Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-18 / 25. szám
IQ____________________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HürtGARIAN WORD______________________Thursday, June 18, 1964 Mt TókTéMK*z ÓhA&AbAN GYORS ÜTEMBEN ÉPÜL A BUDAI TÁVFŰTŐ HÁLÓZAT Már az idén bekapcsolják a Körtér egy részét. Jövőre a Bartók Béla utat, a Villányi utat és a Várat A Lágymányosi Hőerőmű kapacitásából uj te- rületek távfűtésére is futja s ezért mind a — körülbelül 30 ezer lakost számláló — XI. kerület szivében, mind pedig a Várnegyedben fokozatosan bevezetik a távfűtést. A Körtér közelében A Kelenföldi Hőerőműből kiinduló két, egyenként 500 milliméter átmérőjű gerincvezeték már épül, s ősszel el is készül a Gellért rakparton és az Erzsébet-hid budai hidfőjénél. A jövő évben tovább megy, eléri a Várnegyedet, s 1965 telén már az egykori királyi palotát is a Kelenföldi Hőerőműből fűtik. Eddig az időpontig lefektetik a vezetéket a Bartók Béla utón is. Ez a távvezeték teszi lehetővé, hogy útvonala mentén és közeli környékén távfűtésbe kapcsolhassák a központi fűtésű házakat. — Gerincvezetékeink eljutottak a Móricz Zsig- mond körtér közelébe — mondotta Jávor Sándor, a Hőerőmű főmérnöke .— Az egyik vezeték a Vásárhelyi Pál utca és Fehérvári ut sarkáig, a másik a Karinthy Frigyes utón épül. 1965 végéig lefektetjük a vezetéket a Villányi utón is. A Móricz Zsigmond körtéren, a sűrű föld alatti közműhálózat miatt nem lehet gerincvezetéket épiteni, de a Fővárosi Távfűtő és Melegvizszolgáltató Vállalat kisebb átmérőjű csőelágazásokkal lehetővé teszi, hogy a körtéri házak is bekapcsolódhassanak a távfűtésbe. A gerincvezeték — a körteret megkerülve — a Bercsényi utcán jut ki a Bartók Tiszavasváriban, a Tisza bal partján elterülő alföldi nagyközségben az utóbbi években 16 őskori település nyomaira bukkantak. Közülük a legrégibb öt-hatezer éves: a neolit, csiszolt kőkorból származik. Nagy mennyiségű agyagedényt, csonteszközt és pattintott kőszerszámot, valamint feltehetően harci célokat szolgáló parittyaköveket találtak. A még fel nem dolgozott leletanyagban több olyan tárgy is akad, amely merőben uj, ismeretlen vagy amelyhez legalább hasonló e vidéken még nem fordult elő. A neolitkori településeken kivül vaskori temetőket is feltártak. Megállapították, hogy a magyarok letelepedése előtt ezt a tájat négyféle nép fiai lakták, szidták, kelták, szarmaták és avarok. Eddig összesen tizenhét temetőt tártak fel. Ezek közül három szkita temető: koruk 2400 év körül van. Két s'ircsoport kelta eredetű. Ezek mintegy 2300 évvel ezelőtti emlékeket őriznek. A szarmaták nyomait három, közel 2000 éves temető, mig az avarok csontjait nyolc temető őrzi. Ez utóbbiak “mindössze” 1300 évesek. Az Árpádok korából eddig csak egy temető ismeretes. A tiszavasvári vaskori temetők közül különösen a szkita sírok iránt nagy az érdeklődés. Feltárásukkal a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya Lengyel Irinát, a Magyar Nemzeti Muzeum muzeológusát bizta meg. Munkájáról az alábbi tájékoztatást adta: A tiszavasvári szkita kori temető ásatása Közép- Európa egyik legjelentősebb feltárása. A leletanyag — tudományos jelentősége miatt — közvetlenül Budapesten, a Nemzeti Múzeumban kerül majd kiállításra. Noha az országban elég sok szkita temető található, ez az első olyan, amely írásos emléket is tartalmaz: az egyik sírban írással ellátott cserepet találtak. Az Írás megfejtése még további tanulmányozást igényel. A régészet egyik legfőbb és egyben legnehezebb feladata, hogy az egykori társadalmi viszonyokat földerítse, elemezze. Ebből a szempontból igen érdekes, hogy a temetőben egy megbilincselt női csontvázra bukkantak. A bilincs 8-as alakúra hajlított vashuzalból készült, és a nő csuklójára volt huzva. Ilyen megfigyelést régészek eddig még nem tettek. Az Írott források szerint a szkítáknak rabszolgáik voltak. Ez és a temetőben talált csontvázakon fölfedezhető csonkítások is valószínűleg erre utalnak. Persze, még további kutatásokra van szükség, hogy eldönthessük, milyen formában diBéla útra. 1965 telén a Gellért Szállóig üzembe helyezzük a fővezetéket. Bekötési menetrend A gerincvezeték megépítése után kerül sor a távfűtésre alkalmas házak, központi fütéses házak bekötésére. Erre már elkészült a “menetrend” is: Az első ütemben a Bartók Béla ut 27. és 15. és a 9. számú házak, az Orlay utca 2. és 4. számú ház, a Zalka Máté laktanya, továbbá a Budai Járási Tanács, a Karinthy Frigyes ut 3. számú ház, a Vá- lyi utcai általános iskola, a Mező utcai technikum és a BEAC sportpálya kapnak távfűtést. A Villányi úti gerincvezetékbe a Mozgásterápiái Intézet, az ÉM. 1. sz. Épitővállalat lakótelepét, a Villányi ut 51., 45., 38. és 34. számú házat, az Abel Jenő utca 4/a és 4/b-t, az Agrártudományi Egyetemet és annak kertészetét, a József Attila Gimnáziumot, továbbá a Himfy utcában a Gyermekotthon épületét, valamint a 6., 10. és 12. számú lakóházakat kapcsolják be. Még az idén A távfűtő vállalatnál elmondották még azt is, hogy a Móricz Zsigmond körtéri házak fűtésére szolgáló vezetékeket már építik és lehetőleg még az idén bekapcsolják a távfűtésbe a Körtér 7., 8., 9., 10. és 11. valamint a Fehérvári ut 7. számú lakóházakat. A Körtér többi központi fűtésű háza a jövő évben térhet át a távfűtésre. vott náluk a rabszolgatartás. A leletek közül említésre méltók még az arany fülbevalók és a vasfegyverek: lándzsák, s szokatlan formájú nyílhegyek, továbbá vasból készült lószerszámok, csiszolókövek stb. Dísztárgyként bronz hajtü és bronz karkötő, valamint színes üvegből és borostyánból való gyöngyszemek kerültek elő. Régészeti szempontból szintén jelentősek a szürke égetett agyagedények, amelyek korongon készültek. A magyar Alföldön a szkiták korában honosodott meg az agyagedények korongolása. Szép számmal kerültek elő ilyen edények a temetőben, mégpedig igen változatos formában és díszítéssel. Találtak a korongoltakkal együtt nem korongon, hanem kézi formálással előállított, égetett agyagedényeket is. Joggal remélhetjük, hogy Tiszavasváriban a további feltárások kapcsán még újabb meglepetésekben lesz része a régészettudománynak. Tavaly 584,688 külföldi járt Magyarországon Külföldön járt 572,380 magyar állampolgár Az utazási láz görbéje egyre magasabbra emelkedik. Évről évre több külföldi érkezik Magyar- országba, és egyre több magyarországi ismerkedik meg a nagyvilággal. A Központi Statisztikai Hivatalban elkészültek a végleges adatok a tavalyi idegenforgalomról. Tavaly 584,688 külföldi járt Magyarországon, 139 százalékkal több mint 1960-ban. A külföldi vendégek 71 százaléka a szocialista, 29 százaléka a kapitalista országokból érkezett. A legtöbben (147 ezren) Csehszlovákiából látogattak Magyarországra. A második helyen a Szovjetunió áll, ahonnan 88 ezren érkeztek Magyarországra. A harmadik helyet Ausztria mondhatja magáénak, innen 87 ezren jöttek látogatóba. Sokan jöttek a szomszédos Romániából is (72 ezren). A legutóbbi négy évben a Német Szövetségi Köztársaságból beutazók száma nőtt aránylag a legnagyobb mértékben, majdnem megnégyszereződött. 1963-ban 572,380 magyar állampolgár járt külföldön. Hová utaztak honfitársaink? A külföldre utazók 81 százaléka szocialista, 19 százaléka kapitalista országot keresett fel. Érdekes adatokat közöltek a Közp. Statisztikai Hivatalban a kapitalista országokba utazók számának növekedéséről. A legnagyobb mértékben az Amerikai Egyesült Államokba utazó magyarok száma nőtt. 1960-ban 50-en, 1963-ban már 2,717-en voltak az U.S.-ban. Négy év alatt több mint 500%-kal nőtt a Svájcba, Svédországba és az Óceánia országaiba utazó magyarok száma. 1960 és 1963 között megnégyszereződött az Egyesült Királyságot felkereső magyar turisták száma. Mind többen utaznak Franciaországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Jugoszláviába, Ausztriába, Olaszországba és Lengyelországba is. ÚJJÁSZÜLETIK AZ IKARUS Sokmilliós megtakaritás, kapacitásnövekedés egy jó ötlet nyomán Harminchat országban ismerik és becsülik a magyar Ikarus-buszokat, s évről évre nő a mátyásföldi gyár termelése. Az idén 2550 kocsi a terv, jövőre már 2800, s a következő években tovább gyorsul a fejlődés. Holott a régi technológiával már az idei feladat is a gyár teljesítőképességének végső határa. A legszűkebb keresztmetszet a gyár termelésében a fényezőüzem, itt a leghosszabb az átfutási idő. Tervek készültek, s aztán kiderült, hogy egy uj fényezőcsarnok megépítése 70 millió forintba kerülne, és üzembe helyezni csak 1966-ban lehetne. Február elején azonban megszületett a megoldás. Riss Jenő mérnök, a műszaki fejlesztési főosztály helyettes vezetője, uj tervvel kopogtatott Hirth Ferenc igazgató ajtaján. Hét mérnöktársa és egy szakmunkás ötletét tárta a vállalat vezetője elé. Egy mondatban kifejezve igy hangzik: A fényezést a munka folyamatába zárt egységenként be lehet épiteni, s igy el lehet hagyni az önálló fényezőcsarnok építését. A javaslat megvalósításával lehetővé válik, hogy a váz összeállításától a kész kocsiig minden tekintetben ütemes termelést valósítsanak meg, s korszerű szalaggyártási rendszerre térjenek át. A kocsikat csörlőberen- dezéssel, földszint alatti drótkötélpályával továbbítják a korábbi kézi mozgatás helyett. A speciális kamrarendszer beépítésével a fényezést nemcsak zárttá, hanem korszerűvé is sikerült tenni. Vizfüggöny akadályozza meg például a fuvókamra üvegfalán a festék lerakódását. Az alapozó fujás után a vontató-berendezés a szári- tókamrába huzza a kocsit, ott 80—120 fok között, a festéktől függően, a szó szoros értelmében ráégetik a kocsitestekre a festékbevonatot, mely ezáltal tartósabb, magasabb fényt kap. Ez a gyártási rendszer rendet teremt a munkában. Az emelt hőfokú fényezés következtében nem lehet — mint korábban — a minőség rovására a hegesztéssel járó után ja vitásokat itt elvégezni. De erre nincs is szükség, mert a vázasüzemben, ahol ezek a hibák korábban előállottak, ugyancsak gépi mozgatású szalagrendszerre térnek át, s ez rendkívül pontos munkát követel. Minden műveletet a maga helyén kell elvégezni, mert ha letelik az ütemidő, a kürt megszólal, s a szalag indul tovább: Az átszervezésre pontos ütemterv készült, célul tűzve ki, hogy a két nagy termelőegységben a váz- és a szerelőgyárban — egyaránt ez év végéig megvalósithassák a gépi vontatást. Ezáltal nemcsak feleslegessé válnék a 70 milliós fényezöcsar- nok, hanem a gyár — két illetve három műszakos termeléssel — alkalmassá válnék az évi nyolcezer darab kocsitest legyártására. 1970-ig ennyire kell felfutnia a gyár évi termelésének. Régi, naponta tapasztalt igazság, hogy az uj harcban születik. Az Ikarusban azonban már bizonyos fokig módosult ez az igazság. Bár eleinte akadtak kétkedők, akik jobban biztak volna a John Lysaht cég által 94 millió angol fontért felajánlott fényezőberendezésben, amelyből a nyolcezres darabszám eléréséhez kettőre lett volna szükség. De ma ők, a korábban esetleg kételkedő szakemberek a leghívebb támogatói a gyári erőfeszítéseknek- Őket is végérvényesen meggyőzték a tények: április 21-én sikerrel megindult az első hazai gyártmányú szalagrendszerü autóbuszfé- nyező-berendezés, amelyet teljes egészében, belső erőből a gyár dolgozói készítettek. Az egész rekonstrukciós program pedig, amely szinte teljesen újjávarázsolja az Ikarust, nem kerül többe 21.5 millió forintnál. ,W\ WWWVVVV\W WVW\\VW*VV»W*WW\ V vuv u* A Fővárosi Nagycirkusz az idén még három reprezentatív műsort mutat be: egy holland, egy csehszlovák—bolgár és egy lengyel artistaegyüttes programját. ............................................................. A TISZAVASVÁRI SZKITAKORI TEMETŐ
