Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-25 / 30. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 25, 1963 I Mi Td&TéNtK*2 Őh42>AbAN A KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG VIZSGÁLATA Nemrég zárult a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság országos vizsgálata a sütőiparral, a kenyér és a péksütemény minőségével, árusításával kap­csolatos panaszokról. A népi ellenőrzők tiz me­gyében és a főváros kilenc kerületében 36 sütő­ipari vállalatot, mintegy 900 üzemegységet vizs­gáltak meg a termékek minősége, súlya, az üze­mek műszaki színvonala szempontjából. Megvizs­gálták továbbá, hogyan szervezik a kenyér- és péksüteményellátást, tartják meg a higiéniai elő­írásokat, milyen a sütőiparban az irányítás és az ellenőrzés. sütőipari vállalatok szakmai vezetésének és ellen­őrzésének a színvonala és hatékonysága. Az al­kalmazott minősítésű dolgozók nagy többségének nincs meg az általa betöltött munkakörhöz szük­séges szakképzettsége. Aránylag kevés a főisko­lát végzettek száma, ezért nem egy helyen a fő­mérnöki és a mérnöki beosztásban technikusok dolgoznak. Az ellenőrök szakképzettsége is hiá­nyos. "Lehet 10—20 dekával kevesebb?" Gyakran panaszkodunk a kenyér minőségére. Ez­zel kacsolatban a népi ellenőrök megállapították, hogy a sütőipari üzemek többségében elmulaszt­ják a liszt, gyakorta bizony meglehetősen változó minőségének az ellenőrzését: megfeledkeznek a feldolgozás alatt álló tészta, illetve 'a késztermé­kek minőségének laboratóriumi ellenőrzéséről is. Sok helyütt szinte ismeretlen a selejt fogalma. Gyakori, hogy valaki hat forintot fizet a két- kilósnak eladott kenyérért, és mérlegeléskor a vekni csak 180—190 dekányi. A sulvhiányos ter­mékek részaránya a megvizsgált mintáknál 30-40 százalékra nőtt! Ez is a hiányos ellenőrzésnek az elavult technológiának tudható be. Különösen a péksütemények sulyellenőrzése felületes. A keres­kedelem sem elég gondos. Két példát a sok közül: a kazincbarcikai 2-s számú sütőipari telepen a megvizsgált 10 darab, egykilogrammos finomke­nyér átlagsulya 93.5 dekagramm volt. Mosonma- gyarorvárott pedig, a 6-os számú sütőüzemben az előirt 1.96 kilogramm darabonkénti minimális súly helyett 1.86 kilogrammos átlagsulyuak vol­tak a kenyerek, és találtak 1.79 kilogrammos vek­nit is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság orszá­gos vizsgálatának tapasztalatait, a hibák meg­szüntetését célzó részletes javaslatokkal együtt az illetékes minisztériumoknak, illetve tanácsi szerveknek adják át. Sz. S. Uj üzemek, műszaki fejlődés — sok elmaradottsággal A magyar sütőiparban jelentékeny fejlődés ta­pasztalható — állapították meg a népi ellenőrök. A korábbi — néha évszázadokkal elmaradt — helyzetre jellemző kisüzemeket fokozatosan fel­számolják, sok uj üzemet építettek, előrehaladt a gépesítés. Ma már a sütőipar általában zökkenő- mentesen biztosítja a lakosság kenyérellátását, s a múlthoz képest javult az ellátás választéka. Pedig 1958-tól 1962-ig, az egy lakosra jutó ke- nyéreladás az évi 64 kilogrammról 76-ra, a pék­sütemény 133 darabról 151 darabra növekedett. Az állami sütőipar kizárólag tanácsi irányítás alatt dolgozik, 67 vállalattal és mintegy 1750 termelőegységgel. A lakosság jó kenyérellátása a nehéz munkát végző sütőipari munkások áldo­zatkészségét dicséri. A kétségtelen fejlődés ellenére a sütőipar sok helyütt korszerűtlen, elaprózott termelőerőkkel dolgozik. A népi ellenőrök megállapításai szerint ebben keresendő a lakosság, jórészt jogosnak bi­zonyult panaszainak az oka. Igaz ugyan, hogy az iparág állóalapjainak értéke az ’59. évi 355 millió ról 1962-ig 696 millió forintra növekedett, de a beruházások és a rekonstrukciók számottevő há­nyada a régi, korszerűtlen termelőegységek fenn­tartására, a kiselejtezendő termelőeszközök pót­lására szorítkozott. Az újonnan létesített üzemek sem felelnek meg mindenben az optimális követelményeknk; terve­zésük, kivitelezésük néhol kirívóan szakszerűtlen. Például a kemencék kis átbocsátóképessége miatt nem tudják megfelelő hatásfokkal üzemeltetni a korszerű gépeket. De más visszásságokat is emlí­tenek a népi ellenőrök jelentései. A Nógrád me­gyei Kalló és Litke községekben például az egyen­ként mintegy másfélmillió forintos költséggel épí­tett sütőüzemek még- nem működnek, pedig 1961 végére tervezték üzembe helyezésüket. Az ok: a beruházás helykijelölési és előkészítési szakaszá­nak szakszerűtlensége. Az Ózdi Kenyérgyárban még 1961 decemberében vásároltak egy gépsort, de azt egy csészerögzitő bilincs hiánya miatt (!) a mai napig sem helyezték üzembe. Sok helyütt baj van a munkaszervezéssel is. Az üzemek egyenlőtlen sütési kapacitása miatt az egyes műszakok vége átnyúlik a szállítás idejére, Így a pékárut gvakran az előírtnál melegebben kell szállítani. Különösen Győr- Sopron, Borsod és Heves megyében van gyakori késés. Nagyobb gondot a tisztaságra? A sütőiparban az egészségügyi- higéniai óvó- rendszabályokat, érthetően, fokozott gonddal kell megtartani. A megvizsgált üzemek többségében elégedetten látták az ellenőrök: körültekintően ügyelnek a higiéniai előírásokra. De a népi ellen­őrök tisztátlan környezetet találtak több sütőüzem közvetlen közelében. Másutt nem ellenőrzik a ter­meléshez szükséges viz minőségét és bakterioló­giai tisztaságát. Helyenként súlyos felelőtlenség tapasztalható higiéniai tekintetben. A Veszprémi Kenyérgyárban például az elromlott szivattyúból csöpögő olaj a dagasztószékbe, a kovászanyagba hullott. Kazincbarcikán a 2-es számú sütőüzem­ben a falakat vastagon belepte a fekete penész, s alatta takaratlan edényekben áll tészta. A répce- laki üzem kútjába talajvíz hatolt be, de a vizet mégsem vizsgáltatták meg. A vizsgálat tanúságai szerint nem kielégítő a WAA/WWW\/WUVWWW/WW\MrtAn/VWV»AnflAVV»->MrtrtAIV«A/WW«WWVWVArtW>AAflAAn/VWWWWWV/W AZ ELSŐ 122 KÖZÜL Végleges helyén van az Erzsébet-hid első tartókábele — Nem szédül? Akkor jó. . .— mondja az épí­tésvezető és fölmutat a jó 50 méter magas tartó- szerkezet tetejére. — Ott van Vogt mérnök. Fel­mehet hozzá. —Oda...??!!!! — Oda. Ha őt keresi. Mit tehetek? Vogt Károly mérnököt keresem, aki az Erzsébethid első kábelének, az iránykábel­nek beemelési munkáit irányítja. Most kerül a kábel végleges helyére, erről akarok Írni, a hely­színről. De úgy látszik, nem olyan egyszerű a do­log. Innen az édes anyaföldről elindul föl a híd­kapu tetejére két drót. Közte vékony piszkafák. Az egészet leboritották dróthálóval. Van némi korlát is. Meredek, mint egy falnak támasztott létra. Keresztbe el is helyeztek néhány deszkát, hogy ha valaki legurul, legalább menet közben megakadjon. És ezt nevezik szőnyegnek! 115 szál drót Induljunk. Egy alpinista riportban olvastam, hogy ilyenkor sohasem szabad lenézni, mindig csak fel, a célra. Egy lépés. . . kettő. . . három... tiz. Görcsösen markolom a korlátot. A drótháló szálai egyre vékonyabbnak látszanak, és mindig nagyobbaknak a lyukak. Mellettem gyermekkar vastagságú vörös szál. Szerény, nem is látszik rajta, hogy ez az irányká­bel, amelyet az alsó lánckamrába is véglegesen bekötöttek. Mondták, van benne 115 szál drót. Mindkét oldalán 61 ilyen kábelből áll majd az a köteg, amely az egész hidat tartja. Még néhány lépés, s fönt leszünk a kapun. Itt már megbizhatóbbnak látszó korlátok van­nak. Megfeszített erővel dolgozik Czomba József brigádja. (Józsi bácsi 1926 óta hidász, Vásárna- ményban kezdte, a Tisza-hidon.) A kábelfeszités irányitója, Vogt mérnök telefonon beszél a budai kapun dolgozó csoporttal. Hó'mérőzés hajnali négykor Az iránykábel görgőkön nyugszik. Szabadon dolgozik az anyag, mérni lehet a mozgást, hidász nyelven a kúszást. Műszerek, hőmérők lógnak a kábelről, s minden hajnalban négy órakor hat mérnökcsoport egy időben hat helyen olvasta le az adatokat. Egy hétig vizsgálták, hogyan visel­kedik a kábel itt fenn, kifeszitve. A mérési ada- tok alapján szabják majd le a kábelgyáriak a többi tartókötelet. Most már jól ismerik, be lehet emelni a görgőkről a végleges helyére. A kábel vékonynak látszik, de hosszú, nagy a súlya s feszül is a két part között. Erős, zömök tornyot építettek föléje, speciális emelőszerkezet­tel, hogy megfoghassák, a helyére tehessék. A hidászok otthonos biztonsággal mozognak a kes­keny pallókon. Néhány perc várakozás, s megfeledkezem a “nem lenézni” törvényről. Nini! papircsónaknyi hajók úsznak a Dunán. Mozgó gyufaskatulyák az autóbuszok. Apró bogarak a fürgén cikázó sze­mélykocsik. De ez a kapu, ez a tartópilon mintha túlságosan karcsú lenne. Látszólag semmi, elég egy gyenge kis szellő, s a Dunába fordul az egész. A mérnök megnyugtat. Ez a tartó több száz évig is békésen elálldogál itt, s hordja a hid terhét. — És a vékony kábelköteg? Azt mondják, fél­méternyi az átmérője. — Annyi sem. A 61 kábelt hatszög alakban rögzítjük, a csúcsoknál mérve 49 centi lesz, a la­poknál csak 43. A Lánchíd tartója legalább két­szer ilyen vastagnak látszik, pedig ez a kábel minimum háromszor olyan terhelést bir. Vogt mérnök azt javasolja, menjünk át a sző­nyegen a budai pilonra. Hát menjünk. . Erőltetett nyugalommal indulok vele a Duna fölött a hatalmas ivén lefelé. Itt fenn állandó a szél, mégis megizzadok, ahogy kapaszkodom, ö meg könnyedén sétál. Sőt siet a lengő kötélhidon. Ebből baj lesz. Hirtelen megtorpan. Ugye? — Legyen szives, adjon tüzet, nincs nálam gyufa. Rágyújt, és indul a kapaszkodón fel a budai kapura. Én nem tudok rágyújtani, két kézzel fo- gózkodom. Végre átérünk. Elhajlik az emelővas A budai tornyon már dolgozik az emelőszerke­zet: a görgőkről felvette az iránykábelt. Most az egész szerkezetet kábelestül be kell gördíteni kö­zépre, a végleges helyre. A feszülő kábellel hat ember birkózik. Nagy forgatóhengerbe emelőket akasztanak. Hórukk!. . . Az izmos kezekben el­görbül a szerelővas. A henger meg se moccan. De a hidászokat nem olyan fából faragták, hogy megakadjanak egy nehézségnél. A hengerre pil­lanatok alatt drótkötelet csavarnak, azt beakaszt­ják egy feszitőcsigába, és huzni kezdik, mint a szálat. A görgő engedelmes, az emelőszerkezet lassan kúszik oldalirányba. Öt perc... tiz. Vég­leges helye fölé ér a kábel. Lassan leengedik. Az uj Erzsébet-hid két oldalán 122 ilyen kábel lesz. Az első ott feszül végleges helyén a két part között. Már csak 121 alkalommal kell ugyanezt megcsinálni... 1. A. ' RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < * 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. « j v (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 i K Mignonok, szülefésnapi torták, lakodalmi, Bar- i k Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ^ L a. a. ^ A A. A. ^ Őszi társasutazás az óhazába! Mélyen leszállított áron, magyar csoportvezetővel TÖLTSE A SZÜRETET AZ ÓHAZÁBAN! Indulás a Queen Maryvel OKTÓBER hó 2-án. Visszatérés a Queen Elizabethen NOV. hó 1-én. Hajó és vonat New York—Budapest—New York: $385.00 Jelentkezzen minél előbb a RENNER & GROSS UTAZÁSI IRODÁNÁL 166G Fairfield Avenue, Bridgeport, Conn. Telefon: ED 5-6902, vagy RENNER & GROSS CHELSEA TRAVEL SERVICÉ NÉL 222 W. 23rd St., New York, N. Y. — VVA 4-4500

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents