Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-02 / 1. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 2, 1964 ÍAJidarrváju/és technika Hogy múltak ki a szibériai mammutok Sokáig tartotta magát az a tudományos feltevés, hogy a Szibériában jégbe fagyva talált mammutok (jégkorszakbeli szőrös elefántfélék) életének valami rendkívüli fagykatasztrófa vetett hirtelen véget. W. Farrad, a szibériai 39 mammutle- letre vonatkozó adatok felülvizsgálása alapján megállapította, hogy ez a feltevés téves. A jégbe fagyva talált szibériai — egyébként növényevő — mammutok nem hirtelen fagytak meg, hanem a jégkorszakbeli iszapfolyamok és folyóvizek métervastag puha ülepedéseiben lassanként fulladtak meg. Az állatok súlyos teste keresztültörte az iszapleülepedések nem hordké- pes felszíni jégkérgét és az egyre mélyebbre süly- lyedő mammutok nem bírtak többé szabadulni: belefagytak a jégbe. A mammutok tehát nem fagyhalállal múltak ki A hideg ellen különben is védte őket sürü gyapju- és durva serteszőrökből álló tömött bundájuk, jó 2 centiméter vastag bőrük és az alatta levő mintegy 9 centiméter vastag zsírpárna. Az egyik kiásott maramut 30,000, a többi 9000—12,000 évvel ezelőtt^ pusztult el. GYÓGYÍTÓ atom A leningrádi idegsebészeti kutatóintézetben az agydaganatok diagnózisához és gyógyítására az atommagfizika legújabb vívmányait használják. A szervezetbe ártalmatlan mennyiségben radioaktiv J—131 jódot vezetnek be, amely a rosszindulatú daganatok szöveteiben halmazódik fel. Ezután különleges számláló-berendezéssel — gam- maenkefalográffal — rögzítik a radioaktivitás helyét, s ezzel együtt a daganat helyzetét. Az ily módon behatárolt daganatokat azután béta-részecskéket (elektronokat) gyorsító betatronnal sugározzák be és gyógyítják. Ez a berendezés 25 MeV energiájú, rendkívül kemény röntgensugarakat gerjeszt. Az utóbbi berendezés nagy előnye, hogy a rákos szövetekben a maximális ionizáló hatást, s így gyógyitó-pusztitó hatást hoz létre, ugyanakkor a környező szövetrészeket csaknem érintetlenül hagyja. Pillantás az élő szívbe Kevés embernek adatik meg az a nagy élmény, hogy működés közben pillantást vethet a lüktető emberi szív belsejébe. Csak a nagy gyakorlatú szívsebészek előtt tárul fel műtét közben az emberi test motorjának, a szívnek a belseje, jóllehet ilyenkor a korszerű sziv-tüdő gépek segítségével kikapcsolják a szivet, hogy a sebészek a vértelen nyugodt, nem lüktető szív belsejében végezhessék el a műtétet, Ezekkel a műtétekkel az orvosok olyan vele született szivhibákat szüntetnek meg, amelyek állandó tétlenségre kárhoztatják a betegeket, s sok szenvedést okoznak nekik — a műtét tehát a szó valóságos értelmében visszaadja a beteget az életnek. Éppen a bonyolult sebészi beavatkozást végző orvos munkáját könnyítené meg, ha operáció előtt pontosan behatárolhatná a vele született szivhiba helyét, például hol van rendellenes nyílás a szív két fele között, s mekkora ez a hasadéit — ezzel csökkenthetné a műtét kockázatát és idejét. Csakhogy az effajta szivhibák pontos elhelyezkedéséről az eddigi diagnostikai módszerek nem nyújtanak alapos felvilágosítást, és erre csak akkor nyílhatna mód, ha bepillanthatnánk az emberi szív belsejébe. “Periszkóp” a szívben A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy mindez a jövőben egyáltalán nem lesz lehetetlen. Dr. Eric Carlens és dr. Torsten Silander svéd orvosok ugyanis olyan vizsgálóeszközt szerkesztettek, amellyel működés közben tanulmányozható a dobogó emberi szív belseje. Kardioszkópnak nevezett műszerük lényegében olyan, mint egy periszkóp. Két, 30 cm hosszúságú acélcsőből áll, a külső cső átmérője 7 miliméter. E csövecske egyik végén kicsiny ovális nyílás van, másik végén pedig szemlencse, villamos csatlakozás, s oldalról injekciós fecskendő kapcsolódik hozzá. Az egész műszert kábel köti össze a vizsgálóorvos zsebében elhelyezett zseblámpa elemmel. A kettős cső belsejében — a külső cső ovális nyílása alatt — parányi prizmát, ennek oldalára objektivet és egy zseblámpaizzót helyeznek el. A müszerelemek öszszeszerelésekor a prizmát és az izzólámpácskát 3 cm hosszúságú vékony gumihólyagba bujtatják. Persze, a kardioszkópot csak kisebb műtéttel lehet bevezetni a beteg szivébe. A pácienst tehát elkábitják, s pontosan 5mm hosszúságú vágást ejtenek jobboldali nyaki vénáján, majd a vékony acélcsövet bevezetik a vénába, s ezen át óvatosan betolják a dobogó szív jobb pitvarába. Vizsgálat gumihólyagon át Kézenfekvő a gondolat, hogy ezen a módon még semmit sem lehetne látni a szívben, hiszen az áramló vér eltakarná a szivfalat a vizsgáló orvos szemei elől. Ezért van tehát szükség a műszer gumihólyagjára. Fecskendőn át steril konyhasóoldatot fecskendeznek az acélcsőbe — erre a gumihólyag felfújódik, akárcsak a léggömb a beléfujt levegőtől. Ha 12 köbcentiméter oldatot juttatnak az áttetsző gumihólyagba, átmérője 2 centiméterre növekszik, igy közvetlenül hozzáilleszthető a szív kívánt részéhez, s a szivfelület négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre közvetlenül megvizsgálható. A sóoldat semmiféle károsodást sem okozhat a szívben, amelynek belseje a műszer iz- zócskájával meg is világosítható. Sőt ha széndioxidot vezetnének a gumihólyagba, ez kevesebb fényt is nyelne el. De még a sóoldattal telitett gumihólyag segítségével is úgy szemügyre vehető a szív belseje, akár szabadszemmel vizsgálná az orvos a feltárt szivet. Egyelőre csak a jobb pitvart lehet vizsgálni az uj műszerrel, a bal szivfél vizsgálata még nehézségekbe ütközik. De már dolgoznak olyan kardio- szkóp kifejlesztésén, amely a szív jobb pitvarán keresztül a bal szivfélbe is bevezethető — ez a műszer azután minden titkot elárul majd a működő szív belsejéről. Orvosi szakkörökben nagy érdeklődéssel fogadták a két svéd orvos uj szivvizs- gáló műszerét. Korrózió elleni viaszbevonat A Német Demokratikus Köztársaság raden- beulei vegyészeti gyái'ában újfajta korrózió ellen védő bevonatot kísérleteztek ki. Az Exprotect-nek nevezett védőanyag viaszdiszperzió, amely hidegen szórható fel, s száradás után kemény, tartós, vizet át nem eresztő bevonatot alkot a jármüvek gépek, bex-endezések, műszerek felületén.. Nemcsak fémekre, hanem festett felületekre, textíliákra, fára, gumira, bőrre s műanyagokra is felvihető, s szélsőséges időjárási viszonyok között is jó védelmet nyújt a légköri behatások ellen, még a tengervíz sem tehet kárt benne. A felszórt diszperzió száradása normális hőmérsékleten 1—3 órát, 70 C. fokos kemencében azonban mindössze 3 percet vesz igénybe. Benzines ruhával könnyen letörölhető, bár sokszor erre sincs szükség, hiszen a hegesztés minőségét sem befolyásolja. Az újfajta védőbevonat a gyakorlatban kitünően bevált az ipar legkülönbözőbb területein, s alkalmazásával az NDK-ban jelentős összegeket takarítanak meg. Vezető nélküli villamos Svéd mérnökök a villamosközlekedés automatizálásának érdekes módszerével kísérleteznek. A villamoskocsira szerelt vezérlőberendezés elektromágneses jelzések alapján működik, ezeket a jelzéseket a pálya mellett elhelyezett szerkezetek bocsátják ki, s a kocsira szerelt antenna fogja fel. A villamoskocsira szerelt elektronikus berendezés folyamatosan feldolgozza az útvonalszakasz hosz- szával, a sebességgel, a fordulókkal, az emelkedésekkel kapcsolatos adatokat, továbbá tekintetbe veszi a hajtómotor tengelyének fordulatszámát, s ennek alapján eletronikus utón közli a parancsokat a kocsi megfelelő szerkezeteivel. A kocsin szolgálatot teljesítő kalauznak csak az ajtókat kell irányítania és becsuknia. Fémmegmunkálás vizalatti szikrakisülésekkel Szovjet fizikusok olyan uj eljárással kísérleteznek, amellyel a villamosenergia minden eddiginél jobb hatásfokkal alakítható át közvetlenül mechanikai energiává. Az uj módszer lényege: viz alatti impulzus-szikrakisülések felhasználása. Egy feltöltött kondenzátort két, viz alatti elektródon át kisütnek — ily módon a folyadékban heves lökéshullám jön létre, amely megfelelő módon a legkülönbözőbb műszaki feladatok elvégzésére használható fel. Az elektrohidraulikus hatásnak nevezett eljárással a villamosenergia 95 százaléka átalakítható mechanikai energiává. Az uj módszer egyebek között kitünően felhasználható különböző anyagok (kőzetek, cement, rideg fémek) aprítására. A wolframkarbid aprításához például a hagyományos módszerekkel tonnánként 2,000 kw óra, az uj módszerrel viszont csak 500 kw óra villamos energia szükséges. Az uj módszer felhasználható célzott robbantások elvégzésére is, ilyen: esetekben a szikrakisülést folyadékkal töltött robbantó csatornába vezetik. Ezen a módon például több köbméteres betontömbök minimális energia- felhasználással több darabra törhetők, anélkül, hogy a környezetre káros légnyomás lépne fel. A viz alatti lökéshullám felhasználható kemény fémek sajtolására is oly módon, hogy a lökéshullám megfelelő formába sajtolja a fémet. A Jutkin professzor vezette leningrádi kutatóintézet eddig már több mint 150 módszert dolgozott ki a viz alatti szikrakisülések felhasználására. A mélységek ostroma A kőolaj kitermelése során egyre mélyebben fekvő rétegek kőolajtartalmát is számításba veszik. A kőolajkutatásban ma már egyáltalán nem számit ritkaságnak, hogy 3—4000 méteres mélységekig fúrnak. Most azonban minden eddigi mélységet megdöntő rekord-kisérletről érkezett hir. A Szovjetunióban előkészületek folynak 15—18 kilométer mély kőolaj feltáró aknák fúrására. E nagy mélységek megostromlása előtt azonban tisztázni kell, miként viselkedik a kőolaj ilyen vastag földkéreg alatt. Az Azerbajdzsáni Olajkitermelő Tudományos Kutató Intézet tudósai olyan berendezést szerkesztettek, amelynek révén 2,000 atmoszféra nyomás és 2000 centigrád hőmérséklet közepette vizsgálni lehet az olaj- és gázkeverék “magatartását”. A tudósok szerint ilyen viszonyok jellemzik a 10- 15 kilométer mélységben húzódó olaj és gázlelőhelyeket. A pilóták aldoszterín-szintje Az aldoszteronnak, a mellékvese hormonjának fontos szerepe van az emoeri szervezet elektrolit* háztartásában és szénhidrátanyagcseréjében. Francia orvosok nemrégiben megfigyelték, hogy a francia polgári légiforgalmi vállalat pilótáinak lényegesen magasabb az aldoszteron-szintje, mint másoknak. Az aldoszteron-szint növekedése a vizsgálatok szerint a túlnyomásos fülkében való tartózkodással, továbbá a fokozott szellemi, idegi megterheléssel van összefüggésben. Érdekes, hogy a pilóták aldoszteron-szintje a szolgálatot követő pihenés után is többé-kevésbé a normálisnál magasabb marad. A felfedezésnek az a gyakorlati jelentősége, hogy a belső elválasztásai mirigyek vizsgálatának segítségével lehetőség nyililc a pilóták kifáradásának korai és objektiv felderítésére. , í Sterilizálással a legyek ellen Szerte a világon immár évek óta kísérleteznek a betegségeket terjesztő legyek, paraziták sterilizálás utján való kipusztitásával. Az Egyesült Államokban korábban gammasugarakkal sugározták be egy befogott légyfajta tízezreit, ezek a legyek azután olyan petéket raktak le, amelyek nem keltek ki — sajnos azonban ez az eljárást túlságosan drágának bizonyult. Egy floridai kutatóintézetben most olyan vegyianyagot kísérleteztek ki, amely a jelek szerint hatásos és olcsó fegyver lesz a házilegyek (Musca domestica) ellen. A különleges vegyszert a kísérletek során tápanyagokba keverve, egy 45 cm. oldalhosszúságú négyzetes rácsra szórták. A kísérletek kezdetén a rácsra 47 légy szállt le percenként, négy hét múltán azonban egyetlen legyet sem észleltek. Még nem sikerült tisztázni de a kutatók feltételezik, hogy a vegyszer mindkét nembeli legyekre egyaránt hat, tehát a hímeket és a nőstényeket is sterilizálja, igy nem hozhatnak létre utódokat, s a sok betegséget terjesztő legyek kipusztulnak. A kutatók most annak módszereit keresik, hogyan lehetne a vegyszert nagy területeken is alkalmazni, ^ UJ VÉRADÓÁLLOMÁST és nővérszállást avattak a múlt hetekben Nyíregyházán, a kórház szomszédságában. j* EGY TIZSOROS MOZART-dal eredeti kottája 39,000 márkáért kelt el Nyugat-Németországban, a marburgi aukción.
