Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-09 / 15. szám

Thursday, April 9, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MÁSODIK CIKK EGY SZÍNPADI DRÁMÁRÓL Fenyő, a pápai prókátor "Ez az ember a végzet embere s ha megcsinálja, amit meg akar csinálni, hajh, sok száz esztendőkig fog attól a világ könnye folyni. . . . ilyenkor a leggyengébb hangnak is kiáltani kell .. Ady Endre (1902) Vannak az életben fejlemények és helyzetek, amelyekben mindenkinek, “még a leggyengébb hangnak is” választani és kiáltani, tiltakozni kell. Tekintet nélkül a kiáltás, a tiltakozás célszerűségé­re, időszerűségére, vagy esetleges veszedelmes következményeire. Aki ezt nem teszi meg, az bizonyos fokig — amely fokot az illető egyéni körülményei, társadal­mi helyzete határozza meg — felelőssé válik a szó- banforgó igazságtalanságért, annak folyamatban lévő bűneiért és elkerülhetetlen vészes következ­ményeiért. Ez, nézetünk szerint, Rolf Hochhuth világszerte vitatott színmüvének, a Helytartó-nak központi üzenete, drámai magva. Félreértelmezik, nem egy esetben tudatosan, a darab lényegét és a szerző szándékát azok, akik afölött vitáznak nagy hévvel és azon az alapon támadják a 33 éves antifasiszta drámaírót, hogy XII. Piusz pápa tiltakozása ered­ménytelen, sőt veszélyes lett volna úgy a zsidók, mint a pápa számára. “Az egész civilizált világ felelős egy bizonyos értelemben e tettért,” (a zsidók kürtásáért) mondta a borongós drámairó a New York Times tudósitó­jának Bázelben adott interjújában. “A német né­pet a 20-ik század, talán az egész nyugati törté­nelem legnagyobb bűnös felelőssége és szégyene terheli. “Ám ezzel nem állitom azt, hogy a német nép valamilyen Káin-bélyeget hord a homlokán, amely egyedülállóan képessé tette a nácizmus szörnyű­ségeire. Hitler olyan körülmények sorozatának volt a terméke, amely előfordulhat már országban is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy feloldom a német népet bűnös felelőssége alól. Ellenkezőleg. De vannak fokozatok a bűnösségben. A legbünö- sebbek azok, akik kiadták a rendeletet és végre­hajtották a kiirtást. Ezeket követi az egész német nép bűnössége. Mert vitathatatlan tény, hogy Hit­ler törvényesen (demokratikus választás utján) ju­tott hatalomra és az egész nép tettekben vagy hallgatólag támogatta mindvégig. “De nem állunk egyedül felelősségünkben. 1943- ban egy zsidó közéleti személy elmenekült Len­gyelországból és igyekezett elmondani Angliában és Amerikában, hogy mi megy végbe. De a legma­gasabb körökben süket fülekre talált vészkiáltása. "A pápa is tudta, mi megy végbe. Mint Krisztus földi helytartója, ő tekintette magát az emberiség legmagasabb erkölcsi fórumának. A pápaság ket­tős intézmény. Politikai és erkölcsi. A pápa a poli­tikai megközelitést alkalmazta. Ez jogában állt. De nem volt jogában elvetni az erkölcsi álláspon­tot." Ez a darab lényege. Csodáljuk, nagyon csodáljuk, hogy miként tud egy ilyen irót, ilyen embert és ilyen témájú drá­mát Fenyő Miksa ur, a Népszava rovatirója, olyan hévvel a sárga földig lehordani! Azt még csak meg tudjuk érteni, hogy az ameri­kai náci párt rohamosztagosai piketelték a darab newyorki bemutatóját. Meg tudjuk érteni, hogy a katolikus ifjúsági szervezetek botrányt rendeztek a darab párizsi bemutatóján tavaly decemberben. Meg tudjuk érteni, hogy a Vatikán vért izzadt, hogy valamilyen formában igazolja vagy mente­gesse a néhai pápa nagy hallgatását millió és mil­lió anya, gyermek, agg és ifjú tömeges lemészár­lása idején. De hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Fenyő Miksa és közvetve. Gombos Zoltán XII. Pius pápa igazolói közé? Még ha csak a pápa igazolására szorítkoznának, az megjárná! Magától értetődőleg ehhez joguk van, bár kételkedünk abban, hogy szivbéli meggyőző­désüket vetették papírra. Sokkal valószínűbb, hogy ők is amolyan gyakorlati politikát követtek, mint annakidején maga a pápa, mert hát a lapnak jó vi­szonyban kell maradni az amerikai katolikus klé­russal. De azért mégsem kellett volna pápább lenni a pápánál. Az amerikai katolikus közvélemény egyik vezető személyisége, George N. Shuster, a Kato­likus Notre Dame egyetem helyettes igazgatója, sokkal becsületesebben és őszintébben reagált Hochhuth színmüve vádjára: "Bizony sokan lélegzenénk könnyebben, ha a pápa felszólalt volna!" így bizony, Fenyő Miksa és Gombos Zoltán! Ha a pápa felszólalt volna! A kato­likus George N. Shuster nem próbálja cáfolni a tényt, hogy XII. Piusz pápa bizony hallgatott, ami­kor Auschwitzban nap nap után gyermekek és asz- szonyok ezreit égették. És a Notre Dame egyetem igazgatóhelyettese nem nevezi “gonosztevődnek Hochhuthot azért, mert darabjával pénzt keres, hanem a következő elismeréssel adózik neki: “Ha Hochhuth darabja segíthet bennünket ab­ban, hogy mostantól kezdve tisztábban látjuk kö­telességünket a hajszoltak, az elnyomottak iránt, akkor bizonyos mértékben hálásak lehetünk érte.” És itt Mr. Shuster a “Helytartó” LEGIDŐSZE­RŰBB ÉS LEGFONTOSABB jelentőségére mutat rá. Mert, ha nem tévedünk, Hochhuth célja nem annyira a német nép aktiv felelősségének vagy a pápa passzív hozzájárulásának boncolgatása volt, hanem az, hogy ráeszméltesse az emberiséget arra, hogy MA UJ FELELŐSSÉGGEL, uj tiltakozási kö­telességgel állunk szemben! Igaz, ma nincsenek égető kemencék sehol a vi­lágon. De itt Amerikában bombáznak és gyerme­keket ölnek templomokban. Tiltakoztunk-e vala­mennyien? És tiltakozott-e Fenyő Miksa vagy Gom­bos Zoltán? Avagy éppen akkor ők is az aznapi beérkezett- csekkeket számolták a kiadóhivatalban” Vietnamban gyermekeket égetnek az amerikai “tanácsadók” utján eljuttatott napalm-bombákkal. (Lásd a N. Y. Herald Tribune március 12-i száma első oldalán közölt fényképet.) Csatlakozott-e Fe­nyő Miksa és Gombos Zoltán Morse szenátor tilta­kozásához? Avagy aznap is éppen a csekkeket szá­molgatták? Avagy talán ép akkor adta ki Gombos ur az utasítást Fenyőnek, hogy “hordd le a sárga földig a Hochhuth darabot!?” Vannak idők, Fenyő ur, Gombos ur, amikor “a leggyengébb hangnak is kiáltani kell,” miként azt Ady Endre megírta 1902-ben. De nem “Feszítsd meg”-et azok felé, akik igenis eleget tesznek legszentebb emberi kötelességük nek. . . mint, többek között, Rolf Hochhuth. Figyelő munkanélküliségben, az alacsony kereseti lehető­ségben keresendő. De ha elnökünk meg is látta a bajok okozóját, sajnálatosan a gyógyításhoz, úgy próbál hozzányúlni, hogy a gennyes sebeket betapasztja mely hoz ugyan enyhülést, de gyógyu­lást nem, sőt még katasztrófálisabbá teszi a beteg, vagyis ez esetben a társadalom helyzetét. Nem egészen egy milliárd dollárt szánt arra, hogy a “szegénység elleni háborút megnyerje”. Ez az összeg csak egy csepp a tengerben, hadikiadásaink hatvanszor ennyit tesznek ki, más országok felfegy vérzésére is több mint kétszer annyit költünk. Ha a szegénység elleni harcra szánt összeget megtol- danánk ezekkel az összegekkel, akkor talán nagy eredményeket érhetnénk el, de ez igy csak “ne­sze semmi, fogd meg jól.” Harmincöt millió amerikai él jóval az amerikai életnívó alatt, “teljes reménytelenségben, hogy abból kiszabaduljon.” A sorozásra kerülő ifjak több mint 50 százaléka alkalmatlan katonai szol­gálatra, alacsony fizikai, szellemi, vagy erkölcsi okokból. A fiatal gyermekek tekintélyes része nem végzi el a középiskolát, s igy sem elegendő tudása, sem szakmai képesítése nincs ahhoz, hogy a mai magas technológiával .rendelkező termelésben el­helyezkedhessen. Ezek mint szakmanélküli mun­kások próbálnak elhelyezkedni, amme nagyon kis lehetőségük van, mert ezt a kategóriát majdnem teljesen kidobta a termelésből az automatizálás. A dolgozók 6 százaléka állandóan munka nélkül van, a 45 éven felüliek, ha a munkából kiestek, képtelenek ismét elhelyezkedni, mert “túl öre­gek”. Minden kilencedik ember valamilyen elme- betegségben szenved, ami gyógyitásra szorul, de nincs elegendő kórház és orvos, s jórészük képte­len is arra, hogy a gyógykezelést megfizesse. A bűnözés megdöbbentően emelkedik, a súlyos bűnesetek, mint gyilkosság, rablás, betörés, uton- állás, nemi erőszakoskodás átlagban 10 százalékos emelkedés mutatott az elmúlt évben; ami a leg- szomorubb, a fiatalkorúaknál az emelkedés 14 százalékos. Az iskolák építése elsőrangú fontosságú, s ugyan ilyen nagy hiány mutatkozik tanitókban is. Az is­kolák túlzsúfoltsága arra vezet, hogy a tanitók nem tudják a fiatalságot kontrollálni, s valósággal hadilábon állnak velük. A tanárok elleni támadá­sok napirenden vannak és ez egyik oka annak, hogy a tanitók, hacsak tehetik, otthagyják pályá­jukat. Ma már mindenki látja az ifjúság züllésé­nek problémáját, kétségbeesetten kapkodnak a félmegoldások után és mégis képtelenek meglátni a bajok kutforrását; igy a helyzet ahelyett, hogy javulna, nap-nap után rosszabb lesz. Kormányunknak 5—6-szor annyit kellene köl­tenie a szegénység elleni hadviselésre, mint amennyit Johnson elnök előirányzott, s emellett le kellene szállítani a munkaidőt, közmunkákkal kellene megszüntetni a munkanélküliséget, emelni kellene a minimális órabért, fel kellene emelni a szociális díjazásokat, mint a munkanélküli bizto­sítást, az öregkori nyugdijat; be kellene vezetni nemcsak az öregekre, hanem az egész lakosságra kiterjedő egészségügyi biztosítást, fel kellene szá­molni a faji megkülönböztetést; csakis ezekkel a lépésekkel lehetne megmenteni az ifjúságot és felépíteni a szebb jövőt. Ez persze * sok pénzbe kerül, de adóemelésre sem volna szükség, csak meg kellene szüntetni a legnagyobb és leghaszontalanabb állami kiadást.: a hadi kiadásokat, vagy azokat alaposan le kellene vágni nemzetközi megállapodások következtében. Az igy felszabadult hatalmas összeg nemcsak ele­gendő volna a szegénység elleni küzdelemre, de megszabadítaná az emberiséget a háború veszé­lyétől is. Halvány sugarak már mutatkoznak, hogy ehhez a célhoz közelebb jutottunk, mert ma már akad­nak szenátoraink között is olyanok, akik nemcsak tisztán látják a helyzetet, de rá is mutatnak hi­bás külpolitikánkra. Ilyen Fulbright, Aiken, Morse, Humphrey, Young, akik bátran kiálltak, ha még nem is egységesen, a háborús külpolitikánk ellen, különösen a kubai, a dél-vietnami, a kínai kérdés­ben, amelyek könnyen vezethetnek az emberisé­get kipusztitó szörnyű háborúhoz. Egy előző cikkemben Írtam arról, hogy bátor­ság kell ahhoz, hogy a háborús politika ellen fel­lépjen valaki. Igazolják állításomat azok a táma­dások, amelyek a fenti szenátorokat felszólalásai­kat követően érték politikusok, hírlapok, stb. ré­széről. Rámutat ez arra, hogy a halálból profitot húzóknak milyen messzemenő hatalmuk van a nép félrevezetését illetően. De a bátrak hangja eljut a nép nagy tömegeihez és itt is erősödik az a tábor, amely az egész föld kerekségén harc­ban áll a háború ellen, a világbékéért. Az őszi választások előtt nem igen van remény arra, hogy hivatalos helyekről meginduljon a kez­deményezés, de a választások után, amikor már Anglia népe is dönteni fog, hogy milyen kormá­nya lesz, a világszerte erősödő békemozgalom se­gítségünkre fog jönni, hogy az Egyesült Államok is az élre álljon a szegénység, a bűn és a háború elleni harcban. Ha ez sikerül, akkor nagy válto­zások állnak majd be az amerikai ifjúságban és újra elfoglalhatja méltó helyét a világversenyben, nemcsak a fizikai, hanem a szellemi olimpiászokon. Elejtették a vádat a diákok ellen Az Indiana University lázitással vádolt három diákja ellen a bíróság elejtette a vádat azon az alapon, hogy az indianai kommunista-ellenes tör­vények alkotmányellenesek. A három diák, Tom Morgan, Ralph Levitt és Jim Bingham ellen azon az alapon indítottak eljárást, hogy meg akarják dönteni az Egyesült Államok és Indiana állam kor­mányát. Mind három tagja a Young Socialist Al­liance-nek. A vádiratban megemlítették ezt a tagságot és hogy a diákok tagjai a Fair Play for Cuba, Commit­tee, valamint az Ad Hoc Student Committee to Oppose U.S. Agression szervezeteknek is. A vé­delmet az Emergency Civil Liberties Committee nevében Leonard B. Boudin vezette le. Védelmi bizottság is alakult, amely az egész országban szé­les támogatásra talált. A diákok ügyének több mint 600 pártfogója között 60 egyetem tanárai is sze­repeltek. Az Indiana University-n a Y.S.A. betiltására szó­ló igyekezetek meghiúsultak. A fakultás 142 tag­ja, valamint az American Assn, of University Pro­fessors I.U.-i fiókja a véleményszabadság védelmé­ben nyilatkozatokat adott ki. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!

Next

/
Thumbnails
Contents