Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
Thursday, August 22, 1963 AMERIKAI MA*. YAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 REKORD-PROFITOT JELENTENEK A KORPORÁCIÓK A nagy korporációk a történelem legmagasabb profiteredményeiről jelentenek részvényeseiknek ez év második negyedévének befejeztével. Remélik, hogy a következő évnegyed legalább hasonló eredményekkel fogja őket gazdagítani. A Wall Street Journal táblázata 496 vállalat össz- profitját, az adók kifizetése után, 3,304,968,000 "dollárban mutatja ki. Ez az összeg az 1962-es második negyedév profitjánál 16 százalékkal magasabb. Ezen belül kiemelkedik néhány iparágnak különlegesen magas nyeresége. És pedig, 25 acélgyárnak összevetve 96 százalékkal volt magasabb a profitja a tavalyinál és 25 vasúttársaságnak pedig csak 53.2 százalékkal. Ennél az utóbbinál meg kell állnunk egy percre, mert a méltatlankodás kényszerit erre. Az utóbbi hetekben úgyszólván országos krizist teremtett a vasúttársaságok azon makacs követelése, hogy 40 ezer kazánfűtőt bocsássanak el azonnal a szolgálatból, mert azok úgynevezett “felesleges” beosztásban töltik idejüket és ez kb. 600 millió dollár veszteséget okoz a vállalatoknak évente. És ime, mit látunk? A 25 vasutvállalat 1963 április-junius időszakában 127,894,000 dollár profitot zsebelt be a tavalyi ugyanazon idő alatti 83,461,000 dollárral szemben. Tehát ugyanazon három hónap alatt, ugyanazokkal a munkásokkal 44,433,000 dollárral kerestek többet. Ez egy negyed évre vonatkozik. Szorozzuk ezt meg néggyel és szerény számítással is évi 177,732,000 profittöbbletet találunk. Ez a vasutbárókat azonban nem elégíti ki. Nekik hiányzik még az a 600.000,000 dollár, amit néhány tízezer munkás asztaláról, gyermekeinek szájából eltulajdoníthatnának. Úgy állapítják meg, hogy ehhez a “szabad vállalkozási rendszerben” joguk van, mert ez a rendszer legelsősorban a profit biztosítását szolgálja és a munkások létkérdése nem számottevő tényező. Aki pedig ennek a rendszernek ezt a tantételét kifogásolja, az egyszerűen kommu- nista-gyanusnak teszi ki magát. De térjünk vissza az acélvállalatokhoz. 21 vállalat tavalyi háromhavi 116,055,000 dollárnyi profitja ebben az évben ugyanarra az időszakra 227,- 647,000 dollárra emelkedett. Azaz 96 százalékkal több. Csekélység. Az acéliparban a termelés aránya állandóan hullámzik és sohasem éri el a teljes kapacitást. Junius óta a legtöbb vállalatnál csökkent a termelés, a munkásokat százával bocsátották el. Sokan közülük szabadságon vannak és az üzemvezetők kételkednek abban, hogy szeptemberben újra beállíthatják őket a munkába. Várják, hogy talán szeptemberben az acélrendelések növekedni fognak, de nem nagyon bíznak ebben, mert — amint mondják — “a rendelések áprilisban, májusban és júniusban jöttek be.” Akkor folytak a tárgyalások a szakszervezettel és az acélfeldolgozók sztrájktól féltek, tehát felsrófolták a rendelést. A 96 százalékos profittöbblet azonban nem vonatkozik minden vállalatra. A Bethlehem Steel-nél csak 29.7% volt. Ezzel szemben a Republic Steel 152%-os és a Jones & Laughlin cég 180.2%-os haszontöbbletet jelentett. Az olajtársaságok, gyógyszergyárak, vasúti berendezést, iroda berendezést, épület berendezést és anyagot gyártók, repülőgép gyárak, repülő társulatok, autógyárak és autó felszereléseket gyártók átlagos profittöbblete 13% és 29.5% között váltakozik. Az autógyárak közül érdemes kiemelni a Chrysler Corporationt, amely ezen negyedévben a tavalyi 10,600,000 dollárról 41,700,000 dollárra, azaz 293.4%-kal emelte profittöbbletét. Más iparvállalatok sem panaszkodhatnak. Elszórtan olyanok is vannak, amelyeknek ebben a negyedévben sikerült veszteséget kimutatni. Ehhez nagyban hozzájárult a kormánynak az az engedménye, amely lehetővé tette a korporációknak, hogy jelentős összegeket vonjanak le bevételükből berendezés értéktelenedés címén. Ez növelte a veszteség rovatot és csökkentette a nyereségét. A valódi profit tehát mindenütt több volt, mint amennyit kimutattak. Az utóbbi időben sok iparcikk árát emelték, u m. villamossági motorokét, ólomét, cigarettáét, fa- cellulózét, az aluminium bizonyos típusáét. Egyes vállalatok már bejelentették, hogy jövedelmük javítása szempontjából a következő hónapokban uj áremelést léptetnek életbe. A következő negyedévi haszon arányát döntően befolyásolhatja a még eldöntetlen helyzet a vasutaknál. Úgy a vasutak, mint a szállítást igénylő korporációk tartanak egy esetleges vasutas sztrájktól. De ki törődik a vasutasmunkásokkal, akik sztrájkkal kényszerülnek puszta megélhetésüket megvédeni? MIÉRT VAN MÉG ÉHSÉG A VILÁGON? Sokszor belefáradunk napról-napra hallani azokat az elcsépelt frázisokat, amelyekkel a “szabad világ”, a “szabad egyéni vállalkozás” rendszerét dicsérik és amint sietve felsorolják mindazokat az előnyöket, életnivóbeli eredményeket, amelyekkel a “nem szabad” szocialista államok még nem rendelkeznek. A frázisok mellett azonban, egyre gyakrabban kilátszik a “lóláb”, a való igazság arról, hogy a kapitalista államokban élő népek nagy tömegei milyen alacsony színvonalon élnek és hogy a modern élettel járó jólétben csak milyen kis százalékban részesülnek. Érdekes és említésre méltó kijelentéseket tett a Cyanamid International üzemi aligazgatója, H. F. Bliss Jr. egy Newarkban tartott kereskedelmi bankett alkalmával. . Mr. Bliss rávilágított arra, hogy a kereskedelmi vetélytársak mellett, vannak világviszonylatban is vetélytársak. Ezek a különböző gazdasági rendszerek, amelyek a világpiacon próbálják legyőzni egymást. A szabad vállalkozás és a kommunista rendszer közötti versengés napvilágra hozza mindazokat a hibákat, gyöngeségeket, amelyek eddig nem voltak annyira kirivóak. Mr. Bliss ezeket mondotta: “A szabad vállalkozási rendszer istápolói számára könyörtelen megvilágításba kerül a szabad világ számos területén fennálló csődötmondó filozófia — a nyomor filozófiája. Ez az a világnézet, amely a tömegnyomort az élet valóságának fogadja el, amely egy fejlődésben levő államban — mint pl. Colombia — a népnek csak avval a 19 százalékával törődik, amelyik megengedheti magának, hogy élvezze a modern élet előnyeit, a nép többi 81 százalékát elhanyagolja. Ez a filozófia könnyen eljut azokhoz a rétegekhez, amelyek a végén kiüthetnek bennünket előnyös helyzetünkből.” Megemlítette azt is, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az amerikai nép egyharmada rosszul öltözött, rossz lakásban lakott és rosszul táplált volt. “Azóta elvetettük hazánkban a szegénység filozófiáját”, mondja a rosszul informált korporációs aligazgató és úgy állítja be a helyzetet, hogy a szegénység most már csak a rajtunk kívülálló világban létezik, amelynek “kétharmada rosszul táplált, rosszul öltözött és rossz lakásviszonyok között él.” Mr. Bliss igy is komolyan figyelmeztette üzlettársait, hogy ezt a helyzetet ne tekintsék csupán elvont problémaként, mert “mint üzletemberek — különösen, mint nemzetközi üzletemberek, létünk és fennmaradásunk függ ennek a küzdelemnek a kimenetelétől.” Hasonló témát hangoztatott Fulbright szenátor május 4-én a Friends (Quaker) Committee on Legislation “Washington Newsletter”-jében. Figyelmeztetett, hogy mig 20 milliárd dollárt költünk arrg, hogy egy amerikai a Holdon megvesse lábát, sok száz milliárdot más ürkisérletekre és hadicélokra “a világ lelkiismeretét leírhatatlan nyomor és betegség terheli.” Mindezeket a megállapításokat megerősítette az ENSZ-nek júniusban megtartott Világ Élelmezési Kongresszusa, ahol 104 ország 1400 delegátusa a következő tényeket hozta napvilágra: “Az ENSZ szakértői becslése szerint a világon minden este 400 millió egyén fekszik le üres gyomorral — és ezeknek a száma növekedőben van.” “A világ lakosságának száma 3 milliárd, mely évente 60 millióval növekszik és az évszázad végére megduplázódik.” “A 400 millión kívül, akik éhesen térnek nyugovóra, a szakértők szerint a világ lakosságának egyharmada rosszul táplált, azaz a lényeges eledelek valamelyikét nélkülözi.” “A hét minden napján kb. 10 millió ember hal meg éhen, több mint bármikor az emberiség történelmében.” “Csak Indiában 50 millió gyermek fog meghalni a következő tiz évben hiányos táplálkozás következtében.” “A világ lakosságának több mint a fele él örökös éhezésben.” Megdöbbentő volt egyes szakértők véleménye, hogy az Egyesült Államokban annyi ételt eldobnak naponta, amennyi Kina 650 millió népének néhány napi táplálkozására elég lenne.” Egy Nobel-dijas olasz professzor kijelentette: “Az emberiségnek módjában van mérhetetlenül növelni mezőgazdasági termelését újabb tudományos felfedezések nélkül is, csupán az ismert eljárások helyes alkalmazásával, melyeket könnyen lehet különböző klimatikus és talajviszonyokra alkalmazni,” Most, amikor már az emberiség meghódította az űrt és az óceán mélységeit, nincs semmi valóságos ok arra, hogy éhínség legyen a világon. Csakis az idejétmúlt imperialista kapitalizmus a kerékkötője a haladásnak, amellyel az éhséget, a nyomorúságot, a betegséget és a háborút az egész világon meg lehetne szüntetni. MRS. KISH NYARALÓJA, a CENTER LAKE INN a gyönyörű Berkshire hegyekben, BECKET, MASS.-ben, ÚJRA NYITVA Jó ellátás, szép szobák, csónakázás, halászás. Heti $48.00, napi 10.00 gyermekeknek 12 éven alul heti $25.00 Információért hívják New Yorkban Mrs. Paula Hirsch-et, Ra 6-8452 számon HAZAI HANGULATOK= NEMZETI LÁTVÁNYOSSÁG? — Billie Sol Estes, texasi szélhámos, akit csalás és szédelgés vádja alatt elitéltek, turista látványossággá avatta Pecos, Tex.-ban levő tanyai házát. Nagy neonreklámot helyezett a bejárat elé, mely kihirdeti, hogy ez az ő birtoka és megtekinthető. Belépődíjat is számit, autónként 5 dollárt. Idegenvezetőt is alkalmaz, aki előre beszedi a dijat. A végén talán senki sem volna hajlandó fizetni, mert az UPI tudósítója szerint, Spanyolországból importált szőnyegeken, Estes családi portrékon kívül csak a konyhában felhalmozott piszkos edény volt a kiállítás tárgya. NEW JERSEY állam kormányzója szives meghívást intézett Andarko, Oklahomába, az indián Deleware Törzs Tanácsához, hogy jöjjenek segíteni megünnepelni New Jersey fennállásának 300-ik évfordulóját. A Deleware indiánokat a fehér telepesek kiűzték New Jerseyből és úgy kerültek Oklahomába. Az utolsó összeütközés 1757-ben folyt le közöttük, amikor többet megöltek közülük. Jelenlétük természetesen színesebbé tenné az ünnepségeket és a fehérek ezért ajánlják fel a békepipát — ha az indiánok ugyan elfogadják. CELINA, Tenn.-ben már aug. 5-én megindult a tanítás a High Schoolban, hogy a tanulók tavasz- szal az eperszedésnél dolgozhassanak. A 450 tanuló között 10 négert is felvettek. Ezzel megindították a deszegregációt minden különösebb incidens nélkül. NEW YORKBAN a United Federation of Teach- ers-hez tartozó tanítók sztrájkra készülnek szeptemberben fizetésemelésért és jobb iskolai viszonyokért. A Parents-Teachers Associationba szervezett szülők megígérték, hogy támogatni fogják a tanítók sztrájkját, akiket a hatóságok a sztrájk- ellenes Condon-Wadlin-törvénnyel fenyegetnek. MINEOLA, L. l.-on hét férfi és két női rendőrt tartóztattak le azzal a váddal, hogy üzletekből 10 ezer dollár értékű árucikket loptak el. KISÁRUHÁZAT NYITOTT Bácsbokodon a föld- müvesszövetkezet. A három osztállyal működő bolt vas-müszaki cikkekből, méter- és divatáruból, kon- fekciós ruhákból áll. Készletének értéke 2 millió 100 ezer forint volt a megnyitáskor. Már az első nap 50 ezer forintos forgalmat bonyolított le aí áruház.
