Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-19 / 12. szám

Thursday, March 19, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 auoGVan én -Cátorn... z rja: EHN Sós tenger a sivatagban A “Nyaralás télen” cimü cikkem, amely február 20-án jelen meg, a Salton Sea említésével végző­dött. Akik Dél-Kaliforniában, Indio és El Centro között először járnak, a vizéhes sivatagi vicféken meglepődve tekintenek a “tengerre”, amely a for­galmas autó-utról eléjük tárul és arany-csillogás­sal veri vissza a forró nap sugarait. Amit látnak az a 42 mérföld (67 km) hosszú, 10—15 mérföld (16-—24 km) széles Salton Sea, amely az utóbbi években a motoros és vitorlás ha­jók tulajdonosainak kedvenc kiránduló helye lett. De akadtak számosán olyanok is, akik állandó le­telepedésük helyévé választották ezt a csaknem Balaton-nagyságu tengert és a jelek arra mutat­nak. hogy a két újonnan szervezett yacht klub, az állami park és a fürdőzésre kiválóan alkalmas öb­lök egyre több környékbeli családot csábítanak letelepülésre. Honnan és hogyan került a száraz sivatagba ilyen nagyságú víztömeg, amelynek felszíne 234 lábnyira a tenger színe alatt van? A választ erre a California öböl és a Colorado folyam déli ágá­nak rövid története adja. Az őskorban, évmilliókkal ezelőtt, a Calif, öböl magában foglalta a mai El Centrot, Indiot s más környékbeli kis várost és egészen Palm Springs mögé húzódott. Ez a magyarázata annak, hogy ezen a vidéken a száraz homokból tengeri kagyló­kát ásnak ki. A hatalmas Colorado folyam, amely millió évekkel ezelőtt és most is a California öböl- bé ömlik, valamikor régen, a mai mexikói határ mentén oly nagymérvű lerakódást okozott, hogy azzal az öböltől nagy kiterjedésű tenger-részt vá­lasztott el. Ez a nagy vízmennyiség, amely a jelen­legi Salton Sea többszöröse volt, az évezredek fo­lyamán elpárolgott és sóval, fövennyel borított tengerfenék maradt hátra. A Colorado folyam évszázadokkal ezelőtt ki­áradt és ennek a tengerfenéknek a megtöltésével létrehozta az egykori Cahuilla tavat, amelv még mindig több mint kétszerese volt a jelenlegi Sal­ton Sea-nek. A Traventíne Rock alakulaton ma is tisztán látható a jelzés, amely az egykori tó vizé­nek magasságát mutatja. Idővel ez a tó is elpárol­gott és az újabb korban ez a terület kiszáradt ten­gerfenék volt, ahol 1904-ig jövedelmező sóbányá­szat folyt. 1905-ben a Colorado folyam a Yuma közelében húzódó csatornán át kiáradt és csaknem 2,000 négyzetmérföld elárasztásával és a Southern Paci­fic vasút vágányainak feltépésével súlyos anyagi károkat okozott. Ez a fékevesztett áradás két éven át tartott és az éveken át folytatott sóbányászatot teljesen elpusztította. Az egykori tenger-öböl és a későbbi Cahuilla tó kiszárádt feneke megint meg­telt vízzel. A kártokozó áradást 1907-ben megállították, de az egykori tengerfenék legmélyebb pontján kép­ződött Salton Sea megmaradt és a jelek szerint maradni is fog, mert ahelyett, hogy fogyna, évről- évre nagyobb lesz. A tenger vize olyan só-tartalmu, mint az óceáné és mélysége eléri az 50 lábat. Akik ismerik a Balatont, akik nyári hőségekben élvezték az úszást és lustálkodást hüs habjaiban, azok elképzelhetik, hogy mit jelentenek a Salton Sea hűvös hullámai a sivatagban, ahol az év nagy kesztő ezt akarja, vagy hogy ilyen szerepet akar vindikálni lapunknak. Ha azt akarta volna megértetni lapunk olvasói­val, hogy az óhazában az előforduló hibákat az ál­lampolgárok szabadon megbírálhatják, akkor igen­is, le kell hozni ilyen kritikákat, de azt szerkesztői megjegyzéssel kellene bevezetni, hogy ime, a Klár- Gombos társaság hazudik, mert Magyarországon mindenki szabadon megbírálhat minden hibát, vagy hanyagságot. De két oldalas kritikát közölni minden magya­rázat nélkül, a tájékozatlan olvasóban zavart kelt és elveszi lapunk amugyis szűk oldalait. Ha erre hely lenne, akkor én is megvalósítottam volna ter­vemet — hogy egy csomó — nem kétoldalas —• panaszt küldtem volna be a lapnak és ismertettem volna, hogy az ilyen panaszokat, vagy kritikákat komolyan veszik az illetékesek Magyarországon, akikről a nóta szól, azoknak a felettesei és maguk a lapok is, amelyek sok esetben azonnal felszólit­részében mindennapos a 115—120 fokos hőség — árnyékban! Nem csoda, hogy egyre többen gon­dolnak letelepedésre a sivatagi tenger partjain, vagy azok közeiében. Az sem csoda, hogy a nép- vándorlást alaposan kihasználják olyan spekulán­sok, akik évekkel ezelőtt összevásárolták az érték­telennek tartott ingatlanokat és ma ezrekért árul­nak egy házhelyet. A 99 számú fő autó-ut és a 111 számú állami ut ma már megkerüli a tavat és az ezekbe nyíló mel- lék-utak sok érdekes területre vezetnek. Mecca városkánál a 195 számú ut a Painted Canyon és feljebb a Cottonwood hegyek, források és camp- ingelő helyek felé vezet. A környéken fekvő Ther­mal, Coachella, La Quinta, Palm Desert, Thousand Palms évről-évre meglepő gyorsasággal növekvő sivatagi városkák. Indioból percek alatt elérhetők a Biskra pálmák azon a helyen, ahol 35 évvel ezelőtt C. H. Jonas az algiriai Sahara Biskra nevű városának mintájá­ra a fallal övezett californiai Biskra város megala­pításáról álmodozott. A nagyszabású terv csak qlom maradt, mert 35 évvel ezelőtt kissé meghib­bant kalandoroknak tartották — és “sivatagi pat­kányoknak” (Desert Rats) nevezték azokat, akik állandó tartózkodásra a sivatagba költöztek. Azóta itt is nagyot fordult a világ és- százezrek teleped­tek le ott, ahol 35 év előtt csak néhány száz “siva­tagi patkány” tartózkodott. Az említett Painted Canyont az örök nagy mű­vész, a Természet festette. A szél és eső belevá­gott a sziklába és a színek olyan pompáját hívta elő, amely felejthetetlen látványt nyújt. Különösen a lenyugvó nap varázsolja elő a színek mélységét. A szűk szakadék gyönyörködtető, egyben félelme­tes is, de bizonyos, hogy emlékezetes marad min­den látogató számára. Befejezésül megemlítem a környék legújabb és legnagyobb szenzációját: a “Tramway”-t, amely a sivatagi hőségből úgyszólván percek alatt a feny­vesekkel és hóval borított hegycsúcsokra viszi a látogatókat. A Tramway kiinduló pontja Palm Springs köze­lében van. A villamoshoz hasonló, 80 személyes kocsikat villanyerővel drótkötélen húzzák fel 8,500 lábnyi magasságba. A tiszta sivatagi levegő módot nyújt az egész vidék megtekintésére. A Salton Sea ragyogó vize, az elszórt kis városok házsorai, a sivatagot keresztül-kasul szelő autó-utak, a dato­lya és citrusz ültetvények megint olyan látványt nyújtanak a magasságból, amelyet elfelejteni so­káig nem lehet. Félúton a magaslaton és a végállomásnál a láto­gatók egy-egy étterem terraszán ülve csodálják a Természet és az emberi elme alkotásait. Nagy kár, hogy a Tramway útiköltsége személyenkint $3.95, amihez még az autóparkolás dija $1 járul, ami az átlagos embernek — pláne, ha többgyermekes csa­ládról van szó, — megterhelést jelent. Nem is be­szélve arról, hogy az éttermek árai is meglehető­sen magasak. Ezek az árak a kispénzű embereket elzárják olyan élvezettől, amelyben sok ezren és tízezren részesülnek, de ugyebár, ez nem újság gazdag Amerikában. . . A Salton Sea, a környékbeli természeti csodák és a Tramway a látványosságok olyan összpontosí­tását képezik, amelyek a turisták százezreit vonz­zák évenkint Dél-California sivatagi területére. El kell ismernünk, hogy az érdeklődés érthető és a látogatókat nem éri csalódás. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! ják az illetékeseket intézkedésre és nyilatkozatra. Sőt sok esetben a panasszal, vagy kritikával egy- időben az elintézésről is hirt ad a lap. Nemcsak panaszt és kritikát olvashatunk minden nap min­den újságban, hanem ott találjuk a megkritizáltak válaszát is, nem mellébeszéléssel, hanem legtöbb esetben a hiba beismerésével és a javítást jelentő válasszal. • Nem arról van szó, hogy a hibákat el kell hall­gatni, hanem úgy kell közölni, hogy az olvasó meg is értse és lehetőleg az elintézés módjáról is érte­sítést kapjon. Tudom, hogy a szerkesztő éppen úgy szereti a szülőföldet, mint én, annak javáért, békéjéért és boldogulásáért dolgozunk, ami fogadott hazánk né­pének békéjével és boldogulásával együtt a legfon­tosabb dolog a világon. Kritikámat ennek érdeké­ben és a közös célok szolgálatában írtam, s meg vagyok győződve arról, hogy a szerkesztő is ezt a célt kívánta szolgálni, amikor az általam kifogásolt California gondoskodása az öregekről A fenti címen lapunk január 30-iki számában megjelent cikk California állam Old Age Security programját ismertette, miután arra vonatkozólag többen a szerkesztőséghez fordultak felvilágosí­tásért. A cikk megjelenése után egyik californiai olva­sónk a laphoz intézett levélben azt kérdezte, hogy kaphat-e segélyt, ha nem többet, 25—30 dollárt havonta, az ő adott helyzetében? Az illető elmúlt 81 éves. 1961 decemberig más államban lakott, akkor szivattakot kapott és Cali- forniában lakó fiához költözött. Kérdésére ez a válasz: Az említett cikkben meg­írtuk, hogy a segítségért folyamodónak öt éven át California állam lakójának kell lenni. Ahol ez az alapfeltétel hiányzik, a segítséget nem adják meg. Érdeklődő olvasónk hozzám intézett második le­velében beismerte, hogy a cikk futólagos, első elol­vasása közben “örömében” nem vette észre ezt a feltételt és igy ez az értesítés már nem okoz újabb csalódást. Válaszunkat mégis közöljük, hopy erre az alap- feltételre felhívjuk más érdeklődők figyelmét. * E. H. Neuwald Üzenet Louis Halmagyi Ádámnak, Chicago, III. Nem tudom minek köszönhetem azt a kétes ki­tüntetés, hogy az Amerikai Magyar Élet mutat­ványszámát elküldte címemre. Viszonzásul csak annyit tehetek, hogy véleményt mondjak az újság­ról, amely nem amerikai, nem magyar és nagyon sivár élet, de amelynek Ön csodálatra méltó sze­rénységgel “az értelmes magyarság országos lap­jának” címét adományozta. Tehát: a lappal egyetlen egy baj van. Túl korán kezdte annak kiadását. Nemrégen jött a hire, hogy csimpánz veséjét si­kerrel ültették át egy emberbe. Önnek, Halmagyi Ádám, várni kellett volna, amig csimpánz-agyvelő átültetésére kerül a sor. Ettől, kizárólag ettől várható annak a valóra vál­tása, hogy újságja az értelmes magyarság lapja legyen. A lap további számainak küldésétől kérem kí­méljen meg. E. H. Neuwald, Santa Monica, CaL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hét európai szövetsé­gesének hajói 270 utat tettek meg Kubába 1963- ban, mondja egy párizsi jelentés a N. Y. Timesban. Angol hajók vezetnek 132 úttal, görög 99, olasz 16, norvég 13, francia 8. Holland és német hajók is vittek szállítmányt Havannába. ★ A GENFI LESZERELÉSI KONFERENCIA újabb eredménytelenségét jelzi, hogy William C. Foster, az amerikai küldöttség vezetője, eltávozott Genf- ből. Andrei A. Gromiko szovjet külügyminiszter elitélte a nyugati képviselők magatartását és a célkitűzést mellékvágányra terelő ajánlatait. ★ DÜSSELDORFBAN a bíróság utasítására a politi­kai rendőrség elkobozta a Kruscsev beszédeit és cikkeit tartalmazó könyv német nyelvű kiadását, mert — a bíróság indoklása szerint — a könyv “az állam biztonságát veszélyeztető Írásokat” tar­talmaz. cikkeket közölte, amit én nem hagyhattam szó nélkül. E. K. Szerk. megjegyzés: Ugylátszik E. K. munkás­társ nem emlékszik arra, hogy a szóbanforgó cikk­sorozatot szerkesztői megjegyzéssel vezettük be. íme tehát a szöveg: “Három folytatásban közlünk egy cikket Szol­nok megyéről, ahonnan olvasóink közül sokan ide­származtak. A cikk olvasásakor az első benyomás az lehet, hogy ellentétben áll azzal, amit lapunk gyakran ir, vagyis, hogy Magyarországon nincs munkanélküliség, sőt munkaerő hiány mutatkozik. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy e cikk helyi jellegű kérdést tárgyal, amely rámutat arra, hogy a Karcagon élő munkások más vidékeken találnak munkát, s hogy ezt a visszás helyzetet a magyar kormány tekintetbe veszi és próbálkozá­sok folynak arra, hogy rendbehozza, habár jelen­leg a kérdés m§g nincs megoldTa.

Next

/
Thumbnails
Contents