Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-26 / 13. szám

Thursday, March 26, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 NEM EMELKEDNEK KI A SZEGÉNYSÉGBŐL — Sok millió embert tart fogva a körülmények csapdája — A szegénység ma már nem olyan jelenség, mely szétszóródottan akárkit utolérhet, hanem meggyö­keresedett bizonyos csoportokban, amelyeknek tagjai a szegénységgel küzdenek már nemzedé­kekre visszamenően. Vagyis egy ilyen csoporthoz tartozó családnak társadalmi és gazdasági adott­ságai olyanok, hogy ezek következtében tagjai nem képesek a szegénység szinvonalán felülemel­kedni. Rendszerünk megtagadja számukra az al­kalmat. Ezt analizálja a “Poverty in America” címmel megjelent jelentés, amit dr. Oscar Ornati, a New School for Social Reseárch gazdasági professzora készített el az Inségterületek Országos Tervbizott­sága részére. Ezt a bizottságot még 1961-ben léte­sítette James C. Patton, a Farmers Union elnöke. Amint ez a jelentés megállapítja, a szegénység megszokott következménye bizonyos társadalmi, gazdasági és földrajzi körülményeknek. Ahhoz, hogy egy “szegénységhez kötött” család kiszaba­dulhasson a szegénységből, ritkán előforduló szo­katlan körülmények kombinációjára van szükség, mint a kiemelkedő képesség, megfeszített munka, jó szerencse és a magasfoku általános prosperitás összetalálkozása. A tanulmány szerint 1960-ban például minden nyolc amerikai család közül egynek volt 2,000 dol­láron aluli évi készpénzjövedelme. De részletezve ezt réteget, azt mutatja, hogy a nemfehér csalá­doknál, vagy a női családfővel rendelkezőknél, a 65 éves vagy azon felüli korosztálynál, a kisfarme- rek családjainál, azoknál a családoknál, ahol az ál­talános műveltség nem érte el a nyolc általános osztály színvonalát és ahol a családfő legfeljebb részidő munkagyakorlattal rendelkezik, minden 3 család közül egy esik ebbe a kategóriába. Ha a szegénység határvonalát az évi 4,500 dol­láron aluli keresettel rendelkező családoknál von­juk meg — és ez az összeg szükséges a “minimá­lisan kielégítő” életszínvonal fenntartásához —, akkor minden három család közül kettőt lehet szegénynek nevezni az országban — mondja a je­lentés. Vannak azonban családok, amelyekre a fent el­sorolt jellemzések közül nem egy, hanem kettő, vagy három is vonatkozik: ezeknél a szegénység nyomasztó. így a 4,500 dolláron alul kereső min­den négy család közül háromnál áll fenn a követ­kező állapotok két vagy három kombinációja: nem­fehér, a családfő nő, a családfő idős. néger farm­család, farmcsalád női családfővel. A tanulmány tekintetbe veszi a várható fejlődést és a beálló társadalmi eltolódásokat és ezeknek az alapján megállapítja, hogy egyes család-kategóriák száma a jövőben jelentősen emelkedni fog. így, 1960-ban az amerikai családok 9.5 százaléka volt nemfehér, s számuk 1980-ban 11.2 százalékban vár­ható. Vagy a fiatal. 25 éves és azon aluli család­apák aránya, akik 1960-ban az amerikai család­fők 5.1 %-át alkották, 1980-ban 8.2^7 lesz. A hat vagy több 18 éven aluli gyermekkel biró családok száma is 2.5%-ról 4.20:f-ra emelkedése várható 1980-ra. Az egyetlen szegénységhez kötött csoport, mely­ben csökkenés fog létrejönni, az, amely vidéki családokból áll. Ez természetesen a mezőgazdaság további gépesítésének és összpontosításának lesz az eredménye. A farmokról való elvándorlás nem hoz ugyan létre változást a szegénység arányában, csupán eltolja a vidékről a városba. A hatóságok hivatalosan a szegénységi színvonal három rétegét állapítják meg, amelyek négytagú családok szempontjából igy alakulnak: y Minimális létfenntartás, £,500 dollár évi kész­pénzjövedelemmel, ^ minimálisan kielégítő, 3,500 dollár évi kész­pénzjövedelemmel és * y minimális kényelem, 5.500 dollár évi készpénz­jövedelemmel. 1960-ban 20 millió egyén élt olyan családban, ahol az évi kereset a “minimális létfenntartáson” alul volt; 46 millió egyén élt a “minimálisan kielé- gitő” színvonalon alul és 70 millió a “minimális MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. X. \______________________________________r kényelmen” aluli családok keretében. Ez a tömeg az amerikai összlakosság lényeges részét alkotja. Eszerint tehát minden 10 amerikai közül egy si­ralmas nyomorban él, a létfenntartás legminimáli­sabb körülményei között; majdnem egy minden négy amerikai közül él a kielégítő színvonalon alul és minden három amerikai közül több mint HÁBORÚ A SZEGÉNYSÉG ELLEN Irta: ART BUCHWALD Óriási érdeklődéssel fogadtuk, hogy Johnson el­nök “háborút indít a szegénység ellen.” Igen sok­féle módon küzdhetünk ebben a háborúban, s mi is igen sokat töprengtünk a harci lehetőségeken. S mint mindig, ezúttal is megtaláltuk a legjobb megoldást. Irtó egyszerű az egész, s meggyőződésünk, hogy a közgazdászok országszerte a fejüket verik majd a falba, hogy nem nekik jutott először eszükbe. íme a tippünk: Javasoljuk, hogy mindenkit, aki több mint 30 napja munkanélküli, illetve minden munkanéi- küli-segélyben részesülő személyt automatikusan ruházzunk fel a szenátusi többség tiszteletbeli tit­kára címmel. Azért javaslom a tiszteletbeli címet, mert bizonyára senki sem venné szívesen, ha oly rengeteg ember nyüzsögne a Capitol Hillen. Tervünkben az az óriási, hogy az adófizetőknek egy fillérébe sem kerülne. Mihelyt valaki megkap­ná a címet, a magánvállalkozás emberei azonnal kapcsolatba lépnének vele. Különböző automa­tákat gyártó vállalatok tulajdonosai részvényeket ajánlanának a tiszteletbeli titkároknak vállalataik­nál, a bankok hatalmas összegeket kölcsönöznének nekik minden fedezet nélkül, a biztosítók pedig versengenének azért, hogy elnökségükben helyet foglaljanak, és mindenfelől hatalmas készpénzösz- szegekkel árasztanák el őket. Floridai szenátorok birtokokat vásárolnának, biz tositási ügynökök magnókészülékeket ajándékoz­nának nekik, és jól jövedelmező motelügyletekbe vonnák be őket. Mihelyt valaki elnyerte már a címet, a kijárók mindent elkövetnének, hogy megfeledkezzék sze­génységéről. Estélyeket rendeznének neki kifizet­nék szálloda- és utazási számláját, mindennel ellát­nák. amit szemeszája megkíván. Mint a szenátusi többség tiszteletbeli titkára a szegény amerikai bármikor találkozhatna bárme­lyik szenátorral, és gondoskodhatna arról, hogy számára előnyös törvényeket hozzanak. Társadal­mi téren pedig az ország legelőkelőbb háziasszo­nyai vetélkednének érte. Egy év sem kell hozzá és a szenátusi többség tiszteletbeli titkári címével felruházott szegény amerikai annyi pénzt gyűjthet össze, hogy neve örökre lekerül a munkanélküli-segélyben részesü­lők listájáról, és soha többé nem kell szomorkod- nia amiatt, hogy munkanélküli. Nos, tulajdonképpen melyek e terv hiányossá­gai? Előfordulhat, hogy valaki féltékeny lesz a tisz­teletbeli titkárra, és pert indít ellene a kereskede­lem szabadságának korlátozása miatt, vagy más hasonló ostobaságra hivatkozva. Vegyünk egy pél dát. Tegyük fel, hogy az egyik automatákat gyár­tó vállalat perbe fogja a tiszteletbeli titkárt, mert az úgy intézkedett, hogy több fegyvergyárból el kell távolítani gépeiket. A megoldás hallatlanul egyszerű. A bíróság tárgyalás előtt megegyezik az automata gépet gyártó vállalattal mindenben, amit az követel. Amennyiben ezt elmulasztja, szenátusi vizsgálatra Jcerül sor, s igazán kár lenne ekkora hűhót csapni a dologból. Ilyen szükséghelyzetek megoldására a leghelye­sebb lenne megvesztegetési pénzalap létesítése. Ha pedig senki sem indít pert, akkor a pénzt valamelyik politikai pártra lehetne átruházni. Hasonló perek lehetőségén kívül hibátlan a terv. S ha elfogadják, előre megjósoljuk, hogy pillana­tokon belül véget ér a szegénység elleni háború. Sohasem kell a szegénységgel küszködnie azoknak, akik a szenátusi többség tiszteletbeli titkára cim élvezői — ez szóba sem jöhet egy ilyen hatalma? országban, mint a mienk. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! egy él'a kényelmesnek mondható színvonalon alul. A bizottság jelentése erősen kihangsúlyozta, hogy minden hivatalos terv, amely a szegénység problémájával foglalkozik, a legalaposabban kell, hogy szembenézzen azokkal a szegénységet elő­idéző gazdasági tényezőkkel, amelyek az egyes sze­gény-csoportosulásokat különlegesen érintik. El­lenkező esetben, ha tovább türjük fennmaradásu­kat és társadalomromboló hatásukat, 1980-ban a ta nulmányban ismertetett helyzet sokkal komolyabb­ra fordul. VESZÉLYBEN A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY PENNSYLVANIÁBAN Egy törvényjavaslat fekszik a pennsylvaniai tör­vényhozó testület előtt, amely évi 55 millió dollár- ral csökkentené az állami munkanélküli segélye­ket és minden 5 segélyreszorult közül kettőtől megvonná a segélynyújtást. A javaslat fő támogatója William W. Scranton kormányzó, aki saját kijelentése szerint azért tart­ja szükségesnek a munkanélküli segélyek megvál­toztatását, hogy megszűnjenek a segélyalap “fe­lesleges” kiadásai és egyúttal odavonzzák az ipart Pennsylvaniába. Ha józanul elemezzük Scranton kormányzó érve­lését, akkor könnyen megállapíthatjuk: az “vonza- ná” az ipart, ha a segélytől megfosztott munka- nélküliek nyomorúságos bérekért is munkát vál­lalnának, hogy éhen ne vesszenek. A pennsylvaniai AFL-CIO kimutatta, hogy a “felesleges” kiadások alatt a kormányzó annak a sökszázezer munkanél­külinek a segélyét érti, akik a munkanélküliség miatt elvállaltak nem egész napos, vagy szezon­munkát, úgyszintén a hosszú ideig munkanélkül levőkét, az öregedőkét és azokét, akik még kapnak végkielégítést, vagy vakációért járó fizetést. A szakszervezet 2,500 képviselője összeült Har- risburgban a törvényjavaslat elleni titlakozás meg­szervezésére. ahol tömegfelvonulást javasoltak az állami képviselőház elé. Albert Hydeman Jr., yorki áruháztulajdonos kijelentette, hogy a kiske­reskedők is ellenzik a törvényjavaslatot, mint mely csökkenteni a közönség számottevő részének vá­sárlóképességét. A kereskedelmi világ nagyhatalmai támogatják a kormányzó javaslatát és hozzájárulnak a televí­zión és rádión leadott hirdetéseinek költségeihez, mert a beadvány a nagyvállalatbknak jelentős adó- kedvezményről is gondoskodik. Ez New Yorkban történt Spurgeon Hickman Jr., 19 éves néger ifjú a bí­róságon brutalitással vádolta az őt letartóztató rendőrt. A bű-ó ítélete: 10 napi dologház a néger ifjú bün­tetése, amit aztán felfüggesztett. Benjámin H. Schor biró kijelentette, hogy bár eltérés van a szóbanforgó rendőr és társa, vala­mint három szemtanú vallomása között, ő a rend­őröknek hisz, akik azt állították, hogy amikor egy étkezde előtt összegyűlt kb. 50 ifjút távozásra szólítottak fel, Hickman nem ment el. hanem meg­fenyegette az egyik rendőrt, mire a másik segít­ségére sietett. A szomszédságban lakó három fehér egyén jött ki akkor az étteremből, akik egész mást vallottak a bíróságon. Szerintük nem 50. hanem csak 5—6 ifjú volt az étterem előtt, akik. köztük Hickman is, a rendőrkocsi láttáh távoztak onnan. Az egyik rendőr kiugrott a kocsiból és a fiukat szidva, utá­nuk eredt. Amikor utolérte a vádlottat, belerúgott, aztán öklözni kezdte arcán és testén. Mire a másik rendőr is kijött a kocsiból és azzal húzta el társát a néger fiútól, hogy “térj eszedre.” A biró: “Kérdés, hogy kinek van igaza? Én a rendőröknek hiszek. . . Nem hangzik ésszerűnek, hogy egy rendőr kiszáll a kocsiból csak azért, hogy egy fiút elverjen.” A rendőrök ésszerűtlen, brutális viselkedése mi­att — különösen a néger és portorikói fiatalokkal szemben — sok a panasz és feljelentés New York­ban. Ezen rendőr ellen is benyújtottak a kapitány­sághoz feljelentést. A vizsgálatot megindították. Pont. v* POLIETILÉN SZÁLAT alkalmaznak ipari szö­vetek gyártásához a budapesti Fémbútor- és Drót- szövetgyárban. Az uj terméket a nvergesujfalui Magyar Viseosa-gvárban készítik a drága import­anyagok helyettesítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents