Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-08 / 32. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 8, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerüeszioseg álláspontjává!. Rev. Gross válaszol Huszár Gergelynek CHICAGO, 111. — Túlságos elfoglaltságom megakadályoz abban, hogy a lap irányát ívagy “irány- talanságát”?) támadó “huszáros” kirohanással egy szokásos terjedelmű cikkben foglalkozzam, de az én szerény személyemet érintő néhány kardcsapásra szükségesnek találom, hogy röviden válaszoljak: Huszár Gergely szerint “a lap tele van ellentmondásokkal. Példa rá, hogy Rev. Gross egyszer elitélőleg nyilatkozik a vallásról, utána meg imádkozik a pápáért, XXIII. Jánosért. Egyszer agyoncsépeli a német fajt s Strausst, a volt honvédelmi minisztert, majd Izraelben megkötik vele a zsidó katonák kiképzésére szóló egyezményt.” Hát kezdjük azon, hogy Huszár Gergely éntőlem sohasem olvashatott egyetlen sor Írást sem, melyben a vallást (a hitet) elitéltem volna. Én sohasem hadakoztam a vallás ellen, hanem mindenkor azokat a személyeket és intézményeket ostoroztam, akik és amelyek a vallás nevében és a vallás szelemével ellentétben szembefordulnak a haladó eszmékkel és igy az emberiség nagy többségét kitevő munkástársadalommal. Éppen ezért, amikor egy olyan ritka példánya az egyházfejedelmeknek, mint XXIII. János volt, felbukkan a láthatáron, én bizony megdicsérem, sőt imádkozom is érte Ebben több a logika, mint az ellentmondás! Én már 26 éve, hogy rendszeresen cikkezem ebben a lapban és elődeiben és ha Huszár Gergely még a mai napig sem jött rá, hogy én a Krisztushitemet soha egy pillanatra fel nem adtam, akkor csak két eset lehetséges: vagy én nem tudok irni, vagy ő nem tud olvasni. Bármelyik eset áll is fenn, tulkéső volna lamentálni felette, mert én nem szándékozom visszamenni az iskolába a betűvetést megtanulni, ő meg aligha megy vissza, hogy az olvasás művészetét elsajátítsa. . . így hát minden marad a régiben... Az igaz. hogy a német nácifajtát nem egyszer, hanem igen gyakran irgalmatlanul korbácsolom (éppen elég okom van rá — nem gondolja. Huszár Gergely?!), de azt nem tudom megérteni, miért tesz engem felelőssé azért, hogy Ben Gurionék megállapodást kötöttek a németekkel az izraeli ka- lonák kiképzésére nézve? Akár hiszi, akár nem Ben Gurion nem kérte ki a tanácsomat és a tárgyalásokra is elfelejtett engem meghívni. (Ami bizony elég nagy illetlenség volt tőle!) És úgy látszik, nem valami hűséges olvasója a Magyar Szónak sem, tehát nem tudhatta, hogy ez a lap ellene volt ennek a rendkívül fonák “egyezménynek.” De hol van itt az ellentmondás, amit nekem és a lapnak tulajdonit Huszár Gergely?! • “Hogy egyszer mindennek vége, talán még a lapnak is” — ebben aztán egyáltalán nem értünk egyet, Huszár munkástárs! Teszek egy javaslatot: jöjjön el a Detroitban tartandó országos lapkonferenciára és a saját szemeivel figyelje meg, vajon olyan lap-e ez, amely felett már megkondult a lélekharang? Gross A. László Az igazságért hoz áldozatot KALIFORNIA. — Szeretett, kedves feleségem emlékére fizetem elő lapunkat a miskolci II. Rákóczi Ferenc könyvtár részére, tiz évre előre, hogy Magyarországon is olvashassák az igazságot Amerikáról. F. L. MRS. KISH NYARALÓJA, a CENTER LAKE INN a gyönyörű Berkshire hegyekben, BECKET, MASS.-ben, ÚJRA NYITVA Jó ellátás, szép szobák, csónakázás, halászás. Heti §48.00, napi 10.00 gyermekeknek 12 éven alul heti §25.00 Információért hívják New Yorkban Mrs. Paula Hirsch-et, Ra 6-8452 számon Üdvözlet tanítómestereimnek TRENTON, N. J. — Schubert barátom “Egyetem vagy általános műveltség” cimü Írása köszönetét érdemel azokért a jókívánságokért és a diplomáért, amivel engem abban kitüntet. Sokkal többre értékelem az ilyen diplomát, mint amit a kecskebőrre Írtak. Ö a harmadik, aki ilyesmivel megtisztel engem, az első Rev. Gross volt, azután E. H. Neuwald. Kérem, hogy mindhárman fogadják meleg kézszoritásomat. Egyben engedjék meg, hogy egy kis példával szolgáljak: amikor az iskolásgyermekekhez valaki egy kérdést tesz fel, s ők értelmesen válaszolnak, a kérdés feltevője azt szokta mondani: jó tanítójuk van ezeknek a tanulóknak. Ez áll fenn az én esetemben is, vagyis nem engem illet a diploma, hanem a tanítómestereimet és a munkás sajtót. Sokat tanultam Schubert cikkeiből, Neuwald írásait még régebben olvasom és mindenegyes igen tanulságos. Rev. Gross Írásai sajnos ritkán jelennek meg lapunkban, gondolom azért, mert ő még nem ment nyugalomba és nem ér reá irni. Azok az Írások, amelyeket Schubert átvesz a magazinokból magyarra fordít, mind az olvasók javát szolgálják. Mindenki, aki ir a Magyar Szóban, az olvasótábor tanítója. Csak arra kell törekednünk, hogy legyen lapunk, amely lehozza az Írásaikat. Közeledik a lapkonferencia, de sajnos Trenton nem tudja magát ott képviseltetni, mert az olvasók nagyrésze nyugdíjas és ez igen sovány kereset. De reméljük, hogy jó konferencia lesz és a delegátusok jó munkát fognak végezni. Szabó János Kubával kapcsolatban eszünkbe jutnak azok a hírek, amelyeket a Szovjetunió megalapításának első éveiben a kapitalista sajtóban olvastunk. Ezek napról napra megjósolták, hogy a szovjet kormány napjai meg vannak számlálva, s csak idő kérdése és az egész rendszer össze fog omlani, a nép fel fog lázadni, stb. Ugyanezeket olvashatjuk Kubáról is mindenütt az imperialista világban, de különösen az U. S. sajtóban. Ellentétben avval, ami .a halottakkal szemben szokás, Kubáról a jelszó eddig ez volt: Vagy semmit, vagy rosszat. Lassan keresztülhatol még a sajtó papirfüggö- nyén is az igazság és itt-ott elszórtan már láthatjuk, hogy hivatalos álláspont ide, vagy oda, talán még'is érdemes Kubával foglalkozni. Sőt! Talán valami dicséretre méltót is lehet róla irni! Ilyen felfedezést tettünk az utóbbi időben, amikor az egyik napilap hasábjain a riporter, aki Kubában látogatást tett, haladásról, fejlődésről és a vasipar felépüléséről tesz tanúságot, s hogy egy vasárugyár üzemben hány különféle termelési, mezőgazdasági és élelmiszeripari felszerelés alkatrészeit gyártják; arról is ir, hogy milyen szívesen mutatják a gyárakat a külföldi látogatóknak. Az említett gyárban olyan alkatrészeket készítenek, amelyek legnagyobb részét azelőtt az Egyesült Államokból importálták. így segít magán a kubai nép, hogy az amerikai árutilalom nyomában, nehézségek árán ugyan, de kifejlessze saját iparát. A riporter közli ennek a gyárnak az érdekes történetét. Legfőbb felszerelése egy nagy villany- kohó: a falon hasonló villanykohó fényképe függött, melynek feliratából arra lehet következtetni, hogy angol, vagy amerikai gyártmány. A gyár vezetője szerint ennek a fényképnek a segítségével és egy cseh technikus közreműködésével felépítették a gyár villanykohóját. Igazi találékonyságra és minden nehézségeken felülkerekedő, meggyőződéses, odaadó munkára vall ennek a gyárfelszerelésnek a felépítése. A kubai iparügyi minisztérium számos uj gyár üzembehelyezését jelentette. Az újságíró ezekből néhányat meglátogatott és mindegyiket teljes működésben találta. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Kubával szemben alkalmazott rövidlátó amerikai politika, bár megnehezíti a nép által szívvel, lélekkel támogatott szocialista fejlődést, de azt megakadályozni nem tudja. Üdvözli az atomtilalmi egyzeményt BUDAPEST. — Azzal kezdem levelemet, hogy ki ne örülne azoknak a kedvező változásoknak, amelyeknek manapság szem- és fültanui vagyunk. A magam részéről üdvözlöm az Egyesült Államokban élő személyeket, csoportokat, vagy egyesületeket, amelyek a békéért vívott küzdelem során felrázták az amerikai nép jelentős, vagy úgy is mondhatnánk, hogy túlnyomó részét, mert ennek tudható be, hogy az amerikai külpolitikában is megtört a jég és ez az olvadás Kennedy'elnököt is józanabb akcióra késztette. Mert ne gondolja senki, hogy ezek a változások egy dúsgazdag ember, név szerint Kennedy találmányai, vagy érdemei. Igen sok harc, küzdelem, börtön, meghurcoltatás, megbélyegzés, stb. húzódik meg az eddig elért eredmények hátterében. Tehát az érdem csakis a békeharcosoké. Mégis üdvözletemet küldöm Kennedy elnöknek és nyíltan is bevallom, hogy örülök, hogy ő lett az Egyesült Államok elnöke. Elsősorban azért, mert valóban Roosevelt nyomdokain jár, másrészről figyelembe véve a minden oldalról ránehezedő nyo- mást, elismerte a békés egymás mellett élés szükségességét, melyet több, józanabb kijelentésével is alátámasztott. Most pedig azon munkálkodik, hogy megszavaztassa a szenátussal az atomrobbantási tilalmi egyezmény ratifikálását. Nagyon örülök annak is, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között a viszony kezd normalizálódni, mely üdvös lesz mindkét fél részére. Ebből is látom, hogy az idő a mi harcaink igazságát igazolja. Kívánom, hogy ezeket a változásokat még nagyobb horderejű változások kövessék, melyeknek következtében minden nép anyagi és kul- turszinvonala az elérhető legmagasabb fokra emelkedhet. Anti A MUNKÁSOK LAPJA AZ IGAZSÁGOT ÍRJA, FIZESS ELŐ A MAGYAR SZÓRA! A tuberkulózisos megbetegedések és ebből származó halálesetek lényegesen csökkentek az utóbbi években az Egyesült Államokban. Vajon ki lehet-e ezt a betegséget véglegesen irtani? Ez attól függ, hogy mit értünk “kiirtás” szó alatt, mert e szónak különböző értelme van különböző emberek részére. Dr. James E. Perkins, a National Tuberculosis Association igazgatója rámutat arra, hogy bármely betegségnek a teljes, vagy majdnem teljes megszűnése egy-egy országban nem jelenti azt, hogy a betegséget “kiirtották”. Tudományos irók előtt mondott beszédében teljesen magáévá tette azt az álláspontot, hogy egyetlen fertőző betegséget sem lehet kiirtottnak tekinteni mindaddig, amig nincsen teljesen kiirtva a föld színéről. Eszerint még egyetlen fertőző betegséget sem sikerült teljesen kiirtani, de ez a célkitűzés nem lehetetlen. A legfontosabb ebben a tekintetben, hogy komoly, gondosan tervezett, az egész földtekére kiterjesztett munkát végezzenek. Ilyen kampány máris folyamatban van a maláriával és himlővel kapcsolatban. S itt van az ideje annak is, mondta dr. Perkins, hogy a tuberkulózist belevegyük terveinkbe. Az Egyesült Államokban sikerült a tb-t a gyilkos betegségek listáján a 15-ik helyre leszorítani és ez a tény reményt kelthet az egész világon. (A N.Y. Tuberculosis and Health Ass’n közleménye) DAVID TAPP 31 éves angol farmer traktorával áthajtott az angol csatornán Franciaországból és aztán szántani kezdett vele a földjén. A traktor, amely vízhatlan motorral volt felszerelve, négy hatalmas gumikereke légsulya segítségével lebegett a vizszinten. A kerekek keresztrudjai szolgáltatták az evezőerőt. Az ut a La Manche-csatornán 7 órát és 45 percet vett igénybe. MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartaliMazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. \f KUBÁBAN FEJLŐDIK AZ IPAR Ki lehet irtani a tuberkulózist?
