Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-16 / 16. szám
Thursday, April 16, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Rácz László: Fehér terror Braziliában A nyílt katonai diktatúrák száma újra megszaporodott Latin-Amerikában. Guatemala, Ecuador, a Dominikai Köztársaság és Honduras után, Brazilia is katonai uralom alá került, összeesküvő generálisok és admirálisok csapataikkal megdöntötték az alkotmányosan választott polgári-liberális kormányt, emigrációba kényszerítve az államfőt, Joao Goulart-ot. A rajtaütésként végrehajtott katonai puccsal Brazilia — ez a legnagyobb, nyolc és fél millió négyzetkilométer kiterjedésű és hetvenöt millió népességű délamerikai állam — a reakció áldozatává vált. Tanulva előzetes taktikai tapasztalatokból, a brazíliai katonai vezetők is a jólismert nótát fújják. “Joao Goulart kormánya az országot kommunista uralom alá akarta juttatni. Nem tűrhettük, hogy Latin-Amerikában egy újabb, jóval hatalmasabb Kuba szülessen meg.” Ezért tehát a “demokrácia” védelmében rúgták föl az ország alkotmányát, űzték el a három év óta jelentékeny parlamenti többségre támaszkodó államfőt. Majd odaállítva — mint ideiglenes elnököt — a semmibe vett parlament elnökét: Mazzalit, már jó előre megállapodtak egymás közt, hogy melyik generális vegye kezébe a kormány vezetését az 1965-ben megejtendő általános választásokig. A brazíliai események részletei lapunk olvasói előtt sajtótudósitásokból, rádió-televizióból nyilván ismeretesek. A katonai összeesküvést április elsején, hosszú előkészítés után hajtották végre. A mozgósított csapatok és a katonai rendőrség egyedül Rióban, több ezer politikai foglyot fogott össze. (N. Y. Times szerint már 7,000 van fogságban.) A szigorú cenzúra ellenére is kiszivárgott, hogy az ország börtönei máris elégtelennek bizonyultak a tízezernyi politikai fogoly számára. Ezek között nemcsak kommunisták, hanem szociáldemokrata szakszervezeti vezetők, baloldali polgári állami tisztviselők és diákok szerepelnek. Német náci mintára, máris koncentrációs táborokat rendeztek be, lakatlan szigeteken és hadihajókon. Az elkövetett gyilkosságokat — az ellenállókkal szemben — szigorúan titkolják, mert azzal dicsekednek, hogy a rajtaütés “vértelen” volt. Hogy a katonai államcsíny milyen alaposan volt előkészítve, misem bizonyítja jobban, hogy egyidejűleg megtámadták a Brazíliában lévő európai szocialista országok képviseleteit, köztük Magyar- ország kereskedelmi képviseletét is. A katonai vezetők akcióikat leplezetlenül Washington beleegyezésével és teljes támogatásával hajtották végre. Bizonyítéka ennek az a tény, hogy Johnson elnök, még mielőtt a generálisok bábja, Mazzali ideiglenes kormányát megalakította volna, máris táviratban az Egyesült Államok jogi elismerését és hathatós támogatását ígérte meg a katonai diktatúra még csak megalakítandó kormányának. A brazíliai események nemcsak az ottani feudális-nagybirtokos kormányrendszer határtalan félelmét bizonyítják, a Kuba óta annyira rettegett szociális forradalomtól, de még mérsékelt polgári reformoktól is. Ugyanekkor éles fordulatot jelentenek Washington latin-amerikai külpolitikai vonalvezetésében is. Tudvalévő, hogy a tragikus végű Kennedy elnök és szükebb munkatársi köre a szövetség a haladásért elgondolásával, mérsékelt demokratikus reformokkal igyekezett volna a vajúdó szociális forradalmat Latin-Amerika országaiban elhárítani. De Kennedy halála óta minden jel azt mutatja, hogy ezt az elgondolást Washingtonban véglegesen elejtették. Visszatértek a rég bevált és egyszerű erőszak módszereinek alkalmazásához. Kennedy elnök megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Dominikai Köztársasággal és Hon- duras-al, mikor ezredesek és generálisok katonai diktatúrával távolították el a fennálló demokratikus rendszert, De mióta “Mr. Latin-Amerika”: Mann államtitkár vette kezébe a latin-amerikai, kapcsolatok irányítását, szabad utat mutatott nyílt katonai diktatúrák alkalmazásának. (Lásd a Magyar Szó március 26-i vezércikkét.) Nem véletlen, hogy alig pár héttel Mann útmutatása után, a brazíliai generálisok és admirálisok akcióba léptek. Közvetlen indokot a “kommunizmus kiirtására” Goulart kormányának három rendelete adott számukra. Mint első ezek között, egy mérsékelt földbirtok-reform szerepelt. A rendelet értelmében a kormány kisajátitandónak rendelte el — mindenkor 500 hektár érintetlenül hagyásával — az országutak és vasutaktól tiz kilométernyi távolságra fekvő összes nagybirtokokat. Ezeket a milliónyi földnélküli paraszt közt szándékozott felosztani. Az ily módon állami tulajdonba kerülendő földterület meghaladta volna a száz millió hektárt. Érthető tehát, hogy az érdekelt nagybirtokosok és a katolikus klérus azonnal mozgósították a rendelkezésükre álló ellenforradalmi erőket; a katonai vezetőket és washingtoni összeköttetéseiket. Mindezt a “kommunista” támadás, valójában pedig a tervezett liberális polgári agrárreform foganatosítása ellen. Pedig a tervezett reform kezdetnek is szerény volt. Mert hivatalos statisztikai adatok szerint a feudális Brazíliában majd háromnegyed része a földműves lakosságnak, kereken 40 millió, csak parányi részét: 3.7 százalékát (három egész héttized százalékát) birtokolja a megművelhető földeknek. Ugyanakkor, amikor valamivel több mint ezer (1,000) latifundista — nagybirtokos — hatvanöt (65%) százalékát tartja kezében a földeknek. Milliónyi földműves * nyomorban, éhesen tengeti életét, ugyanakkor, amikor több mint a fele a megművelt földeknek ezer holdon felüli nagybirtokokból tevődik össze. A szövetség a haladásért elgondolása messzemenő propagandával ajánlotta Latin-Amerika kormányainak “mérsékelt agrár-reformok” végrehajtását. Kennedy és társai odáig mentek, hogy az annak idején forradalmi utón megvalósított mexikói földelosztást állították, mint követendő példát a visszamaradt latin-amerikai országok elé. De most, amikor Goulart — aki maga is nagybirtokos, mint a legutóbbi sajtó nyilatkozatában mondotta — éppen ebben az értelemben a szövetség a haladásért célkitűzésének megfelelőleg mérsékelt agrárreformmal a szocialista forradalom veszélyét óhajtotta volna elhárítani — mint “kommunista akciót” katonai puccsal és washingtoni támogatással vetették el törekvéseit. Bizonyítéka ez annak, hogy a brazíliai feudális nagybirtokosok mit sem tanulva a kubai példából, mérsékelt reformokkal sem Feszült légkör Ciprus szigetén Törökország felmondta a vizumegyezményt Görögországgal Az ENSZ békefenntartó erőinek közvetítésével április 5-én este tüzszüneti megállapodást kötöttek a ciprusi görög és török közösségek a sziget nyugati részén. Háromnapos lövöldözés után helyreállt a nyugalom a nyugatciprusi Kokkina török faluban és környékén, a feszültség azonban nem szűnt meg. Gyani tábornok bejelentette, hogy megállapodásra jutott Makariosz elnökkel az utak szabad forgalmának helyreállítását illetően, de Kücsük alelnökkel folytatott azonos célú tárgyalásai nehézségekbe ütköztek. A török kormány április 6-án bejelentette, hogy felmondja az 1952-ben megkötött török-görög vizumegyezményt, amely utazási könnyítéseket biztosított a két ország állampolgárainak egymás országában. Az egyezmény felmondása ez év szeptember 16-án lép érvénybe. Április 7-én kora hajnalban Törökország athéni nagykövete jegyzéket nyújtott át Kosztopulosz görög külügyminiszternek. A jegyzékben a török kormány felhívja Görögország figyelmét, hogy amennyiben ciprusi görögök megtámadják a Cipruson állomásozó török katonai egység tagjait, ezt a török kormány “Törökország ellen elkövetett agressziónak” fogja tekinteni. ★ Makariosz elnök április 6-án nyilatkozatot adott a ciprusi hírügynökségnek Tuomioja ENSZ-dip- lomata ciprusi missziójáról. Kijelentette, Tuomio- jának nem az a feladata, hogy uj alkotmányt tervezzen Ciprus számára, hanem hogy meghatározza azokat az elveket, amelyeknek alapján olyan államot lehet megteremteni, ahol minden állampolgár egyenjogú. Makariosz hangsúlyozta, a ciprusi görögök uj politikai formulát akarnak találni Ciprus számára, az 1960. évi zürichi és londoni megállapodások gyakorlatilag érvénytelenné váltak, mivel bebizonyosodott, hogy nem hajthatók végre. Tüntetések Athénben Athénban hétfőn április 6-án körülbelül százezer ember részvételével nagyszabású tömegtüntetés zajlott le. A tüntetés — amelyet 115 együttműködő szervezet rendezett — megmutatta, hogy a dolgozók elhatározták: véget vetnek a görög szakszervezetekben kialakult antidemokratikus tűrik, hogy nagybirtokaikhoz hozzányúljanak. De egyben annak is, hogy Washingtonban már elfelejtették a Kennedy idejebeli reformtörekvéseket. Könnyebbnek — olcsóbbnak — látják erőszakmódszereknek az alkalmazását a feltörekvő dolgozó rétegek letartására. Brazilia állami költségvetésének több mint a fele katonai célokat szolgál. Miután külső ellenséggel nem kell törődni, a hadi erők elégségesek a “belső ellenség”, a földnélküli parasztok, éhező munkások: a “kommunista veszedelem” letörésére. A felduzzasztott brazíliai katonai erők ugyanekkor az amerikai finánctőke érdekeit is védik. Mert Goulart másodig rendeletét, amellyel a magánkézben levő petroleum-tár- saságok állami kézbe való vételét célozta, hasonlóképpen kommunista veszedelemnek bélyegezték. A végrehajtott katonai államcsíny, Washington teljes megelégedésére visszavetette ezt a “kommunista kísérletet” is. Annál is inkább, mert a petroleum társaságok közt jelentős helyet foglalnak el a Standard Oil leányvállalatai. Goulart harmadik rendelete, amely a katonai diktatúra hirtelen támadását kiváltotta, a fennálló házbéruzsora megfékezésére irányult maximális házbéreket kívánva megszabni a bérházakban. A rendelet vissza vonása szemléltető tanúságot fog szolgáltatni a városi kispolgárságnak, munkásságnak a “rendcsiná- lók” osztálybeállitottságáról. A katonai diktatúra és a kialakult fehér terror Brazíliában a helyi vonatkozásokon felül, a washingtoni diplomácia jobbratolódását, a Szövetség a Haladásért célkitűzéseinek hallgatólagos feladását bizonyítja Latin-Amerika felé. Ily módon a washingtoni diplomácia elvesztette még csak erkölcsi lehetőségét is annak, hogy a polgári demokrácia, vagy a “szabad világ” nevében jelentkezhessen. Az amerikai kontinensen a “gorillákon”: a zsoldos generális-admirálisokon kívül, a washingtoni diplomácia az, amely a latin-amerikai elavult feudális rendszernek legfőbb támasza. De hiábavaló ez a Washington által támogatott katonai diktatúra. A felfejlődő ipari termelés, együttesen a negyven millió földműves szegénnyel, történelmi szükségszerűséggel szét fogja feszíteni az elavult feudális nagybirtok-rendszer szorító bilincseit Brazíliában. helyzetnek, és kivívják béremelési követeléseik teljesítését. A tüntetés miatt Athén központjában két órán át szünetelt a forgalom. Mint a görög haladó lap írja, a tüntetés országos jellegű volt: Görögország különböző városaiból autóbuszokon érkeztek a dolgozók küldöttségei, hogy részt vegyenek a tüntetésben. A jemeni brit agresszióról tárgyal a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács április 6-án folytatta a vitát a haribi angol légitámadás miatt benyújtott jemeni panaszról. A beszámolok szerint a vitában felszólaló marokkói, sziriai és elefántcsontparti küldött javasolta, hogy a Biztonsági Tanács Ítélje el a brit légi agressziót, mint az ENSZ alapokmányával összeegyeztethetetlen cselekményt. Stevenson igyekezett enyhíteni Anglia felelősségét. Morozov szovjet küldött rámutatott, hogy az Egyesült Államok voltaképpen egyformán Ítéli meg az agresszort és az áldozatot. Felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy annak a nyolc pontnak az alapján fogadjon el konkrét határozatot, amelyet az április 2-án előterjesztett jemeni panasz; tartalmazott. Jemen, mint emlékezetes, kérte a Biztonsági Tanácsot, marasztalja el Angliát a haribi támadásért, továbbá kötelezze az okozott kár megtérítésére. A jemeni küldött ezenkívül követelte, hogy az angol katonai egységeket haladéktalanul vonják ki Jemen területéről, és számolják fel a terület békéjét és biztonságát fenyegető ade- ni brit katonai támaszpontot. A Vatikán állandó megfigyelőt nevezett ki az ENSZ mellé Albei'to Giovanetti személyében. tWWWWWWWWMWWWmVWWHWlW HOLLAND HATÁRÖRÖK utasítást kaptak, hogy tartsák figyelemmel az autóbuszokban a holland Falkenburgba érkező belga munkásokat, akik állítólag az odamenekült sztrájkoló orvosok közül néhányat túszként akarnak visszavinni Belgiumba. Az orvosok a szervezett munkások haragja elől menekültek Hollandiába. ★ AZ ESZTERGOMI VÁR falainak helyreállítását és állagmegóvását az idén tovább folytatják. A Nemzeti Muzeum a barokk kori kaszárnya környékén végeztet majd ásatásokat.
