Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-01 / 31. szám
Thursday, August 1, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Eörsi Béla: EGY JÓ MAGYAR TERMELŐ SZÖVETKEZET Magyarország jelenleg a legmagasabb nivón áll táplálkozás terén az összes népi demokráciák közt. Ezt nem az itteni újságokból vagy egyes optimista emberek megállapitásaiból vesszük, hanem abból a tényből, hogy idén a csehek és lengyelek eláraszt ják az egész országot és nyiltan mondják, Magyar- országon jelenleg a legjobb az élelmezés. Tudjuk, hogy az idei tél Magyarországon és Európában szinte szibériai volt, amellett a hótömeg árvízzel fenyegetett, sőt a szántóföldek hosszabb ideig vízzel voltak elárasztva; ezt mindenki láthatta, még vonatból is. Amellett sok őszi vetés kifagyott. Mindez igen rossz kezdet volt. Ennek dacára — hála a magyar nép szorgalmának — a helyes tavaszi munka és a fokozott műtrágya szórása folytán a termés jónak Ígérkezik. De mivel érték el ezt a mezőgazdaság vezetői? Hisz, ha az ember a pesti espresszóban, társaságban lefolyt beszélgetés után ítélne, azt gondolhatná: a magyar paraszt szabotál, ül a mesgyén és várja, hogy a gép elvégezze a munkát. Természetesen, mint minden hir, ez is részben igaz. Vannak szövetkezetek, ahol a rossz vezetés, rossz földek, túl ambiciózus befektetések miatt tényleg csak 20 forint munkaegységet fizetnek, és bizony ezekben a szövetkezetekben sok az elégedetlen egyén. Az ifjúság szökik, a rosszakaratú bírálóknak igazuk van. De az idén tavasszal a munka tömegét elvégezték dolgos kezek és Pesten zöldség és időszerű gyümölcs bőven állt rendelkezésre. Bár hiány még mindig van, de inkább a lusta háziasszonyoknak, akik nem akarnak piacra menni, vagy a maszek üzletek drágább árait nem tudják megfizetni. E meggyőződésének ellenőrzésére e sorok Írója őseinek szülőfalujába ment, amelyet ő gyerekkorában ismert. Ősei több száz éve éltek ott, már Mária Terézia idején a népszámlálásban is fel volt említve a család neve. (Innen is vette irónevét Kővágó eörsről.) A látogatás igen alkalmas időben történt — egy szombat délután. Az utcákon városi ruhában lévő lányokat és fiukat lehetett látni és a vincellér ház első emeletén az egész járás vezető tagjai kóstolták a borokat. Ott volt a tsz elnöke (Kossuth-dijas, országgyűlési képviselő, aki földnélküli sommás volt ifjú korában), a járási tanács elnöke és több agronómus (egyetemet végzett gazda). A látogatás két részből állt. Először e sorok Írója kérdezett és utána a feltett kérdésekre ő válaszolt. A termelőszövetkezet 4,500 kát. hold. Ebből 1.600 kát. hold szántó (hegyes vidék, tehát kevesebb a szántó, mint az országos átlag; 62 százalék), de van 250 hold jó szőlő és 150 hold uj ültetett szőlő, amely hihetetlen magas. A vidék vörös (alumíniumnak alkalmas bauxit) földjén (vulkanikus eredetű) már ezer éve szőlőt termesztenek. A kis munkáslétszámu szövetkezet 700 tagból áll — ebből csak 400 dolgozik, 220 nyugdíjas (annak nyug- dij-költsége a szövetkezet dolgozó tagjaira hárul) és 80 munkaképtelen. A hatalmas szőlőterület mellett 30 kát. holdnyi (9%) kertészetet (zöldség, stb.) is fenntart, amelyet a balatoni üdülőtelepek indokolnak. A 600 hold rét és 800 hold legelő meglehetősen nagy számú állatállományra mutat, de a hegyi jellegű gazdaság a juhtenyésztést segíti elő (a juh jól értékesíti a rossz legelőt). így 3 kát. szántóra csak egy állat esik, amely még biztosan emelkedhetik. Az állat minőségét abban láthatjuk, hogy évi átlagban 3,000 liter tejet mutat ki a 160 főből álló tehenészet. A jó trágyázást (állati és műtrágya) mutatta az, hogy 1962-ben 16.25 mázsa átlagtermés volt búzában, amely az országos átlagot 50%-kal haladta meg, sőt a nagy állami gazdaságok átlagánál is jobb. A tavaszi árpa (igen kényes növény) 21 mázsával fizetett. Ezt még a Horthy-idők mintagazdaságai sem érték el. Itt egy különösen intenzív gazdálkodás képe tárul elénk. E sorok írója meg is kérdezte a 400 dolgozó életkorát. 25%-a — 30 éven alul volt, 40 %-a a 30—50 éves és csak 35%-a az 50 évesek és ezen felüliek. Ez különös szerencse, mert ugylát- szik a fiatalság nem hagyta ott ezt a jól termő gazdaságot. A tsz elnöke rá is mutatott arra, hogy náluk nem 8 óra, hanem 10 óra a munkaidő. E sorok írója is láthatta ezt, mert hisz az elvégzett munka igy is horribilisnak látszott. Most vegyük szemre, mily biztonságban él a mai magyar mezőgazdaság? Piaci gondjai sem külföldön (mint a Horthy-idökben), sem belföldön nincsenek. A kenyérmagvakban nincs elég termés, behozatalra szorul, remélik a 60-as évek végén intenzivebb gazdálkodással és étkezési izlésváltozás- sal (kevesebb kenyér, több főzelék), e hiány megEörsi Béla és Sebestyén Gyula Kossuth-dijas tsz elnök és országgyűlési képviselő szűnik. A búzáért 220 forintot kapnak métermázsánként — a Horthy-idők legmagasabb 20 pengős árával szemben. De ez nem volt mindig igy, volt idő (Rákosi alatt), amikor 140 forinttal váltották azt be. A cukorrépa mázsája ma 40 forint, 21 forintról ment fel. A magyar gazdaság okosan, ezt régebben megtette, a Szovjet csak 1962-ben. Mit kap a szövetkezeti tag? 1962-ben 21,100 forint átlag készpénzt kaptak, de az állattal foglalkoztatottak (pl. a kocsisok) 27,000 forintot is elértek (átlag 300 munkanap, 90 forint munkanaponként). A szövetkezeti tagnak van háza (úgy tudom kis házadó van rá), de van egy tehén — és két növendéktartás, egy anyakoca, süldők és baromfi korlátlanul. A magyar paraszt nem megy húst vásárolni a faluba, mint a csehszlovák kollégája és a csirke nemcsak akkor jut a paraszthoz, amikor vagy a paraszt beteg, vagy a csirke. A sorok írójának benyomása 23 évi távlatból a következő: városias öltözék, espresso a faluban, a házak jól tartottak. Nem látni kopott falat, mint a városban. Természetesen, ezután a kivételesen jó gazdaság után ítélni nem szabad. De vegyük a környéket; pl. Badacsonytomajt, ahonnan az emberek napszámba járnak, mert nem bírtak felépíteni egy erős szövetkezetét és olyan kollektiv szellemet, amelyre ilyen gazdaság felépítésénél szükség van. A magyar termelőszövetkezetek mai életét nehéz megítélni. Még túl fiatalok, nem kapnak elég támogatást, nem megy elég tőke a faluba. Vegyünk egy nagy falut, ahol 600 istálló volt. Megcsinálták a termelőszövetkezetet és kell 2,000—3,000 állatra tervezett, nagy istálló, amelyet fel kell építeni. Ezt a tsz-tagok évi készpénzjövedelméböl kell elvonni, mondjuk ki egyenesen, le kell koplalni. Ugyanez vonatkozik a kiirtott igavonó állatok helyett beszerzett gépek árára. Most megértjük, hogy a tsz-tagok áldozatvállalásáról van szó. Talán ez minden tsz-tagnak nyilvánvaló. Bár ez a városban is igy van; munkás, tisztviselő és más városi lakosnak is kevesebb jut, mert uj gyárat, uj kórházat, uj iskolát kell építeni, bár ők nem látják ezt olyan elevenen, mint a tsz-ben. Viszont ezeknek előnye is van, mert a talpraállott gazdaság saját szemével látja áldozathozatalának gyümölcsét. A városi lakosság ezt statisztikában kapja csak, amit el se olvas. A magyar falu gazdasági és társadalmi fejlődése látható. Hisz a Horthy-idökben 500—700 pengőt, egy szoba és fél-konyha lakást kapott. Ma a két szoba — egy konyha cseléd-lakás dívik és készpénzben legalább háromszorosát kapják — igaz, hogy csak a beérkezett szövetkezetekben. A kővágóörsi Béke termelőszövetkezet elnöke, Sebestyén Gyula a kérdésemre, hogy miért fejlődött épp náluk oly jól a szövetkezet, azt válaszolta, hogy a helyes munka-jutalmazásban rejlik a titok. A szövetkezeti tag szívesen dolgozik, akár látás- tól-vakulásig, ha őt jól megfizetik. Ez nemcsak náluk van igy, hanem az egész országban, legalább is a lapok híreiből Ítélve. A feladott kérdések között — természetesen —■ a néger kérdés volt a legaktuálisabb. A sorok írója elmondta azt, hogy magának a fehér munkásnak érdeke az Egyesült Államokban e kérdés megoldása. Érdekes volna 10 év múlva visszamenni a magyar faluba és látni mit fejlődött és hová fejlődött a Horthy-idők három millió koldusa! AZ 1865—1945 közötti időszak munkásmozgalmi és agrárproletárdalainak gyűjteményét tervezi közreadni 1964-től a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nyolc nagy alakú mikrobarázdás lemezen, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak kutatásai alapján. Gyógyfürdő épül a tanyavilágban A Szeged környéki tanyavilágban, különöse® azon a területen, amelyet régebben Átokházánaki hívtak, még ivóvízből is alig jutott elegendő a dolgozó parasztoknak. Többnyire csak ásott kút- ból meríthettek vizet. A zárt településeken, Móra- halmon s az átokházi központban — mai névé® Ásotthalmon — fúrtak ugyan már kutat, de a lakosság nagy része még ma is ásott kutból nyeri ivóvizszükségletét. Két évvel ezelőtt Mórahalmon újabb kútfúráshoz kezdtek. A fúrás nyomán feltört vízről vegy- elemzés után kiderült, hogy gyógyhatású. Rövidesen egy kis medencét építettek a kút mellé. Mivel a viz meleg, ma már Csongrád és Bács-Kisku® megye déli részéből — különösen szombaton és vasárnap — sokan látogatnak el Mórahalomra, hogy gyógyulást keressenek a kút vizében. A községi tanács most elhatározta, hogy a gyógyhatá* su vizet adó kútra egy korszerű fürdőt épített. Megvalósítják majd a súlyfürdőt, az iszappakolást is, természetesen reumatológus szakorvos irányításával. > j A fürdő építéséhez máris hozzákezdtek, a tervek szerint 1965. január elsején adják át rendeltetésének. Mivel a kút vize alkálihidrogénkarbo- nátos, s az idült reumatikus és izületi fájdalmak! gyógyítására alkalmas, rövidesen sok betegnek adja majd vissza egészségét, a Szeged környéki tanyavilágban. Ünnepélyesen felavatták a Hajdúszoboszlói Béke Gyógyüdülőt Julius 20-án ünnepélyesen átadták rendeltetéségnek a Szakszervezet Országos Titkársága által épített hajduszoboszlói Béke gyógyüdülőt. A gyógyüdülő szinháztermében megrendezett ünnepségen ott voltak a beutaltak, az üdülő első vendégei is. Az elhangzott beszédekben elmondották, hogy mig 1949-ben 85,000 szakszervezeti tag részesült kedvezményes üdültetésben, az idén már 200 ezren pihennek az ország legszebb helyein. Ezenkívül az állami intézmények, vállalatok, hatóságok saját kezelésében levő üdülőkben további 200 ezer ember pihen. Mig 1951-ben 15,400 gyermeket üdültettek, a<z idén 40,000 iskolás tölti kellemes, szép környezetben a nyári vakációt üdüléssel. A népi állam minden esztendőben jelentős összeggel támogatja az üdülést; 1949-től 1963-ig az állami költségvetésből másfél milliárdot biztosítottak dolgozók üdültetésére. A hajduszoboszlói Béke Gyógyüdülő felépítés« után Budapesten épül uj gyógyüdülő. Ez azt a célt is szolgálja majd, hogy minél több vidéki dolgozó ismerkedhessék meg pihenés közben a fővárossal, annak kulturális, egészségügyi intézményeivel. i A NEW SOCIETY cimü angol folyóirat közvélemény-kutatást rendezett az értelmiségiek körében. A 3,000 megkérdezett 70 százaléka azt tartja, hogy Anglia nem nagyhatalom többé; az igy nyilatkozók 56 százaléka ezt nem is sajnálja... A TÁNC EREDETE cinnnel színes művelődéstörténeti kisfilm forgatása fejeződött be a Budapest Filmstúdióban. Az érdekes kisfilmet György István rendezte. A MŰCSARNOKBAN augusztus 2-án megnyílt nagy néprajzi kiállítás anyagát 60 tehergépkocsi szállította a Néprajzi Múzeumból a helyszínre. A hatalmas kiállításon több mint tízezer néprajzi és népművészeti ritkaság kerül bemutatásra hat teremben augusztus 25-ig. ( A MÜVÉSZSÉTANY mintájára természettudóssétány létrehozását tervezi a budapesti Állatkert igazgatósága az intézmény parkjában. A tervek szerint a sétányt Lambrecht, Herman, Xantus, Lendl, Darwin, Pavlov, Brehm, Micsurin, Lamarck és Linné mellszobrai szegélyezik majd. C-KS MOST NYÍLT MEG az ország első politechnikai szaküzlete a VIII. kerületi Mező Imre utón, a Keleti pályaudvar közelében. Ha a kísérlet beválik, a közeljövőben az országban többfelé létesítenek hasonló boltot. c+o A BUDAPESTI Trefort utcai gimnázium bővítését augusztus hónapban kezdik meg. A régi épületre uj emeletet húznak, több tanteremmel.
