Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-09 / 2. szám

Thursday, January 9, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 A Szovjetunió újévi üdvözlete — Kruscsev sajtóinterjuban nyilatkozik — A Szovjetunió vezetői barátságos és biztató új­évi üdvözletét küldtek a U.S. népének és kormá­nyának, amelyben kifejezésre juttatták a két or­szág között a Kennedy-adminisztráció utolsó hó­napjaiban létrejött enyhült állapotot; egyben re­ményüknek adtak kifejezést, hogy az 1964-es év a jó kapcsolatoknak még további kifejlődését hoz­za majd magával. Brezsnyev elnök és Kruscsev miniszterelnök, a Johnson elnökhöz küldött üdvözletben a követke­zőket irta: “Reméljük, hogy a következő esztendő még további és nagyobb eredményeket fog hozni úgy a világproblémák kulcskérdéseinek megoldá­sában, mint az országaink közti jó viszony kiter­jesztésében. “Az 1964-es év kezdetével újévi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük az Egyesült Államok népének, valamint Önnek és családjának, úgy a Szovjetunió népe, mint a saját magunk részéről “A részleges atomcsendegyezménnyel tett ked­vező első lépés azt jelenti, hogy a világhelyzet jó­zan felértékelésével a nemzetek megtalálhatják az együttműködés útját a világfeszültség levezetésé­re és a kölcsönösen előnyös megállapodásokra.” A szovjet miniszterelnök sajtóinterjuban vála­szolt Henry Shapironak, az United Press Interna­tional riporterének, amelyből alább közlünk kivo­natokat: Kérdés: Van a Szovjetunió népének valamilyen újévi üdvözlete az Egyesült Államok népéhez? Felelet: Az uj év és az újévi üdvözletek jelentő­sége a népeknek megújult reményeivel és a jövő­ről való gondolataival függ össze... Különböző országok különböző módon üdvözlik az uj évet. Egyes vidékeken ez a csilingelő jégcsapoknak, más vidékeken a nyár közepének időszaka. Az újévi köszöntők és üdvözletek mindenütt mások, de a hagyományoktól és a nyelvkülönbségtől függetle­nül, egy kívánság hallatszik mindenütt: a béke és a békés, boldog élet utáni vágyakozás. Ennek a kí­vánságnak a jegyében szólok a magam és a szovjet nép nevében az Egyesült Államok népéhez. Az elkövetkező évben a békés együttműködés, a jószomszédi viszony és a barátság további fejlő­dését szeretnénk látni az U.S. és a Szovjetunió népei között. Fontos ez a mi országunk számára, de fontos ez a más nemzeteknek is. A szovjet nép az 1964-es évet a békés fejlődés nagyszerű terveivel kezdi. Hogy ezek megvalósul­hassanak, a szovjet népnek feltétlen szükséglet a béke. Viszont azt is tudják, hogy a béke nem a Télapó újévi ajándéka, amelyet csak le kell szakí­tani a karácsonyfáról. A békéért küzdeni kell és a Szovjetunió állandó és kitartó igyekezettel igyek­szik elérni a béke megvalósítását és minden erő­feszítést a feszült helyzet enyhítésére irányítja. Tudjuk, hogy az amerikai nép sem akar hábo­rút. A szovjet nép megelégedését fejezi ki afelett, hogy számosán a U.S.-ban, közöttük vezető egyé­niségek is szükségesnek látják megtalálni az utat az egyetértéshez és a kérdéses problémáknak bé­kés utón való megoldásához. A tragikusan elhunyt Kennedy elnöknek szavai jutnak eszünkbe, aki azt mondta, hogy a két or­szágnak jobb fegyver kell, mint a hidrogénbomba, tökéletesebb fegyver, mint a távlöveg, vagy a nukleáris tengeralattjáró és ez a békés együttmű­ködés. Nálunk örömmel fogadták a U.S. uj elnökének, Lyndon Johnsonnak a kijelentését arra vonatkozó­lag. hogy folytatja a nemzetközi problémák békés megoldásának, a Szovjetunióval való viszony fel­javításának és a hidegháború felszámolásának po­litikáját. Kérdés: Elvárhatja a világ az uj évben a jobb nemzetközi megértést és a feszült helyzet további enyhülését? Felelet: Nehéz erre határozott választ adni... A béke megerősítése nem az egyik féltől függ, hanem mindegyik félnek, minden államnak a köz­reműködésétől. Mindenesetre az a véleményem, hogy az elmúlt év fej’eménveiből eredő enyhült hangulat megadja a lehetőséget arra, hogy meg­állapítsuk: valószínűleg a jövő év sem lesz rösz- szabb. Az elmúlt évvel kapcsolatban számos ered­ményről beszélhetünk. A háború utáni krízisek leg veszedelmesebbje, a Karib-ten<*eri krízis átvésze­lése után lehetséges volt megállapodást kötni az atomcsend egyezségre és az atomfegyvereknek az űrben való használata ellen és ettől kezdve bizo­nyos fokú enyhülés állt be a nemzetközi viszo­nyokban. A szovjet—amerikai kapcsolatokban is újabb fordulatok álltak be bizonyos mértékben, össze­köttetések és cserekapcsolatok fejlődtek ki a két ország vezető személyei, tudósai és újságírói közt és népeink is jobban megismerték egymás kultú­ráját. Amerikai üzleti körökben egyre inkább meg­értik, hogy mindkét oldal számára előnyös a keres­kedelmi kapcsolatok kifejlesztése; egyszóval, meg­indult a fejlődés és észlelni lehet az eredményeket. örömömet fejezem ki, hogy a U.S. kongresszus olyan határozatot hozott, amelyet első lépésnek le­het tekinteni a szocialista országokkal való kedve­zőtlen kereskedelmi megkülönböztetés felszámo­lására. Igaz, hogy csak nagyon kis lépés ez, de re­ményt ad arra, hogy a két ország közötti kapcso­latok a normális mederben folytatódjanak. Őszintén szólva annak ellenére, hogy a két or­szág között már hosszú évek óta nem volt úgyszól­ván semmi kereskedelem, a Szovjetunió mégis megvan és mint mindenki láthatja, nem is olyan ’•osszul. Az Amerikával való kereskedelem hiánya nem ártott nekünk sem gazdaságilag, sem politi­kailag. A béke ügye és a két ország egymáshoz való viszonya azonban megszenvedte ezt, mert a kereskedelem hiánya abnormális állapotokat szül és elősegíti a hidegháborút. Ebből a szempontból tartom nagyon jelentősnek a U.S. kongresszus előbb említett határozatát, feltéve, hogy azt a gya­korlatban is megvalósítják. A béke biztosítása megkívánja a különböző tár­sadalom és politikai rendszerű államok békés egy­más mellett élésének megerősítését. A békés egy­más mellett élés nem a megkötött szerződések, vagy megállapodások eredménye, hanem történel­mi jelenség; a történelmi fejlődés maga teremti meg a békés egymás mellett élés szükségességét. Ez az egyetlen módja annak, hogy békében él­hessünk a földön a két fennálló társadalmi rend­szer, a kapitalizmus és a szocializmus időszakában. Az erőegyensúly mai helyzetében nem lehet szó arról, hogy az egyiket háborúval kell elpusztítani. A béke megszegése mindkét rendszerre súlyos csapást mérne. Mi biztosak vagyunk abban, hogy az emberiség túlélné s bármilyen eshetőségben is a szocializmus megmaradna. Mi azonban nem akar juk a jövőt embermilliók pusztulására és az embe­ri kultúra megsemmisítésére építeni. Meg vagyunk győződve, hogy rendszerünk sikeres előrehala­dása a békés gazdasági verseny feltételei között garantálva van. Kérdés: Fennállnak olyan kérdések és vitás pon­tok, amelyekkel kapcsolatban megállapodásra le­het jutni 1964-ben? Fehlet: Egész sereg ilyen kérdés van... Ezek közé tartozik: a katonai létszám és a katonai célok­ra fordított költségvetés leszállítása, a megnem­támadási szerződés a NATO-országok és a Varsói Szerződés államai között, a nukleáris fegyverek terjedése elleni szerződés és az atommentes zó­nák felállítása. Továbbá hasznos lenne a katonai egységek csök­kentése külföldi területeken: az államok számára nagy győzelmet jelentene és katonai szempont­ból nem jelentene kárt, ha minden állam saját határain belül tartaná katonaságát. Ki kell hangsúlyoznunk azonban, hogy inig egyes lépéseket a katonai létszám redukálásában, a ka­tonai költségvetés csökkentésében, stb. egyolda- lulag is lehet alkalmazni, addig a katonai versen­gés kiküszöbölése mindkét féltől függ. Nyilván­való, hogy ha mi mondjuk egyoldalulag redukál­juk a katonaságot — amit meg is teszünk — és azalatt más országok növelik a katonaság létszá­mát, az ilyen lépés semmi esetre sem lehet ered­ményes. Az 1964-ben megoldásra váró sürgős feladatok között első helyen áll a II. világháború maradvá­nyainak megszüntetése. Megegyezésre kell jutni és kiutat kell találni a német békeszerződés kidol­gozására és ezen az alapon Nyugat-Berlinben a normális helyzet helyreállítására. Minden ország: nak, amely a nemzetközi viszonvok feljavítását tűzte ki célul és a hidegháború végső felszámolá­sát fontosnak tartja, a német békeszerződés meg­oldására kell fordítania legfőbb erőfeszítését. A Szovjetunió megfontolás alá vesz minden aján­latot, amely országunk és a U.S. közötti jóviszony továbbfejlesztését elősegíti.. . Ez alkalomból új­évi üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm Ame­rika népének. <«WUVIWWIAAAAnAWyWVWWVVl»'MMVWWAmAMW AKI AZ IGAZSÁGOT TUDNI AKARJA, ELŐFIZET A MAGYAR SZÓ MUNKASLAPRAl A CIPRUSI BONYODALOM Több mint 200 halott: ez a szomorú mérlege a Ciprus szigetén napok óta dúló fegyveres össze­tűzéseknek. Az áldozatok nagy száma is mutatja, hogy a szigetköztársaság görög és török lakossága között gyakorta fellobbanó ellenségeskedés szok­ványos esetéről van szó. Mióta három évvel ezelőtt Ciprus népe — hosszú és küzdelmes szabadság- harc után — végre elnyerte függetlenségét, soha még nem öltött a fegyveres erőszak ilyen hatal­mas méreteket. Ez önmagában is jelzi: a három esztendő alatt bebizonyosodott, hogy lehetséges a görög többség és a lakosság 18 százalékát alkotó török kisebbség viszonylag békés együttélése. A karácsony előtti összecsapások dec. 21-én kez­dődtek, mikor Nicosiában egy törökökből álló cso­port ellenszegült a hajnali őrjárat vizsgálatának. A törökök megtámadták a rendőröket, megszólal­tak a géppuskák — s máris két halott és egy sú­lyos sebesült terült el a járdán. A támadás mint­egy jeladásul szolgált a szélsőséges török elemek által provokált görögellenes tüntetéseknek, me­lyek ezután futótűzként terjedtek a fővárosban és a falvakban. Makariosz elnök és Kücsük alelnök, a török közösség vezetője ugyan tűzszünetet ren­delt el, de a fegyveres összecsapások, a lövöldözés még tovább tartott. Az összeütközések hátterében — mint a nyugati hírügynökségek állítják — Makariosz elnöknek az a javaslata van, hogy módosítsák a Ciprusra annak idején ráerőszakolt s függetlenségét erősen korlá­tozó alkotmányt. A hírügynökségek szerint a tö­rök kisebbség veszélyeztetve látja jogait, s min­denképpen meg akarják akadályozni az alkotmány­módosítást. A ciprusi helyzet közelebbi vizsgálata azonban arra enged következtetni, hogy az alkot­mánymódosítást nem csak, s talán nem is elsősor­ban a török kisebbség ellenzi, hanem annál sokkal hatalmasabb erők. A NATO-hatalmak ugyanis eddig sem nézték jó szemmel a Ciprusi Köztársaság semlegességi poli­tikáját, s azt az igyekezetét, hogy távol maradjon az agresszív imperialista tömböktől. Ha az alkot­mánymódosítás folytán a ciprusi kormánynak még nagyobb lehetősége nyílna önálló politika folyta­tására, ez kétségtelenül csökkentené Ciprus érté­két a NATO katonai terveiben. Nem egy jel mutat arra, hogy többről van ,szó, mint egyszerű nemzetiségi ellenségeskedésről. Hírügynökségi jelentések szerint a falvakban pél­dául a szélsőséges török csoportok fegyvereket osztogatnak, s ezek a fegyverek NATO-országból származnak. Inönü török miniszterelnök pedig ki­jelentette: Törökország élni fog azzal a jogával, hogy egyoldalúan beavatkozzék a ciprusi konflik­tusba. Ha ehhez hozzátesszük, hogy angol egységeket is vezényeltek Nicosiába, s az országban állomáso­zó görög és török csapatokat angol parancsnokság alá helyezik, még világosabbá válik, hogy külföldi érdekeltségek tőkét akarnak kovácsolni a súlyos helyzetből. Egyrészt belső és külső nyomást gya­korolva a Makariosz-kormányra, elejét akarják venni egy számukra “túlságosan” függetlenedő ciprusi politikának. Másrészt az is feltételezhető, hogy egyes imperialista nagyhatalmak külön is érdekeltek Görögország és Törökország viszonyá­nak kiéleződésében, amely természetes következ­ménye a ciprusi konfliktusnak. Amennyiben tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozik majd a ciprusi kérdéssel, mindenek­előtt a sziget belső békéjének helyreállítását kell szorgalmaznia idegen hatalmak, idegen érdekek beavatkozása nélkül. <ww«A«wAnMwiMmmAWwnMwwwiAMVwuuuw A SZÓFIAI KÉMPER tárgyalásán a főügyész vád­beszédében halálbüntetést kért Ászén Georgiev vádlottra, aki Bulgária ENSZ-delegátusának he­lyetteseként, sok bizalmas anyagot és értesülést szolgáltatott az amerikai kémszervezetnek. y~-----------------------------------------------------------v. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megrendelem Gyetvai János: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü 224 oldalas könyvét, melynek ára $1.50. Kérem küldjenek részemre .... példányt. Mellékelek $......................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .......................................... Állam:.... ^^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents