Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-27 / 9. szám
1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 27, 1964 Már a templomokba is beférkőzik • az FBI Már odáig jutottunk, hogy az FBI besúgói a templomi gyülekezetekben ülnek és jelentést tesznek az államrendőrségnek a templomok működéséről. A Religious Freedom Committee januári kiadványában élesen elitéli az FBI-nak ezen működését, amely John W. Stanford-nak a McCarran Act alapján történt meghurcolásával kapcsolatban került napvilágra. A Stamford ellen tanúskodó egyik személy, Rosalie Urquizo, azt a vallomást tette, hogy még mielőtt a Kommunista Párt elleni besúgói megbízatást kapta, rendszeresen jelentett az Unitarian Universalist Fellowship for Social Justice szervezet működéséről. Egy másik tanú. William Lowery, úgy nyilatkozott, hogy az FBI-nak jelentést adott az Unitárius Egyház gyülekezéseiről. A Religious Freedom Committee lapja megállapította, hogy az FBI-nak ez a működése “a vallásgyakorlat jogának nyilvánvaló megszegése, amely az egyházat abban is megakadályozza, hogy szervezetei a templomokban gyűlést tarthassanak. A McCarran-törvényt elitélő számos jólinformált vezető személy már eddig is figyelmeztette a társadalmi munkában résztvevő vallásos szervezeteket, hogy a törvényben rejlő, mindenre kiterjedő hajsza, rájuk is vonatkozik. Most bebizonyosodott; hogy igazuk volt.” Stanfordnak San Antonio, Tex.-ban “All Points of View” néven postai megrendelésre berendezett könyvüzlete van. Múlt decemberben felhívást kapott a Subversive Activities Control Board-tól, hogy a McCarran-törvény értelmében, mint a Kommunista Párt “tagja”, nyilvántartásra jelentkezzen. Másnap különböző texasi bírósági megbízottak házkutatást tartottak lakásán, lefoglaltak raktárából 2 ezer könyvet és 10 ezer megrendelő névsorát. Az államügyész Stanfordot a texasi kommunista-ellenes törvények megsértésével vádolja. Az American Civil Liberties Union megbízásából Maury Maverick San Antonio-i ügyvéd vállalta el a védelmet. Nyomor a leggazdagabb városban (Folytatás az első oldalról) dollárnál kevesebb évi jövedelmű családokhoz tartoznak, továbbá 200 ezer egyénnek kevesebb, mint 2,500 dollár évi jövedelme van. Johnson elnök megállapítása szerint az Egyesült Államokban, a lakosság egyötöd része az elfogadott minimális életnivó alatt él. Legalább 30 millió embernek nincs meg a szövetségi kormány által minimálisnak nevezett élelmezésé, ruházkodása és hajléka. Az ilyen alacsony színvonalon élő emberek úgyszólván “eltűnnek” a társadalomból. Nincs szerepük a társadalmi életben, nincs szószólójuk és szétszóródva élnek. Az újságcikk irói ezeket a “láthatatlan” rétegeknek nevezik, akiknek száma napról napra növekszik. Az 1 millió nyomorgó közül 660 ezer néger vagy portorikói és ezek képezik a közsegélyre szorultak 75 százalékát. Több mint 72 ezer 16 és 24 év közötti iskolából kimaradt van állás nélkül és az ifjú álláskeresőknek majdnem fele nem végezte el a high school-t. New Yorkban kb. 260 ezer egyénnek nincs semmi iskolázottsága. Több mint 900 ezer a 65 évesnél idősebbek száma, akiknek 60 százaléka a legszánalmasabb szegénységben él. Ä munkanélküliség kb. 470,000—560,000 egyénnek csökkenti az évi jövedelmét. Jelenleg 28 ezer munkanélküli van a városban. Az automáció következtében, a legutóbbi 10 év alatt több mint 29 ezer liftkezelő vesztette el állását. Több mint 90 ezer newyorki lakos, betegségből kifolyólag, teljesen munkaképtelen és 200 ezer valamennyire munkaképes egyén a legalacsonyabb béreket kapja. Gyökeres megoldásokat sehol sem ajánlanak, mindenütt csak a régi erényeket emlegetik a kitartó munkára, amely leküzdi a nyomort. Más véleményt nyilvánított Oscar Ornati közgazdász, aki Johnson elnök nyomorenyhitő programjához a statisztikai adatokat szolgáltatta, amikor megjegyezte, hogy “a megvetett váll többé nem vezet ki a nyomorból.” A legtöbb politikus azonban még mindig a nyo- morsujtott egyénekre hárítja a felelősséget, vagy üres politikai jelszavakkal próbál napirendre térni az égető kérdés felett. A rövidlátó politika csak azt eredményezi, hogy a nyomor problémája egyre nagyobb arányokat ölt és a város lakosságának mind nagyobb százaléka tanácstalan tehetetlenségben, embertelen viszonyok között sínylődik, a “jólét” országának legnagyobb városában. Az egyenjogúsági harc frontján Egy kis méreg talán mégsem árt Úgy a képviselőházban, mint a szenátusban keresztülment egy törvényjavaslat a rovarirtószerek használatának korlátozására. Rachel Carson “Silent Spring” c. könyve szorgalmazta ezt a törvényhozást, amelyben figyelmeztetett, hogy a rovarölő szerek értékes madár- és fa-fajtákat kipusztithat- nak. A hozott törvények szerint a Mezőgazdasági Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az irtószereket a kereskedelemnek átadják. A Mezőgazdasági Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy betiltotta az Endrin nevű rovarirtó használatát a dohányföldeken, mivel bebizonyosodott, hogy a feldolgozott dohányleveleken a megengedettnél nagyobb lerakodást találtak ebből a mérgező anyag ból. Arról nincs bizonyítéka, hogy az igy kezelt dohánynak káros hatása van a dohányzók egészségére. De azért mégis tanácsosnak látta a dohány permetezésénél az Endrin használatának megtiltását. Engedélyezi a Hivatal ennek a szernek további használatát olyan terményeknél, mint a gyapot, káposzta, kelkáposzta, cukornád, cukorrépa, alma, stb.,az előirt mennyiségben és olyan körülmények között, hogy a lerakodás ne legyen túlzott. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50. Február 14-én Warren, O.-ban gazolinnal telt palackot dobtak éjnek idején W. Robert Small néger közéleti vezető házába és garázsába. A keletkezett tiiz 5,000 dollár kárt okozott. Mr. és Mrs. Small és 16 éves leányuk nem szenvedett sérülést. A Small család az első néger háztulajdonos az eddigi liliomfehér vidéken. A fajgyűlölők eljárása nem fogja kiköltözésre kényszeríteni őket, mondta Mr. Small. .Feb. 15-én Jacksonville, Fla.-ban a néger gettóban dinamittal mozdították él helyéről egy néger család kis házát, amelyben akkor öt személy tartózkodott. A háztulajdonos, Mr. George Gilliam, nagyapja annak a néger tanulónak, aki elsőnek iratkozott be a teljesen fehér Lackawanna elemi iskolába. A fiatal fiú is a házban tartózkodott a robbanás idején. Az aznap megtartott, az NAACP által összehívott integrációs gyűlésen 600 ember jelent meg. Ezek elhatározták, hogy piketelni fogják a hoteleket, vendéglőket és színházépületeket a városban, “habár tudjuk, hogy némelyikünket bombázni fognak, vagy lelőnek. . . de nem tűrjük tovább a ‘tokenismust’ Jacksonville-ben.” Washingtonban, az ország legnagyobb egyetemi diáklányegyesülete, a Chi Omega Sorority egyik fiókjának három vezetőségi tagja lemondott, tiltakozásul, amiért a George Washington Egyetem egyik hallgatóját, zsidó volta miatt nem vették fel tagul. A faji gyűlölethez ragaszkodó, megrögzött reakcióval szemben növekszik az ellenállók, a bátor harcosok száma. Trenton polgármestere vegyes lakosú környéken vett házat Arthur J. Holland, Trenton polgármestere megvásárolt egy 100 éves, megrongált állapotban levő házat a város egyik olyan környékén, ahol azelőtt csak fehérek laktak, de ma már a lakosság 50 százaléka néger vagy portorikói. A ház ára 7 ezer dollár volt és 10 ezer dollárt költött a kitatarozására. Nem lehet előnyös üzleti befektetésnek tekinteni, de a polgármester kijelentette, hogy még a ráköltött átalakítási költségek mellett is jól jártak, mert sehol nem találtak olyan házat, amelyet anyagilag megengedhettek maguknak. Részben azért is tette, hogy legyőzze azoknak a fehér családoknak az előítéleteit, amelyek tömegesen elköltöznek, ha négerek vagy portorikóiak költöznek a szomszédságukba. A polgármester és családja megismerkedett uj szomszédaival. Reméli, hogy odaköltözésük jó példát mutat más környékeknek a házeladási pánik elkerülésére. Kína követe megérkezett Párizsba Sung Chih-Kuang, a Kínai Népköztársaság első franciaországi megbízottja öt segédje kíséretében Párizsba érkezett. Az érkezéskor írásban kiadott nyilatkozatban Mr. Sung igy nyilatkozott: “Biztos vagyok abban, hogy a normális diplomáciai összeköttetés Kina és Franciaország között megerősíti a két ország népének barátságát és továbbfejleszti a gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat.” Ugyanakkor megérkezett Pekingbe Claude Cha- yet, a francia kormány diplomáciai ügyvivője. Kina elítéli Franciaország gyarmati politikáját A Kínai Népköztársaság sajtóügynöksége, a Hsin- hua, a Franciaországgal megindított diplomáciai kapcsolatokról szóló hírében elitélte Franciaországnak a Kongó Köztársaságban alkalmazott gyarmati politikáját, amellyel kihasználja volt tartományának gazdasági életét. A Kongó Köztársaság az első afrikai állam, mely követte Franciaországot a népi Kina elismerésében. Kina kormánya evvel jelét adta annak, hogy tekintet nélkül a diplomáciai kapcsolatokra, nem szándékszik mérsékelni afrikai, ázsiai vagy latinamerikai politikáját. Kina állást foglalt Pakisztán mellett Chou En-lai, a Kínai Népköztársaság elnöke és külügyminisztere, Chen Yi tábornagy, Pakisztánban tett hat napos látogatása után a két ország közös nyilatkozatot adott ki. Ebben Kina Pakisztánnak az Indiával fennálló és Kashmir területi határkérdését illetően Pakisztán mellett foglal állást. Ezzel a lépéssel Kina elmélyíti a közte és India között már régóta fennálló határkérdést és megnehezíti annak békés, diplomáciai utón való megoldását. Úgy India, mint Pakisztán jogot tart a határos Kashmir területére, de az 1947-ben és 48-ban történt határviszályok után az ENSZ által létesített fegyverszünet Kashmirnak kétharmad részét India fennhatósága alatt hagyta. Portorikóiak a rendörbrutalitás ellen New Yorkban többszáz portorikói polgár tüntetett a lakónegyedükben levő rendőrállomás épülete előtt, a rendőrök embertelenül könnyelmű magatartása ellen, ami a közelmúltban három portorikói halálát okozta. Ha problémával állnak szemben, akkor a rendőrök azonnal pisztollyal intézik el. Francisco Rodriguez, 18 éves ifjút, akit 1962- ben egy ifjúsági klub kitüntetett, egy utcai verekedés alkalmával lőtte agyon a szolgálaton kívül levő rendőr. Tömegek vettek részt a temetésén és ezren írták alá a Wagner polgármesterhez- intézett kérvényt, hogy rendeljen vizsgálatot az ügyben. Rodriguezt Ronald Mészáros 23 éves rendőr lőtte agyon. Michael J. Murphy rendőrfőnök a következő megjegyzést tette: “Ne hullassanak krokodi’ könnyeket a ‘szegény fiukért’, akik nem tudják, hogy mit csinálnak, amikor kés van a kezükben.” Az ifjút tarkón, tehát hátulról érte a lövés. Vasárnap Harlemben két lelkész is elitélte prédikációjában a rendőrök brutalitását. Az egyik “rettenetesnek és émelyítőnek” nevezte a közönség “öntelt nemtörődömségét” az ilyen esetekkel szemben. Két másik fiatal portorikóit még novemberben, letartóztatásuk után, a rendőrkocsiban lőttek agyon a rendőrök. Ez arra a kijelentésre késztette a rendőrfőkapitányságot, hogy a rendőrök között az “előítélet ellen és kisebbségi csoportok jogainak tiszteletben tartására” terveznek tanfolyamokat. A portorikóiak vezetői a házbérsztrájk kiszélesítését tervezik, hogy a közfigyemet a nyomorúságos lakásviszonyokra tereljék, mert semmi sem történik a patkányok és férgek kipusztitására. Tüntetést terveznek a City Hall előtt, tiltakozásul a tarthatatlan iskolaviszonyok ellen.
