Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-09 / 15. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 9, 1964 Mt TorKmik-az ÓhAxAbAN FONTOS MAGYAR INTÉZMÉNY ISMERTETÉSE Az amerikai magyarság nagy érdeklődéssel ! tekint Magyarország problémáira, de sok eset­ben nincs tisztában azzal, hogy miként mű­ködnek a magyar intézmények. Van egy Népi Ellenőrzési Bizottság, 40,000 taggal, amely­nek feladata ellenőrzést gyakorolni a beérke­zett panaszok, valamint a gazdasági és más szervezetek működése felett. A Népszabadság egyik számában interjú jelent meg Varga j Györggyel, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökével, amiből tiszta képet kapha­tunk ennek a nagyon fontos intézménynek a működéséről. Az interjút alant közöljük. KÉRDÉS: Bevezetőül szeretnék egy kis áttekin­tést kapni a népi ellenőrzés feladatairól, a munka jellegéről. FELELET: Három csoportba osztanám a felada­tainkat: ellenőrizzük a különböző gazdasági jellegű kormányhatározatok végrehajtását; a lakosság élet- körülményeivel kapcsolatos rendelkezések betar­tását, például az áruellátást, a különféle anyagi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalát; és vizsgáljuk az úgynevezett közérdekű bejelenté­seket. Ebből mindjárt következik, hogy a népi el­lenőrzés nem korlátozódik az irányítás egy-egy szakterületére, vizsgálataink — amelyeket a kor­mány hagy jóvá — rendszerint több, egymáshoz kapcsolódó népgazdasági ág, például a mezőgazda­ság és az ipar, a termelés és az értékesítés össze­függéseit. együttműködésének problémáit igye­keznek feltárni. Van, amikor előre meghatározott terv szerint folytatunk vizsgálatot egy-egy megyé­ben, városban vagy esetleg az egész országban, attól függően, hogy a problémák helyi jellegűek vagy általánosak. Máskor meg a lakosságtól érke­zett egyéni panaszok alapján indulunk el. Mint pl. amikor a háztartási gépek, valamint a rádió és te­levízió szervizhálózatának működését, a házkeze­lési igazgatóságok munkáját vizsgáltuk. KÉRDÉS: Hallhatnánk valamivel többet is a legfrissebb tapasztalatokról, a tervbe vett vizs­gálatokról? FELELET: A falusi népi ellenőrző csoportok ja­nuár óta egészen napjainkig a tavaszi mezőgazda­sági munkákra való felkészülést kisérik figyelem­mel. Ennek az egészen újszerű “menet közbeni” ellenőrzésnek az a célja, hogy közvetlenül segitsen a végrehajtásban, megelőzze a nagyobb hibákat, s ne csak utólag jegyzőkönyvezze, regisztrálja a történteket. A népi ellenőrök — rendszerint a lsz-ek, állami gazdaságok dolgozói — nap nap után megbeszélik tapasztalataikat a vezetőkkel, tanácso­kat adnak, javaslatokat tesznek. Személyesen vagy telefonon nyomban jelentik, ha valahová nem ér­kezett meg idejében a műtrágya, a gépjavitásokhoz szükséges alkatrész. Ilyenkor közbelép a járási népi ellenőrző bizottság, intézkedést kér, sürget, s a felsőbb szervekhez csak akkor fordul, ha hely­ben nem sikerül elhárítani az akadályokat. A rend­kívül sürgős S.O.S.-jelzéseket mi azonnal továbbít­juk a földművelésügyi, esetleg külkereskedelmi minisztériumnak, hogy intézkedjenek. A mi mun­kánk tehát itt sem. máshol sem pótolja, hanem csak kiegészíti a felügyeleti szervek ellenőrzését. És hogy egy városi jellegű témát is említsek: most készítünk elő egy nagy, átfogó kampányvizs­gálatot, amelynek során azt nézzük meg, hogy a la­kosság rendelkezésére álló áruk minősége kielégi- 4ne az igényeket, pontos-e a mérés, stb. A helyi népi ellenői'ök a szakszervezetek társadalmi aktivi­tásaival, háziasszonyokkal, társadalmi piacellen­őrökkel és a kereskedelmi felügyelek megbizottai- val az egész országban egyszerre, majdnem ugyan- azqn a napon felkeresik majd mint vásárlók és vendégek, a különböző élelmiszerüzleteket, vendég lókét, éttermeket stb. A husboltokban megnézik például, hogy ha a kiszolgáló egy kiló marhasze­gyet ad el, az \*alóban egy kiló-e, és a kért minősé- gü-e a hús. Ellenőrzik, hogy az előre csomagolt áruk “súlya és minősége pontosan egyezik-e azzal, amit ráírtak stb., stb. A vizsgálat eredményeit le­tesszük majd a kereskedelem illetékes vezetői elé, hogy megfelelő következtetéseket tudjanak levon­ni a lakosság jobb ellátására. KÉRDÉS: Helyes-e, hogy a népi ellenőrzés előre bejelenti, sokszor még az újságban is közzéteszi, hogy mikor mit akar vizsgálni, ellenőrizni. így, akit valami mulasztás terhel, az valószínűleg igyek­szik eltüntetni a nyomokat, hogy az ellenőrök min­dent rendben találjanak. FELELET: A népi ellenőrzésnek nem a tettenérés, a “lefülelés” a feladata, hanem elsősorban a meg­előzés, annak segítése, hogy a párt és a kormány határozatait mindenütt helyesen hajtsák végre. És mi csak örülünk annak, ha már a vizsgálatok előtt vagy közben igyekeznek kijavítani a hibákat, anél­kül, hogy erre bárki is figyelmeztetné őket. Az egyik áruház igazgatónője például, mint népi el­lenőr, részt vett az ipar és a kereskedelem kap­csolatának vizsgálataiban. Bár az ellenőrzés az általa vezetett áruházra még nem terjedt ki, még a vizsgálat folyamán rájött arra, hogy ez vagy az a probléma náluk sincs jól megoldva, megbeszélte tapasztalatait munkatársaival, s azon­nal intézkedett minden olyan hiba kijavítására, amelyet a népi ellenőrök más áruházban kifogá­soltak. Természetesen, ha valamilyen törvénytelen cse­lekedetet hoznak tudomásunkra, vagy feltehetően visszaélésről van szó, nem jelentjük be a jövete­lünket, hanem váratlanul megyünk a helyszínre, és magunkhoz vesszük a bizonyító dokumentumo­kat is. Egyébként, ha netán utólag rendbe is sze­dik a dolgokat, az elkövetett hibákért, mulasztá­sokért, akkor is igyekszünk megállapítani a fele­lősséget. KÉRDÉS: Az emberek sokszor bosszankodnak amiatt, hogy egyes gazdasági, vezetési problémák évek óta nem oldódnak meg, vagy csak nagyon lassan, s a huzavona, a bürokrácia sok kárt okoz, hátráltatja a népgazdaság fejlődését. Mi az oka annak, hogy a fokozott ellenőrzés ellenére sem elég következetes a határozatok végrenajtása? FELELET: Ebben szerepe van néha a vizsgálat­nak, amikor az nem elég alapos, nem hatol a prob­lémák mélyére, csak a jelenségeket, a felszint mu­tatja meg. így az intézkedések is felszínesek és nem lényegbevágóak. Más esetekben viszont a vizsgálat precízen, alaposan feltárja a hibákat, ki­javításuk mégis, hogy úgy mondjam, felületi ke­zeléssel történik. Az illetékesek egyetértenek ugyan a vizsgálat megállapításaival, mégiscsak egy semmitmondó intézkedést adnak ki bizonyos hibák átmeneti rendezésére, és mivel az előidéző okok megmaradnak, újra szülik a korábbi hibákat. KÉRDÉS: Ez utóbbira milyen konkrét példát tudna mondani? FELELET: Eléggé jellemző erre az energiagaz­dálkodással kapcsolatos legutóbbi vizsgálatunk. A néhány esztendővel ezelőtt hozott kormányhatá­rozat a többi között előírta: létre kell hozni min­den iparágban az energetikusi szervezetet, hogy biztosítsuk az ország közismerten szűkös energia- forrásainak tervszerűbb, takarékosabb felhaszná­lását. Ennek a határozatnak a végrehajtási utasí­tása azonban nem készült el, s ami a legnagyobb baj: az azóta beállított kevés számú vállalati ener­getikus sem energiagazdálkodással, hanem több­nyire tüzelőanyag-beszerzéssel foglalkozik. Ezért aztán sok gyáriján szinte két kézzel pazarolják az energiát, s eszükbe sem jut, hogy helyes gazdál­kodással évente sok tiz-, sőt több százmillió forin­tot takaríthatna meg a népgazdaság. KÉRDÉS: És a keletkezett anyagi kár nem éríhfT érzékenyen a vállalatok gazdálkodását? FELELET: Egyik-másik igazgató valahogy igy gondolkodik: nekem a terv egymillió négyzetméter textiliát, ennyi meg ennyi tonna cukrot vagy egye­bet ir elő, annak meg kell lennie. Hogy aztán a normatíva szerinti energiát használja fel vagy an­nál többet, az őt nem nagyon érdekli, legfeljebb utólag kiszámítja, hogy mennyi az önköltség. S mi­után a minisztériumi vezetőket is jobban foglal­koztatja a terv teljesítése, mint az energiafelhasz­nálás, nincs aki felelősségre vonja azt a vállalati igazgatót, aki “fő, hogy menjenek a gépek”, nem törődik azzal, mennyi fűtőanyagot használnak fel. KÉRDÉS: A legkevésbé sem akarjuk lebecsülni az anyagi érdekeltséget, de úgy gondoljuk, hogy a vezetők éppen azért vezetők, hogy igyekezzenek tullátni a közvetlen tárca, illetve vállalati érdeke­ken, s nagyobb önállósággal és felelősséggel hajt­sák végre a népgazdaság egészét szolgáló határo­zatokat. FELELET: Határozottan állíthatom, hogy az utóbbi években gyakoribb az ilyen törekvés, több a kezdeményezés és a felelősségérzet. De azért a felelősségvállalás és a fegyelem erősödése az ön­állóság növekedésével nem áll arányban. A veze­tők általában előszeretettel hivatkoznak a nagyobb önállóságra, az egyszemélyi felelősségre, de gyak­ran csak azért, hogy kívülről lehetőleg senki ne szóljon bele a dolgokba, ne történjék felelősség- revonás. Véleményeltérések, persze, mindig lehet­nek a népi ellenőrök és a vizsgált szerv vezetői között. A hibák, a fogyatékosságok okainak meg­állapításában, a szükséges intézkedésekben azért többnyire hamar kialakul az egyetértés, a közös platform. A huzavona rendszerint akkor kezdődik, amikor az egyes személyek felelősségét is meg kellene állapítani. Mindennek ellenére tavalyi vizsgálatainknak az alapján például 1,315 eset­ben indítottak vállalati, illetve minisztériumi fe­gyelmi eljárást, több mint 600 ügyben kötelezték a felelős személyeket az okozott kár megtérítésére és 200 ügyet adtunk át a bíróságnak, illetve az ügyészségnek. KÉRDÉS: Ezek a számok bizonyára megnyug­tatják azokat, akik szóvá teszik a helyenként túl­zott elnézést és engedékenységet. Sokan vitatják, persze, hogy lent vagy fent kell szigorúbb fegyel­met, nagyobb következetességet követelni. FELELET: A vezetés minden szintjén jobban meg kell követelni a határozatok végrehajtását. Ennek egyik előfeltétele, hogy már a határozatok meghozatalakor mindenki egyértelműen és világo­san foglaljon állást, hogy azután a végrehajtás is egyértelműen, közös akarattal történjék. Ma még előfordul, hogy amikor az érdekeltek fontos kérdé­sekben nem tudnak megegyezni, csak általános elveket fogadnak el határozatként, mondván: csak döntsünk, aztán majd még vitatkozhatunk. Gyak­ran a felelős szervek, a minisztériumok is túlzot­tan szem előtt tartják, hogy a másik fél meg ne haragudjék, meg ne sértődjék. “Tapintatból” nem tesznek ellenvetést fontos döntések meghozatala előtt, utána pedig elodázzák a végrehajtást. (Befejező közlemény jövő heti lapszámunkban) RÖVIDEN ^ ROMÁN STILUSU templomáról hires Jákon 40 éves szolgálata alatt sok értékes helytörténeti em­léket gyűjtött össze Csernár Márton iskolaigazgató. A gyűjteményből a tervek szerint most falumú­zeumot létesítenek. ....... I ★ SZÁZ MEZŐGAZDASÁGI építkezésen indult meg a munka Baranya megyében, ahol az idén összesen 320 mezőgazdasági létesítmény készül el. Az építkezéseknek csaknem a felét a termelőszö­vetkezetek épitőbrigádjai végzik. ★ AZ IDÉN BEFEJEZŐDIK a szőlő- és gyümölcs- telepités a Balatonboglári Állami Gazdaságban. Négy év múlva 3 ezer hold gyümölcsfaerdő és szőlőskert fordul termőre, 1,300 vagonnyi szőlőt, és 800 vagon gyümölcsöt szüretelnek majd. ★ V A TAKARÉKOSSÁGI VERSENY egyéves ered­ményét értékelte a minap az OTP bajai fiókja. Megállapították a többi között, hogy a járás köz­ségei közül Bácsbokodon 300 százalékra teljesítet­ték az egyéni pénztakarékossági tervet. ★ SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepelte a Vas megyei Rábapaty községben Barkovits József -ayugdijas tsz-tag. A ma is jó erőben levő férfit gyermekein és unokáin kívül a helyi vezetők és az úttörők virágokkal és ajándékokkal halmozták el. ★ v* PATA HELYETT a borjakhoz hasonlóan vágott köröm nőtt egy kiscsikó két mellső lábán a fábián- sebestyéni Kinizsi Tsz-ben. Az őslovak testi jegyei­vel világrajött csikó teljesen egészséges, az állat- tenyésztők nagy érdeklődéssel kisérik további nö­vekedését. ★ \s TÖBB UJ SZOBROT állítanak fel rövidesen Bu­dán. A Gellért-hegyen a Debreceni Vénusz, Med- gyessy Ferenc müvének másolata, a Tabánban Pátzay Pál Virág Benedek-portréja, a Statisztika­kertben Kocsis András Mechwart-szobra, a lágy­mányosi Sütő utcában Irinyi János ülőszobra - - Búza Barna alkotása — kerül felállításra.

Next

/
Thumbnails
Contents