Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-25 / 26. szám
Thursday, June 25, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 1 Rácz László: POLITIKAI DIVATOK A politikában — akár csak a nők ruházkodásában — állandóan változik a divat. Pár év előtt, a Kennedv-érában, Latin-Amerika-szerte divatban volt a jelszó: “Szövetség a Haladásért”; az a szemfényvesztő politikai program, amely szerint az Egyesült Államok kormánya, a latin-amerikai államok vezető köreivel karöltve, “átkos forradalmak” elkerülésével fog majd ezen nyomorgó földrészen boldogságot teremteni. Semmi mást, mint a régi bibliai mesét: a farkas és bárányok szövetségét megvalósitani. De rövidesen elcsendesült a “Szövetség a Haladásért” propagandája. Helyett adott egy uj divatos politikai jelszónak, melyet megint csak Washington diktált. Egész Latin-Amerikában divatba jött a jól kiagyalt szólam: “Justicia social,” magyarul társadalmi igazságot a dolgozóknak. Az uj divatot elsőnek Mexikóban próbálták ki, mert ennek az országnak minden hájjal megkent demagóg kormányzata látszott a legalkalmasabbnak az uj szabású politikai szemfényvesztés népszerüsitésére. Mindjárt kezdetnek feltünedeztek a mexikói főváros utcáin fürge cipőtisztitó gyermekek, a kormánytól ajándékozott olcsó zubbonyaikban, melyeknek hátán rikító betűkkel volt olvasható az uj jelszó: “justicia social”. Görnyedező háttal, kiszolgálva klienseiket, hirdették ilymódon a mexikói kormány dicséretét, amely ime megvalósitani kész a társadalmi egyenlőséget- Hasonlóképpen ingyenes uniformisokat ajándékoztak a rikkancsoknak és a köztiszztasági munkásoknak, addigi rongyaik helyett, hogy a járó-kelők képet nyerjenek Mexikó szociális előhaladásáról. De az uj divatu jelszó érdekében még tovább is mentek. Állami alapokból és magánosok kegyes adományaiból, a köztársasági elnök felesége országos méretekben gyermekvédő akciót szervezett. A népiskolákban naponta ingyen reggelit osztanak ki a tanulóknak osztálykülönbség nélkül. Megállapították ugyanis, hogy a legtöbb iskolás gyermek éhesen érkezett az iskolába és tanulásra nem fogott a fejük. Persze lesznek olyanok, akik kákán csomót keresnek. Kifogásolják, hogy miért csak a gyermekeknél próbálja a mexikói kormányzat rendbehozni a társadalmi igazságtalanságokat és miért nem kezdi mindjárt a szülőknél? Még azt is hozzáfűzhetnék, hogy a gazdagok gyerekeinek nincs szükésgük ingyen tejre, hogy a proletár gyermekeknek csak egy része jut el a népiskolákba. (Bizonyitéka ennek hogy hivatalos statisztika szerint is még mindig 38 százaléka a lakosságnak analfabéta.) Tény, hogy nagy része a proletár gyermekeknek a városokban csak, mint cipőtisztitó, rikkancs vagy tanonc, a falvakban pedig, mint pásztorgyermek szerez tudomást arról, hogy mi is valójában a “justicia social”, Önkéntelenül is a nagy francia iró, Anatole France gunyoros mondása jut eszünkbe a nagy reklámmal hirdetett társadalmi igazságszolgáltatással kapcsolatban, amellyel a polgári egyenlőséget kipécézte: “A törvény egyenlő szigorral tiltja és bünteti, sze- génynek-gazdagnak egyaránt, hogy éjszaka a hid alatt háljon, csakúgy, mint a kenyérlopást.” Valójában a demagóg mexikói kormány, uj divatu politikai jelszavával csak leplezni óhajtja igazi arculatát. Több mint öt éve tart börtönben egy kivételes “rendőrtörvény” bitorlásával, baloldali szakszervezeti vezetőket és a kommunista párt vezetőségét — köztük a nagynevű Siqueiros festőművészt — “társadalmi felforgatás” vádjával. A magát a félévszázad előtt lezajlott véres polgári forradalom igazi utódjának hirdető, képmutató kormány azokat, akik a fennálló igaztalan társadalmi rend megváltoztatására törekszenek, bűntettesekként kezeli. De ugyanakkor a “justicia social” hangzatos jelszavával eldicsekszik, hogy igazságot akar a dolgozó osztályoknak szolgáltatni. Mexikó elnöke: Lopez-Mateos, hidegvérrel utasította el a müveit világ tiltakozását a politikai foglyok érdekében. De ugyanekkor szózatot intézett az uj divatu jelszó, a “justicia social” propagálására az összes többi latin-amerikai kormányokhoz. Arra hívta fel őket, hogy hassanak oda egyöntetűen, Mexikó példáját követve, hogy országaikban a társadalmi béke és a társadalmi igazságszolgáltatás megvalósulhasson. Nem kell csodálkozni, hogy erre a demagóg felhivásra a legtöbb latin- amerikai kormánytól mindeddig még csak válasz sem érkezett. Hiszen legtöbbjük tudvalevőleg Kö- zép-Amerikában, Peruban, avagy Brazíliában — jelenleg mással van elfoglalva: nyílt vagy leplezett katonai diktatúrák megalapozásával, dolgozóik véres elnyomására. De ez nem akadályozza a mexikói kormányt abban, hogy Washington jóváhagyásával a levitézlett “Szövetség a Haladásért” programja helyett, a maga csodaszerét, a “justicia so- cial”-t hirdesse. A napokban megtartott latin-amerikai kongresszuson Asuncio, Paraguayban, ahol a társadalombiztosítás aktuális kérdését tárgyalták, Mexikó képviselője alapos érvekkel fejtegette, hogy a legjobb eszköz véres forradalmak elkerülésére ezen a földrészen a “justicia social”- (A forradalmi Kuba kisértete járja észrevehetően egész La tin-Amerikát.) Számokkal bizonygatta, hogy Mexikóban jelentős dolgozó rétegek élvezik a betegség és baleset elleni társadalmi biztosítás előnyeit; hogy az utóbbi években számos uj kórházat, iparú továbbképző és állami foglalkoztató intézetet létesítettek. A vakok közt a félszemü is vezér. Mexikó a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott latin-amerikai álamok sorában tagadhatatlanul vezető szerepet igényelhet a társadalmi biztosítás és egyéb szociális-politikai reform terén. De mennyi kétszínűség, demagógia kell ahhoz, hogy a “justicia social” jelszavát, mint egyetlen csodatevő gyógyszert ajánlja a mexikói kormányzat latin-amerikai testvéreinek; anélkül, hogy rámutatna az idegen imperialista elnyomás elleni küzdelem szükségességére. Kétszeresen kirívó volt Mexikó képviselőjének szereplése a kongresszus színhelyén, Paraguayban, abban az országban, ahol hivatalos statisztikai adatok szerint kilencven százaléka a megművelt földnek, pár száz nagybirtokos kezében Nem maradt élő szemtanú... Felmentettek egy volt SS őrnagyot, aki meggyilkolt egy francia ellenállót Egy nyugat-berlini bíróság junius 11-én felmentette Eduard Hartmann, volt SS őrnagyot, Eichmann törzskarának egyik tagját. Hartmann ellen az volt a vád, hogy Franciaország náci megszállása idején kihallgatás közben egy cannes-i szálló pincéjében revolverével agyonlőtt egy francia ellenállót. A bíró a felmentő ítélet bejelentésekor azt mondotta, nem volt könnyű a döntés, mert továbbra is nyomós gyanúja van arra, hogy a halálos lövést a vádlott adta le. Az összegyűjtött bizonyítékokat azonban “megbízható szemtanú hiányában” nem használhatták fel marasztaló Ítélet alapjául. A frankfurti perben tanúskodó Veesenmaver “nem emlékszik” A Krumey és Hunsche, Eichmann két cinkosa ellen Frankfurtban folyó perben tanúként hallgatták ki Edmund Veesenmayert, Hitler egykori teljhatalmú magyarországi megbízottját. Veesenmayer, aki jelenleg Darmstadtban üzletemberként tevékenykedik, vallomásában óvatosan ügyelt arra, hogy ne terhelje egyik vádlottat sem, és igyekezett csökkenteni saját magyarországi szerepének jelentőségét. Elismerte, hogy tudott a magyarországi deportálásokról, de azt állította, sejtelme sem volt arról, hogy a deportáltakat Auschwitzban elgázosi- tották. Veesenmayer később elismerte, hogy 1943-ban is járt már titkos küldetésben Magyarországon, hogy “kipuhatolja a helyzetet” és akkor készített jelentésében “a zsidókérdés megoldását” jelölte legfontosabb feladatként. Az elnök kérdésére, hogy milyen intézkedéseket ajánlott, Veesenmayer kijelentette: Erre már nem emlékszem. Magyarország 1970-ig megkétszerezi külkereskedelmi forgalmát a fejlődő országokkal Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletén részt vevő küldöttségekkel hivatalosan közölték, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csatlakozik a Szovjetunió junius 10-i emlékiratában foglaltakhoz és konkrétan megjelöli, milyen mértékben kívánja növelni külkereskedelmét a fejlődő országokkal. A világkereskedelmi konferencián a fejlődő országok állandóan hangoztatott, alapvető problémája volt, miképp tudják gazdaságuk fejlődésének évi 5 százalékos ütemét biztosítani. Ehhez a fejlődő országoknak a következő években külkereskedelmi forgalmukat jelentős mértékben emelvan, mig a milliónyi földnélküli paraszt és a jogfosztott ipari munkások társadalmi igazságszolgáltatásra való törekvését az ország véreskezü diktátora, Stroessner generális, német náci módszerek re emlékeztető tömegterrorral töri le. Ha a “Szövetség a Haladásért” jelszavával nem sikerült Latin-Amerikában az uralkodó osztályok lelkiismeretét megmozgatni, az uj divatu “justicia social” csalétkével sem fog lehetni megvalósitani azt. amit a jóizü magyar közmondás akként szöve- gez, hogy “a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.” Mint a női ruházati iparban az uj divat formák sokszor csak ismétlései a régieknek, úgy a politikában is az ujtiivatu jelszavak, szólamok csak felmelegítései a rég lejártaknak. Az újkori ‘Szövetség a Haladásért” és a “justicia social” jelszava, csak változatai a rég letűnt “szociális olajcsepp ’ taktikájának. Európa kapitalista országaiban a múlt évszázadban, kisebb-nagyobb szociálpolitikai szolgáltatásokkal próbálták az ipari munkásság szakszervezeti és politikai mozgalmait leszerelni. Ez a taktika teljesen csődöt mondott az osztálytudatos dolgozó tömegek mozgalmával szemben. Nem alamizsnával, hanem kemény osztályharccal, nem az uralkodó osztályok demagógiájával, de az elnyomottak elszánt küzdelmével sikerült Európában — még a kapitalista rendszerű országokban is — a dolgozó osztályok életszínvonalát jelentősen emelni. Latin- Amerikában, ahol a saját országbeli uralkodó osztályok féktelen elnyomása, idegen gyarmati kiszipolyozással párosul, még kevésbé várhatják a dolgozók sorsuk javulását csalétekként horogra tett ígéretektől, divatos politikai jelszavaktól. niük kell. A fejlett tőkésországok mind ez ideig még minimális engedményekre sem voltak hajlandók a fejlődő országok kereskedelmének növekedését hátráltató akadályok megszüntetése tekintetében. A szocialista 'országok viszont nemcsak az akadályok elhárítását vállalták, hanem most konkrétan azt is megjelölték, hogy perspektivikus elgondolásaik szerint hogyan emelhető jelentős mértékben külkereskedelmük a fejlődő országokkal. Magyarország — például — lehetőséget lát arra, hogy a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmát 1970-ig mintegy megkétszerezze. Hasonló bejelentést tett Csehszlovákia és Lengyelország is.' A szocialista országok hangsúlyozták, hogy e tervek megvalósulásának természetesen feltétele a világkereskedelem egészének normálizálódása,, a jelenleg mutatkozó akadályok elhárítása, valamint a fejlődő országoknak ni a készsége, hogy növeljék vásárlásaikat a szocialista, országokban. A szocialista országok bejelentését a fejlődő országoknak a konferencián reszt vevő küldöttségei igen kedvezően fogadták. Tudományos kutatás a tengerfenéken San Jüanból jelentették, hogy Allyn Collins Vine, a Woods Hole, Mass.-ben működő Oceanographic Institute, oceanográfusa, egy ‘bathyscap’ nek nevezett búvár-megfigyelőben, két francia tudóssal együtt leszállt 4 mérföldnyi mélységben a tengerfenékre. A francia tudományos intézet által végzett tengeri kutatásokra a tengerfenék meredekének Portorikói Sáncán csúsztak le az Atlantióceán legmélyebb pontjára. A meredeken való lecsúszás Mr. Vine szerint olyan élvezetes volt, “akár egy gyermek csúszdán.” A kutatások egyik célja a különös, tengeralatti szakadék, vagy “sánc” keletkezésének megállapítása. Azonkívül sok oceanográfusknak s Mr- Vine- nak is az a véleménye, hogy a következő évtizedeken belül az emberiségnek több haszna lesz a tengerfenék tanulmányozásából, mint az űrkutatásokból. A tenger feneke nemcsak elsőrangú tápláló anyagokat tartalmaz, hanem sokfajta, gyógyszernek alkalmas anyagot és ásványt. A buvárlészállá- • sokat augusztus közepéig folytatják. WVWUWWUVWUWWIMWWWMWUWUWWIIWinMMIMUVWIMMI GHANA NÉPE országszerte felvonulásokkal egybekötött nagygyűléseken emlékezett meg a Népi Konvenció Párt megalakulásának 15. évfordulójárólMINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — j Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. 53.---------------------------------r
