulturális kapcsolatok irodájának vezetője megtagadta a vizűm kiadását a látogatóktól avval az indokolással, hogy a látogatás “nem tesz szolgá­latot a nemzet érdekeinek.” A CNVA vezetője, A. J. Musté bejelentette, hogy az amerikai peeifista csoport nem nyugszik bele ebbe a határozatba és táviratot küldött Johnson 5 KE« KELL CSOMAGOLNI! ” " • V NEM KELL VÁMOT FIZETNI! “ Í A legrövidebb időn belül segithe- * ti mkonait IKKA-csomagokkal! i t Ptheszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” ' > megnizottja. — Magyar könyvek. — Saját köre­veit Magyn';;o^ffoól kihozhatja álta'ina ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET If JOSEPH BR0WNFIEL9 S j I 15 P&rk Row New York 38, N.Y. „ J I ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < . | , Te>*í£on: BA 7-1166-7 ^ j a a Jk A A A. Jt. A ^

Next

/
Thumbnails
Contents