Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-22 / 34. szám

2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 22, 1963 SZENÁTUSI KIHALLGATÁS A szenátus Külügyi Bizottsága előtt napok óta folyik a kihallgatás a három atomhatalom, az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és Anglia által Moszk­vában létrehozott atomtilalmi egyezmény felett. A szenátus kétharmad többségének szavazata szük­séges az egyezmény ratifikálásához és a béke ellen­feleinek szószólói, a reakciós szenátorok, izeire tépve keresik az egyezmény esetleges hátrányait, hátha meggátolhatják elfogadását. Azt szeretnék bizonyítani, hogy a próbarobbantások megszünte­tése a légkörben, a világűrben és a vizalatt, ve­szélyezteti az Egyesült Államok biztonságát, hát­ráltatja fegyveres erejének fokozását, ellenben előnyt nyújt a Szovjetuniónak ebben az irányban. Goldwater és társai ferde beállítását terjesztette elő dr. Edward Teller atomtudós is. Szerinte; az egyezmény ratifikálása “súlyos következményekkel fog járni az Egyesült Államokra és a szabad világ­ra.” Teller következetesen mindig ellenezte az atomkisérletek betiltását célzó lépéseket. Teller nyilatkozatával egyidejűleg jelent meg 35 amerikai Nobel-dijas tudós nyilatkozata, akik támogatják a Moszkvai Egyezményt, amely “jelen­tős, bár korlátozott első lépés a folytatólagos fegy­verkezési verseny okozta feszültség enyhítésére, s ezért megerősíti az Egyesült Államok biztonságát." A tudósok sürgették a szenátust, ratifikálja az egyezményt, “mint országunk békekivánságának határozott kifejezését.” Teller érveit McNamara védelmi miniszter és Gén. Maxwell Taylor, vezérkari főnök is visszauta­sította. Véleményük nyilvánításánál ugyan nagy súlyt helyeztek arra, hogy a vad háborususzitók biztonsági kételyeit megnyugtassák, s e célból azt hangoztatták, hogy a túlnyomó atomerő ennek az országnak a kezében van és ha az oroszok megsér­tik az egyezményt, akkor azonnal újabb robbantá­sokat fogunk végezni itt. A Kennedy-adminisztráció még ennél is tovább ment téves igyekezetében, hogy megnyerje a gán- csóskodó szenátorok hozzájárulását a ratifikálás­hoz. Múlt héten Nevadában kisebbméretü atomrob­bantási kísérlet végrehajtását engedélyezte. Mit akart ezzel bizonyítani? Hogy az egyezmény rati­fikálása mellett még mindig nyitva áll az ut a fegy­verkezés folytatására? Az ultrareakciósok megnyerésére tett próbálko­zások nem hozhatnak eredményeket a béke érde­kében. A reakciós törvényhozókat csak egyetlen tényező fogja meggyőzni arról, hogy a ratifikálás­hoz hozzá kell járulniok. Ez nem más, mint az amerikai nép erős kiállása a tilalmi egyezmény mellett. A szenátorokhoz érkező levelek többsége csupán egyik bizonyítéka annak, hogy az ameri­kai nép az egyezményt a béke eszközének tekinti. Rockefeller kormányzó, aki minden háborús lé­pésnek elszánt támogatója, szintén felismerte a népakarat politikai erejét és kénytelen-kelletlen az egyezmény ratifikálása mellett foglalt állást. A N. Y. Daily News egyik rovatvezetője egy re­publikánus szavait idézi, akit “az anyák szavaza­tai” aggasztanak. “Hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem tehetünk mást, támogatnunk kell” (az egyezményt). Az amerikai anyák a gyermekeik egészségét sú­lyos veszéllyel fenyegető légköri nukleáris szeny- nyeződés megszűnését látják az egyezmény azon­nali jótékony eredményeként és mint tudatos bé­keharcosok szivvel-lélekkel támogatják elfogadá­sát. Az AFL-CIO Központi Bizottsága határozati ja­vaslatban “sürgeti a szenátust, hogy ratifikálja a korlátozott atomtilalmi egyezményt.” Más szakszervezetek, mint az Int’l Union of Electrical Workers, az Amalgamated Clothing Workers, Emil Mazey, az automobil munkások pénztáros-titkára és mások, nyilatkoztak az egyez­mény mellett. 'l v' Mindenki irhát egy levelet az elnöknek és az állama szenátorának, amelyben állást foglal az atomtilalmi egyezmény támogatása mellett. A tör­vényhozókra nagy hatással van szavazóiknak a véleménye. S bár az amerikai nép békeóhaja számos formában és erőteljesen megmutatkozott, a békéért mindig friss akarattal és készséggel kell újból sikraszállni. Zsidó egyházi vezetők támogatják a néger mozgalmat Felhívják hitközségeiket, hogy bojkottálják a diszkrimináló kereskedőket A zsidó felekezeti intézmények reformágazatá­nak két legfontosabb egyesülete felhívást intézett a hitközségek felekezeti és polgári vezetőihez, hogy szakítsanak meg minden üzleti összeköttetést oly épitővállalatokkal, bankokkal és egyéb intézmé­nyekkel, amelyek a négerek ellen megkülönböz­tetést gyakorolnak. A felhívás a több mint 1 millió hitközségi taghoz is szólt. A reformzsidóság szervezeteinek társadalmi mű­ködéssel foglalkozó bizottsága sajtókonferencián hozta nyilvánosságra a fentieket. Ez a bizottság'a reformszervezetek vezetőségét képviseli és 850 rabbi tartozik hatáskörébe. A sajtókonferencián a társadalmi működési bi­zottság elnöke, Emil N. Baar és a bizottság tagja, Edward E. Klein rabbi, a Stephen Wise Free Syna­gogue lelkésze jelentett a hitköségekhez kiküldött felhívásokról. Mr. Baar, az ájtatos szólamok helyett a tettek szükségét hangsúlyozta ki és megállapította, hogy a zsidóság körében erős tettrevágyás született meg a jelenlegi faji kérdésekkel kapcsolatban. Klein rabbi azt mondotta, hogy “habár idáig is támogattuk a polgárjogokat védő törvénykezést, most elérkeztünk a tettek időszakához és határo­zott lépéseket kell tennünk az amerikai négerek egyenlő jogainak elősegítésére.” A hitközségekhez intézett felhívás azt ajánlja, hogy a kereskedők vezessenek be és hajtsanak végre integrációs programot az alkalmazottak fel­vételénél, hogy minden vonalon és szakmában se- gitsék elő a négerek szakképzését és hivatásbeli alkalmazását; a hitközségek tagjai támogassák és vegyenek részt a környezetükben és az iskolákban történő integráció megvalósításában és ne támo­gassanak olyan intézményeket, amelyek diszkrimi- nálnak. A felhívás azt is ajánlja, hogy a hitközségi ta­gok csak olyan helyre fektessék be pénzüket, ahol megkülönböztetés nélkül folyósítanak kölcsönt és ne tartozzanak olyan klubokba, amelyék kizárják a négereket. Klein rabbi elitélte az építőiparban fennálló, kü- , lönösen kirívó diszkriminációt és, felszólította a. hitközségeket, hogy a zsidó templomok építkezései­nél csak integrált munkáscsoporttal végeztessék a munkát. Mr. Baar és Klein rabbi azt is kijelentették; hogy . szervezeteik az egész országból delegációt külde­nek az aug. 28-iki washingtoni polgárjogi felvonu­lásra. Úgy a rabbik, mint a tagok bibliai idézetek­kel ellátott (angolul és héberül) táblákkal fognak felvonulni. James Meredith diplomát kapott Barnett kormányzó fondorkodásai meghiúsultak mert a University of Mississippi nem akadá­lyozta, hogy Meredith, a kurzus- elvégeztével levizsgázhasson. A kormányzó arra kérte a State College Board kurátorát, hogy halassza el Mere­dith vizsgáját addig, aniig kivizsgálják, hogy nem volt-e szabályellenes az egyetemen tett “felforgató” kijelentése. Az u.n. “felforgató” kijelentés abból' állt, hogy Meredith a négereket általános bojkottra szólította fei és kijelentette, hogy “minden áron meg kell változtatni ezt a rendszert, amiben élünk.” Medgar Evers meggyilkolásáról pedig igy szólt. “A ható­ság rendőrségének csapataiban kell a tettest keres­ni.. A legnagyobb valószínűség az, hogy ott fogják a gyilkost megtalálni.” Elfogták a kubai szabotálákat Kubai kormányjelentés szerint a két ellopott ha­lászhajón megszökött szabotálok csoportját az an­gol fennhatóság alatt levő Anguilla Cay sziget kö­zélében a kubai légi és tengerészeti erők kézrekeri- tették és elfogták. A jelentés szerint a 19 elfogott; egyén közül legalább 4 az U. S. Central Intelligence (kémSzolgálat) kötelékében áll és ángbl terület­ről Kuba megtámadására portvázó hadjáratokat tervezett. Az U. S. külügyminisztérium' sajfómegbizottja felháborodottan “nemzetközi emberrablás”-nak ne­vezte az incidenst. Castro mipiszterelnök már "ko­rábban kijelentette, hogy ha szükséges, még az an­gol, vagy francia területeken megbúvó szabotáló- kat is fel fogják kutatni a kubai hatóságok. A bahamai kormány kérésére, a még ottmaradt 10 megszökött kubait az amerikai partőrség hajója szállította el. Eredmények az integrációs fronton Tovább folyik a harc a teljes győzelemért Egymás után omlanak le a faji elkülönítés bás­tyái az országban. Minden alkalommal, amikor a “fajvédők” beadják a kulcsot, váltig verik mellü­ket, hogy ők mindig az igazság és egyenlőség hívei voltak. Ha voltak ilyen meggyőződéseik —- ami a legtöbb esetben erősen kétségbe vonható — ezekre nagyon jótékony hatással voltak az egyre erősebb és állhatatosabb tiltakozások, piketelések, felvo­nulások és ülősztrájkok országszerte. A legújabb eredmény az elmúlt hetekben a White Castle étterem-hálózat, newyorki fiókjainál, történt. Először a bronxi éttermei előtt kezdődtek, a tüntetések néger és portorikói kiszolgálók alkal­mazása érdekében, melyeket a város többi részén, Long Islandon és New Jerseyben lévő White Castíe éttermeknél való piketelések követtek. Végűi , a Congress of Racial Equality és a városi Human Rights Commission elnöke megállapodásra jiiíott az étterem-hálózat vezetőségével és 4-pöntos prog­ramot dolgoztak ki, amelyben a négerek és pqrtó- rikóiak határozott időn belüli alkalmazását, garan­tálják. Washingtonban összeült a Leadership Confer­ence on Civil Rights, amely számos szervezetet* képvisel (közte az United Auto Workers, áz NÄACP és különböző szakszervezeti, kulturális, egyházi és nőegyleti csoportokat s a CORE-t.) A gyűlés célja megszervezni a kormány polgárjogi törvényjavaslata körüli széleskörű támogatást. Roy Wilkins, az NAACP elnöke intette a delegátusokat, hogy kisérjék figyelemmel a javaslat megbuktatá­sára, vagy meggyöngitésére irányuló politikai kí­sérleteket. Azt ajánlotta, hogy “ha nem néznek a politikusok körmére, annyi mindent fognak le­vágni a javaslatból, hogy úgy fog kinézni, mint egy lerágott csirkecsont.” Márpedig a javaslat eredeti formájában is messze esik attól, ami a néger népét kielégíti. , . ; Robert F. Kennedy igazságügyminiszter, a kor­mány polgárjogi javaslatának legfőbb támogatója­ként szerepel. Furcsa, hogy az igazságügyminiszté- rium helybenhagyásával helyeztek vád aiá 9 “free* dom rider”-t Macon, Ga.-ban, az “igazságszolgái-; tatás meggátlásáért”. Az ügy hátterében ezek a. tényezők szerepelnek: A sheriff lelőtt egy negert-,: de a sheriffet szabadon engedték. A kilenc személy tiltakozott az igazságszolgáltatás ilyen kicsufo’ása ellen, mire őket helyezték vád alá. Ilyen az igaz­ságszolgáltatás Macon, Georgiában, amelyért ,q. fe­lelősség nagy részben, Kennedy igazságügyminisz­tert is terheli. / Egyre terjed a víz szennyeződése Már sok kritika és intelem hangzott el a sajtó­ban, a képviselőházban és máá helyekén a viz szennyeződésének egyre nagyobb veszedelméről. Nemiégen Robert F. Jones demokrata képviselő azt a megdöbbentő kijelentést tette, hogy az or­szágban 100 millió ember olyan vizet iszik, amely­nek rezervoárjába a lakóvidékeknek és gyáraknak sokszor vegyileg sem tisztított szennyvize folyik. Elképesztő elgondolni, mondotta Mr. Jones, hogy egy 75 milliós város lakosságának megfelelő meny* nyiségü szennyvíz árad a folyókba és tavakba: or­szágszerte. Úgyszólván semmi sem történik ennek kiküszöbölésére. A képviselő felhivta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi években szemmel láthatóan növekednek a vírusos megbetegedések és erős a gyanú, hogy ez az infekció^z ivóvízből ered. A levegő mellett a legfőbb éltetőnk a' viz és mégis “annyira megengedjük az ivóvizforrások el­szennyeződését, hogy folyóink úgyszólván szenny­vízcsatornák lettek.” ív Az a segélyösszeg, amit a szövetségi kor­mány az államoknak és a helységeknek a viztiszti- tás céljára kiutal, nem elégséges ennek a komoly problémának a megoldására. . ­Jf» AÁOGRIKAI Published every week by Hungarian Word, Inc.. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Enti as 2nd Class Matter Dec. 31.- 1952tunder the. Act. of March 2, 1879, to the P.O. of New York. NX Előfizetési árak: New York városban, az USA-bah és Kanadában egy évre S10, félévre S5.50. Minden más külföldi országba egy évre §13, félévre S6.50'.'

Next

/
Thumbnails
Contents