Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-19 / 12. szám

Thursday, March 19, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 LEBONTJÁK A NEMZETI SZÍNHÁZAT Milyen lesz a Rákóczi ut és Nagykörút kereszteződése? — A lebontás okai. — Az uj közlekedési csomópont terveiről A Fővárosi Tanács elnökének televíziós nyilat­kozata, majd a sajtó híradása arról, hogy a Nem­zeti Színházat lebontják, élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Elkerülhetetlen volt-e az in­tézkedés, milyen követelmények vezérelték azt — ezekre a kérdésekre kerestünk választ az építé­szeti, közlekedési, városrendezési és színházi szak­embereknél. Ajándéktelkek a külvárosban Előbb azonban vessünk egy rövid történelmi visszapillantást az utolsó hónapjait számláló épü­letre. Még a múlt század második felében merült fel a gondolat, hogy a szegényebb, kevéssé tanult néprétegeknek is kellene egy intézmény, amely a színház szeretetéfe neveli őket. A hetvenes évek­ben a főváros ajándéktelket adott a mai Nagykör­út— Rákóczi ut kereszteződésénél. Ez a terület ak­kori fogalmak szerint a városhoz közeli külváros­nak felelt meg. Gyűjtés indult meg, s 1872-ben Fellner Ferdinánd és Hellmer Hermann bécsi szin- házépitők tervei alapján megkezdődött a Népszín­ház építése. 1875 október 15-én — tágas színpad­dal, hét sor színfallal, gázvilágitással, 50 páholy- lyal, 1,407 ülő- és állóhellyel — megnyitotta ka­puit a Népszínház. Ma már műszaki kuriózumnak hat, hogy a Nép­színház kelléktárának gázzal töltött világitókorong- ja, amely egy-egy népszínműben a napot helyette­sítette, az előadások végéig sem jutott soha a szín­falak horizontjára, mert a díszletekhez vezető gáz­cső — rövid volt. Akkortájt azonban a Népszínház méreteit és berendezéseit tekintve — mindenképp modern volt. A Kerepesi utón, a mai Muzeum kör­út és Rákóczi ut sarkán levő eredeti Nemzeti Szín­házat, amelyet még 1837-ben alapított Pest vár­megye, teljes egészében elhelyezhették volna az uj épületbe. 1908-ban ez be is következett. A Nem­zeti Szinház a korszerű követelmények és a tűzren­dészen feltételek hiánya miatt már nem felelt meg rendeltetésének, s beköltözött a Népszínházba. 90 év — korszerűsítés nélkül Ha szavakban is, de érdemes még felidézni egy korabeli fényképet, 1875-ből, néhány héttel a Nép­színház megnyitása után. A kép a mai Nemzeti környékét ábrázolja déltájban: a mai Blaha Lujza teret kunyhók, a Nagykörutat földszintes házikók néhány elszórt fácskától övezve, a Rákóczi ut “for­galmát” néhány járókelő képviseli. Azóta egy év híján kilenc évtized telt el, s a külváros helyén egy nagyváros közlekedési csomópontja nőtt ki. Budapest két legforgalmasabb útvonala a Nagykö­rút és a Rákóczi ut kereszteződése olyan centrum­má változott, ahova kilenc irányból özönlik a gya­logos- és járműforgalom, s a mai napig is megold­hatatlan problémák elé állította a városrendező­ket. A városrendezési követelmények előtt azonban időzzünk egy pillanatig a mai Nemzeti Szinház mű­szaki állapotánál. A 90 év alatt az épületen alig történt változás. Néhány jelentéktelen átépítésen és karbantartási munkán kívül mindössze annyi, hogy az állóhelyek megszűntek, s jelenleg 1,150 személy fér be a nézőtérre. Ölveczky Miklós, a szin­ház főmérnöke szerint az épület belső, műszaki ál­lapota megbízható. Legtöbb műszaki berendezése ■— például a színpad hidraulikus emelőszerkezete, amely egyidős az épülettel — ma is kifogástalanul működik. A színházépület egészében véve mégis elavult. Ma már minden modern külföldi szinház rendelkezik hátsó- és oldalszinpadokkal; ilyen bő­vítéshez a Nemzetinek a Körút és a Rákóczi ut felé kellene terjeszkednie. A Fellner és Hellmer által épített, a Nemzetivel egyidős bécsi színházak­ban lefelé bővitették a színpadot, a Nemzetinél azonban erre nincs lehetőség. Felmerült az is: ha előrelátható volt a Nemzeti lebontásának szüksége, miért áldoztak 2 évvel ezelőtt pénzt és munkát a tatarozásra? Nos, a “tatarozás” — csupán a tető- szerkezet megerősítéséből állt, ez viszont a meny- nyezet megroppanása miatt elkerülhetetlen és sür­gős feladat volt. Miért épp a Nemzeti alatt... Egy tavaly kelt kormányrendelet határozza meg, hogy a földalatti gyorsvasut kelet—nyugati szár­nyának Fehér ut—Deák tér közti szakaszát 1970 december 31-ig üzembe kell helyezni. Ennek a ha­táridőnek a betartása elsősorban a Blaha Lujza téri állomás megépítésétől függ. Ezen a környéken a talajviszonyok azonban különösen előnytelenek, és Hídvégi Károly, a Földalatti Vasút Vállalat igazga­tója szerint könnyen lehetséges, hogy az Osvát utca—Sip utca közti vonal építése csaknem annyi időt vesz majd igénybe, amennyit később az egész budai szakaszé. Ez tette hát sürgőssé a Nemzeti Szinház ügyében is a döntést. A szinház kiköltöztetésének év végi határidejé­ről azonban még folyik a vita. Az egyik álláspon­tot az építők képviselik. Ők azzal számolnak, hogy az átlagos napi 20—30 centiméteres előrehaladás ellenére is, már a nyáron elérkeznek a Rókus Kór­ház alól a Nemzetiig; a kései bontás miatt tehát lehetséges, hogy munkájukat lassítani kell. A má­sik álláspont azonban arra figyelmeztet, hogy a művelődéspolitikai szempontokon kívül a szinház művész- és fizikai gárdájának érdekeit is figyelem­be kell venni. Előreláthatólag a kompromisszumos kik öltözési határidő, december 31 marad érvény­ben. Egyébként a tervek szerint két 8.5 méter átmé­rőjű alagút húzódik majd a Nemzeti alatt. A föld­alatti állomásától a mozgólépcső, a jelenlegi disz- lettár helyén, tehát a szinház nagykörúti oldalán vezet majd a felszínre. Az alagutépités valószínű­leg nem károsítaná súlyosan a színház épületét, amelyet néhány millió forintos költséggel még biz­tonságosabbá lehetne erre az időre tenni. A Föld­alatti Vasút Vállalat először nem is kért mást, mint hogy három évre, az építkezés idejére, ürít­sék ki a színházat, s szüneteltessék az előadásokat. Utána azonban nyilvánvaló lett, hogy az ideiglenes kiköltözésnek nincs sok értelme: a szinház már na­gyon megérett üzemi berendezéseinek, fűtésének, világításának felújítására. Mindez azonban leg­alább 60 millió forintba kerülne, s még távolról sem jelentené a szinház korszerűsítését. Sokan felvetették: miért épp a Nemzeti alatt építik a földalatti állomást? Eredetileg valóban a Rókus Kórház alá tervezték azt, de a próbafúrások bebizonyították, hogy a talajviszonyok ott még rosszabbak. Nem szólva arról, hogy a metró utasai a Vas utcából gyalogolhattak volna a körúti csomó­pontig. Ha viszont az Emke, a Csemege KÖZÉRT vagy a gyógyszertár sarokházainak valamelyike alatt folytatták volna az állomásépitkezést, a laká­sok kiürítése jelentett volna súlyos problémát. Süllyesztett Nagykörút? — A földalatti gyorsvasut igénye és a szinház korszerűtlen állapota mellett a városrendezési és forgalmi követelmények döntötték el végleg a Nemzeti épületének sorsát — mondja Szilágyi La­jos, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti osztályának vezetője. — A földalatti megépítésé­vel együtt sorra kerül a nagykörúti kereszteződés újjáalakítása és az egész környék rendezése. S a tervek, ha még nem is fogadták el őket vég­ső formában, már sejtetik a csomópont rendezését. A sok közül két alternativa kerül előreláthatólag az illetékes fórumok elé. Az egyik: a Nagykörutat a Dohány utcától a Népszínház utcáig “lesüllyesz­tik”, aluljáróvá alakítják. Természetesen lényege­sen nagyobb méretűvé, mint az Astoria-aluljárót, mert egyik részében a gyalogosforgalom kapcso­lódna a földalatti mozgólépcsővel ellátott fel- és lejáróhoz, másik részében pedig a körúti jármű­forgalom bonyolódna le. A másik alternativa is a kétszintes csomópont mellett tör lándzsát, ellenkező előjellel: a szerbit a Rákóczi utat rámpákkal egy-két emeletnyi ma­gasságba emelnék meg, úgy, hogy a Körút felett íveljen át, s ne zavarja annak forgalmát. Az utóbbi megoldás kétségtelenül olcsóbb, hiszen nem kelle­ne végrehajtani az aluljáró építéséhez szükséges közműáthelyezéseket. Mégis ez a variáció a kevés­bé elfogadható: a viszonylag keskeny Rákóczi ut felemelése, a szűk kereszteződésben rendkívül nyo­masztóan hatna a városképre; az sem lenne ideális, ha a lakóépületek emeleti lakásai mellett dübörög­ne reggeltől estig a forgalom. Bármelyik változat kerül is megvalósításra, a Nemzeti épülete mindkettőnek útjában állna, hi­szen a szinház valósággal “ráül” a kereszteződésre és korlátozza az amúgy is keskeny gócponton a for­galmat. Ami pedig a távlatokat illeti: amint döntés születik a kereszteződés ügyében, haladéktalanul hozzá kell látni egy uj tanulmányterv készítéséhez: ez már a Rókus Kórház szanálására, a Corvin Áru­ház épületének felújítására és Akácfa utca—Rákó­czi ut sarkán levő foghij beépítésére adna progra­mot, s valószínűleg arra is, hogy a gyorsvasut in­dulásával, hogyan válik nélkülözhetővé a Rákóczi utón a villamosközlekedés. Ez természetesen még távlat, de jól érzékelteti, hogy a Nemzeti Szinház lebontása csupán az első lépés Budapest központjának modern rendezésére. Ami a Nemzeti Szinház uj, jövendő palotáját illeti, felépítésére még nem jelöltek ki területet. Annyi azonban bizonyos: az uj épület, amelyre hosszú év­tizedekig számíthat majd a magyar színjátszás, reprezentatív helyet igényel, olyan, a városköz­ponthoz közeli tágas környezetet, amely .több száz gépkocsi és közúti jármű parkolását is biztosítja majd. Fekete Gábor Ko! tart az Erzsébet-hid építése? Száztonnás hidrészeket illesztenek össze. — Május­ban a Hídfőknél már a villamosvágányokat fektetik le Bár a tervszerű előrehaladást a legkeményebb fagy sem akadályozhatta, mégis, érthetően örül­nek az Erzsébet-hid építői az enyhülésnek. A kül­ső szemlélőknek a hídépítés jelenlegi szakasza még nem nyújt érdekesebb látványt, pedig az mindin­kább döntő szakaszába lép. Ezekben a napokban továbbra is a függesztőká­belek elhelyezése a fő feladat a szerelőszőnyeg­ről, amelyet csak közvetlenül a hid avatása előtt bontanak majd le. A hid két oldalán a Duna felett átívelő tartókábelekre 28—28 függgesztőkábel ke­rül. Jelenleg a hid déli oldalán már nyolcat, északi oldalán pedig hármat szereltek fel. A látványosabb munkálatokhoz, a hidrészek be­emeléséhez kb. hat hét múlva kezdenek hozzá. 28 hatalmas tábla alkotja majd a hid pályáját s eze­ket az egyenként száztonnás vasszerkezeteket a József Attila és az Ady Endre uszódaruk segítségé­vel emelkedik majd be. Tizenkét hidréazt a Ganz- MÁVAG már elkészített, ezek egy részét azonban a Duna jegesedése miatt csak ezután szállítják az épülő hid közelébe. \ A hídon az úttest 18 méter 20 centiméter széles lesz, ehhez csatlakozik mindkét oldalon három­három méter szélességű járda. A hid hossza a Du­na felett, a két kapuzat között 290 méter lesz. A hidat az eredetileg tervezett ezüstszürke színnel vonják be. Ami a menetrendet illeti: az említett hidrészek beemelése, összeillesztése és szabályo­zása után ezeknek a vasszerkezeteknek a felületét teljesen rozsdátlanitják, korrózióvédő bevonattal látják el. Májusban már a villamosvágányokat fek­tetik le a két hídfőnél az úttesten, júliusban lát­nak hozzá az aszfaltburkolat elhelyezéséhez, majd a gyalogjárdák korlátáit, a közmüvek kábeleit he­lyezik el ugyanitt. Penkala Tibor főépítés vezető tájékoztatása sze­rint sűrűsödnek az Erzsébet-hid környékén is a munkák, elsősorban az utak rendezése, a felüljá­rók kialakítása miatt. A budai és a pesti oldalon egyaránt most építik át az alsó rakpartokat. A kes­keny pesti szakaszon a mostani útvonal helyett hét méter széles pálya épül, akárcsak a budai oldalon, ahol a Margit-hidtól a Petőfi-hidig akadály nélküli, gyorsforgalmi közlekedési lehetőség nyílik majd a jármüvek számára. A budai oldalon a hid felül­járója már elkészült, csupán a korlátok és az asz­faltburkolat elhelyezése van még hátra... Most látnak hozzá a Döbrentei tér környékén egv uj villamosvonal építéséhez is. A Gellért- és a Rudas­fürdő között ugyanis a felső rakparton vezet majd a 9-es villamos útja. A pesti oldalon, a Március 15. tér, a Mátyás Pince és a belvárosi templom környékének útépí­tései szeptember végére készülnek el. A Váci utca és Duna utca sarkán levő épületet lebontják, he­lyén a Belgrád rakpartra vezető uj ut egy része épül. A hídfeljáró betonozása a pesti oldalon is elkészült már, a hid alatt tágas autóparkirozót ala­kítanak ki. Az útépítésekkel együtt megkezdődnek a kertészeti-parkosítási munkálatok mindkét híd­főnél. iS GOMBA ALAKÚ MÁSZÓKAT és riyolcüléses körhintákat szerelnek fel tavaszra a gyerekeknek több fővárosi játszótéren. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Straet New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a-, előfizetésem. Itt mellékelek $......................-I Cim: .................................................................. Név: .................................................................. Város:..........................................Állam: ....

Next

/
Thumbnails
Contents