Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-12 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ■- HUNGARIAN WORD Thursday, March 12, 1964 Munkás és szakszervezeti hírek Bűnösnek találták James Hoffa-t Chattanooga-ban az esküdtszék bűnösnek találta James Hoífa-t és 3 társát abban a vádban, hogy meg akarták vesztegetni egy előző bűnügyi eljárás esküdtszékének egy tagját. A Teamsters Union elnökét 10 évi fegyházra és 10,000 dollárra büntethetik meg. Az ítélet kimondását a biró elhalasztotta, mert a védelem uj tárgyalást akar kérni az ügyben. 1957 óta az igazságügyi minisztérium már több vá dat emelt Hoffa ellen, de ez az első alkalom, hogy bűnösnek találtatott. Az egész tárgyalásról Hoffa úgy nyilatkozott, hogy része annak az üldözésnek, amiben Kennedy és más ellenfelei részéről részesül, azért, mert a szakszervezethez tartozó munkások számára tisztességes megélhetést harcolt ki. Szakszervezet utasítva lett, szüntesse meg a faji megkülönböztetést A New York állami Commission for Human Rights megállapította, hogy a Sheet Metal Workers International Association (bádogos munkások szak- szervezete) 28-as lokálja “76 évi fennállása óta automatikusan kirekesztette tagsága soraiból a néger munkásokat.” Ez az eljárás egy létező állami törvény megsértése. A Commission rendeletben fogja utasitani a lokált, hogy ezt az eljárást szüntesse meg. A lokál iparitanulói programját úgy jellemezte, hogy “feltűnően hasonlít a középkori céh rendszerhez”, amennyiben fenntartja az apáról fiúra szálló gyakorlatot az ipar kitanitása és a munkaalkalmak kiosztása tekintetében. Az NAACP a polgárjogi mozgalom győzelmének tekintette a döntést és lépéseket követel arra, hogy a Commission hasonló kivizsgálást folytasson más, “liliomfehér” szakszervezetekkel szemben is. A 28-as lokál elleni kivizsgálást James Ballard 28 éves néger bádogos panaszára indították meg, akinek tagsági felvételi kérelmét visszautasította a bádogosok lokálja. Az AFL-BIO a 2 dolláros minimális órabérért A Miamiban nemrégen gyülésező AFL-CIO Központi Bizottság határozati javaslatban az országos minimális órabérnek $1.25-ről $2-ra való emelését kérte. “A kongresszusnak ilyen intézkedése helyes lépés volna annak irányában, hogy az alacsonyke- resetü munkás több lehetőséghez jusson a tisztességes megélhetésének biztosítására”, mondja a javaslat. A gyűlés helyeselte az elnök “harc a szegénység ellen” programját és leszögezte, hogy a győzelem messze van, sok munkát és pénzt igényel, azonkívül a “régen begyökerezett álláspontok megváltoztatását.” Mit jelent a gyakorlatban a “Right-to-work” törvény Wichita, Kansasban szervezkedő hotelmunkások saját tapasztalatuk révén győződtek meg arról, hogy a “right-to-work” törvény a munkáltatókat szolgálja és sztrájktörő szerepe van. A Lassen Hotel, a sztrájkoló alkalmazottai ellen e törvény alapján kapott tiltóparancsot a munkások sztrájkaktivitásainak súlyos korlátozására, a szakszervezet okmányainak elkobzására és megtiltja az NLRB-nak is, hogy beavatkozzon a sztrájkot okozó problémák megoldásába. A Lassen Hotel munkásai még múlt év júliusában megnyerték az NLRB által levezetett választást, hogy a Hotel and Restaurant Workers Union 747-es lokáljához tartozzanak. A tulajdonosok azonban nem voltak hajlandók erről tudomást venni és munkaszerződés pontjairól tárgyalni az unióval. A 109 alkalmazott ezért sztrájkba lépett. A sztrájkolok ellen kivett tiltóparancs megszabja, hogy hányán piketelhetnek és hol. A piketelők nem lehetnek egyik bejárathoz sem 10 láb közelségben. Néha csak annyit tehetnek, hogy a fal mellé állhatnak mozdulatlanul, mondja az AFL- CIO megbízottja, Wayne King, aki segítségére jött a lokálnak. Tiltva van úgy a piketeknek, mint a szakszervezeti megbízottaknak, hogy a sztrájktörők hoz szóljanak. A tiltóparancs alapján a bíróság elrendelte a szakszervezet okmányainak, tagjai névsorának, levelezésének és pénzügyi kimutatásának lefoglalását. -A szakszervezet-ellenes légkör olyan átfogó, hogy az állami ügynökségek készségesen kiszolgálják a hotel ügyvezetőségét. A munkaelhelyező hivatal a sztrájkotokat unszolja, hogy menjenek vissza dolgozni, és sztrájktörőket toboroz a hotel részére. A hotel emeletéről a sztrájkolókat jeges vízzel öntötték le, de a tiltóparancs kérésének okául a sztrájkolok “erőszakoskodását” adta a munkáltató. A szakszervezet tudatában van annak, hogy a tiltóparancs ellen fel kell vennie a harcot, mert ennek a kimenetele nemcsak a szóbanforgó sztrájk jogát és a munkások érdekeit fogja érinteni, hanem minden más szakszervezetet azokban az államokban, ahol “Right-to-work” törvényeket életbeléptettek. A 747-es lokálhoz tartozó munkások jobb megélhetésé magában is erős indok arra, hogy a megindított sztrájkot győzelmesen fejezzék be. Az egyik munkás, aki borravaló alapon dolgozik, meg mutatta a kétheti fizetéséről szóló csekket. A teljes összeg, a levonások után, hét centet tett ki. “A munkások többségétől elvárja a hotel vezetősége, hogy a borravalókból éljen meg”, mondotta King. Ahol 26 centről 65 centre emelték az órabért Kentuckyban a hotelmunkások 131-es lokálja az állami AFL-CIO segítségével 14 évig harcolt azért, hogy tagjai minimális órabérét emeljék. Az uj órabérek 65, 70 és 75 cent tüneményes szintet értek el, aszerint, hogy milyen munkaterületen dolgozik a munkás. De a 14 évvel ezelőtt megállapított 26 és 45 centes órabérekhez viszonyítva, az eredmény nagyjelentőségű és miután a Fellebbezési Bíróság döntése' 1962 júniusáig visszamenően érvényes, a Kentucky hotel és étkezde iparágban dolgozó 20,000 munkás — többségükben nők és fiatalkorúak — jelentős összeget fog kézhez kap- n0 A hoteltulajdonosok érvelését, hogy a munkások borravalót is kapnak és hogy azt is számítsák a keresetükhöz, a Fellebbezési Bíróság visszautasította. 2,600,000 ipari baleset 1963-ban Múlt évben rekordmagasságot ért el a munkahelyeken történt balesetek száma az országban. A kétmillió baleset 1.5%-kal több mint 1962-ben volt. Ezekből 14,200 volt végzetes, amely szám 3.6%-kal magasabb a tavalyinál. A Labor Department statisztikai hivatala és a National Safety Council jelentése szerint a balesetek több mint egynapig tartó sérülést okoztak és 84,900 munkásnál jártak állandó jellegű sérüléssel. “Social Worker”-ek sztrájkolnak Február közepe óta több mint 1,000 “social worker” sztrájkol New Yorkban jobb fizetésért és jóléti juttatásokért. Szellemileg vagy fizikailag visszamaradt és beteg gyermekek ápolói, pszichológusok, család-látogatók és kisegítő munkások sztrájkolnak, akik főleg közadományokból fenntartott intézményekben dolgoznak. Az intézmények vezetői azzal folytatnak propagandát a sztrájkolok ellen, hogy lelkiismeretlenül otthagyták munkakörüket, ahol pedig nagy szükség van rájuk és távollétükkel növelték a rájuk bízott betegek szenvedéseit. Nagyon sok esetben sztrájkolok a piket von álról sietnek kórházakba olyan betegek megnyugtatására, akikről tudják, hogy nagyon rájuk vannak utalva. Ezt azonban a vezetők leértékelik, mint holmi “üres gesztust.” Arra viszont nem hajlandók, hogy a sztrájkolok követeléseivel komolyan foglalkozzanak és ezek rendezésével a betegek javát is szolgálják. A sztrájkot is a vezetők ezen hajthatatlansága hozta létre, mondja az unió. a Community and Social Agency Employees 1707-es lokálja. Az alkalmazottaknak nyújtott alacsony fizetés miatt nagy hiány van hozzáértő és tehetséges munkaerőben ezen a téren. Az intézmények vezetői most is inkább eltűrik a sokezer gyermek szenvedését, amit nagyobb adag nyugtátószerrel próbálnak enyhíteni. Állítólag megnövekedett az öngvi’kossági kísérletek száma a betegek között. A sztrájkolok bízottHÍREK AZ AUTÓVAROSBÓL A Citizens’ Council 40 ezer aláírást gyűjtött, de a törvényhozás elvetette javaslatukat. 'Ez a szervezet, akárcsak a déli államokban, Detroitban is nagyra nőtt.’Mint Mississippiben, itt is a fehérek védelmét hirdeti a néger néppel szemben. Az alá- irásgyüjtéssel^meg akarták akadályozni, hogy négereknek házakat adhassanak el. A detroiti kerületben már 11 évvel ezelőtt úgy adták el a házakat a nagy ingatlanirodák, hogy a tulajdonosnak köteleznie kellett magát arra, ha háza eladó lesz, akkor azt bárki megveheti. ★ Több mint 5,000 üres üzlethelyiség van Detroitban és 70,000 munkanélküli. A szakértők — amikor eljön az év vége — mindig azzal biztatják az ország lakosságát, hogy a következő év jó lesz, boldog karácsonyuk és újévünk lesz. De ha karácsony nem lenne, az ország a tönk szélére jutna, mert karácsonyra fellendül minden; az üzletemberek a karácsonyi vásártól várják megváltásukat. De karácsony után rengeteg üzlet nem nyit ki többé, mert tönkrement. 1963 dec. 26-án a Burroughs számológép gyár bejelentette, hogy a gyárat kiviszi az országból; a Ford Motor Co. is óriási pénzt költ újításokra és uj gyárra, de nem itt, hanem a külföldön, mert ami újítást itt csinálnak, az csak több munkanélkülit teremt. Karácsony utáni napon az állt az újságban, hogy a három nagy: Ford, General Motors és Chrysler megint növeli a városi segélyre szorulókat. Azt mondják, hogy az automáció jó dolog, cL hogy van az, hogy nincs szükség a munkás kezekre? Meddig kell még az adófizetőknek a munkanélkülieket eltartani? Hát sohasem tanulunk? Goldwater szenátor pecsenyével megrakott asztalnál azt mondta a körülötte lévő szintén jómódú kollégáinak: esztelenség sajnálni a szegényeket, akik azért szegények, mert buták és lusták, nem akarnak dolgozni; megérdemlik a nyomorúságukat; ki kell vizsgálni a segélyen lévőket és el kell venni tőlük a segélyt; akinek se esze, se akarata nincs, az nem érdemli meg, hogy az állam eltartsa. Milyen könnyű a puha bőrfotelben, a terített asztalnál éhségre, halálra Ítélni a munkások millióit és azokat az ifjakat, akik az utcán járnak minden nap munka után. Most már mindenki láthatja, hogyan senyvednek a milliomosok, látva, hogy az állam olyan csirkeszivü és még segélyt is ad a munkanélküli nyomorgóknak! ★ 1,700 fiatal lány és fiú hagyta ott az iskolát 1963 januártól júniusig, 3,700 keresett munkát májusban, 40,000 16 és 24 év közti volt munkanélküli, s azóta is nőtt az ifjú munkanélküliek száma Detroitban. Több az ifjú munkanélküli, mint bárhol az országban, de itt csak azokról van szó, akik jelentkeznek munkáért. Ezt jelenti a Michigan Employment Security Commission (MESC). Azt a tanácsot adják a fiataloknak, hogy végezzék el a high schoolt, ha dolgozni akarnak, mert enélkül a munkaadó nem veszi fel őket. De mi van azokkal, akik elvégezték a középiskolát és mégsem kapnak állandó munkát? Sok ipariskolára volna szükség, ahol szakmát tanulhatnának a fiatalok és akkor nem lógnának az utcán, jó polgárai lennének ennek az országnak. Ha építkeznének, akkor mindenféle munkásra szükség lenne. A mai ifjúság nem akar katona lenni, nem vonzza őket az a szólam, hogy állj be a tengerészeihez és nézd meg a világot! A kikérdezettek között a nagyon fiatalok akarnak katonák lenni; akik a high schoolt elvégezték azt mondják, hogy nem lesz háború és nem kell háború, minek akkor a katona? Inkább az országot építenék, mint a katonai felszerelést, amire úgy sincs szükség. A sorozást is el kellene ejteni, legyen katona az, aki akar, legyenek önkéntesek. De felteszik a kérdést: a mi országunk a “katona-kerülők” országa lesz? Sokan azt mondják, hogy csak akkor mennek katonának, ha az országot háború fenyegeti és ennek ma nyoma sincs. Az egyetemet végzett fiatalok közül is többen keresik a béke útját, mint a hős szerepét. Azt mondják, hogy a katonai sorozás nem más, mint kényszermunka; az állam az egyetemet végzett fiatalokat arra kényszeríti, hogy kevesebb fizetésért dolgozzanak a hadseregben, mint amit a polgári életben kapnak. Ha az egyén magas iskolát végzett, több jót tehet az országnak az eszével, mint a masirozással. Azt mondják, hogy menjenek katonának azok, akik kitalálták a fegyvereket, a municiógyárosok. R. Pawloff WUVAAMAAAAMIAAAAMAnnAft*AA<VVAn/V/UUVVA«UV« ságot szerveztek, amely gondoskodik arról, hogy sürgős esetekben a betegek megfelelő ápolásban részesülhessenek.
