Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-09 / 15. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 9, 1964 Mt TorKmik-az ÓhAxAbAN FONTOS MAGYAR INTÉZMÉNY ISMERTETÉSE Az amerikai magyarság nagy érdeklődéssel ! tekint Magyarország problémáira, de sok esetben nincs tisztában azzal, hogy miként működnek a magyar intézmények. Van egy Népi Ellenőrzési Bizottság, 40,000 taggal, amelynek feladata ellenőrzést gyakorolni a beérkezett panaszok, valamint a gazdasági és más szervezetek működése felett. A Népszabadság egyik számában interjú jelent meg Varga j Györggyel, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével, amiből tiszta képet kaphatunk ennek a nagyon fontos intézménynek a működéséről. Az interjút alant közöljük. KÉRDÉS: Bevezetőül szeretnék egy kis áttekintést kapni a népi ellenőrzés feladatairól, a munka jellegéről. FELELET: Három csoportba osztanám a feladatainkat: ellenőrizzük a különböző gazdasági jellegű kormányhatározatok végrehajtását; a lakosság élet- körülményeivel kapcsolatos rendelkezések betartását, például az áruellátást, a különféle anyagi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalát; és vizsgáljuk az úgynevezett közérdekű bejelentéseket. Ebből mindjárt következik, hogy a népi ellenőrzés nem korlátozódik az irányítás egy-egy szakterületére, vizsgálataink — amelyeket a kormány hagy jóvá — rendszerint több, egymáshoz kapcsolódó népgazdasági ág, például a mezőgazdaság és az ipar, a termelés és az értékesítés összefüggéseit. együttműködésének problémáit igyekeznek feltárni. Van, amikor előre meghatározott terv szerint folytatunk vizsgálatot egy-egy megyében, városban vagy esetleg az egész országban, attól függően, hogy a problémák helyi jellegűek vagy általánosak. Máskor meg a lakosságtól érkezett egyéni panaszok alapján indulunk el. Mint pl. amikor a háztartási gépek, valamint a rádió és televízió szervizhálózatának működését, a házkezelési igazgatóságok munkáját vizsgáltuk. KÉRDÉS: Hallhatnánk valamivel többet is a legfrissebb tapasztalatokról, a tervbe vett vizsgálatokról? FELELET: A falusi népi ellenőrző csoportok január óta egészen napjainkig a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést kisérik figyelemmel. Ennek az egészen újszerű “menet közbeni” ellenőrzésnek az a célja, hogy közvetlenül segitsen a végrehajtásban, megelőzze a nagyobb hibákat, s ne csak utólag jegyzőkönyvezze, regisztrálja a történteket. A népi ellenőrök — rendszerint a lsz-ek, állami gazdaságok dolgozói — nap nap után megbeszélik tapasztalataikat a vezetőkkel, tanácsokat adnak, javaslatokat tesznek. Személyesen vagy telefonon nyomban jelentik, ha valahová nem érkezett meg idejében a műtrágya, a gépjavitásokhoz szükséges alkatrész. Ilyenkor közbelép a járási népi ellenőrző bizottság, intézkedést kér, sürget, s a felsőbb szervekhez csak akkor fordul, ha helyben nem sikerül elhárítani az akadályokat. A rendkívül sürgős S.O.S.-jelzéseket mi azonnal továbbítjuk a földművelésügyi, esetleg külkereskedelmi minisztériumnak, hogy intézkedjenek. A mi munkánk tehát itt sem. máshol sem pótolja, hanem csak kiegészíti a felügyeleti szervek ellenőrzését. És hogy egy városi jellegű témát is említsek: most készítünk elő egy nagy, átfogó kampányvizsgálatot, amelynek során azt nézzük meg, hogy a lakosság rendelkezésére álló áruk minősége kielégi- 4ne az igényeket, pontos-e a mérés, stb. A helyi népi ellenői'ök a szakszervezetek társadalmi aktivitásaival, háziasszonyokkal, társadalmi piacellenőrökkel és a kereskedelmi felügyelek megbizottai- val az egész országban egyszerre, majdnem ugyan- azqn a napon felkeresik majd mint vásárlók és vendégek, a különböző élelmiszerüzleteket, vendég lókét, éttermeket stb. A husboltokban megnézik például, hogy ha a kiszolgáló egy kiló marhaszegyet ad el, az \*alóban egy kiló-e, és a kért minősé- gü-e a hús. Ellenőrzik, hogy az előre csomagolt áruk “súlya és minősége pontosan egyezik-e azzal, amit ráírtak stb., stb. A vizsgálat eredményeit letesszük majd a kereskedelem illetékes vezetői elé, hogy megfelelő következtetéseket tudjanak levonni a lakosság jobb ellátására. KÉRDÉS: Helyes-e, hogy a népi ellenőrzés előre bejelenti, sokszor még az újságban is közzéteszi, hogy mikor mit akar vizsgálni, ellenőrizni. így, akit valami mulasztás terhel, az valószínűleg igyekszik eltüntetni a nyomokat, hogy az ellenőrök mindent rendben találjanak. FELELET: A népi ellenőrzésnek nem a tettenérés, a “lefülelés” a feladata, hanem elsősorban a megelőzés, annak segítése, hogy a párt és a kormány határozatait mindenütt helyesen hajtsák végre. És mi csak örülünk annak, ha már a vizsgálatok előtt vagy közben igyekeznek kijavítani a hibákat, anélkül, hogy erre bárki is figyelmeztetné őket. Az egyik áruház igazgatónője például, mint népi ellenőr, részt vett az ipar és a kereskedelem kapcsolatának vizsgálataiban. Bár az ellenőrzés az általa vezetett áruházra még nem terjedt ki, még a vizsgálat folyamán rájött arra, hogy ez vagy az a probléma náluk sincs jól megoldva, megbeszélte tapasztalatait munkatársaival, s azonnal intézkedett minden olyan hiba kijavítására, amelyet a népi ellenőrök más áruházban kifogásoltak. Természetesen, ha valamilyen törvénytelen cselekedetet hoznak tudomásunkra, vagy feltehetően visszaélésről van szó, nem jelentjük be a jövetelünket, hanem váratlanul megyünk a helyszínre, és magunkhoz vesszük a bizonyító dokumentumokat is. Egyébként, ha netán utólag rendbe is szedik a dolgokat, az elkövetett hibákért, mulasztásokért, akkor is igyekszünk megállapítani a felelősséget. KÉRDÉS: Az emberek sokszor bosszankodnak amiatt, hogy egyes gazdasági, vezetési problémák évek óta nem oldódnak meg, vagy csak nagyon lassan, s a huzavona, a bürokrácia sok kárt okoz, hátráltatja a népgazdaság fejlődését. Mi az oka annak, hogy a fokozott ellenőrzés ellenére sem elég következetes a határozatok végrenajtása? FELELET: Ebben szerepe van néha a vizsgálatnak, amikor az nem elég alapos, nem hatol a problémák mélyére, csak a jelenségeket, a felszint mutatja meg. így az intézkedések is felszínesek és nem lényegbevágóak. Más esetekben viszont a vizsgálat precízen, alaposan feltárja a hibákat, kijavításuk mégis, hogy úgy mondjam, felületi kezeléssel történik. Az illetékesek egyetértenek ugyan a vizsgálat megállapításaival, mégiscsak egy semmitmondó intézkedést adnak ki bizonyos hibák átmeneti rendezésére, és mivel az előidéző okok megmaradnak, újra szülik a korábbi hibákat. KÉRDÉS: Ez utóbbira milyen konkrét példát tudna mondani? FELELET: Eléggé jellemző erre az energiagazdálkodással kapcsolatos legutóbbi vizsgálatunk. A néhány esztendővel ezelőtt hozott kormányhatározat a többi között előírta: létre kell hozni minden iparágban az energetikusi szervezetet, hogy biztosítsuk az ország közismerten szűkös energia- forrásainak tervszerűbb, takarékosabb felhasználását. Ennek a határozatnak a végrehajtási utasítása azonban nem készült el, s ami a legnagyobb baj: az azóta beállított kevés számú vállalati energetikus sem energiagazdálkodással, hanem többnyire tüzelőanyag-beszerzéssel foglalkozik. Ezért aztán sok gyáriján szinte két kézzel pazarolják az energiát, s eszükbe sem jut, hogy helyes gazdálkodással évente sok tiz-, sőt több százmillió forintot takaríthatna meg a népgazdaság. KÉRDÉS: És a keletkezett anyagi kár nem éríhfT érzékenyen a vállalatok gazdálkodását? FELELET: Egyik-másik igazgató valahogy igy gondolkodik: nekem a terv egymillió négyzetméter textiliát, ennyi meg ennyi tonna cukrot vagy egyebet ir elő, annak meg kell lennie. Hogy aztán a normatíva szerinti energiát használja fel vagy annál többet, az őt nem nagyon érdekli, legfeljebb utólag kiszámítja, hogy mennyi az önköltség. S miután a minisztériumi vezetőket is jobban foglalkoztatja a terv teljesítése, mint az energiafelhasználás, nincs aki felelősségre vonja azt a vállalati igazgatót, aki “fő, hogy menjenek a gépek”, nem törődik azzal, mennyi fűtőanyagot használnak fel. KÉRDÉS: A legkevésbé sem akarjuk lebecsülni az anyagi érdekeltséget, de úgy gondoljuk, hogy a vezetők éppen azért vezetők, hogy igyekezzenek tullátni a közvetlen tárca, illetve vállalati érdekeken, s nagyobb önállósággal és felelősséggel hajtsák végre a népgazdaság egészét szolgáló határozatokat. FELELET: Határozottan állíthatom, hogy az utóbbi években gyakoribb az ilyen törekvés, több a kezdeményezés és a felelősségérzet. De azért a felelősségvállalás és a fegyelem erősödése az önállóság növekedésével nem áll arányban. A vezetők általában előszeretettel hivatkoznak a nagyobb önállóságra, az egyszemélyi felelősségre, de gyakran csak azért, hogy kívülről lehetőleg senki ne szóljon bele a dolgokba, ne történjék felelősség- revonás. Véleményeltérések, persze, mindig lehetnek a népi ellenőrök és a vizsgált szerv vezetői között. A hibák, a fogyatékosságok okainak megállapításában, a szükséges intézkedésekben azért többnyire hamar kialakul az egyetértés, a közös platform. A huzavona rendszerint akkor kezdődik, amikor az egyes személyek felelősségét is meg kellene állapítani. Mindennek ellenére tavalyi vizsgálatainknak az alapján például 1,315 esetben indítottak vállalati, illetve minisztériumi fegyelmi eljárást, több mint 600 ügyben kötelezték a felelős személyeket az okozott kár megtérítésére és 200 ügyet adtunk át a bíróságnak, illetve az ügyészségnek. KÉRDÉS: Ezek a számok bizonyára megnyugtatják azokat, akik szóvá teszik a helyenként túlzott elnézést és engedékenységet. Sokan vitatják, persze, hogy lent vagy fent kell szigorúbb fegyelmet, nagyobb következetességet követelni. FELELET: A vezetés minden szintjén jobban meg kell követelni a határozatok végrehajtását. Ennek egyik előfeltétele, hogy már a határozatok meghozatalakor mindenki egyértelműen és világosan foglaljon állást, hogy azután a végrehajtás is egyértelműen, közös akarattal történjék. Ma még előfordul, hogy amikor az érdekeltek fontos kérdésekben nem tudnak megegyezni, csak általános elveket fogadnak el határozatként, mondván: csak döntsünk, aztán majd még vitatkozhatunk. Gyakran a felelős szervek, a minisztériumok is túlzottan szem előtt tartják, hogy a másik fél meg ne haragudjék, meg ne sértődjék. “Tapintatból” nem tesznek ellenvetést fontos döntések meghozatala előtt, utána pedig elodázzák a végrehajtást. (Befejező közlemény jövő heti lapszámunkban) RÖVIDEN ^ ROMÁN STILUSU templomáról hires Jákon 40 éves szolgálata alatt sok értékes helytörténeti emléket gyűjtött össze Csernár Márton iskolaigazgató. A gyűjteményből a tervek szerint most falumúzeumot létesítenek. ....... I ★ SZÁZ MEZŐGAZDASÁGI építkezésen indult meg a munka Baranya megyében, ahol az idén összesen 320 mezőgazdasági létesítmény készül el. Az építkezéseknek csaknem a felét a termelőszövetkezetek épitőbrigádjai végzik. ★ AZ IDÉN BEFEJEZŐDIK a szőlő- és gyümölcs- telepités a Balatonboglári Állami Gazdaságban. Négy év múlva 3 ezer hold gyümölcsfaerdő és szőlőskert fordul termőre, 1,300 vagonnyi szőlőt, és 800 vagon gyümölcsöt szüretelnek majd. ★ V A TAKARÉKOSSÁGI VERSENY egyéves eredményét értékelte a minap az OTP bajai fiókja. Megállapították a többi között, hogy a járás községei közül Bácsbokodon 300 százalékra teljesítették az egyéni pénztakarékossági tervet. ★ SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepelte a Vas megyei Rábapaty községben Barkovits József -ayugdijas tsz-tag. A ma is jó erőben levő férfit gyermekein és unokáin kívül a helyi vezetők és az úttörők virágokkal és ajándékokkal halmozták el. ★ v* PATA HELYETT a borjakhoz hasonlóan vágott köröm nőtt egy kiscsikó két mellső lábán a fábián- sebestyéni Kinizsi Tsz-ben. Az őslovak testi jegyeivel világrajött csikó teljesen egészséges, az állat- tenyésztők nagy érdeklődéssel kisérik további növekedését. ★ \s TÖBB UJ SZOBROT állítanak fel rövidesen Budán. A Gellért-hegyen a Debreceni Vénusz, Med- gyessy Ferenc müvének másolata, a Tabánban Pátzay Pál Virág Benedek-portréja, a Statisztikakertben Kocsis András Mechwart-szobra, a lágymányosi Sütő utcában Irinyi János ülőszobra - - Búza Barna alkotása — kerül felállításra.
