Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-26 / 52. szám
Thursday, December 26, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD II KAROLA NÉNI HAZATÉRT Örülönk annak, hogy hallunk Szántó Karoláról és hogy messze földön is gondol reánk. Az alábbi cikket Írtak róla Magyarországon: KAROLA NÉNI hazatért. Pontosan ötvenévi távoliét után érkezett meg szülőföldjére, hogy öreg napjait nyugalomban, kényelemben tölthes- se. Rá is fér ez a nyugalom, ötven évet dolgozott munkásként Amerikában, legtöbbször olyan gyárakban, ahol kisajtolják az ember maradék erejét is... Ezt ő mondja igy, ő, a. nehéz fizikai munkában megfáradt, hetvenéves néni, akit tiz évvel fiatalabb korában is csak az unokák között tudna itthon elképzelni az ember. . . De ö dolgozott odakinn az utolsó pillanatig, a gyárban és a mozgalomban fáradhatatlanul. Immár ötver? éve... Karola néni az első világháború előtt, 1913-ban vándorolt ki Amerikába. Egyedül, magára hagyot- tan, de reményekkel telve, húszévesen érkezett meg az Újvilágba. A kenyér miatt hagyta el Magyarországot, amely sok százezer társával együtt neki sem tudott biztosítani életlehetőséget. Erről beszélgetünk... Az idő megkoptatta a valóság éles kontúrjait, de egyes mozzanatok még is feledhetetlenek. — Például az a kopott, éhező társaság, amelynek én is égyik tagja voltam a hajón, amikor Amerikába utaztunk. Tolnából egy egész falu férfilakossága jött a hajón — szerencsét próbálni a tengeren túl. Feledhetetlen az a bátorítás, amely- lyel vadidegen, sors összehozta emberek biztatták, gyámolították egymást, főleg a fiatalokat. Odakinn aztán szétszóródtunk. . . De ötven éven keresztül tudtunk egymásról, mert a munkásmozgalom ösz- szefogott bennünket.... Olyan gyárba kerültem, amelyre csak ez a .jelző illik: emberprés. Hajsza, tizennégy órás munkaidő. Sokáig dolgoztam ebben a gyárban... Nappal a hajszolt munka, este pedig. . . Este pedig magyar munkásotthon', színjátszás, felolvasó est, aztán gyűjtés a magyar újságra, az önsegélyezőalapra, a munkásotthon fenntartására. Karola néni az amerikai magyar emigráció évtizedekkel ezelőtti állapotairól beszél: — Amerikai állampolgárok voltunk, szivünkben mégis magyarok. És munkások.. . Megérti, mit jelent az emigrációban a munkásösszefogás? Ez, csak ez tudta a lelket tartani bennünk... A gyárban akkor még nem volt szakszervezet, a magyar munkáskor pótolta mindazt, amit a mozgalom adhat az egyes embernek. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ összegyűjtött példányait mutatja: neve a legtöbb helyen elől szerepel ,mint olyané, aki igen sokat tesz a munkássajtóért, annak fenntartásáért... ötven év az amerikai magyar munkások mozgalmáért — nagyon nagy idő. Részt vett nagy sztrájkokban, bérharcokban is. 1934-ben is olyan gyárban dolgozott, ahol nem volt szakszervezet. Megalakult a sztrájk- bizottság, tagja lett. Kimondták: addig sztrájkolnak, amig a tulajdonos bele nem egyezik, hogy a gyárában megalakulhasson a legális szakszervezet. Hét hónapig sztrájkoltak, a szűkös megélhetési körülmények még szűkösebbek lettek — de győztek. A gyáros meghátrált — megalakult a szakszervezet. >•«••••••••••••••••••••••••••••••£< Az épülő Erzsébet-hid budai kapuzatának utolsó részét beemelték. A pillér teljes magassága 43 méter — Ez tetszett nekem mindig, a mi nagy erőnk, az összefogás ereje ott, ahol igen éles az osztályharc, s ahol ezt naponta kellett megvívni. .. Két dollárt ki nem adtam volna egy színes kendőért, de amikor a detroiti munkásság a jogaiért sztrájkba lépett, nem tudtam megállni hogy heti huszdoliá- romból tizenötöt ne adjak a sztrájkólóknak. — Lehettem volna sok minden, amerikai állam- polgársággal a kezemben: magába húzódó, dollár- gyüjtőgetö, a világ rendjébe belenyugvó háziasz- szonytól a gyárigazgató kedveséig sok minden. De a gyárban, a munkások között éreztem jól magam igazán mindig. Ilyennek neveltek és a férjem is ilyen volt, ő is a mozgalomnak élt. Sajnos, korán nagyon korán meghalt, még 1922-ben. Akkor voltam egyébként egy rövid időre a Szovjetunióban, egy munkásdelegáció küldötteként.. . Feledhetetlen ez is — az intervenció sebeiből lábadozó Szov- jet-Oroszország... Amikor visszamentünk Amerikába, évekig az ott szerzett élményekből táplálkozott mozgalmunk... Cikkeket Írtam, előadásokat tartottam, agitáltam Szovjet-Oroszország mellett... RENDŐRI KELLEMETLENKEDÉSEK közepette buzdított, küzdött a munkásság jogaiért... Hallatlan gazdag munkásélet Karola nénié — mozgalmi élményekben... Tavaly járt itthon, a szülőhazában először, ötven év óta. Körülnézni jött — bár 18 év óta mindvégig behatóan figyelte az uj országépitést. Hazajött hát megnézni — lobban-e a szív ötven év után a szülőhazában? És lobbant — azt látta maga körül látogatóutján, amit várt, Döntött, és most megérkezett végleg Szántó Karola, az amerikai magyar emigráció haladó mozgalmainak fáradhatatlan harcosa. Levelet mutat, búcsúlevelet, amelyet utána küldött a New York-i Magyar Szó és a Nők Világa: “... A Te munkádat nem lehet pótolni, és olyan odaadást, amivel évtizedeken át szolgáltad közös ügyünket, ritkán lehet megtalálni embertársainkban. Legmelegebb jókívánságaink kisérjenek, s reméljük, hogy még sokáig élvezheted nyugalomban és jó egészségben mindazt, amit egy kiérdemelt öregségben a szülőhaza nyújthat neked.. Büszke erre a levélre. — Soha nem vártam elismerést, de most, hogy elváltam tőlük, nagyon jólesik... Tudom, hogy várják tőlem a leveleket, mit látok itthon, s én meg fogom erősíteni a hitüket, mert azt tapasztaltam, amit hirdettem, és vártam odakinn sokad- magammal, hogy ha egyszer hazatérünk — az uj rend fogad... November végén osztrák—magyar történésztalálkozót rendeztek Bécsben, a Collegium Hun- garicumban. A találkozóról, a tanácskozásokról s a megállapodásokról leszélgettünk Pach Zsigmond Pál akadémiai levelező taggal, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorával. — A bécsi találkozó — mondotta — a magyar történettudomány nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését célzó törekvések egyik fontos láncszeme volt; tartalmas programjának keretében több jelentős, az osztrák és a magyar tudósokat egyaránt érdeklő kérdésekről beszélgettünk. Mindjárt a bevezetőben hadd mondjam el, hogy az előadásokon és a tanácskozásokon csaknem kivétel nélkül minden vezető osztrák történész részt vett, köztük olyan nemzetközi tekintélyű tudósok, mint Hugo Hansch,'a bécsi egyetem professzora, Friedrich Engel- Jánosi, az Osztrák Történészek Nemzeti Bizottságának elnöke, Alfred Hoffman professzor, a bécsi egyetem gazdaság- történeti intézetének vezetője, Heinrich Fichtenau, Edich Zöllner, Hans Leo Mikoletzky profesz- szorok, Gebhardt Rath a Staatsarchiv főigazgatója és mások. Előadók meghívása —Az osztrák történészek a beszélgetések során több jzben hangsúlyozták: figyelemre méltó az a törekvés, hogy a magyar történészek Magyarország múltját az egyetemes történet szérves részeként ábrázolják, hogy az ország területén élt népek történelmét a szomszédos országok társadalmi, gazdasági, politikai életével állandó kölcsönhatásban mutatják be. A világnézet és történeti szemlélet különbözőségének ellenére a kutatásokban az együtmüködésnek igen sok, mindeddig kiaknázatlan lehetősége rejlik. — Javaslatokat készítettünk az egy; ’ .üködés S A SZÜLŐHAZA uj rendje fogadta és köszöntötte ötven éve elszakadt leányát. Karola néni már megnézte magának, hol fog lakni: egy szociális otthonban. És elégedett — lesz kinek mesélnie oly élmén.ydus életéből. Szabó I .ászlő A Hamlet és A néma levente a gyulai várban Nemrég ünnepelték Gyula fennállásának 650. évfordulóját. - A nagy múltú Békés megyei város az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult, s egyre növekszik idegenforgalma is. A városba érkező vendégek számára az 1450-ben épült és nemrégiben teljesen rekonstruált gyulai vár nyújtja az egyik legfőbb látványosságot. A növekvő idegenforgalom és a vár nyújtotta nagyszerű lehetőség adta az ötletet Miszlay Istvánnak, a Békés megyei Jókai Színház rendezőjének, hogy a várban színi előadásokat tartsanak. Az ötletből hamarosan terv lett, s a tervből valószínűleg már a jövő nyáron — valóság. A Békés megyei Tervező Iroda már decemberben elkészíti a vár udvarán mintegy 600 néző befogadására alkalmas nézőtér építésének terveit. Az eredeti környezet lehetővé teszi, hogy a tervezett előadások díszlete maga a vár épülete legyen. Éppen ezért a jövő nyári műsorban két olyan darabot kívánnak bemutatni, amely különösen illik e környezetbe. Shakespeare Hamlet, cimü müvét és Heltai Jenő Néma leventéjét kívánják előadni fővárosi müvé- .szek vendégszereplésével és a Békés megyei Jókai Színház közreműködésével. A Néma levente előadását az is indokolja, hogy a gyulai vár egykor Mátyás király tulajdona volt. A gyulai várban rendezendő előadásokat a jövő év junius-juliusá- ban fogják megtartani, és ázt tervezik, hogy a soron következő években rendszeresítik és várjátékokká fejlesztik a gyulai szabadtéri előadásokat. Már a jövő év kulturális programjának egyik szerves része lesz a vár lovagtermében megnyíló képzőművészeti kiállítás is. Gyula növekvő idegenforgalmára jellemző',' hogy az elmúlt nyáron naponta 6,000 ember fordult meg a város messzeföldön hires, szép fürdőjében, és jövő májusban megnyitja kapuit a 160 vendégnek helyet adó modern szálloda is. A gyulai várjátékok tehát idegenforgalmi szempontból is jelentős kulturális eseményei lehetnek a nyári szezonnak. kiszélesitésére — folytatta dr. Pach. — Ennek első pontja az előadók kölcsönös meghívása. Az osztrák történészek a jövő esztendőben nemzetközi konferenciát rendeznek a jozefinizmus kérdéseiről— a felvilágosodás hatásáról a Habsburg-biro- dalomban. A konferencián előadóként több magyar tudós vesz részt. A Magyar Tudományos Akadémia rendezésében ugyancsak a jövő esztendőben — valószínűleg áprilisban — kerül sor az Osztrák—Magyar Monarchia 1848—1918 cimü nemzetközi tanácskozásra. Ez a kutatási terület nemcsak a magyar történészeket érdekli, hasonló témakörben már több közös tanácskozást rendeztek lengyel, román, csehszlovák és szovjet tudósokkal; a jövő évi tanácskozáson már részt vesznek az osztrák történészek is. (S természetesen más nyugati országok történettudósai is.) Közös kiadványok A kölcsönös tájékoztatás, melyről a tanácskozások után kiadott kommünikében is szó esett, több irányú fontos tudományos tevékenységet jelent. Mindenekelőtt megszervezzük a kiadványok rendszeres cseréjét és ismertetését, tanulmányok meg jelentetését egymás folyóirataiban. Elsőként megjelentetünk a Századokban, a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában teljes összefoglalást az egyik vezető osztrák történeti folyóirat számairól, az osztrák történészek pedig közzéteszik a mostani bécsi találkozón elhangzott magyar előadásokat. Kérték, hogy adjunk minél több ismertetést a magyar történeti segédtudományok munkájáról, fejlődéséről. Végül elvi egyetértés született arra vonatkozóan, hogy a mostani bécsi találkozóhoz hasonlóan 1964 őszén újabb magyar—osztrák történésztalálkozót rendezünk Sopronban. E tanácskozások tématervét most dolgozzuk ki, fejezte be nyilatkozatát Pach professzor. MAGYAR ÉS OSZTRÁK TÖRTÉRÉSZEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
