Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-26 / 52. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 26, 1963 A MOTOROS REPÜLÉS HATVANASUK SZÜLETÉSNAPJA HATVAN ÉVVEL EZELŐTT 1903. december 17-én Amerika keleti partjain, Kitty Hawk homokbuckái felett emelkedett levegőbe először az első jól kormányozható, repülését többször is megismétlő motoros repülőgép, a Wright fivérek •— Orville és Wilbur — alkotása. Az első motoros repülés mindössze 12 másodpercig tartott, s a kétfedelű, hason fekve vezetett, huzalokkal, dúcokkal merevített, 12.3 méter szárnyfesztávu, 12 lóerős motorú gép rövidebb utat tett meg, mint amekkora a távolság egy modern utasszállitó szárnyvégei között. A TENGERENTÚLI sikeren felbuzdulva, Európában is rohamléptekkel fejlődött a motoros repülés. Főleg a franciák értek el eredményeket: Blériot egyfedelű gépén 1909. julius 25-én átrepülte a La Manche-csatornát. Az első világháborúban már a repülőgépek tömege vett részt, fő épitési anyaguk a fa és a vászon volt. A kormányzás, a repülés, a motor és a légcsavar működésének alapelve lényegében azonos volt azokkal, amelyeket a repülőgépek nagy részénél ma is alkalmaznak Az első világháború után jelentős lépés volt a kisebb légellenállásu, belül merevített, vastag szárnyú gép és a fém építőanyag, elsősorban az aluminium és az acélcső alkalmazása. Az ilyen épitésü gépek kezdetben valamivel nehezebbek voltak, de jóval szilárdabbnak és időjárás állóbbnak bizonyultak. A fém épitőtechnológi- ák alkalmazásával, fejlesztésével pedig ezt a súlytöbbletet is sikerült csökkenteni. A BELSŐ égésű motorok szerkezetében forradalmi változás nem történt, de üzembiztosságuk megnőtt, súlyúk csökkent, teljesítményük fokozódott. Hogy nagyobb magasságban, oxigénhiány miatt se csökkenjen teljesitményük, légsűrítőket építettek rájuk. A légcsavarok építésénél ugyancsak alkalmazni kezdték az acélt a fa helyett. Majd megalkották a változtatható emelkedésű, ál- lásszögü légcsavart, a repülőmotor “sebességváltóját” amelynek alkalmazásával lehetővé vált az emelkedésnél és a gyors repülésnél egyaránt a motor teljesítményének leggazdaságosabb kihasználása. ií> A MOTOROK teljesítményének fokozásával elérték az 1000, majd a 2000 lóerős teljesítményt is, ami óriási mértékben növelte a sebességet. Jó ideig a külső szárnymerevitésü, uszótalpas hidro- plánok voltak a leggyorsabb repülőgépek. A 600 kilométeres óránkénti sebességnél is gyorsabb repülőgépeknek ugyanis a leszálló sebessége is megnőtt, ezért az akkori szűk repülőterek szűknek bizonyultak a nekifutáshoz, a kiguruláshoz. A hid- roplánok viszont a tengerek, tavak felületét, a “végtelen repülőteret” használhatták. így adódott, hogy 1934-ben egy 3000 lóerős hidroplánnal érték el először az óránként 700 kilométeres sebességet. IDŐKÖZBEN megalkották azokat a szerkezeteket is, melyek segítségével a leszállás idejére a repülőgépek szárnyának felületét, iveltségét növelni, s ezzel a fel- és leszálláshoz szükséges sebességet csökkenteni lehetett. A gépek áramvona- lazása tökéletesedett, nagy légellenállásu kerekeiket a repülés idejére behúzhatták, motorjaik áramvonalas burkolatot kaptak. A több óceánrepülésnél, igy Endresz és Magyar repülésénél is használt Lockheed gép jó példa. Először a magas- fedelü ‘Vega’, később a mélyfedelü, behúzható ke- kerekü ‘Orion’ típus épült meg. Majd az utaskabin helyére benzintartályt építettek, a több súly csökkentésére a behúzható kerekek helyett merev futóművet alkalmaztak, és igy született meg az óceánrepülő “Sirius” típus. Az átalakítások során a gépnél fokozatosan minden alkatrészt fémből építettek a korábbi fa helyett. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ kitörése előtt három nappal titokban levegőbe melkedett az első gázturbinás, sugárhajtású kísérleti gép, a Heinkel He 178. Bebizonyosodott ugyanis, hogy légcsavaros gépekkel a sebesség tovább már nem fokozható, hiszen a légcsavar hegye — előre és körbe is haladván — már elérte a “bűvös” hang- sebességet, ahol a levegő áramlásának törvényszerűségei jelentősen megváltoztak. A második világháborúban ugyan csak az utolsó hónapokban s kis számban használták a sugárhajtású gépeket, korszakuk kezdete mégis arra az időszakra esik. A háború során egyébként sokat tökéletesedett a repülőgép-épités, megszülettek a látás nélküli tájékozódást lehetővé tevő rádió radar navigációs- és leszálló berendezések. A TAPASZTALATOKAT a békés repülésben is hasznosítani kezdték. A könnyű és nagy teljesítményű gázturbinát nemcsak sugárhajtáshoz, de a gazdaságosabb repülést lehetővé tevő, hang- sebesség alatti légcsavaros repüléshez is felhasználták a dugattyús motorok helyett. 1947-ben egy sugárhajtású gázturbinás repülőgép először érte el az 1,000 km/órás sebességet, ugyanaz év októberében pedig egy rakétahajtásu kísérleti gép a hang terjedési sebességét, kereken 1240 km órát. Két évvel később került vadászrepülő-alakula- tokhoz az első nyilazott szárnyú, a hangsebességhez közeli sebességnek megfelelően alakított repü lőgép, szovjet MIG-15. ’56-ban menetrendszerű szolgálatba állt az első ilyen nyilazott szárnyú két gázturbinás utasszállitó a Tupoljev TU—104. 1960 óta valamennyi fő légi útvonalon már csak sugárhajtású vagy légcsavaros-gázturbinás gépek járnak. A katonai repülőgépek ez idő tájt haladták túl a hangsebesség kétszeresét is. A gázturbinák mellett a gépeken helyet kaptak a még nagyobb teljesítményű és fogyasztású ra- káték is. Ilyen kettős hajtóműrendszere van a sebességi világrekordot tartó szovjet Je—166-nak is, amelynek indulását rakétamotor is segíti. Az amerikai X15 jelzésű kísérleti gép — kizárólag rakétahajtással 100 kilométernél is magasabbra emelkedett, és sebessége megközelíti a 10 ezer km/órát is. Ennek a gépnek felületét már nem alumíniumból, hanem az óriási sebességnél felléA hatvanadik életéven felül — de gyakran már jóval azelőtt is — egyre több ember veszi észre szemei gyengülését. Ha a gyengülésnek nincsenek komolyabb szervi okai, akkor természetesen a szemüveg használata kiegyensúlyozza a szemek gyengülését. Gyakran azonban komolyabb látószervi leromlás fordul elő és ezek, amennyiben idejében nem kezeltetnek, a látás sulyosmérvü gyengülésére s végül vakságra vezethetnek. Több mint három millió ember szenved ebben az országban súlyosabb látási gyengeségben és ezek közül egy milliónak annyira rossz a látóképessége, hogy képtelen újságot olvasni még szemüveg használatával is. 400,000-re becsülik a jogilag vaknak minősített személyek számát. A vakságnak sokrendbeli oka van. öröklött v. születési látási hiba, avagy ipari vagy más baleset. A 40 éven felüli vakok esetében a két legfontosabb tényező a hályog és a glaukoma (zöldhályog). A vakságok 30 százalékát e két szembaj okozza. A modern orvosi tudomány, szerencsére, mindkét betegség esetében képes a szemet megmenteni, feltéve, hogy idejében fordulunk orvosunkhoz. Ezért igen ajánlatos a 35 és negyvenen felülieknek legalább minden két esztendőben egyszer orvosi szemvizsgálatra menni. Mit kell tudni a hályogról? A hályogot a szemlencsében végbemenő vegyi változás okozza. A szemlencse egészséges állapotban kristálytiszta átlátszóságu, oldott fehérjét tartalmazó folyadék. Ha e fehérjék oldhatatlanná változnak, az átlátszóság megszűnik és a lencse részben vagy egészében elszürkül (szürkehályog). A hályog terjedésével a látás egyre fokozottabb méretekben gyengül és végül megszűnik. A tudomány egyelőre még nem volt képes megállapítani, hogy mi okozza a szemlencse fehérjeanyagának vegyi átalakulását! Amikor az orvos- tudomány ezt képes lesz megállapítani, kétségkívül gyógyszerek utján meg lehet majd akadályozni a szürkehályog bekövetkezését. Ma még csak azt tudjuk, hogy amikor ez a folyamat megindul, a fénysugarak képtelenek áthatolni a lencsén s igy a szemidegeknek nincs mit továbbítaniuk az agy látási központjába. A szürkehályog szimptomái Mik a szürkehályog beálltának jelei? Az illető kezdi észrevenni, hogy nem lát tisztán, félhomályban pedig alig képes vagy egyáltalán nem lát. Később azt veszi észre, hogy egyes tárgyakat duplán lát, vagy pontokat, foltokat lát, amerre tekint. Az orvos e stádiumban már észreveszi, hogy a szem pupillája szürkés, zavaros fehér színezetű <s nem fekete. A szürkehályog csakis operáció utján távolítható el. A modern sebészet, szerencsére, annyira előrehaladt, hogy ily operációk több mint 95 százalékban teljes sikerrel végezhetők. A fontos ily esetekben az, hogy a műtétet minél előbb végrehajtsák, mert a tuisokáig elhanyagolt szürkehályog idővel gyógyíthatatlanná válik, teljes vakságot pő súrlódási felmelegedésnek is ellenálló titánból készítették. S épülnek már az olyan utasszállítók is, amelyek 100 utassal 25 kilométer magasan, 3—4 ezer kilométer távolságra repülhetnek, a hangnál kétszer-háromszor gyorsabban, azaz óránként 3,500 kilométerrel. A HELYBŐL felszállni és lebegni tudó repülőgépekkel való kísérletezés sem újabb keletű, mint a merev szárnyú gépekkel folytatott. Mégis csak a második világháború idején sikerült az első ilyen elfogadható helikoptereket megépíteni. Azóta viszont rohamosan fejlődnek, bár a szakértők szerint éveik meg vannak számlálva. Világszerte kutatják ugyanis a helyből is felszálló, lebegő, de ugyanakkor merev szárnyú, igy gyors repülésre is alkalmas repülőgépet. A kísérleti eredmények máris nagyon biztatók, mert a gázturbinák révén rendelkezésre áll az ilyen repüléshez feltétlenül szükséges, a gép súlyánál nagyobb toló- és emelőerő. Az egyik legsikeresebb ilyen kísérleti megoldásnál, a francia Balzac gépen a delta szárnyú törzsbe beépített kis gázturbinák emelőereje biztosítja a függőleges repülést, lebegést. AZ ELSŐ MOTOROS REPÜLÉS óta eltelt idő alatt a repülőgép alaposan kifejlődött. A megszállottak bolondériájának tartott játékszerből a leggyorsabb földi közlekedési eszköz, fontos munkagép, egy szép sport eszköze és hatásos fegyver alakult. Hatvanadik születésnapján emlékezzünk elismerései megalkotóira, fejlesztőire s azokra, akik életüket áldozták a repülés sok évezredes álmának valóra váltásáért. Sz. J. idézhet elő. A műtét lényege abból áll, hogy a szem szaruhártyájának szélét kinyitják és e kicsiny nyíláson át eltávolítják a szemből az elhomályosodott lencsét. A vágást aztán bevarrják és a szemet természetesen bekötve tartják a gyógyulási időtartam alatt. A természetes lencse helyett az orvos aztán egy rendkívül erős szemüveget ir elő amely, legalább is bizonyos mértékben helyettesíti a szemlencsét. Az agy idővel hozzáidomul a mesterséges lencséhez. Mit kell tudni a zöldhályogról (glaukoma)? A legveszedelmesebb tulajdonsága a zöldhályognak, hogy észrevétlenül, fájdalommentesen következik be. Orvosi szakértők szerint Amerikában több mint egy millió ember szenved glaukomában anélkül, hogy tudomása volna róla. A veszélyes dolog a zöldhályog esetében az, hogy idült állapotban nincs mentség. Szürkehályog esetében majdnem mindig segít az operáció, nem igy a zöldhályog esetében. Egyedül egy mód van annak megállapítására, hogy nincs-e szemünk megtámadva glaukoma által, ha orvoshoz megyünk, aki egy igen egyszerű és fájdalommentes vizsgálat révén megméri a szemgolyó keménységét. Ha nyomást észlel, glaukoma gyanítható. A nyomást, azaz a szem megkeményedését az okozza, hogy a szemben cirkuláló, úgynevezett csarnokviz, valamely okból nem tud kellő módon és mennyiségben eltávozni és ezért a szemviz tartalma megnövekszik. A zöldhályog jelenségei A zöldhályogban szenvedő ember először is azt veszi észre, hogy amikor uj szemüveget kap, nem javul a látása. Amikor elhomályosított szobába v. terembe lép, szeme nem képes hozzászokni a sö- 1 éthez, azaz nem lát a sötétben. Az utcán, amikor este utcai lámpára néz, szivárványszerü körvonalakat lát a fény körül. Ugyanakkor gyengül az oldalra való látási képessége. Ismételjük, glaukoma esetében idejében való orvosi beavatkozás igen fontos. Mihelyt észreveszi az orvos a glaumoka első jeleit, megteszi a szükséges lépéseket a szemre kifejtett nyomás csökkentésére műtét vagy gyógyszerek, becsöpögtetés utján. Amerika kutatóintézeteiben lázasan dolgoznak olyan glaukoma-orvosságok kifejlesztésén, melyet szájon keresztül lehet alkalmazni. Föltétlenül ajánljuk minden olvasónknak, elsősorban az ötven éven felülieknek, hogy évente, de legalább is minden két évben egyszer vizsgáltassák meg szemüket glaukomára. Nagyobb városokban ilyen szemvizsgálatok ingyen eszközölhetők a városi közegészségügyi klinikákon (Health Centers). ^ KOLLÉGIUMOT AVATTAK Kaposvárott. A mezőgazdasági technikum több mint 80 személyes kollégiumát Móricz Zsigmondról nevezték el. AZ EMBERI SZEM KÉT VESZEDELMES ELLENSÉGE
