Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-22 / 34. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XII. No. 34. Thursday, August 22, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. AUGUSZTUS 28 1963 augusztus 28-ika a jövőre nézve az Egyesült Álla­mok egyik legkimagaslóbb történelmi dátuma marad. A tör- ténetirók úgy fognak erről a napról megemlékezni, mint az amerikai nép döntőerejü, forradalmi öntudatraébredésének megnyilatkozásáról, pontosabban: egyik jelentős állomásáról. A világ fejlődésének uj korszakában, amelyben most élünk, az amerikai néger nép harcos küzdelme gazdasági elnyoma­tása, társadalmi megaláztatása és politikai jogfosztottsága el­len olyan hatalmas demokratikus népi erőket szabaditott fel hazánkban, amelyek hatásukban gyökeres fordulópontot je­lentenek a további fejlődésében. Ezek az erők ott lesznek Washingtonban aug. 28-án. Jelenlétükről tudomást fog venni a kormány, a törvényhozóink és mindazok a visszahúzó erők, amelyek társadalmunk demokratikus fejlődését gáncsol­ják, akadályozzák. Az alkotmány egyes kitételei ezen a napon uj értelmet nyernek hazánkba^. Nem lesz többé elvont fogalom, hogy “minden ember egyenlőnek teremtetett” és hogy “tagadha­tatlan joga van az élethez, szabadsághoz és a boldoguláshoz.” Nálunk is erősödik az emberek elhatározása, hogy perbe szán­janak azokkal, akik eddig gátolták e jogok mindenki által való gyakorlását. A washingtoni tömegfelvonulás — amely a jelek szerint méreteiben túllépi a tervezett határokat — elsősorban figyel­meztetés a kongresszushoz, hogy az adminisztráció polgárjogi javaslatait törvényerőre kell emelni. De ezen túlmenően elke­rülhetetlenül élére állítja azokat a társadalmi hiányosságokat is, amelyek nemcsak a néger, hanem az egész amerikai nép érdekében mielőbbi megoldásra várnak. Ezek között első he­lyet foglal el a munkalehetőség kérdése. Határozottan vissza kell utasitani azt az egységromboló, faji viszályt keltő, félre­vezető beállítást, hogy a kenyérkereső néger munkások a fe­hér munkások állására pályáznak. Ezt a hazug propagandát a munkáltató osztály és kiszolgálóik terjesztik, hogy a munká­sok csoportjait egymás ellen uszitsák. El akarják terelni a fi­gyelmet arról, hogy valójában a kormány és az ország vezetői felelősek azért, hogy minden embernek legyen állása és tisz­tességes megélhetése. Az aug. 28-án létrejött országos egység közösen fog ezért harcolni a jövőben. Közös érdeküknek fognak tekinteni min­den más, a közös boldogulásukat érintő problémát is. Orszá­gos viszonylatban szinte felmérhetetlen ennek az egységes megértésnek az átalakító hatása az amerikai néprétegek életé­re. De érezhető lesz ez világviszonylatban is, olyan kérdésben, pl. mint a béke, amely valóban közös érdek. Minden okunk megvan az aug. 28-i felvonulás legnagyobb sikerét kívánni. Aki csak teheti, legyen Washingtonban e na­pon. Az egész ország figyelemmel fogja kisérni a lefolyását, mert a TV állandó közvetítést fog adni róla. I Bebrits Lajos BUDAPEST. — Bebrits Lajos f. h. 9-én, négy napi szenve­dés után agy-trombózis következtében elhunyt. Pihenést nem ismerő, túlfűtött munkában mertehelt szive gyengének bizo­nyult a halálos kórral szemben. TemeTéséről, melyre kedden kerül sor, külön beszámolót küldünk. Tudósitó Több mint félszázad óta élvonalban küzdő harcostárstól, jó baráttól, szerető, igaz embertől veszünk búcsút. 1912-ben — egész mivoltára fényt vető módon került a munkásmozga­lomba. A húsz éves MÁV fogalmazót temesvári állomáshelyé­ről Budapestre küldték továbbképző tanfolyamra. Május 25- én, a “vörös csütörtökön” a Tisza-kormány ellen és az általá­nos titkos választójogért végbement nagy sztrájk és tüntetés folyamán a tömegbe sodródott és igy ismerkedett meg a rend­őrök kardlapjával és — a számára akkor még uj — osztály­harccal. Tudásra, az igazság keresésére szomjas egyénisége előtt uj világ nyílt meg: meg akarta ismerni, hogy mi az ami­ért igy harcolnak az emberek, hogy mi is a szocializmus. Bújta az elérhető magyar és német nyelvű marxista irodalmat és hamarosan meggyőződött szocialista lett, aki beosztásánál, tu­dásánál fogva nagy segítséget nyújtott a mozgalomnak, különö sen az első világháború alatt a baloldal kettős harcában: a kormányzat és a jobboldali szakszervezeti vezetők ellen. Ha­marosan a baloldal egyik vezetője lett és az 1918—19-ik for­radalmak alatt élharcosa az imperialisták kiszolgálói által fél­revezetett romániai dolgozók s a magyar munkásosztály egysé­gének. A Siguranza csapása nem késett, másfél évet töltött a román börtönökben, de az erdélyi és bánáti szakszervezeti Meglepetésszerü támadások elkerülésére GENF. — A 17 ország képvise­lőiből álló leszerelési konferencia elé került megbeszélésre Krus- csev miniszterelnök julius 19-i ajánlata, amit az USA elvben magáévá tett, hogy az atomha­talmak kölcsönösen ellenőrző bi­zottságokat helyezzenek el egy­más mellett “meglepetésszerü támadások megakadályozására.” Evvel kapcsolatban mindkét or­szág előterjesztette elgondolá­sait. A nyugatnémet kormány kö­vetelésére, amely bizalmatlan­sággal viseltetik az ajánlattal szemben, az Egyesült Államok a kérdést a NATO-tanács elé vi­szi, hogy megnyerje a szövetsé­gesei beleegyezését. A német szövetségi kormány m e g b izottai Washingtonban, Moszkvában és Londonban alá­írták a Moszkvai Egyezményt az atomkisérletek betiltásáról. KENNEDY FOGADJA A TÜNTETÉS VEZETŐIT WASHINGTON. — Pierre Salinger, Kennedy elnök saj­tótitkára nyilvánosságra hozta, hogy az elnök a Fehér Házban fogadja az aug. 28-iki tömeg­felvonulás vezetőit. Ezek fog­ják képviselni azokat a vezető szervezeteket, amelyek a né­ger egyenjogúsági mozgalom ezen csucs-megnyilvánulását országosan megszervezték. A. Philip Randolph, dr. Martin Luther King Jr., James Far­mer, Roy Wilkins, Whitney Young, John Lewis és Walter P. Reuther lesznek az elnök­kel tárgyaló delegációban. Minden szükséges előkészü­letet megtettek arra, hogy a hatalmas felvonulás a legna­gyobb rendben folyjon le. A tömeg több oldalról fogja meg közelíteni a Washington Em­lékoszlopot és onnan a Lincoln Emlékmű előtti hatalmas térre fog felvonulni, ahol meghall­gatják a mozgalom szónokait Delegációk fogják meglátogat ni a képviselőház és a szená tus vezető tagjait a polgárjogi törvényjavaslatok elfogadása érdekében. Drámai mentési kísérlet a szénbányánál A kurdok elutasították Irák ajánlatait Beirutból jelentik, hogy irá- ki kormánymegbízottak egy kurd faluban megbeszéléseket folytattak a kurd függetlensé­gi mozgalom képviselőivel, ab­ból a célból, hogy felszámolják a több mint 3 hónapja tartó felkelést. A kurdok egyes követelé­seit az iráki kormány hajlandó teljesíteni, más pontjait ké­sőbb tárgyalnák meg. A kurd területek számára évi 56 mil­lió dollár segélyt ajánlott, mig az egyes törzsek 14 millió dol­lár kártérítést kapnának a pol­gárháború alatt elszenvedett károkért. Ezzel szemben a kor­mány azt követeli, hogy al- Barzani generális, a kurdok vezére, külföldi száműzetésbe menjen és a felkelő csapatok tegyék le a fegyvert. A kurdok azt követelték, hogy a kormány bocsássa sza­badon azokat a kurd tárgyaló feleket, akiket junius 8-án or­vul elfogott a többi 3,000 kurd fogollyal egyetemben. Ha a kormány al-Barzani generális száműzetését kéri, akkor azo­kat a kormánytagokat is szám­űzni kell, akik a kurdok elleni megsemmisítő hadjáratért fe­lelősek. Bagdadból jelentették, hogy a kurd-mozgalom vezérkara el­utasította a kormány ajánlatát. HAZELTON, Pa. — A felszín­ről irányított mentőkisérletek még élve találtak három szén­bányászt, akiket 6 nappal előbb bányaomlás ejtett foglyul 400 láb mélységben. Hat inch szé­lességben fúrt nyíláson keresztül értek el kettőt közülük, kikkel a mentők beszélgettek s megtud­ták, hogy a harmadikat törme- íéghalmaz választja el tőlük. A megmentésüket úgy tervezik, hogy a nyílást 28 inchre fogják kiszélesíteni, s azon keresztül kiemelik őket a mélységből. Még nem tudni, hogy ez meddig fog tartani, mert több akadályt kell leküzdeni, köztük a beomlás és a bányalég veszélyét. A család­tagok reménykedve állnak őrt a nyilas előtt. Lemondott a Kongói Köztársaság elnöke Három évvel azután, hogy Franciaországtól elnyerte füg­getlenségét, a Kongói Köztársa­ságban nagy forrongások van­nak. A nyomor és az általános munkanélküliség következtében a nép egyre élesebben tiltako­zott a kormány tétlensége ellen. Ezt betetőzte Youlou elnök be­jelentése, hogy ellenzéki párto­kat nem fog megengedni, miál­tal a teljes egyeduralmat akarta elérni. Ezt követően, a szervezett munkások jobb munkaviszonyo­kat követelve megostromolták a brazzavillei börtönt, ahol több munkásvezér volt bebörtönözve. Kiszabadították őket és a 480 többi rabot is. Youlou elnök sebtében igye­kezett visszavonni, vagy elha­lasztani a pártok betiltását, de már elkésett. Tízezer főnyi tö­meg haragosan tüntetett az el­nöki palota előtt, kenyeret és munkát követeltek és a palotá­ban megbúvó Youlou elnök le­mondását. Nem volt más hátra, mint né­hány órai kényszerű tárgyalás után az elnök aláírta a lemon­dási okmányt. Egyelőre ideiglenes kormány vette át az ország vezetését. Dr. Sienl-Györgyi Albert nyilatkozata Dr. Szent-Györgyi Albert No- bel-dijas magyarszármazásu pro fesszor levelet intézett a New York Times szerkesztőségéhez. A levélben erőteljesen állást fog­lalt a moszkvai atomtilalmi egyezmény ratifikálása mellett. A professzor ezzel kapcsolat­ban nyilatkozatot adott Polgár Dénesnek, a Magyar Távirati Iroda washingtoni tudósítójá­nak. “Az atomtilalmi egyezménnyel kapcsolatos technikai problémák nagyon fontosak és megérdem­lik a legalaposabb elemzést. Nem szabad azonban szem elől té­veszteni az alapvető kérdést, ami a következő: a modern tu­domány, amely a századfordulón született, az embert emberfelet­ti erők mesterévé tette. A tudo­mány haladását nem lehet meg­állítani, és igy az embernek dön­tenie kell, hogy ezeket az erőket életének megjavítására, vagy sa­ját maga elpusztítására használ­ja-e fel. Az atom tilalmi egyez­mény az első lépés uj és jobb emberi kapcsolatok felé. Az egyezmény fordulópontot jelent­het történelmünkben. Ha az amerikai szenátus nem ratifi­kálná az egyezményt, súlyos ka­tasztrófa felé vezetne minket. “ Sokan azt mondják, hogy a fegyverkezés terén elértük a maximumot, és nem lehet a je­lenleginél pusztitóbb fegyvereket előállítani, mivel erre a modern technikai nem képes. Ne feledjük azonban el, ötven évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a maihoz hasonló pusztító erejű hidrogénbombákat lehet előállí­tani. Ki tudja megmondani,-mi lesz ötven év múlva? Ezt senki sem láthatja előre. Az egyetlen megoldás tehát az, hogy arra as útra kell lépni, amelyen az egyes mény az első lépés.’1 tanács, melynek elnöke volt, folytatta a harcot. 1924-ben érkezett az Egyesült Államokba. Gyári munkás lett, de nem sokáig. Ragyogó Írásai, a clevelandi munkásmoz­galomban végzett kiemelkedő munkája következtében rövide­sen az Uj Előre szerkesztőségébe került, s ott dolgozott, később főszerkesztői beosztásban, egész 1932 nyaráig, a Szovjetunióba történt deportálásáig. Bebrits kimagasló újságíró volt — és az is maradt utolsó leheletéig. “Világ” cimü rovata, könnyed — i a természet vagy művészet szépségeit plasztikusan megeleve- j nitő — stílusa, enciklopédikus tudása, (melyet a hajnali órák­ba húzódó állandó olvasással bővített) fémjelezték nevét. A nagytehetségü újságíró, a szépnek, az életnek szerelmese, har­cos ember volt, aki az előadói asztalnál, a népgyülésen, s Horthy-fasizmus elleni tüntetéseken egyaránt kimagaslott ! (Folytatás a 12-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents