Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-09 / 2. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 9, 1964 nak érdeke a gyümölcsöző kereskedelmi együtt­működés is. Két angol békeharcos éhségsztrájkja A Barátság kőolajvezeték az NDK-ban Az atomleszerelésért küzdő angol Százak Bi­zottságának két tagja, Cabutti és Silversten éh­ségsztrájkot kezdett Wandsworth börtöne előtt, ahol Chandler a bizottság titkára kilenchavi bör­tönbüntetését tölti, mert állítólag szervezője volt a görög királynő londoni látogatása elleni tünte­tésnek. Mindketten a börtönkapu előtt felütött sátor­ban fekszenek a csikorgó hidegben, és addig akar­ják folytatni éhségsztrájkjukat, amíg a belügymi­nisztérium nem rendeli el a Chandier-ügy felül­vizsgálását. A Százak Bizottsága keresztyén csoportjának titkára, Peggy Denny táviratilag kérte Erzsébet királynőt, éljen kegyelmi jogával, és engedje el a Chandlerre kiszabott büntetést. Az ifjúsági békemozgalom Glasgow-ban tünte­tett az atomleszerelés mellett. A menet a követ­kező feliratú zászlókkal vonult végig Glasgow főbb útvonalain: “Tegyétek Európát atomfegy­vermentessé !’’ Hetven nap a föld alatt A trieux-i ércbányászok föld alatti ülősztrájk­ja hetven napja tart már. Ötszáztizenhat elbocsá­tott bányász tartózkodik felváltva éjjel-nappal a bezárásra ítélt bányában. A sztrájk tiltakozás a lorain-i ércbányák fokozatos felszámolása ellen. A francia kohászati trösztök nem tartják már elég jövedelmezőnek a francia bányákat, mert Mauritániából olcsóbban szerzik be a vasércet. Az 516 bányász hősies harcát az egész lorrai- ne-i iparvidék támogatja. A karácsonyi ünnepek előtt a bányavárosokban tüntetéseket rendeztek, ás gyűjtöttek a sztrájkolok családjai számára. A trieux-i bányászok az üzem tulajdonosaihoz intézett levelükben leszögezték, csak akkor hagy­ják abba a sztrájkjukat, ha más megfelelő mun­kát biztosítanak számukra, és a több mint har­minc éve dolgozó bányászokat nyugdíjban része­sítik. Ben Bella a békés együttélés politikájáról A közelmúltban Algériában tartózkodó Csou En-laj kinai miniszterelnök fogadást adott Algír­ban Ben Bella köztársasági elnök tiszteletére. A fogadáson Ben Bella beszédet mondott, s ebben sikraszállt a különböző országok közötti békés együttélés, a nemzetközi légkör további enyhítése mellett. Kijelentette: az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság tényekkel kívánja bizonyí­tani aktiv részvételét a nemzetközi helyzet eny­hülésére irányuló törekvésekben. A békés együtt­élés elvi fontosságú tétel éppen Algériában, ahol uj társadalmi rendet akarnak teremteni — mon­dotta. Az ázsiai és afrikai népek számára a bé­kés együttélés szorosan összefügg függetlenségük további erősítésével, s azzal, hogy nagyobb súlyt akarnak kapni á nemzetközi életben. Befejezésül Ben Bella szót emelt Kina ENSZ-jogainak helyre­állítása mellett. A Német Demokratikus Köztársaságban ünnepé­lyes keretek között átadták rendeltetésének a Barátság kőolajvezeték NDK-beli szakaszát. Walter Ulbricht keletnémet államfő beszédében megelégedéssel állapította meg, hogy az uj kőolaj- vezeték a nyugati csőembargó ellenére, a megadott határidőre elkészült. Az embargó csupán azoknak ártott, akik annak következtében jó üzlettől estek el. A politikai zsarolás nem jár sikerrel sem ke­reskedelmi, sem egyéb téren. A két német állam­Harcolnak a spanyol munkások A Franco-kormány a közvélemény nyomására két fontos engedményre kényszerült a diktatúra politikai ellenfeleivel szemben. A múlt év tavaszán a sztrájkok után deportált aszturiai bányászok a napokban visszatérhettek családjukhoz. A burgosi börtön politikai foglyainak harca is sikerrel vég­ződött. A kormány kénytelen volt elismerni, hogy a felekezet nélküli foglyok nem kötelesek részt venni a börtönben istentiszteleteken. Barcelona vidékén több gépipari és vegyipari üzemben bérsztrájk tört ki. Suriában a bányászok szüntették be a munkát, hasonló megmozdulásokra került sor Valencia környékén is. Több helyütt a szervezett munkások elbocsátása ellen tiltakoztak a sztrájkolok. Ötéves évforduló Kubában A görög baloldal bizalmat szavaz a kormánynak Passzalidisz, az Egyesült Demokratikus Balolda­li Párt (EDA) elnöke felszólalt a görög parla­mentnek a Papandreu miniszterelnök kormánynyi­latkozatáról folytatott vitájában. Passzalidis hangsúlyozta, az EDA hajlandó bizalmat szavaz­ni az uj kormánynak, hogy a kabinet megvalósít­hassa programját. Az EDA elnöke hangoztatta, hogy pártja egyet­ért a Papandreu-kormány szociális programjá­nak egyes pontjaival, és kiemelte Pál görög ki­rály trónbeszédének pozitív vonásait. A baloldal szónoka azonban követelte a katonai kiadások csökkentését, az általános közkegyelem kihirdetését, és sürgette, hogy valamennyi politi­kai foglyot bocsássák szabadon. A görög kormányválság megoldására az ország­ban uj általános választásokat tartanak, és hama­rosan feloszlatják a parlamentet. A választások időpontját február 16-ra tűzték ki. Január 1-én volt 5-ik évfordulója a kubai forra­dalomnak. A kis szigetország népe, világhírre szert tett vezetőivel az élen, szembe'szállt a világ leg­erősebb fegyveres hatalmával, az amerikai impe­rializmussal és győzelmesen haladt előre az or­szág építésében. Ami kezdetben polgári agrárfor- radalomnak indult, az az évek folyamán és éppen az imperializmus megtorló intézkedéseinek hatása alatt, szocialista rendszerű társadalommá vált és ebben az irányban fejlesztette társadalmi és gazda­sági erejét. Olyan gyökeres változások jöttek létre e rövid néhány év alatt, ami ámulatban ejti azokat a szemlélőket is, akik a félrevezető és hamis kapi­talista propagandának adtak előbb hitelt. Elkerülhetetlenül akadtak olyan szemtanuk, akik visszatérve Kubából megírták legalább egy részét annak, amit ott láttak. Ilyen volt Laura Berquist, a Look magazin szerkesztőjének április 9-én közölt jelentése, amely szerint “bámulatos haladás” történt a “faji egyenlőség, a lakásviszo­nyok, a művelődés és az egészségügy” terén. De ennél sokkal több történt Kubában és ezekről fő­leg a haladó munkás s szocialista sajtó értesí­tette a világ közvéleményét. Kuba népe és különösen fiatalsága, olyan viszo­nyokat élvez, amilyenek ezelőtt sem ők, sem La- tin-Amerika bármelyik országában nem tudtak el­képzelni. Ott, ahol a lakosság nagyrésze öt évvel ezelőtt írástudatlan volt, ma töbD mint 150,000 ifjú tanulmányozza a magasabb békés tudományo­kat. A szalmakunyhók helyén modern falvak épül­tek, uj gyárak, iskolák, kórházak, gyermekgondo­zók, a faji megkülönböztetés nélküli szabad élet, mind biztosítékai a dolgozó kubai nép jobb jövő­jének. Változnak a meglátások Kuba népének és vezetőinek hősies ellenállása és a támadások ellenére elért teljesítményei nem maradtak hatás nélkül a világon. Az 5-ik évfordu­lón itt is elhangzanak józan hangok, amelyek a hi­vatalos ellenséges álláspont esetleges megváltozá­sának lehetnek előjelei. Philadelphiában az American Historical Society tartotta 78-ik évi összejövetelét, amelyiken 3,500 amerikai és külföldi történelemtudós vett részt. Dr. Jose de Onis, a Colorado Egyetem irodalmi osztályának elnöke tartott előadást Kubáról. A ré­gi, 19 századbeli Kubáról, amikor a liberális ele­mek még olyan mértékben szorgalmazták az Egye­sült Államokkal való szoros kapcsolatokat, hogy egyesek amerikai tartománnyá akarták tenni. Ma az Egyesült Államok elvesztette a kubai libe­rálisok támogatását abból a reakciós magatartás­ból kifolyólag, amivel Kubával szemben viseltetik, mondotta a professzor. Szerinte azok is ellenzik ezt az álláspontot, akik nem kommunisták, akik Cas­tro politikai ellenfelei. Későbben sajtókonferencián azt mondta, hogy a délamerikaiak szemében dr. Castro a bibliai Dá­vid szerepét tölti be, a Góliát Egyesült Államokkal szemben. “A legcsodálatosabb a dologban az, hogy Washingtonban ezt nem veszik tudomásul.” De valóban nem veszik tudomásul? A jelek arra utalnak, hogy a valóság meggondolásra késztet bizonyos köröket. Az 5-ik évforduló alkalmából a N. Y. Times vezércikke magyarázatot keres arra, hogy “a kommunizmus 5 évi bűnei és hibái, vala­mint Fidel Castro gonosz, ostoba, szertelen és őrült vezetése után... a forradalom áll és erős, Castro vonzóereje nem gyöngült Kubában, sem szerepe, mint világtörténelmi egyéniségé.” Azután saját szavait meghazudtolva, felsorolja öt év telje­sítményeit, hogy minden gyermek tanul, a nép jóltáplált, a faji megkülönböztetés megszűnt, a kormányvezetőket nem terheli pénzügyi skanda­lum; “Kuba történelmében ezek mind uj voná­sok.” De még sok mindent lehetne felsorolni, mondja a vezércikk, jót is, rosszat is. Fel is sorol egyet- mást, ami az ő imperialista szemszögéből nézve rossz, pl. hogy Kuba kommunizmust hozott erre a földrészre, Marxizmust—Leninizmust, szovjet be­hatolást, stb. és “a polgári szabadság megvoná­sát.” Az amerikai kapitalisták ezen szószólója szem rebbenés nélkül követ el ilyen kolosszális demagó­giát, amit az amerikai néger nép elkeseredett har­ca az egyenjogúságért, összehasonlítva Kuba színes lakosságának 100 százalékos emberi szabadságá­val, élesen kidomborít. A tények szembeszökőek. Az imperialista hata­lom már nem képes megállítani a haladást. Kuba uj társadalmi rendszere, a szocializmus igazságá­nak és életerejének bizonyítéka, s az Egyesült Ál­lamoknak ezt kell felismernie és elfogadnia, mint ahogyan a Szovjetunióval és a többi szocialista ál­lammal szemben elfogadta. Fidel Castro az ötéves évforduló alkalmából amerikai újságírónak adott interjún ismételten ba­ráti kezet nyújtott és az Egyesült Államokkal való normális kapcsolatok létesítésére fejezte ki remé­nyét. Johnson elnök is intézkedett, hogy a'Kubá­val való viszonyunk széleskörű revideálásra kerül­jön. Az elnök kifejezett szándéka a nemzetközi enyhüléshez és a békéhez vezető ut őszinte keresé­se magában kell, hogy foglalja ezt az érzékeny te­rületet is. A demokrácia és a békés együttélés el­vei megkívánják, hogy el kell ismerni a kis nem­zetek jogát saját sorsuk és jövőjük szabad építésé­hez. Náci vezérek gyilkossági tárgyalása Frankfurtban Az auschwitzi koncentrációs tábor 22 volt náci vezetőjének bünpöri tárgyalása elkezdődött decem­ber 20-án Frankfurtban. A tömeggyilkossággal és gyilkossági közreműködéssel vádolt 22 volt pa­rancsnok közül csak 21 volt jelen a tárgyaláson, a 22-ik beteg volt. Az Auschwitzban meggyilkolt áldozatok száma, legtöbbjük zsidó, meghaladja a 3 milliót. A tárgya­lások igyekeznek megállapítani a vádlottak bű­nösségét a koncentrációs tábor áldozatainak kín­zásában, gázkamrákban és injekciók általi meg­ölésében, valamint mindenfajta közreműködésben a fajirtó náci törvények végrehajtásában. A nagy szenzációval behirdetett nyugat-németor­szági nácik bünpöri tárgyalása lassan és nehézke­sen indult és előreláthatólag hosszú hónapokig fog tartani. Az egész világ szeme figyeli, hogy milyen energiával jár majd el a bonni igazságszolgáltatás a nácikkal szemben, miután jólismert tény, hogy a múltban mindig kesztyűs kézzel kezelte őket. Sok esetben még magasrangu kormány.állásba és helyi hivatalokba is volt nácikat neveztek ki. A MÉRÉSI tudomány szakértőinek szovjet csoport­ja érkezett Washingtonba, egy hasonló amerikai csoportnak a nyár folyamán a Szovjetunióban tett látogatása viszonzásaként. A cserelátogatások a State Department égisze alatt folynak. A tudósok a két ország mérési módszereit és evvel kapcso­latos ipari laboratóriumait tanulmányozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents