Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-21 / 21. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 21, 1964 • ■ . . . *:M' Mi 7ökTént/(¥iz ÓhAzAbAN ELŐSZEZON ÉS NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS A BALATONNÁL A gyakran használt mondás: minden nagykapu mellen van egy kicsi, most jellemző a Balatonra is. Bár' a főszezon csak júniusban kezdődik, már mégis megnyitották a “kiskaput”. A tihanyi motel és étterem megkezdte működését, a Magyar Autó­klub itt rendezte országos autóstalálkozóját. Körül­belül 180 autó népesítette be az eddig, csendes Tihanyi-félszigetet, és 500 személyre foglaltak szo­bát. S tréfás versenyeket rendeznek, Füreden pedig megtartották a szokásos vitorlafelvonuló ün­nepséget. A kapunyitás tehát megtörtént, pedig az építke­zés java hátra van. Még sohasem épült egyszerre ennyi étterem, üzlet és szállodai szoba a Balaton körül, mint az idén. Siófokon már vakolják a két uj, hatemeletes nagy szállodát és készül a hozzá­juk tartozó ezerszemélyes étterem. Ónodi Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója bizakodóan nyilatkozik: — Nem lesz semmi baj, az első szálló junius elejére, a második a hónap közepére már üzembe helyezhető. A következő állomás Zamárdi. Itt és Földváron, a camping szomszédságában hatalmas, ezerszemé­lyes önkiszolgáló éttermeket épitenek. Mindkét he­lyen jól halad a munka és Pelikán Imre, az ÉM 45-ös< Építőipari Vállalat főépítés vezető je szerint junius elejére üzembe helyezhetik az éttermeket. Öt—tiz nappal később működhet majd a fonyódi és lellei önkiszolgáló étterem is. A 45-ös vállalat Fonyódon, Siófokon, Almádiban, Keszthelyen és Füreden úgynevezett ABC-áruházakat is épit. Sokkal több a gond az északi parton. Igaz, láto­gatásunkkor, Tihanyban már csak az utolsó simí­tásokat végezték a nagy szállodán és a motelétter­men, de a kompnál levő önkiszolgáló étterem vas­váza még téglaburkolat nélkül mered a levegőbe. Ezt kezdték el a legkésőbb építeni, s a teljes terv­dokumentációt csak a múlt héten kapták meg. Rónyai Sándor művezető szerint a junius 15-i ha­táridőt nem tudják tartani, talán ha 30-ára elké­Élenjáró, kitüntetett termelőszövetkezetek A Minisztertanács az 1963. évre meghirdetett országos termelési versenyben elért kimagasló eredményeikért vándorzászlóval és Kiváló termelő­szövetkezeti gazdaság címmel tüntette ki: A 4500 szántóegységnél nagyobb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: 1. a nádudvari Vörös Csillag, 2. a zagyvarékasi Béke, 3. a besnyői Sallai, 4. a makói Úttörő, 5. a földesi Rákóczi termelőszövetkezeteket. A 3000—45000 szántóegység közötti területen gazdálkodó terrpelöszövetkezetek kategóriájában: 1. a barcsi Vörös Csillag, 2. a szentesi Árpád, 3. a jászboldogházi Aranykalász, 4. a székesfehérvári Szabad Élet, 5. a mindszenti Tiszavirág termelő- szövetkezeteket. Az 1500—3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: 1. a zalavári Uj Idők, 2. a földesi Lenin, 3. a kasza­peri Lenin, 4. a balmazújvárosi Kossuth, 5. a mőzsi Uj Élet termelőszövetkezeteket. Az 1500 szántóegységnél kisebb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: 1. a szombathelyi Felszabadulás, 2. a zsebeházi Ro* hambrigád, 3. a soproni Dózsa, 4. akörnyei Dó­zsa, 5. a nagyesztergári Kossuth termelőszövetke­zeteket. A városi és a városok körüli termelőszövetkeze­tek különkategóriájában a tuzséri Rákóczi Terme­lőszövetkezetet. A Minisztertanács az 1963. évi országos termelé­si versenyben elért figyelemre méltó gazdasági eredményeikért elismerő oklevelet adományozott,. A 4500 szántóegységnél nagyobb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a mezőhéki Táncsics, a mezőkövácsházi Uj Alkot­mány, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a szolnoki Le­nin, a tiszaföldvári Lenin, a veszprémvarsányi Jó Barátság, a mocsai Buzakalász, a tiszaföldvári Sza­bad Nép, a tótkomlósi Viharsarok és a kondorosi Dolgozók termelőszövetkezetek részére. A 3000—4500 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a medgyesházi Béke, a rákóczifalvi Rákóczi, a nagy- bánhegyesi Zalka Máté, a dombóvári Alkotmány, szülnek. Itt az okoz nehézséget, hogy kevés a se­gédmunkás. Tiz kőműveshez mindössze egy segéd­munkásuk van, s átmenetileg úgy oldják meg, hogy az egyik brigád szakmunkát végez, a másik pedig előkészít. Szorgalmas munka folyik Füreden. A móló kö­zelében levő halászcsárdát lebontották és. újat, kor­szerűbbet épitenek helyette. Egyelőre még a beto­nozás sincs kész. Itt is csúsznak a határidőkkel. A téli szünetet felhasználva átépítették a balatonfü­redi Arany Csillag Szállót. A központi fütéses, tel­jesen felszerelt szálloda ugyan nincs készen, de az építők és a vállalat vezetői is fogadkoznak: mire a főszezon megindul, nyitva állnak a szálloda kapui. A következő állomás Balatonalmádi, ahol szin­tén a szokásos szezonkezdet előtti kép fogad: fel­bontott utak, járdák, az állomásépület környéke ki­sebb csatatérhez hasonlít, és a lebontott Pannónia Étterem helyén még nem épült meg az uj. Talán ezzel vannak a legjobban elmaradva. A betonozás sincs teljesen készen, s ez már aggasztó, ha arra gondolunk, hogy május 17-én megnyílnak a SZ0T- üdülők, s körülbelül hat hét múlva már főszezon lesz a Balatonon. Építkezik a vasút is. Eddig a Balaton északi part­ján csak döcögve közlekedhettek a' vonatok mert az elöregedett sinek nem bírták a nagy megterhe­lést. Az idén felújítják a vágányokat, és növelik a pályaudvarok befogadóképességét. Május 30-ra Ba- latonfüredig elkészül az uj, korszerű, hegesztett sines pályatest, s ezen a napon adják át Balaton­almádiban az átépített vasútállomást is. Itt a vá­gányok közé széles utasperonokat építettek, hogy megkönnyítsék a kirándulóvonatok utasainak le- és felszállását. A nyári felkészülés, a munka tehát tart. Az épí­tőktől függ, hogy a főszezon kezdetére nyugodt pi­henést biztosithatnak-e az üdülőknek és a külföldi turistáknak. K. 1. a tataházi Petőfi, a székesfehérvári Kossuth, az orosházi Uj Élet, a végegyházi Szabadság, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi és az öcsödi Kossuth terme­lőszövetkezeteknek. Az 1500—3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a kungyalui Zöld Mező, a debreceni Arany János, a ráksi Uj Élet, az óhidi Vörös Csillag, a kisbéri Virágzó, a pályi Petőfi, a püspökhatvani Uj Baráz­da, a tarnabódi Tarnagyöngye, az egyházasfalui Haladás és a bólyi Kossuth termelőszövetkezetek részére. Az 1500 szántóegységnél kisebb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek kategóriájában: a nyíregyházi Ságvári, a rőszkei Kossuth, a várongi Petőfi, a simasági Május 1., a salköveskuti Béke, a gógánfai Vorosilov, a pósfai Szabadság, a kecske­méti Aranykalász, az ujszentmargitai Petőfi és a budapesti XVIII. kerületi Szabadság termelőszö­vetkezeteknek. A városi és a városok körüli termelőszövetkeze­tek különkategóriájában: a fülpösdaróci Petőfi, a szamosbecsi Dózsa, a tolcsvai Békeharcos, a buda­pesti XVII. kerületi Petőfi és a budapesti XI. két ü- leti Sasad termelőszövetkezeteknek. A bányászok kerekedtek felül a karsztvízzel folytatott harcban A Közép-dunántuli Szénbányászati Tröszt balin- kai üzemében a péntek, május 8-ra virradó éjsza­ka fordulat állott be a vízbetörés elhárításával kap­csolatos munkálatokban: a bányászok nyolc napig tartó kemény védekezés után nagyarányú ellentá­madást indítottak üzemet elárasztással fenyegető karsztos eredetű viz végső megfékezésére. Már teljes kapacitással dolgozik a régi szivattyútelepet támogató uj, második védelmi rendszer, amely két nagy teljesítményű lengyel szivattyúból és egy kü­lön ennek kiszolgálására épitett csővezetékből áll. A két védelmi rendszer e’gyüttes teljesítménye több mint amennyi viz a föld mélyén fakad. A szakemberek mérése szerint pénteken már nemcsak a bezúduló vizet tudták eltávolítani, ha­nem lehetőség nyüott arra is, hogy hozzáláthassa­nak az elöntött bányarészek víztelenítéséhez. A téglagyárak pótolják téli tartozásukat A Tégla- és Cserépipari Tröszt dolgozói a téli kényszerszünet idején sok üzemben korszerűsítet­ték a gépeket és berendezéseket. Kedvezőbbek te­hát a termelés műszaki feltétfelei, mint tavaly, pe­dig akkor jóval nagyobb volt a tartozás, de az év végére pótolták az adósságot. Most viszont elhatá­rozták a tröszt üzemei, hogy ’már a harmadik ne­gyedév végéig törlesztik a téli tartozást. Több helyen még terven felüli munkával is se­gítik az iparágat. így a nagykanizsai 2-es gyár dol­gozói egymillió terven felüli tégla elkészítésére kö­telezték magukat. Különösen nagy támogatást nyújt az a mintegy 30 üzem, amely már áttért a két műszakos munkára; a kedvezőbb műszaki fel­tételek, és a több műszakos munka segítségével máris naponta 10—12 millió téglát gyártanak. Érdekes módszer a fácán és a fogoly szaporítására Pest megyében A legutóbbi felmérés szerint fácánból 15—16, fogolyból pedig 10 holdra jut egy-egy pár Pest megyében. Ez kevés. A közelmúltban a vadászok és a termelőüzemek megbízottai megtárgyalták, mit tehetnének a mező ingyen-napszámosainak sza­porítása érdekében. Első és legfontosabb — az évelő takarmányok kaszálása idején — a fészkek megmentése. Na­gyon sok fészkét féltő anya is áldozatul esik ilyen­kor. A vadásztársaságok most megbeszélik a trak­torosokkal, hogy kíméljék a hasznos vadakat. A vadászok a gépek előtt zsinórozással, kutyákkal ijesztik fel fészkükről az anyákat. Ahol szükséges, ott a tojásokat összeszedik, gondoskodnak kikelte­tésükről. A fogoly tojásokat más fészkekbe helye­zik, igy mentik meg az elpusztulástól. Lépések történtek a fácán és fogolyálloipány fejlesztése érdekében. A megye hat vadásztársa­sága félvadtenyésztést valósit meg. Ez azt jelenti, hogy költés idején a veszélyeztetett tojásokat ösz- szeszedik, kikeltetik, majd a kikelt fácáncsirkéket egy ideig nevelik, aztán a megerősödött csirkéket szabadon engedik. így nagyobb százalékuk marad meg, mint a teljesen vad tenyésztés mellett. A félvadtenyésztést meghonosító vadásztársasá­gokat a MAVOSZ anyagilag támogatja. A fogoly­állomány mennyiségi fejlesztése és minőségének javítása érdekében vérfelfrissitést alkalmaznak. Győr és Heves megyékből szereznek be nagyobb- testü foglyokat, s ezzel javítják az állományt. A megyében megkezdett céltudatos munkától azt várják a vadászok és a termelőüzemek vezetői, hogy néhány év alatt a jelenleginek többszörösére emelkedik a fácán- a fogolyállomány. RÖVIDEN= is* A TRANSELEKTRO nagy érdeklődés: mellett nyitotta meg a prágai technikai múzeumban negye­dik önálló kiállítását. Már az első üzletkötésekre is sor került, háztartási hűtőket és alkatrészeket vásároltak a csehszlovák külkereskedelmi szervek. e*-9 "U~ A SZEGEDI TORNYOS TANÁCSHÁZA uj kön­töst kap rövidesen. A tetőt több ezer szine,s mázas csempével újítják fel, a tanácsterem diszitó'elemeit aranyfóliákkal burkolják, és restaurálják az ud­varon álló diszkutakat. MEGINDULT a személyhajó-forgalom Szolnok Csongrád és Szeged között. Erre az útvonalra a 185 személyes “Ráckeve” vízibuszt állították be. C-KS u* "NAPISTENNö" kőoltára került napvilágra Du­naújvárosban két régi temető feltárásakor. Az 1700 éves sírokban sok korabeli ékszert és női szépségápoló szert találtak. G-KS ^ KÉPPRESSZÓ NYÍLT MEG a tatabányai Népházban. Az eszpresszóban havonta uj kép­anyagból álló képzőművészeti és fotókiállítást te­kinthetnek meg a vendégek. c+J i* A BUDAI VÁRPALOTA távfűtő vezetékének építését a Gellérthegy előtti szakaszon 200 méter hosszúságban megkezdték. v0 1800 ÉVES, cementből készített “előre gyártott elemeket” találtak a muzeológusok Tokodon, az egykori római kori telepen. Ilyen anyag az ókorból eddig csak Pompejiben és Rómában került elő. i" A FERTÖRÁKOSI KŐFEJTŐBEN, ebben a ritka érdekességü idegenforgalmi nevezetességben bar- langszinpadot alakítanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents