Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-25 / 30. szám

Thursday, July 25, 1963 5 Lengyelország és India csatlakozott a dél-afrikai fajüldözők elleni akcióhoz Azóta, hogy az afrikai független országok Ad­dis Abeba-i csúcsértekezlete harcot hirdetett a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság és a portugál gyarmatosítók ellen, több ország és nemzetközi szervezet élt szankciókkal az elnyomók ellen. Hivatalos varsói tájékoztatás szerint a lengyel kormány U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához in­tézett levelében közölte: szolidáris a dél-afrikai kormány elleni akcióval. Ennek megfelelően sem politikai, sem kereskedelmi kapcsolatot nem tart, és nem is szándékozik létesiteni a Dél-Afrikai Köztársasággal, amig valamennyi lakója nem nyeri el teljes szabadságát és egyenjogúságát. Az indiai külügyminisztérium szóvivője szom­baton közölte, hogy India minden kapcsolatot fel­számol Dél-Afrikával. Dél-afrikai hajók és repü­lőgépek nem látogathatják India tengeri, illetve légi kikötőit. Mint már jelentettük, ENSZ 32 afrikai tagálla­ma a Biztonsági Tanács összehívását kérte, hogy megvitassák a Déi-aírikai Köztársaság fajüldöző politikáját. Az afrikai országok hangoztatják: az ENSZ-nek köteleznie kell Portugáliát afrikai gyarmatainak felszámolására. Az Egyesült Álla­mok ENSZ-küldöttségének szóvivője kijelentette: az amerikai küldöttség ellene szavaz a Biztonsági Tanács minden olyan határozatának, amely meg­különböztető intézkedéseket helyez kilátásba Dél- Afrika és Portugália ellen vagy javasolja kizárá­sukat a világszervezetből. A portugál külügyminiszter egyik sajtóérte­kezletén kijelentette: a portugál politika cé,lja Angola és a többi gyarmat megtartása. A külügy miniszter szerint Portugáliának nem érdeke részt venni nemzetközi értekezleteken és szervezetek­ben diplomáciai kacsolatot fenntartani egyes or­szágokkal azon az áron, hogy függetlenséget ad “tengeren túli területeinek.” Az ecuadori katonai junta hadjárata a baloldali erők ellen Az Ecuadorban uralomra került katonai junta redeletet hozott a kommunista párt betiltásáról. A junta ugyanakkor azt Ígéri hogy az uj alkot­mány kidolgozására alkotmányozó gyűlést hívnak össze, és hamarosan kinevezik a köztársaság uj elnökét. Folytatódnak a letartóztatások. Guayaquilban letartóztatták a Forradalmi Ifjúsági Szövetség elnevezésű baloldali szervezet öt vezetőjét. Le­tartóztatták Jose Solis Castrót, a TASSZ ecua­dori tudósitóját is. Mint ahogy a hírügynökségek jelentik, Varea Donót, a megdöntött kormány elnökhelyettesét Panamába szállították. Mint ismeretes, ugyanoda száműzték Arosemena eddigi elnököt is. Hírügynökségi jelentések szerint Venezuela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecua­dorral. Az ugynvezett “Betancourt-doktrina sze­rint ugyanis “Venezuela nem ismer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny utján ke­rült hatalomra.” Törvény a külföldiek algériai tőkebefektetéseiről Az algériai alkotmányozó nemzetgyűlés több mint 100 képviselője (összesen 194 képviselője van a parlamentnek) csütörtökön törvényt foga­dott el a külföldi tőkeberuházásokról. A törvény több garanciát és kedvezményt, egyebek között adókedvezményeket helyez kilátásba a külföldi beruházóknak. A törvényjavaslat megvitatásakor sok képvise­lő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy “miként egyeztethető össze a külföldi ma­gán- vagy állami tőkebefektetés Algéria alapvető szocialista irányzatával.” Ben Bella miniszterelnök felszólalásában kije­lentette, hogy “az uj törvény nem jelenti az alap­vető gazdasági irányzat megváltoztatását.” “Ez — mondotta — tudatos politikai lépés, amely helyzetünk elemzésén és a rendelkezésünkre álló lehetőségeken alapszik. A külföldi tőke bevonásá­nak kérdését nem úgy kell nézni, mint ipari fej­lődésünk alapelemét, hanem mint olyan tényezőt, amely meggyorsítja és kiegészíti az államnak az ország fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.” V%\\NVS\VW\\\\\\\WV\\V\\\\V\\VV\VNW ELKÉSZÜLT Tokaj-Hegyalja első nagyüzemi sző­lőöntöző telepe Mád község határában. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Miért nem engedélyezi Anglia az ENSZ vizsgálatot Guyanában? Brindley Bann miniszterelnökhelyettes nyilat­kozatot adott azzal kapcsolatban, hogy az angol kormány nem engedte be Brit Guayanába az ENSZ gyarmati kérdéssel foglalkozó különleges bizottságának albizottságát. Az albizottságnak az ENSZ határozata alapján kellett volna kivizsgál­nia a brit guayanai helyzetet. Bann kijelentette, hogy az angol kormány el akarja szigetelni Brit Guyanát. Az angol kor­mány döntésének az a célja, hogy az imperialista erők és helyi szövetségeseik zavartalanul folytat­hassák eddigi tevékenységüket, és ezzel elárulja, hogy a brit guayanai kormány panaszai indokol­tak. A minisztei’elnök-helyettes nyilatkozata vé­gén hangsúlyozta, hogy pártja a haladó erők tá­mogatásával tovább harcol a függetlenségért. A KONGÓI parlamenti képviselők első Ízben tesznek látogatást a Szovjetunióban. A Kongói Köztársaság (Leopoldville) parlamenti küldöttsége Fumu-Tamuso, a képviselőház második elnökhe­lyettese vezetésével Moszkvába érkezett. A BELVÁROSI Marokkói-udvar helyén a napok­ban hét méter széles uj úttest építését kezdték el. Az ut a József Attila utcával párhuzamosan halad majd, s középen zöld sáv választja el attól. Az uj útszakasz enyhíteni fogja a Népköztársaság útja nagy forgalmát. j IVi/VWW/V/VAWWWWWWWnrtrtAflWWMWAft/WVWwwVWVWVWWVft/WWWWWWnAA/WWWVWVA/VV A LEFEGYVERZÉS GAZDASÁGI HATÁSA ÉS A SZOCIALIZMUS Irta: VICTOR PERLŐ Az az elmélet, hogy egy szigorúan vett 1929-es tipusu gazdasági válság és a velejáró tömegnyo­mor a szükséges előfeltétele a szocialista forrada­lomnak, abból az alapvető marxista tanításból ered, hogy a kapitalizmus nem tudja megoldani a nép problémáit. Lenin ezzel kapcsolatban a következő­ket irta: “Mondani sem kell, hogy ha a kapitalizmus. .. emelné a tömegek életszínvonalát, mindazokét, akik nyomorban élnek és rosszul tápláltak. . . nem jöhetne létre a hatalmas tőkefelesleg. . . De ha a kapitalizmus mégis megtenné ezt, akkor már nem lenne kapitalizmus. . . Ameddig a kapitalizmus az marad, ami valójában, addig a felesleges tőkét so­ha nem a tömegek életszínvonalának a felemelésé­re fogják felhasználni egy adott országban, mert ez a tőkések profitjának a csökkenését jelentené; a felesleges tőkét a profit növelésére használják fel az elmaradt országokban, tőkekivitel utján.” Ezeket a mondatokat 47 évvel ezelőtt vetették papírra, mégis majdnem pontosan tükrözik az Egyesült Államok nagytőkéseinek politikáját. De ha a kapitalizmus kegyetlen és kapzsi is maradt, a világ nagyot változott. Egyharmada szocialista lett, és ez a rész földrajzilag növekszik, gazdasági és politikai erőben gyarapodik. A tőkéseknek, akik soha nenn voltak képesek teljesen a természetük szerint cselekedni a munkásság osztályharca kö­vetkeztében, most már a szocializmus valóságos hatalmával is fel kell venniük a versenyt. A kapi­talizmus rendszerében élő dolgozók, a szocialista rendszerben élő dolgozók eredményeitől sarkalva, azelőtt soha nem tapasztalt engedményeket vív­tak ki tőkéseiktől. Franciaországban és Olaszor­szágban lényeges védelmet élveznek az elbocsátá­sok ellen, az angol munkásokra pedig kiterjesztet­ték az állami betegsegélyző szolgálatot. Meg vagyok győződve arról, hogy az amerikai munkásosztály ezeknél sokkal nagyobb engedmé­nyeket érhetne el, országunk gazdagabb voltának megfelelően, anélkül, hogy akár katasztrofális háborúban, akár egy megrázó gazdasági krízisen kellene keresztülmennie. A négerek jelentős engedményeket vívnak ki maguknak most, hősies küzdelmek árán. Nem na­gyon régen, még a szövetségi elnyomó szervekkel is meg kellett volna mérkőzniük, amelyek a helyi fajvédők megerősítését szolgálták. De ma már Washington nem támogatja ezeket, sőt még a né­gereknek nyújt határozatlan, közvetett, szóbeli se­gítséget. Rusk külügyminiszter világosan meg­mondta, hogy ez főleg annak a következménye, hogy az Egyesült Államok kapitalizmusának a szo­cializmussal kell versenyeznie, az újonnan függet­lenné vált országok támogatásának megszerzésé­ért. Hasonlóan ehhez, a nagytőke most támogatja a kormány közbelépését bizonyos területeken, mig korábban ezt eretnekségnek tekintették volna. És nemcsak arról van szó, hogy az adófizetőkből milli- árdokat préseljenek ki kormánytámogatással és különböző trükkökkel, hanem arról is, hogy a gaz­dasági életet szabályozzák krizis-ellenes injekciók által. Ebben ismét csak az a félelem játszik szere­pet, hogy a szocializmus majd túl nagy tért hódit a gazdasági versenyben, valamint az a vágy, hogy a szocializmus eszméjének terjedését itt, a kapi­talizmus fellegvárában megakadályozzák. A fran­cia, amerikai és számos más országbeli kommu­nista pártok haladó programot dolgoztak ki a gaz­dasági krízisek és válságok kiküszöbölésére. Bíz­nak ugyanis abban, hogy a mi modern időnkben a dolgozók rákényszerihetik kormányukat arra, hogy gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedése­ket hozzon, amelyek a dolgozók érdekeit szolgál­ják ahelyett, hogy az ő számlájukra Írnák a meg­oldással járó kiadásokat. Vajon azt jelenti ez, hogy elfogadjuk egy tar­tós, válságmentes, állandóan fejlődő kapitalizmus létezését? Egyáltalán nem. Azok az ellentmondá­sok, amelyek elválaszthatatlanok a rendszertől, el­kerülhetetlenül kifejezésre jutnak előbb vagy utóbb. Ha egy 1929-es tipusu válságot el is hárí­tanak, egy másik tipusu fog kitörni — például egy pénzügyi krízis a dollárral kapcsolatban, vagy a tömeges munkanélküliség krízise a “prosperi­tás” kellős közepén. És elkerülhetetlenül keserves osztályharc fogja ezt követni, hogy miként is old­ják meg a válságot. A gazdasági életet szabályozó progresszív prog­ramból határozott eredmény születik, amely a munkásosztály erejét tükrözi. Ennek a program­nak a keretében szélesebb területre terjesztenék ki az állami tulajdont és a közszolgálati intézmé­nyek hatáskörét. A monopóliumok hatalmát ilyen­formán korlátok közé szoríthatják. A program keretében alkalom nyílik arra is, hogy a dolgozók megtörjék a nagytőkések politikai monopóliumát. Ahhoz, hogy a gazdasági progra­mot teljesen megvalósíthassák, a munkásosztály­nak fel kell építenie a maga nagypolitikai gépeze tét, a kongresszusban jelentős képviseletet kell kiharcolnia magának, ellenőrzése alá kell vonnia a kormányhivatalok és minisztériumok nagy részét, és ki kell terjesztenie befolyását az állami és vá­rosi közigazgatások fontos területeire is. Olaszországban, ahol a fontos iparágak már ál­lami tulajdonban vannak, ahol a szakszervezetek­nek nagy befolyásuk van az iparra, és ahol a mun­kások számos szociális védelmet élveznek, a töme­gek mégis távol állnak attól, hogy megelégedettek legyenek. Ahogy a New York Times nemrég kese­rűen irta, csaknem minden számottevő értelmiségi támogatja a kommunizmus ügyét. Az Olasz Kom­munista Párt, amelyet főleg a munkások támogat­nak, rekord szavazatot kapott, számos fontos tar­tományi és közigazgatási pozíciót vívott ki, és már a központi kormányban követel helyet magának. Más politikai erők is, ideértve a Nenni-féle szocia­listákat és a baloldali kereszténydemokratákat, tá mogatják a radikálisabb, baloldalibb politikai irányzatot. A nép hatalmának a kivívása, és a kapitalizmus­nak a szocializmus általi leváltása, sokkal közeleb­binek tűnik Togliatti “nemzeti megújhodási” prog­ramja által. Úgy gondolom, hogy itt nálunk is. a munkásság és a béke érdekében kidolgozott gazdasági prog ram erősíteni, és nem gyengíteni fogja a szocializ­mus ügyét. De bízzuk ennek eldöntését a történe­lemre. A program nyilvánvalóan az amerikai nép 95 százalékának az érdekét szolgálja, ezért egy ilyen programért magáért érdemes teljes energi­ánk latbavetésével küzdeni, mégha nem is lenne semmilyen politikai következménye. Ez az építő útja annak, hogy a jelenlegi helyzetből kikerül­jünk, amely olyan sok veszélyt rejt magában kato­nai szempontból, s ártalmas és igazságtalan az amerikaiak tízmilliói számára gazdasági és társa­dalmi szempontból. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Ide mellékelek $..................-t Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város: ........................................ Állam: ..........

Next

/
Thumbnails
Contents