Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-05 / 10. szám

12 AMERIKA* MAGYAR SZ^rr ^NGARIAN WORD Thursday, March 5, 1964 tAJud&mjáuru/ és technika >ww^JUWWWVyVVVWVWV»tfVM»*t<»JM»*«UWnjUt#s~«M»ArJ<M*AA<W\AAW/WWWVVWWWWA/WWVVVyvV A TUDOMÁNY NEMZETKÖZISÉGE ANTARKTISZBAN A Nemzetközi Geofizikai Év (1957—58) tarta­ma alatt, a déli sarkvidék tanulmányozására nem­zetközi tudományos szervezetek fontos kutatáso­kat kezdeményeztek. Ezeknek működése mindad­dig biztositva van, amig a tudománynak szerepe van az emberiség előrehaladásában. A tudomá­nyos szervek koordinációját a nemzetközi Scienti­fic Committee of Antarctic Research (SCAR) irá­nyit ja. Ez a szervezet a nemzetközi geodéziai és geofizikai egyesületnek az ágazata. A U.S. részéről a Nemzeti Tudományos Akadé­mia irányítja ezeket a munkálatokat, amelyekben 49 különböző intézmény vesz részt 98 független kutatási munkával, egyetemek, privát társulatok és állami intézetek közreműködésével. A múlt évben a U.S. antarktiszi működését nagyban elősegítette a tudományos munkára fel­szerelt Eltanin hajó és- az újonnan megalapított Eights kutató állomás, ahova 11 teljesen kész épü­letet tengeri repülőgépeken szállítottak az 1,400 mérföldre fekvő McMurdo állomásról. A kutató­állomást James Eights-ről, az 1840-es évek ame­rikai geológusáról nevezték el, aki a legelső ame­rikai volt azon a területen és felfedezéseiről köny­vet irt. Az Eltanin hajón 30 tudós és 48 technikus működik; tervbevett programjába tartoznak a Csendes-óceán déli területein végzett tanulmá­nyok, amelyek a magasabb légkör fizikájának és meteorológiájának tanulmányozását is magukban foglalják. 1962 augusztusában Boulder, Coloradoban a sarkvidéki tanulmányok szükségleteiről nemzet­közi szimpóziumot tartottak a SCAR szervezet véd­nöksége alatt, amelyen megvitatták a sarkvidék felszereléséhez és tudományos munkájához szük­séges uj technikai módszereket. A kutatások ered­ményeit az egyes országok nem tarthatják titok­ban, mert a nemzetközi szerződés megtiltja a sarkvidék katonai célokra való használatát és kö­telezik az egyes tagokat, hogy felfedezéseikről egymást felvilágosítsák. Sok lehetőséget nyújtanak ezek a felfedezések a jégmentes területeken található fém felhasz­nálására és a sarkvidéki tenger állat- és növény­világának élelem céljára való feldolgozására. Le­hetőségeket nyújtanak a rádióközlekedés, a légi­utazás és az időjárásjelentés megjavítására. Mind­ezeknek a praktikus megvalósitása azonban még a távoli jövő kérdése. Jelenleg a tisztára tudomá­nyos kutatások a legfontosabbak. A U.S. által folytatott biológiai programban az ohioi és texasi egyetemek által végzett biológiai tanulmányok mellett, a newyorki Zoological So­ciety és a new-mexicoi egyetem tudósai a Weddell fókákról végeznek tanulmányokat. Az Eltanin ha­jó nagy súlyt fektet a tengeri biológiai tanulmá­nyok fontosságára. A geológiai és geofizikai leletek ábrázolásához és a területek leírásához feltétlenül szükséges a térképek készitése; ez három folyamatból áll: légi fotográfiából, felület-ellenőrzésből és ezeknek az adatoknak a nyomán a térképszerkesztésből. An- tarktikában a legutóbbi háborúban kifejlesztett trimetrogon fényképezés elég pontos a legtöbb térkép készítéséhez. A geofizikához tartozik a szeizmológia, a nehéz­ség és mágnesességtan. Van kb. egy tucat föld­rengésjelző szeizmológiai állomás Antarktikában. Habár a sarkvidék maga nem aktiv szeizmikus te­rület, a jelzőállomások pontosan kimutatják a dé­li félteke földrengéseit. A jelzőfelszerelések nem­zetközi standardizálásának megfelelően, a Hal­lett és Pole amerikai államásoknál és két kül­földi állomásnál uj szeizmográfokat szereltek fel. A nehézségtani és mágnesességtani kísérleteket egyes esetekben összekapcsolják a térképkészítés­sel. A kísérleti szeizmológiát a sarkvidéki konti­nensen elsősorban a jégréteg vastagságának mé­résére és a jég alatti kőzet tanulmányozására hasz­nálják. Hasonló munkálatokban résztvettek tudo­mányosan felszerelt chilei és argentínai hajók. A jégtan aránylag kevéssé ismert tudomány és megszenvedi, hogy kevés tudós és technikus mű­ködik ezen a téren. Ebbe a szakágba tartoznak azok az antarktiszi tanulmányok, amelyek hang­hullámok utján mérik a sarki jég vastagságát és méréseket végeznek a felületi hólerakódásokról, amelyekből a havazás mérésére mértékrendszere­ket dolgoznak ki. A jégburoknak pontosabb műsze­reket és nagy türelmet igénylő további tüzetes ta­nulmányozásával a kutatók azt remélik, hogy be­pillantást nyerhetnek az elmúlt korszakok jegé­nek természetébe, hőmérsékletébe, áramlatába és a különböző korok időjárásába. Mivel a jég az évezredek folyamán teljes sértetlenségben ma­radt meg, az épen maradt jégrétegek visszavezet­hetők esetleg a pleistocén-korig is. A meteorológia fejezi ki legjobban a nemzetkö­zi együttműködés fontosságát. Az időjárás jelen­téseket csakis a különböző országok területeiről és az antarktiszi megfigyelő állomások jelentései­ből lehet megfelelően összeállítani. A déli félte_ke meteorológiája még nincs kellően kifejlesztve, ha­bár Ausztrália és Dél-Afrika is résztvesz az adat­szolgáltatásban és az adatok analizálásában. A me­teorológiai tudományok jelenleg forradalmi válto­zások előtt állnak. A felbocsátott időjelentő boly­gók, az elektronikus számológépek rohamos fej­lődést Ígérnek. Az uj módszerek sikeres alkalma­zására elsőrendű fontosságú a nemzetközi mete­orológiai intézet megerősítése, különösen Afriká­ban és Dél-Amerikában, s mindenütt a tengereken. A sarkvidéken kisebb méretű tanulmányok foly­nak az óceánmérések terén is. Antarktiszban könnyű volt a nemzetközi koope­ráció megvalósitása. A lakatlan területen nincse­nek nemzetiségi problémák és a tudomány, a ma­ga természeténél fogva, nemzetközt jellegű; amel­lett az általa elért eredmények messze túlszárnyal­ják a szűk nemzeti érdekek határát. A Nemzetkö­zi Geofizikai Év megadta a módot arra, hogy a ku­tatásokban résztvevő 12 ország aláírja az Antark­tiszi Szerződést, amelyben elöljáró fontosságú a tudósok együttműködése. A szerződést aláíró or­szágok lekötelezték résztvevő tudósaikat, hogy felfedezéseiket egymással közöljék a megalapí­tott tudományos világközpont utján. Az antarktiszi tudományok jelenleg még csak a kezdeti stádiumban vannak. Az egyes országok által végzett tanulmányoknak csak úgy van jelen­tősége, ha azokat összeegyeztethetik más országok tanulmányaival, ezért feltétlenül szükséges a tu­dósok közötti szoros kapcsolat. A föld területének majdnem 10 százalékát és a föld vizének 17 százalékát kitevő Antarktisznak az a nagy jelentősége, hogy a nemzetközi együtt­működés létesítésével előreviszi az egész világ tudományos haladását. A neandervölgyi ember gyászszertartásai A Riss-Würm ínterglaciális (“meleg”) időszaktól a Würm eljegesedés végéig élt Európában a nean­dervölgyi ősember, aki azután i. e. 40,000 körül átadta helyét a Homo sapiens-nek. A neandervöl­gyi ember életéről a ránk maradt kovakő szerszá­mok (moustiér-i ipar), a vadászatokon elejtett ál­latok maradványai és a feltárt sírok alapján al­kothatunk fogalmat magunknak. A neandervölgyi ember halottait barlangokban temette el. Néha ugyancsak ide temette — még­pedig igen gondosan — állatok maradványait is, s főként a medvét, amely kiváltságos helyet foglalt el életében, olyannyira, hogy az ősember “medve- kultuszáról” beszélhetünk. Az eltemetett medvekoponyákat — főként a nagy Ursus spaeleus-ét, mely még a jelenkor előt­ti időkben átadta helyét a mai barnamedvének, az Ursus arctor-nak — orral a barlang bejárata felé helyezte el kőládikákban. Ezek a koponyán kívül a végtagok csontjait is tartalmazták. A vadá­szok a legértékesebb részeket, az agyat és a velőt feláldozták isteneiknek a vadászat sikere érdeké­ken vagy engesztelésképpen az állatok megölésé­ért. Ilyen szertartások az őskorból ismeretesek, s az említett sírok bizonysága is feltételezhetővé te­szi, hogy már a neandervölgyi ember is hódolt a “medvekultusznak.” Erre utalnak a svájci, auszt­riai és délnémet (és magyar: istállóskői barlang, Kőlyuk, Hillebrand I. barlang. — A szerk.) lelő­helyek. 1954-ben a franciaországi Régordou bar­langban (Dordogne) bukkantak neandervölgyi em­ber csontjaira, s ott 1962 óta rendszeres régészeti feltárás folyik. Ez még elég hosszú ideig eltart. Nagy óvatosságra van ugyanis szükség, mivel a felső szintek a “hideg” fauna állatainak (rénszar­vas, ló, marha és nagy húsevők), mig az alsó szin­tek a mérsékelt fauna állatainak szarvas, őz, vad­disznó, medve és hód) csontjait tartalmazzák. Az alsó szintekben a barnamedve maradványai — bizonyos rendben elhelyezve — igen gondosan el­készített, kövekkel kirakott, olykor kétméteres gödrökben fekszenek. Mellettük kőből és hamu­ból rakott sirdomb alatt emberi maradványok pi­hennek, néhány medve és szarvas csontjával. Több kőhalom másféle állatok csontjait fedi, de sokkal kisebb számban, mint a medvéét. E. Bonifay és B. Vandermeersch régészek sze­rint a Régordou barlang leletei a legértékesebb bizonyítékai annak, hogy a paleolitikum derekán, élő ember temetkezési szertartásaiban a medve kultikus szerepet töltött be. ROBOTBUVÁR Az Egyesült Államokban a közelmúltban táv- vezérlésü “robotbuvárt” szerkesztettek. A Mobot elnevezésű robotgépnek négy karja és három lába van. Két “szeme” mögül két televíziós kamera pásztázza a tengerfeneket. Négy karja kö­zül kettő minden irányban elfordítható nagy fény- erejű különleges higanygőzlámpát tart. A másik kettő sokcsuklós megoldású, s egyenként tiz-tiz elektromotor mozgatja. A Mobot a hajóról kapott parancs alapján a tengerfenék tárgyait kitapogat­ja, illetve acélkarjaival megragadja. A Mobot vizalatti munkáját az idő múlása nem korlátozza, merülésének alsó határa 450 méter. A felszínnel csupán egyetlen kábel köti össze. Tenger alatti mozgását egy szakember irányítja. Három csavar megfelelő elforditásával a Mobot vízszintes és függőleges irányban egyaránt vezé­relhető. A különféle műszerek adatait elektromos utón és akusztikai jelzésekkel is közvetíti. Ilyen módon a vezérlőasztalnál szolgálatot teljesítő tech­nikus a merülés tartama alatt a Mobot környezeté­ről és a mü-buvár állapotáról is pontos képet kap. E robotgépet tenger alatti olajforrások, hajó­roncsok felkutatására, valamint mélytengeri bó- lyák és tenger alatti kábelek szereléséhez kívánják felhasználni. . .ELKÉSZÜLT az év első portáldaruja a Magyar Hajó- és Darugyár daruegységében. Az öttonnás teherbírású rakodóberendezést szovjet kikötőben helyezik üzembe. Clevelandi üzleti kalauz Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! CLÍkIau I BOHOSS LÁSZLÓ, tulajdon»* öhirley Laundry Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. HL VAS Shell Service ™ lTUL“ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Servic*. — Tune ups. — Galgany Confectionery “„Ä?"5 Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kaphat«, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Gincar Home Improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-60TI Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig** I <*!#>*§« Tnfilt 8. Pa temetésrendezők. Két ingy*> JaK3sH Ólai W Ü0| nes kápolna használata « gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEY1 ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442SL Louis A Bodnar & Son 8929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézet1;. — Jutányos áraik Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers és aiaa' 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Romai Lorain Heights Hardware LS«“"”* 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára CIauiaka TERMELŐK ÉS ELADÓK — Orbán s Flowers Telefon: WA 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents