Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-25 / 26. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 25, 1964 KGST NEMZETKÖZI TISZTVISELŐK KÖZÖTT A jó szakember ismérvei. Témák és feladatok ezrei Moszkva, Petrovka 14. A fiatal szovjet rendőr udvariasan tiszteleg, tudatában lehet, hogy ő a KGST tagállamok és a Szovjetunió kormánya között 1961. dceember 7-én megkötött szerződés IV. cikkelyének 1. pontja alapján látja el az épület őrizetét. Mi is tudjuk, hogy az emlitett szerződés értelmében az épület helyiségei “sérthetetlenek”, de éppen az a szándék vezet, hogy bejussunk — a nyugatiak megfogalmazása szerint “a kommunista közös piac” főhadiszállására. Tizenhatodik életévébe lépett a KGST, s a születésnapot megünnepelték. Hol igy, hol úgy, de az utóbbi hetekben sok szó esett erről a történelmi fontosságú nemzetközi szervezetről. Vezérkara, amely a végrehajtóbizottság nevet viseli, meghatározott időnként ülést tart, meghozza gondosan megalapozott határozatait, de a gyakorlati munka zöme azokra nehezedik, akik itt a Petrovka 14. szám alatt naponta ugyanabban az időpontban, megjelennek, s osztályokba, alosztályokba, csoportokba osztva problémák, témák és feladatok százait és ezreit boncolgatják és oldják meg. Látogatásunkkor az első szavaknál kiderül, hogy csendes, diplomatikusan gondolkodó szakemberek. Nemzetközi tisztviselők, akiknek tudniok kell a szocialista országok együttes érdekeit érvényesi- teniök. Szakemberek kerestetnek Senki közülük hazájában nem végezte, nem végezhette ezt a munkát. Lehetett a KGST-szakem- ber otthon a Ganz Villamossági Müvek főkonstruktőre, vezethetett gépipari tervezőirodát Bukarestben, az egykori putyilovista állhatott egy moszkvai gyár élén, nem kellett egyiküknek sem az egész szocialista világrendszer szemével nézni a gépipari szakosításnak vagy a szabadalmaztatási eljárásoknak sokszor igen kényes és bonyolult problémáit. A titkárság munkatársait á; KGST-tágállamok jelölik, s a titkárság osztályvezetőinek személyes beszélgetés után kialakult állásfoglalása, alapján, történik a felvétel. KGST moszkvai központjában nem egy osztályvezetőtől kellett hallanunk, hogy a tagállamok ezt vagy azt a számukra fenntartott helyet nem töltötték be. Elmondották, hogy a személyi problémák meglehetősen nehezek: hazájában jól bevált, érett, gazdasági vagy műszaki szakembert kell a KGST-be delegálni, akinek megvan az áttekintőképessége. A KGST-titkárság nem feltétlenül kívánja a tudományok doktorait alkalmazni, nem keres kandidátusokat, mert ezeknek a részterületeken elért igen kiváló eredményei nem mindig párosulnak a szükséges széles látókörrel, viszont a KGST- apparátus munkatársainak túlnyomó többsége nemcsak rendszeresen tanul, képezi magát, hanem egyenesen tudományos fokozat elérésére pályázik. A valuta és pénzügyi osztályon Nem túl lassu-e a KGST fejlődése a lehetőségekhez képest? Nem luxus-e a világgazdasági verseny mai helyzetében az a túlzott demokratizmus, mely a KGST-határozatok megszületésénél és megfogalmazásában tapasztalható? A moszkvai KGST-köz- pontban jóindulatúan megmosolyogták türelmetlenségünket, azt a maximalizmust, amely kérdéseinkből kicsendült. Való tény, hogy a .KGST mindössze néhány évvel ezelőtt fordult a szocialista jellegű nemzetközi munkamegosztásból erdeő előnyök ugyancsak nemzetközi tudatosítása és kiaknázása felé. És bár valóban nem lehetünk türelmetlenek, hiszen a tőkés országok megrázkódtatásoktól terhes munka- megosztása évszázadok alatt alakult ki, a KGST tagállamai különböző fejlettségi szintről indultak el. Különbözőek a statisztikai módszerek, eltérőek a közgazdaságtani elemzések, változó a tagállamok népgazdaságának struktúrája. Még egész sor más akadály is áll az ésszerű munkamegosztás gyors megvalósításának útjában. Konstantin Alexandrovics Larionov szovjet professzor a valuta- és pénzügyi osztály vezetője. 1935 óta tanit pénzügyi és számviteli főiskolákon és akadémiákon, több tankönyv szerzője. Szívesen osztja meg gondolatait a sajtóval. Lenyűgöző kombinálóképesség jellemzi, a pénzügyi műveletek ösz- szes fortélyainak ismerete, mindezzel leplezetlen KGST-patriotizmus párosul, a munka újszerűségének és roppant vüággazdasági fontosságának felismerése. Ipari kémkedés PINKERTON UTÓDAI Legjobban szeretném őket páncélszekrénybe zárni éjszakára, vagy legalábbis valamilyen módon ki kapcsoltatni agyuknak azt a részét, amely tudományos tevékenységgel-foglalkozik” mondotta egy amerikai üzletember a közelmúltban, vállalata kutatóiról. “Nem bízom bennük. Ha kifecsegik, amit csinálnak, az csak a jobbik eset. A rosszabb, ha eladják a konkurrenciánák'á kutatások eredményeit.” Az uj gyártmányok, az uj eljárások árverseny döntő eszközei a tőkés nagyvállalatok között. Egy-egy uj termék kikísérletezése viszont milliókba kerül. A Du Pont társaságnak például 27 millió dollárját emésztette fel annakidején a nylon kikísérletezése, az orloné pedig már 60 millió dollárját. Ilyen körülmények között érthető, hogy virágzásnak indult az ipari kémkedés a tőkés világ valamennyi nagyobb országában: a gyártási folyamat leírásának megszerzésére, uj eljárások ellopása, a piackutatások eredményeinek, vagy a vevőlistának a megszerzése döntő előnyökhöz juttatja a konkurrens vállalatot. A Fortune cimü folyóirat szerint például a Gulf Oil társaságtól konkurrensei több ezer egyébként 1—5 millió dollár értékű műszaki leírást oroztak el. Nagy lopások történtek az autóiparban és a gyógyszeriparban is. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag minden egyes ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalat felhasználja a kémkedésre szakosodott vállalatok, vagy saját “információ-szerző” munkatársai anyagait. “Mindegyik vállalat űzi ezt, s a legteljesebb képmutatás volna, ha valami mást várnánk tőlük.” — ez a Fortune véleménye a kőolajipar kémkedés terjedéséről. Az amerikai gazdasági kémkedés méreteiről és jelentőségéről még nyíltabban ir a Cosmopolitan cimü folyóirat: “Ironikusan hangzik, de tény, hogy a mi fennkölt és idealista társadalmunkban a gazdaság egyik jellegzetes vonása, ha ugyan nem a sarkköve lett az ipari kémkedés.” A gazdasági kémkedés méreteiről és terjedésének üteméről képet ad egy nagy és közismert “diverzifikált” vállalat, a Pinkerton’s National Detective Agency tevékenysége. Ez a vállalat ipari nyomozásra és információszerzésre szakosodott. “Forgalma” az 1949. évi 5 millió dollártól 1963-ban 43 millió dollárra emelkedett. Pinkerton, a vállalat alapitója a kezdet kezdetén, 1850- ben még csak 9 munkatársat foglalkoztatott. Az Egyesült Államok és Kanada 48 városában vannak irodái. Az utóbbi években is létesített néhány uj nagy irodát. így például 1960-ban megkezdte működését “Pinkerton’s of Canada Ltd.” nevű leányvállalata, 1962-ben pedig felállított egy üzemet kémkedésre használható elektronikus berendezések gyártására. Saját adatai szerint az Egyesült Államok 500 legnagyobb ipari társulata közül több mint 400 veszi igénybe “szolgálatait.” Magyar szótár, magyar újság S áztán bepillantottunk a dolgozószobákba. Az asztalokon heverő szótárakról vagy az újságokról mindenki rátalálhat a csehszlovák, a lengyel, a német vagy magyar honfitársaira. Az Íróasztalon heverő magyar újságok vezettek nyomra, amikor Meszlényi Lászlót, a Kőbányai Szerszámgépgyár, illetve a SZEFI egykori mérnökét kerestem. A “KGST-család” életéről igy beszélt: — Nemzetközi kapcsolatainkat vasárnaponként is ápoljuk: műsoros estéket rendezünk, kirándulásokat szervezünk, meccsekre járunk és együtt sportolunk. Rendes napi munkánk kapcsán közösen látogatjuk a gépipari üzemeket, a szakmai kiállításokat, együtt veszünk részt a továbbképzés különböző formáiban. Meszlényi László Leningrádban végezte főiskolai tanulmányait, az orosz nyelvet, amely a KGST- titkárság munkanyelve, kitünően bírja. Levelező aspiráns, témája KGST-téma: optimális szériák a fémforgácsoló szerszámgépek gyártásában... Búcsúzunk a KGST főhadiszállásától. Befordulunk a földszinti önkiszolgáló ruhatárba, s kilépünk a Petrovka forgatagába. A KGST-székház homlokzatán levő faragott bőségszaruk most három emelet magasból ontják márvány-gyümölcseiket, de távolabb, a Moszkva-folyó partján már alapozzák az uj székházat. Harminc emeletes lesz két év múlva a férfikorba lépő KGST magasba szökő uj üvegpalotája. P. S. A gazdasági kémkedés fejlődése legújabban nemzetközi konszernek létrehozására Vezetett. Ezek szervezik meg a legkülönbözőbb gazdasági és műszaki anyagok elrablását, megvásárolják az ilyen anyagokat a magánkémektől és a kis vállalatoktól, s a sok országban összelopott anyagokat a “fekete világpiacon” értékesítik. Az egész világot behálózó konszernek számos országban létesített központjaikon keresztül szervezik meg tevékenységüket. A legnagyobb ilyen központok Svájcban, Japánban és Olaszországban működnek. Mindegyiknek meghatározott tevékenységi szférája van. Az olaszországi központ a gyógyszerekre vonatkozó adatok, a japán pedig elektronikai információk “gyűjtésére” szakosodott. Japánban körülbelül 15,000 ipari kém működik. Egyedül Tokióban 400 magánügynökség szakosodott ipari titkok lopására. Az angol ipart sem kímélik meg a kémek. A Hitchin közelében levő Almco Supersheen Limitedtől 200 kilónyi aktát tulajdonítottak el. Az akták a vásárlók jegyzékét és az üzletszerzők bizalmas jelentéseit tartalmazták. A Letchwoilh vállalat egyik tervezője beismerte, hogy terveket, dokumentumokat és egy vásárlói listát lopott, mindezt átadta egy konkurrens cég igazgatójának. Az egyik cambridgei laboratóriumból elemelték egy olcsó, szines televízió eljárás terveit. A japánok kifejlesztették az ipari kémkedés elleni védekezést is. A Tokióban egy évvel ezelőtt megnyílt Ipari Védelmi Intézet négyhónapos tanfolyamot indított fiatal vállalatvezetők számára, amelyen megtanítják őket a telefonlehallgatás legújabb technikájára, a telefonlehallgatás elleni védekezésre és csapdák felállítására. Az amerikai társaságok, hogy megvédjék, vagy esetleg ellenőrizzék külföldre utazó megbízottaikat, időnként angol nyomozókat is felhasználnak. Például olyan megbízható embereket, mint John Walsh, akinek egy kis irodája van Londonban. “A cégek, amelyek azt akarják, hogy megvédjem megbízottaikat — mondotta Walsh — általában ragaszkodnak ahhoz, hogy átkutassuk a szállodai szobákat nincsenek-e ott rejtett mikrofonok. Ha pedig gyanakodnak saját emberükre, nyomon kell követnünk őt az egész kontinensen és le kell fényképeznünk mindenkit, akivel találkozik.” Az ipari kémkedés jogi vonatkozásai bonyolultak. Az esetek többsége nem kerül nyilvánosságra. Még ha tényleges lopás is történik, a vállalatvezetőség nem szívesen hívja ki a rendőrséget: nem akarják propagálni, hogy titkaik vannak, sem azt, hogy árulás történt vállalatuknál. Gyakran a rendőrségnek nincs is mit kivizsgálnia. Csak az iratok elemelése tételes bűncselekmény; ezek lefényképezése vagy emlékezetbe vésése már más megítélés alá tartozik. Bizonyos fokig árriyékháboru folyik tehát tolvajok ellen, akik jogilag ritkán vonhatók felelős ségre, s olyan detektívek állanak a másik oldalon, akiknek nincs is törvényes hatalmuk a felelősségre vonásra. A győzelmeket és vereségeket “elkönyvelik”, s ritkán kerül valaki börtönbe. Mégis ez az árnvékháboru és iparágakat átfogó élethalál küzdelem. Miképpen járuljanak hozzá a tagállamok a tit• kárság fenntartási költségeihez, a KGST-Bank alap tőkéjéhez, a dubnai intézet működtetéséhez, hogyan történjék a közös beruházások finanszírozása? A romániai, a lengyelországi, vagy talán a csehszlovákiai árakat vegyék alapul az elszámolásoknál? A valuták átváltásának és átutalásának leegyszerűsítése, a .takarékbetétek, tartásdijak, honoráriumok átutalása, utazások finanszírozása, nemzetközi élet- és vagyonbiztosítás — mindez Larionov professzor osztályának hatáskörébe tartozik. Az osztály lényegében 1962 óta működik, apparátusában a helyek egyharmada mindmáig betöltetlen. Döntő szerepe volt a KGST-Bank létrehozásában, valutáris kapcsolatot tart fenn a KGST és a tőkés Nyugat között, tanulmányozza a világpiacot, a tőzsdéket, kézben tartja a szocialista országok pénzügyi és külkereskedelmi tapasztalat- cseréjét. — Mindegyik KGST-tagállam pénzügyi politikájában, pénzügyi műveleteiben vannak hasznos, átvételre alkalmas dolgok; egyik helyen a beruházások finanszírozása, másutt a hitelellátás, ismét másutt a termelés vagy a technikai haladás ösztönzése tanulságos. Bevált módszerek, érett tapasztalatok, de átvételükre senkit sem kényszerítenek.
