Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-23 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 23, 1964 A TEASEREKHEZ AKARNAK CSATLAKOZNI Elégedetlen telefonmunkások szakszervezetet változtatnak A New York Telephone Co. az ország legna­gyobb monopóliumának, az American Telephone and Telegraph Co.-nak leányvállalata New York államban, 24,000 alkalmazottjának régen forrongó elégedetlensége a “company unió”-nak nevezett Communications Workers of America (AFL-CIO) vezetésével, kirobbant. Az 1101-es lokál 10,000 tag­ja elhatározta, hogy a Teamsters Union-hoz fog csatlakozni. Dec. 30-án a lokál több mint 8,000 tagja jelent meg egy taggyűlésen, ahol majdnem egyhangúan a CWA-ból való kilépésre szavaztak. Január végén, vagy február elején a National La­bor Relations Board által levezetendő szavazás fog véglegesen dönteni a kérdésben. A CWA elnöke Jós. Beirne, aki a még 1930- ban a telefontársulat által felállított munkásszer­vezetnek lett a vezetője. A 2. világháború után ez a szervezet csatlakozott a CIO-hoz és a Communi­cations Workers of America néven ma már or­szágosan 270,000 tagja van. Ezeknek 95 százaléka a Bell-rendszer alkalmazottja, melyhez kisebb te­lefontársulatok és a Western Electric is tartozik. Beirne magát “modern munkás politikusinak tartja és nem csinál titkot, hogy ezt miként értel­mezi. Támogatja azt az álláspontot, hogy a mun­kások korlátozzák bérköveteléseiket. Támogatta a hírszolgálati ürbolygónak. a Telistarnak magán­kézre, a monopólisztikus American Telephone and Telegraph birtokába — való juttatását. Beirnes tagja a reakciós “Free Cuba Committee”-nek, pénzügyi titkára az American Institute of Free La­bor Development nevű munkásvezetők-nagyüzlet egységfront szervnek, amelynek célja a latin-ame­rikai haladó munkásmozgalom elgáncsolása. Külö­nösen aktiv részt vett a Meany által szorgalma­zott igyekezetben, hogy Guiana angol gyarmatban Cheddi Jagan függetlenségre törekvő kormá­nyát elbuktassa. A Teamsters Uniont már 1962 februárjában meg közelítették a telefon-szerelő munkások, akiknek részére Beirne uj munkaszerződést kötött a West­ern Electric Co.-val. amelynek feltételeivel a mun­kások nem voltak megelégedve. Néhány nagyobb lokálban visszautasították a szerződést, Beirne-t megvádolták, hogy “eladta őket a társulatnak”, még a képmását is elégették. A végén mégis Beirne kapta meg a többség szavazatát. Akkor bosszút állva, a szerelők 19 tisztviselőjét elbocsá­totta állásából s kizárta őket az unióból. Vezetőjük Ken Silver akkor a Teamster Union által felállí­tott Communication Division (Hírszolgálati Alosz­tály) szervezője lett. Már 1963 őszén szervezni kezdte New' Yorkban, Baltimoreban és másutt a telefonszerelő munkáso­kat. A Baltimoreban történt választáson a Team­ster 8:1 arányban vezetett a CWA felett, de a vá­lasztást egy harmadik, független szervezet nyerte meg. New Yorkban 12,000 üzemi munkás jelent­kezett a Teamsterekhez való csatlakozásra. Az NLRB a szavazást itt elhalasztotta egy évvel, s ezt Hoffa a Kennedy-adminisztráció személye el­leni hadjáratának tudta be. A New York Telephone Co. nem nézi tétlenül, hogy a munkások elpártolnak Beimé től és Hoffa osztálytudatosabb fellépésétől várják érdekeik megvédését. Segítségére siet Beirne-nek. A mun­kásoknak filmet mutatott be, amelyen a társulat elnöke, Clifton Phalen beszélt hozzájuk. “A Team- sterek általi képviselet ártalmára lesz a munkások legjobb érdekeinek, azonkívül az üzletünk és az ügyfeleink érdekével is ellentétes lesz,” próbálta meggyőzni az alkalmazottakat. Joseph Beirne felfüggesztette az 1101-es lokál tisztviselőit, miután a tagság úgy szavazott, hogy a lokál kilép a CWA kötelékéből. A vállalat is mindjárt közbelépett és elbocsátással fenyegette a felfüggesztett tisztviselőket, ha nem járnak be dolgozni. De a tisztviselők nem ijedtek meg, nem hagyták el az irodahelyiséget, követelték, hogy a társulat a beszedett szakszervezeti dijakat ne adja át a Beirne-központnak és sztrájkkal fenyege­tőztek az elbocsátásokkal szemben. A tények jo­gossá teszik a Teamsterek részéről emelt vádat, hogy a “company unió” milyen szorosan együtt­működik a vállalattal. Az NLRB választás fogja eldönteni, hogy a lo­kál hova fog tartozni. Hoffa addig tömeg<*yü!ésen szándékszik propagandát folytatni New' Yorkban a telefonmunkások között és — amint mondta — el van készülve arra, hogy őt ezért a legbizarrabb vádakkal fogják illetni. a munkáltatók között létrejött megegyezést a mun­kaviszonyokra vonatkozóan, ami miatt beszüntet­ték a munkát. Közel 20.000 munkás vált tétlenné a sztrájk következtében. Az üzemvezetőség na­gyobb munkateljesítményre akarta kényszeríteni a nehezen dolgozó termelőmunkásokat, akik az uj követelményeket visszautasitották. Tiltakoznak a newyorki közlekedési munkások A newyorki közlekedési munkások mélyen gyö­kerező elégedetlenségüket fejezték ki a Transport Workers Union vezetőségével szemben, a városi közlekedési hivatallal megkötött uj egyezmény miatt. Annak ellenére, hogy jelentős béremelést kaptak, a szakszervezeti központ előtt folytatott tüntetésen a jelszavuk az volt, hogy sokkal na­gyobb szükség lett volna a munkaidő leszállítá­sára. Michael Quill eredetileg a 40 órás munkahét­nek 32 órára való leszállítását követelte, a végén azonban elejtette ezt a követelést és a munkások ezt ugv vették, hogy legfontosabb érdekük, a munkalehetőségük biztosítása szenvedett ezáltal. Azt is követelték a vezetőség ellen fellépő ta­gok, hogy a szerződés ratifikálása titkos szavazás utján történjen, nem pedig ahogyan a vezetőség tervezi, levélben kiküldött szavazólap által. Ragasz kodnak a szavazógépek használatához és azt terve zik, hogy 24 órás “betegség kimaradását fognak rendezni. A szénbányászok piketeiték a Fehér Házat Január második hetében a jólötözött washing­toniak megütközve szemlélték a Fehér Ház előtt le-fel járó, kopottas, zúzott kalapu, elhanyagolt külsejű férfiakból és nőkből álló 29 tagú csoportot, amely igy hirdette, hogy szeretne Johnson elnök­kel beszélni. A csoport East-Kentucky bányavidék­ről jött delegáció volt és — amint mondták — élelmet, munkát és igazságot jöttek keresni a fő­városban. A vezetőjük Berman Gibson, Hazard, Ky-ből, aki ellen már bírósági eljárást indítottak a bányatu­lajdonosok, hogy erőszakkal akarja meggátolni a szakszervezethez nem tartozó bányákban a mun­kát. Kijelentette, hogy a vádak alaptalanok és in­kább a sok dinamit robbantásnak a kivizsgálását követelte, amellyel a bányatulajdonosok és az őket kiszolgáló helyi hatóságok számos bányász kis há­zát, tulajdonát tönkretették. A delegáció a téli hónapokra sürgős kormányse­gélyt és hosszabb időre kinyúló programot akar, hogy a gazdaságilag súlyosan sújtott területen prosperitással váltsák fel a köznyomort. Megláto­gattak számos kormányhivatalt, kentucky-i képvi­selőt és szenátort és ismertették velük a bánya­vidék lakóinak szenvedéseit, éhinségétVa hideggel, a nyomorúsággal folytatott küzdelmeit. A bányatulajdonosok a szakszervezet szabályai­nak megsértésével, a szervezett bányászok kizárá­sával, az unió elismerésének megtagadásával nö­velik a munkanélküliség által előidézett óriási nyo­mort a szénvidékeken. Megismerkedtek a kommunista nézetekkel A középnyugaton százezrek hallgatták és olvasták Gus Hall vitáját másokkal és az újságokban adott interjúban kifejtett véleményét Csak a középnyugati hírlapok adtak hirt arról a szenzációs televízió programról, amit a Kansas City, Missouri KBEA jelzésű adóállomás nyújtott hallgatóinak január hó 10-én. A program ‘ politi­kai szimpózium volt, amelynek egyik legjobban előre behirdetett résztvevője Gus Hall, az Ame­rikai Kommunista Párt egyik vezetője volt. A szimpózium vitájában a program hallgatói is részt- vehettek a telefonon spontán benyújtott kérdések által, amelyekre azon nyomban meg is kapták a feleletet. A hallgatók részéről megnyilvánult nagy érdeklődés a 2 órára tervezett TV programot 4 és fél órára nyújtotta ki. A szimpóziumban öt ember vett részt. A kom­munista álláspontot Gus Hall és Arnold Johnson képviselte. Dr. John Swomley, a St. Paul School of Theology vallási etika és filozófia helyettes ta­nára volt a harmadik résztvevő és a negyedik dr. O. Boyd Mathinas, a Missouri Egyetem matemati­kai tanára, aki a liberális és akadémikus állás­pontot képviselte. Az ultrajobb irányzatot egy ötö­dik résztvevő képviselte és egynéhány betelefo­náló, akik panaszkodtak, hogy az egyetemi tudósok kritikájuk fősulyát a jobboldal ellen irányítják. A programot Gus Hall nyitotta meg, rövid is­mertetést adva a kommunista párt elvi programjá- í ól, az amerikai életbe nyúló gyökereiről, a marx- izmus-leninizraus tudományos alapjairól, a kom­munisták hozzájárulásától az országunk politikai fejlődéséhez és a szocializmusba való békés átme­nt., Knaiasairol ebben az országban, ami az ame­rikai ténve/ők kialakulásával fog létrejönni. Mr. Hall visszautasította azt a vádat, hogy a kommunisták “külföldi ügynökök”, valamint a McCarran-törvény által a Kommunista Pártról ala­kított hamis képet. 35 percig tartó vita fejlődött ki közte és a professzorok között a Marxizmusról és a tudományról. Az ultrajobb szószóló minden igyekezetével, provokációs rágalmaival sem tudta a vitát eltéríteni a kommunizmus fontosabb vona­lainak megvilágításától. Ray Carney, a nevezett TV állomás vezetője kez­deményezésére ment Gus Hall Missouriba. 500 ezerre becsülték azoknak a számát, akik a TV adást végighallgatták. A Kansas City Star napilap elsőoldalon közölt egy interjút, amit Gus Hall-al tartott, “Az Egyesült Államoknak szüksége van Kommunista Pártra” címmel. Azonkívül a St. Louis Post Dispatch vasárnapi száma hozott ismer­tetőt a kommunista álláspontokról a középnyuga­ti nagyszámú olvasója számára. Közölte Gus Hall véleményét Johnson elnök nyilatkozatairól a hi­degháború megszüntetésével, a szegénység elleni hadjáratával és a polgárjogokkal kapcsolatban. Mr. Hall nem tartotta kielégítőnek a polgárjogi törvényjavaslatokat, csupán kezdeti lépésként ér­tékelte ezeket. Hall a Panamában kirobbant latin­amerikai problémákról is nyilatkozott, amit a St. Louis Post Dispatch bőven idézett. 4 811 wT* 1 §liV4 Hl 111 Ii^th ob Hoffának sikerült országos szerződést kötni James Hoffa, a Teamster Union elnöke nagy győzelmet aratott, amikor megkötötte a teherszál­lító iparral az első országosan érvényes munka- szerződését. A Brotherhood of Teamsters az ország legna­gyobb szakszervezete, több mint másfél millió taggal. Függetlenül működik, mivel az AFL-CIO kizárta soraiból. Ez az első ilyen szerződés, amely egy iparra országosan kiterjed. Ennek a jelentősé­ge és a kihatása sokkal jobban foglalkoztatja az érdekelt feleket, mint a szerződésben megnyert béremelés és jóléti juttatások. A megállapodott 28 cent órabéremelést három évi részletben kapják a munkások, 10—8—10 cent felosztásban. A munkáltatók a szakszervezet egészségügyi-, nyugdíj- és jóléti alapjához is többel fognak hozzájárulni. A munkásellenes reakciós elemek azzal ijesztik az amerikai közvéleményt, hogy Hoffa óriási ha­talomra tett szert, hogy ezzel az egész országra ki­terjedő sztrájkot képes létrehozni, ami a közérdek szempontjából ártalmas. Ezzel a hangos tiltakozás­sal a monopolisztikus korporációk igyekeznek el­takarni azt az óriási hatalmat, amit ők maguk gya­korinak az ország gazdasági, politikai és társadal­mi é'etére. Az ő számukra a munkások nagyobb kizsákmányolásának egyik eszköze az, hogy a mun­kások szervezett erejét gyengítsék, egységüket megbontsák. Hoffa jó példával járt elől, amit az egé z munkásmozgalomnak figyelembe kell venni, higazi munkásegység megteremtésére hasz­nálja fel. 4r FT TNT Mich. — A GencM Motors január 8-a óta "Urájko’ó l."j 000 munkása az itteni Buick üzemben, elfogadta az 590 es lokál vezetősége és

Next

/
Thumbnails
Contents