Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-23 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 23, 1964 A TEASEREKHEZ AKARNAK CSATLAKOZNI Elégedetlen telefonmunkások szakszervezetet változtatnak A New York Telephone Co. az ország legnagyobb monopóliumának, az American Telephone and Telegraph Co.-nak leányvállalata New York államban, 24,000 alkalmazottjának régen forrongó elégedetlensége a “company unió”-nak nevezett Communications Workers of America (AFL-CIO) vezetésével, kirobbant. Az 1101-es lokál 10,000 tagja elhatározta, hogy a Teamsters Union-hoz fog csatlakozni. Dec. 30-án a lokál több mint 8,000 tagja jelent meg egy taggyűlésen, ahol majdnem egyhangúan a CWA-ból való kilépésre szavaztak. Január végén, vagy február elején a National Labor Relations Board által levezetendő szavazás fog véglegesen dönteni a kérdésben. A CWA elnöke Jós. Beirne, aki a még 1930- ban a telefontársulat által felállított munkásszervezetnek lett a vezetője. A 2. világháború után ez a szervezet csatlakozott a CIO-hoz és a Communications Workers of America néven ma már országosan 270,000 tagja van. Ezeknek 95 százaléka a Bell-rendszer alkalmazottja, melyhez kisebb telefontársulatok és a Western Electric is tartozik. Beirne magát “modern munkás politikusinak tartja és nem csinál titkot, hogy ezt miként értelmezi. Támogatja azt az álláspontot, hogy a munkások korlátozzák bérköveteléseiket. Támogatta a hírszolgálati ürbolygónak. a Telistarnak magánkézre, a monopólisztikus American Telephone and Telegraph birtokába — való juttatását. Beirnes tagja a reakciós “Free Cuba Committee”-nek, pénzügyi titkára az American Institute of Free Labor Development nevű munkásvezetők-nagyüzlet egységfront szervnek, amelynek célja a latin-amerikai haladó munkásmozgalom elgáncsolása. Különösen aktiv részt vett a Meany által szorgalmazott igyekezetben, hogy Guiana angol gyarmatban Cheddi Jagan függetlenségre törekvő kormányát elbuktassa. A Teamsters Uniont már 1962 februárjában meg közelítették a telefon-szerelő munkások, akiknek részére Beirne uj munkaszerződést kötött a Western Electric Co.-val. amelynek feltételeivel a munkások nem voltak megelégedve. Néhány nagyobb lokálban visszautasították a szerződést, Beirne-t megvádolták, hogy “eladta őket a társulatnak”, még a képmását is elégették. A végén mégis Beirne kapta meg a többség szavazatát. Akkor bosszút állva, a szerelők 19 tisztviselőjét elbocsátotta állásából s kizárta őket az unióból. Vezetőjük Ken Silver akkor a Teamster Union által felállított Communication Division (Hírszolgálati Alosztály) szervezője lett. Már 1963 őszén szervezni kezdte New' Yorkban, Baltimoreban és másutt a telefonszerelő munkásokat. A Baltimoreban történt választáson a Teamster 8:1 arányban vezetett a CWA felett, de a választást egy harmadik, független szervezet nyerte meg. New Yorkban 12,000 üzemi munkás jelentkezett a Teamsterekhez való csatlakozásra. Az NLRB a szavazást itt elhalasztotta egy évvel, s ezt Hoffa a Kennedy-adminisztráció személye elleni hadjáratának tudta be. A New York Telephone Co. nem nézi tétlenül, hogy a munkások elpártolnak Beimé től és Hoffa osztálytudatosabb fellépésétől várják érdekeik megvédését. Segítségére siet Beirne-nek. A munkásoknak filmet mutatott be, amelyen a társulat elnöke, Clifton Phalen beszélt hozzájuk. “A Team- sterek általi képviselet ártalmára lesz a munkások legjobb érdekeinek, azonkívül az üzletünk és az ügyfeleink érdekével is ellentétes lesz,” próbálta meggyőzni az alkalmazottakat. Joseph Beirne felfüggesztette az 1101-es lokál tisztviselőit, miután a tagság úgy szavazott, hogy a lokál kilép a CWA kötelékéből. A vállalat is mindjárt közbelépett és elbocsátással fenyegette a felfüggesztett tisztviselőket, ha nem járnak be dolgozni. De a tisztviselők nem ijedtek meg, nem hagyták el az irodahelyiséget, követelték, hogy a társulat a beszedett szakszervezeti dijakat ne adja át a Beirne-központnak és sztrájkkal fenyegetőztek az elbocsátásokkal szemben. A tények jogossá teszik a Teamsterek részéről emelt vádat, hogy a “company unió” milyen szorosan együttműködik a vállalattal. Az NLRB választás fogja eldönteni, hogy a lokál hova fog tartozni. Hoffa addig tömeg<*yü!ésen szándékszik propagandát folytatni New' Yorkban a telefonmunkások között és — amint mondta — el van készülve arra, hogy őt ezért a legbizarrabb vádakkal fogják illetni. a munkáltatók között létrejött megegyezést a munkaviszonyokra vonatkozóan, ami miatt beszüntették a munkát. Közel 20.000 munkás vált tétlenné a sztrájk következtében. Az üzemvezetőség nagyobb munkateljesítményre akarta kényszeríteni a nehezen dolgozó termelőmunkásokat, akik az uj követelményeket visszautasitották. Tiltakoznak a newyorki közlekedési munkások A newyorki közlekedési munkások mélyen gyökerező elégedetlenségüket fejezték ki a Transport Workers Union vezetőségével szemben, a városi közlekedési hivatallal megkötött uj egyezmény miatt. Annak ellenére, hogy jelentős béremelést kaptak, a szakszervezeti központ előtt folytatott tüntetésen a jelszavuk az volt, hogy sokkal nagyobb szükség lett volna a munkaidő leszállítására. Michael Quill eredetileg a 40 órás munkahétnek 32 órára való leszállítását követelte, a végén azonban elejtette ezt a követelést és a munkások ezt ugv vették, hogy legfontosabb érdekük, a munkalehetőségük biztosítása szenvedett ezáltal. Azt is követelték a vezetőség ellen fellépő tagok, hogy a szerződés ratifikálása titkos szavazás utján történjen, nem pedig ahogyan a vezetőség tervezi, levélben kiküldött szavazólap által. Ragasz kodnak a szavazógépek használatához és azt terve zik, hogy 24 órás “betegség kimaradását fognak rendezni. A szénbányászok piketeiték a Fehér Házat Január második hetében a jólötözött washingtoniak megütközve szemlélték a Fehér Ház előtt le-fel járó, kopottas, zúzott kalapu, elhanyagolt külsejű férfiakból és nőkből álló 29 tagú csoportot, amely igy hirdette, hogy szeretne Johnson elnökkel beszélni. A csoport East-Kentucky bányavidékről jött delegáció volt és — amint mondták — élelmet, munkát és igazságot jöttek keresni a fővárosban. A vezetőjük Berman Gibson, Hazard, Ky-ből, aki ellen már bírósági eljárást indítottak a bányatulajdonosok, hogy erőszakkal akarja meggátolni a szakszervezethez nem tartozó bányákban a munkát. Kijelentette, hogy a vádak alaptalanok és inkább a sok dinamit robbantásnak a kivizsgálását követelte, amellyel a bányatulajdonosok és az őket kiszolgáló helyi hatóságok számos bányász kis házát, tulajdonát tönkretették. A delegáció a téli hónapokra sürgős kormánysegélyt és hosszabb időre kinyúló programot akar, hogy a gazdaságilag súlyosan sújtott területen prosperitással váltsák fel a köznyomort. Meglátogattak számos kormányhivatalt, kentucky-i képviselőt és szenátort és ismertették velük a bányavidék lakóinak szenvedéseit, éhinségétVa hideggel, a nyomorúsággal folytatott küzdelmeit. A bányatulajdonosok a szakszervezet szabályainak megsértésével, a szervezett bányászok kizárásával, az unió elismerésének megtagadásával növelik a munkanélküliség által előidézett óriási nyomort a szénvidékeken. Megismerkedtek a kommunista nézetekkel A középnyugaton százezrek hallgatták és olvasták Gus Hall vitáját másokkal és az újságokban adott interjúban kifejtett véleményét Csak a középnyugati hírlapok adtak hirt arról a szenzációs televízió programról, amit a Kansas City, Missouri KBEA jelzésű adóállomás nyújtott hallgatóinak január hó 10-én. A program ‘ politikai szimpózium volt, amelynek egyik legjobban előre behirdetett résztvevője Gus Hall, az Amerikai Kommunista Párt egyik vezetője volt. A szimpózium vitájában a program hallgatói is részt- vehettek a telefonon spontán benyújtott kérdések által, amelyekre azon nyomban meg is kapták a feleletet. A hallgatók részéről megnyilvánult nagy érdeklődés a 2 órára tervezett TV programot 4 és fél órára nyújtotta ki. A szimpóziumban öt ember vett részt. A kommunista álláspontot Gus Hall és Arnold Johnson képviselte. Dr. John Swomley, a St. Paul School of Theology vallási etika és filozófia helyettes tanára volt a harmadik résztvevő és a negyedik dr. O. Boyd Mathinas, a Missouri Egyetem matematikai tanára, aki a liberális és akadémikus álláspontot képviselte. Az ultrajobb irányzatot egy ötödik résztvevő képviselte és egynéhány betelefonáló, akik panaszkodtak, hogy az egyetemi tudósok kritikájuk fősulyát a jobboldal ellen irányítják. A programot Gus Hall nyitotta meg, rövid ismertetést adva a kommunista párt elvi programjá- í ól, az amerikai életbe nyúló gyökereiről, a marx- izmus-leninizraus tudományos alapjairól, a kommunisták hozzájárulásától az országunk politikai fejlődéséhez és a szocializmusba való békés átment., Knaiasairol ebben az országban, ami az amerikai ténve/ők kialakulásával fog létrejönni. Mr. Hall visszautasította azt a vádat, hogy a kommunisták “külföldi ügynökök”, valamint a McCarran-törvény által a Kommunista Pártról alakított hamis képet. 35 percig tartó vita fejlődött ki közte és a professzorok között a Marxizmusról és a tudományról. Az ultrajobb szószóló minden igyekezetével, provokációs rágalmaival sem tudta a vitát eltéríteni a kommunizmus fontosabb vonalainak megvilágításától. Ray Carney, a nevezett TV állomás vezetője kezdeményezésére ment Gus Hall Missouriba. 500 ezerre becsülték azoknak a számát, akik a TV adást végighallgatták. A Kansas City Star napilap elsőoldalon közölt egy interjút, amit Gus Hall-al tartott, “Az Egyesült Államoknak szüksége van Kommunista Pártra” címmel. Azonkívül a St. Louis Post Dispatch vasárnapi száma hozott ismertetőt a kommunista álláspontokról a középnyugati nagyszámú olvasója számára. Közölte Gus Hall véleményét Johnson elnök nyilatkozatairól a hidegháború megszüntetésével, a szegénység elleni hadjáratával és a polgárjogokkal kapcsolatban. Mr. Hall nem tartotta kielégítőnek a polgárjogi törvényjavaslatokat, csupán kezdeti lépésként értékelte ezeket. Hall a Panamában kirobbant latinamerikai problémákról is nyilatkozott, amit a St. Louis Post Dispatch bőven idézett. 4 811 wT* 1 §liV4 Hl 111 Ii^th ob Hoffának sikerült országos szerződést kötni James Hoffa, a Teamster Union elnöke nagy győzelmet aratott, amikor megkötötte a teherszállító iparral az első országosan érvényes munka- szerződését. A Brotherhood of Teamsters az ország legnagyobb szakszervezete, több mint másfél millió taggal. Függetlenül működik, mivel az AFL-CIO kizárta soraiból. Ez az első ilyen szerződés, amely egy iparra országosan kiterjed. Ennek a jelentősége és a kihatása sokkal jobban foglalkoztatja az érdekelt feleket, mint a szerződésben megnyert béremelés és jóléti juttatások. A megállapodott 28 cent órabéremelést három évi részletben kapják a munkások, 10—8—10 cent felosztásban. A munkáltatók a szakszervezet egészségügyi-, nyugdíj- és jóléti alapjához is többel fognak hozzájárulni. A munkásellenes reakciós elemek azzal ijesztik az amerikai közvéleményt, hogy Hoffa óriási hatalomra tett szert, hogy ezzel az egész országra kiterjedő sztrájkot képes létrehozni, ami a közérdek szempontjából ártalmas. Ezzel a hangos tiltakozással a monopolisztikus korporációk igyekeznek eltakarni azt az óriási hatalmat, amit ők maguk gyakorinak az ország gazdasági, politikai és társadalmi é'etére. Az ő számukra a munkások nagyobb kizsákmányolásának egyik eszköze az, hogy a munkások szervezett erejét gyengítsék, egységüket megbontsák. Hoffa jó példával járt elől, amit az egé z munkásmozgalomnak figyelembe kell venni, higazi munkásegység megteremtésére használja fel. 4r FT TNT Mich. — A GencM Motors január 8-a óta "Urájko’ó l."j 000 munkása az itteni Buick üzemben, elfogadta az 590 es lokál vezetősége és
