Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-19 / 51. szám
Thursday. December 19, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 SÚLYOS BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG TATABÁNYÁN 26 bányász sujtólégrobbanás következtében életét vesztette. Tanulmányozzák a szerencsétlenség okait Szerda éjjel dec. 4-én súlyos bányaszerencsétlenség történt a tatabányai XV/A aknán, amelynek következtében 26 bányász életét vesztette. Az éjszakai műszak a megszokott módon kezdődött. Boda Antal 26 tagú ifjúsági szocialista brigádja elfoglalta helyét a bánya délkeleti mezőjének 134-es számú frontfejtésén. Munkához készülődtek, amikor a sujtólégrobbanás bekövetkezett. A robbanás hatására a frontfejtés főlégvágatán törés támadt, a levegőellátás megszűnt és a gázok elárasztották a munkahelyet. A Boda-brigád tagjai részben a robbanás nagy erejétől, részben pedig égési sebek következtében mind a 26-an azonnal életüket vesztették. A frontfejtés közelében tartózkodó másik négy bányász könnyebb sérülést szenvedett, de egymást segitve sikerült elmenekülniük a veszélyes helyről. Hasonlóképpen kimenekültek az életveszélyes gázoktól elárasztott területről két elővájó csapat tagjai is, akik sikerrel használták önmentő készülékeiket. A bánya távolabbi mezőiben nem okozott balesetet a robbanás, mert a szénpor állandó permetezése miatt szénporrobbanás nem következett be. így a bánya többi 125 dolgozója sértetlenül hagyhatta el munkahelyét. A tröszt központi bányamentő állomásának dolgozói és az üzemek bányamentői azonnal hozzáláttak a mentéshez, s a helyszínre érkeztek a megyei pártbizottság, a tröszt, a Nehézipari Minisztérium és a bányászszakszervezet vezetői is. Tízórás munka után felszínre hozták a szerencsétlenül járt 26 bányász holttestét. Csütörtökön reggel 9 órakor a mentés befejeződött, a szerencsétlenség okainak kiderítésére a vizsgálat tovább folyik. A munka frontján hősi halált halt 26 bányászt a szénbányászati tröszt és a bányászszakszervezet Ezer kalocsai himzőasszony munkái tizenöt országban Két világrész 15 országába jutnak el a gazdagon hímzett kalocsai térítők. A helybeli népművészeti háziipari szövetkezet már ezer himzőasszonyt foglalkoztat, százötvennel többet a tavalyinál. A készítmények — 900 féle teritő, függöny, párna, alátét — nagy részét exportálják. Az ez évi 15 millió forint értékű hímzésből 12 millió forint értékű külföldi megrendelésre készül. A finnek részére fehér alapon egy színnel hímzett, holland megrendelésre pedig fekete alapon 16 színből varrott párnákat szállítanak. Anglián, Franciaországon, Svédországon kivül a kalocsai térítők legnagyobb kedvelői a hollandok. A himzőasszonyok most 120 centiméter hosszú, 14 centiméter széles csengő- húzókat készítenek, mintegy 5,000 darabra érkezett megrendelés, s eddig 800-at szállítottak el. Újabb aranylelet Szikáncson Dr. Korek Józef, a Magyar Nemzeti Muzeum főigazgató helyettese, Csanda Ferenc mérnökkel és Zalavári Tibor technikussal, Szikáncs községbe utazott, hogy műszerekkel kutassa át azt a területet, amelyen Jozó Erzsébet a nevezetes 1400 aranypénzérmet találta. A műszer mutatója hamarosan kilengett, jelezve, hogy fémtárgy rejtőzik a föld mélyén. A régészek 14 újabb aranyérmére bukkantak, s ezért tovább folytatják a műszeres kutatást. Mennyit ér az őszi napsugár? A Mátra-alji borvidéken szeptember derekán, amikor az esőzések miatt több helyen a szüret megkezdésére kényszerültek a szövetkezeti gazdák, a termés minősége nagyon gyengének ígérkezett. A próbaméréseknél a must cukorfoka csak 14 fok körül mozgott. Az októberi hetekig tartó derült, napos idő azonban ugrásszerűen növelte a szőlő cukortartalmát. A termelőszövetkezetek azért lassították a szüret ütemét, amelynek meg is lett az eredménye. A vörös boroknál jelentősen növekedett a szinhatás és a zamat, valamennyi szőlőfajtánál pedig a cukorfok. A szüret befejeztével a tájjellegű borok cukorfoka meghaladta a húszat. Kiszámították a minőségi javulás pénzbeni értékét. A szüret megkezdése, illetőleg befejezése közötti termés értékkülönbsége holdanként mintegy 5,000 forint. A borvidék 15 ezer holdján tehát az őszi napsugár mintegy 75 millió forintot ért. saját halottjának tekinti. A gyász jeleként városszerte fekete zászlók kerültek a középületekre. A 26 fiatal bányász .temetésére külön bizottság alakult, a gyászszertartásra szombat délután fél likőr került sor. A szerencsétlenség legidősebb áldozata 41, a legfiatalabb 20 éves volt. Mindannyian Tatabányán végezték el a vájártanuló iskolát. Boda Antal szocialista brigádjának tagjai nemcsak a munkában, hanem magánéletükben is példát mutattak. A temetés napját a Tatabányai Tanács gyásznappá nyilvánította. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Kádár János, részvéttáviratban fejezte ki az MSZMP részvétét és együttérzését az elhunyt bányászok családtagjainak és hozzátartozóinak. Az egész ország megrendültén állt a tragikus szerencsétlenség előtt. Szakértők vizsgálják a szerencsétlenség közvetlen okát. A kormányzat, a magyar bányák vezetői rengeteg intézkedést tettek már, hogy a nehéz és veszélyes föld alatti munka biztonságos legyen. Most is, a tragikus éjszakán, a bánya távolabbi mezőiben azért nem okozott több balesetet a robbanás, mert a szénport állandóan permetezték, és igy szénporrobbanás nem következett be. És a bánya 125 dolgozója azért tudta sértetlenül elhagyni a mérges gázoktól elárasztott munkahelyet, mert sikerrel használta a tavaly bevezetett és minden bányásznál ott levő önmentő készüléket. “De bennünket a 26 ember halála elsősorban arra figyelmeztet, hogy tovább kell fokoznunk az óvóintézkedéseket. Nálunk ebből a súlyos tragédiából csak ez lehet az egyetlen következtetés: még korszerűbb, még biztonságosabb bányamüvv1- lést. Ezzel tiszteljük, óvjuk és becsüljük az élőket, a bányászokat ,akik nap nap után lemennek a föld alá, hogy harcoljanak az életért” Írja a tudósitó. Megfejtették a dunaújvárosi romai katona titkát A római katona Dunaújváros egyik ui építkezésénél jelentkezett, s híradásával — 1500 elpor ladt esztendő messzeségéből nagy izgalmat okozott régészek, történészek körében. Dunaújvárosban az egyik épület alatt felbecsülhetetlen értékű szarkofágra bukkantak a muzeológusok: a szarkofágban egy teljesen ép, mu- mifikált római katona fekszik, teljes öltözékben, még rangjelzései is láthatók, vállán a fémlapocskák — igy szólt október derekán a jelentés. Felbecsülhetetlen a lelet: teljes római korabeli ruházatot még nem találtak épségben sehol. Az európai múzeumok is csak textildarabkákat őriznek. Az is nagy kincs. Jelentkezett a múlt, de el is szállt, mint a legenda. A szarkofág kinyitása után — miért-, miért nem — a római katona csak első, szerencsés megpillantóinak adta le jelentését, azután a szabad levegőn összeesett, szétporladt. Milyen volt a ruhája, rangja, hogy nézett ki; tudósok kutatják, elemzik a megmaradt csontokból, szövetdarabkákból. . Az első eredményeket már közölhetjük. A római katona öltözékét Hajnal Lászlóné, a Textilipari Kutató Intézet munkatársa, Európa egyetlen szinezési szakértője, textil-régésze vizsgálta meg. Hajnalnéhoz nemcsak a magyar muzeológusok fordulnak a leletekkel, hanem Európa sok jelentős múzeuma is. Legutóbb Stockholmból kapott egy brokát-darabot elemzésre, a párizsi Louvre kopott szövetdarabot küldött Pestre: állapítsa meg korát, eredetét. De hát — milyen ruhát viselt a dunaújvárosi római katona? Az igazság az, hogy a nadrágnak, kabátnak, sapkának, a teljes öltözéknek vélt korabeli ruha nem ruha volt, hanem múmia pólyája. — Megállapítottam — mondja Hajnalné —-, hogy a római katona ruházatának hitt, gyantával vastagon átitatott textilrétegek hasonló típusúak és hasonló sorrendben követik egymást, mint a tavaly Aquincumban előkerült nőmumia “öltözéke”. Hasonló a szőnyi, a ságvári lelethez., A következtetés: a IV. századbeli késői római kori, sajátos mumifikálásról van szó. —A lelet különös értékét egy szemfedő adja. A szőnyi leletnél selyem szemfedő volt, a katonáé pamutból szőtt, amit a IV. századbeli Európában csak a leggazdagabbak, a legelőkelőbbek engedhettek meg maguknak. — A római katona alatt finom gyapjutakarót találtunk. A hajdan valószínűleg biborpiros gyap- jutakaró alatt egy réteg vászon volt, az alatt pedig vastag levélszőnyeg. Teljesen ép falevelek, amelyeket most egy bonatikus vizsgál. A szőnyi leletnél ürömfü volt a mellen, amit tbc elleni varázsfűnek tartottak, s az antropológusok meg is állapították, hogy a mumifikált tbc-ben halt meg. K. Gy. Egyetemi város a győri Piispökerdőben Győr egyetemet kap, a Rába menti városba költözik a budapesti Műszaki Egyetem jelenlegi építészmérnöki kara — mint önálló Építőipari Egyetem. Végleges helyét most jelölték ki: eszerint a Püspökerdőben önállóan, egy tömbben építik fel az egyetemi városrészt. Itt lesznek a tanulmányi épületek, a kollégiumok és a sportpályák is. Az uj városrész a Duna északi oldalán körülbelül egy kilométerre lesz a folyótól, ahol a nagy szabad terület a legkorszerűbb tervezési és építési módszerek alkalmazására nyújt módot. Húszmillió fenyőcsemete a Duna-Tisza-közén A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan Duna —Tisza-közi futóhomokon tovább folyik az erdősítés. A most kezdődött telepítési idényben —, mely a jövő év tavaszáig tart — háromezer hektár területeket erdősítenek. Bugac környékén háromszáz hektárral növekszik az erdőterület. Nyárfatelepítésnél a jól bevált mélyültetésü módszert alkalmazzák. így a gyökérzet a laza szerkezetű homoktalajokon is közel jut a talajvízhez és gyorsabb az eredés, meg a fejlődés is. Fenyőből az idén húszmillió csemete kerül az alföldi homok területekre. A fekete és az eredei fenyő ugyancsak jól bírja a futóhomokot. Lakodalom a Sárréten A falusi lakodalmak évenként ismétlődnek. De hát az élethez ez is úgy hozzátartozik, mint a születés és a halál... Az ember legszebb, legboldogabb pillanatait lakodalmán éli át, amikor kimondja a boldogító igent. A házasság a szerelem, a vágyak beteljesülése. A férjhezmenő lánynak — bármilyen korban — ez a legszebb napja, fehérbe öltöztetik, úgy várja a fiút, leendő férjét, akivel de sokszor eltervezték már, hogyan és miként lesz majd lakodalmuk. Most mégis olyan furcsa, érdekes,- szivpezs- ditő minden — a hangulat, a környezet, s mindaz, ami ebben a házban körülveszi. A cigány már rázendített a nótára. Erzsiké, a kis menyasszony az asztalnál, a tükör előtt ül, mellette Béla, a vőlegény... A zene egy pillanatra megszakad, a vőfély éppen most kéri meg a ház asszonyától a fiú részére Erzsikét, mondandóját versbe szedi, úgy, ahogy ebben a sárréti faluban már évtizedek óta szokás. Aztán elindulnak, nótaszó és zene kiséri útjukat... Mennek végig a nagy utcán, a tanácsházához, koszorús lányok, fiuk és a násznép társaságában. Az ablakokon át és a kiskapukból sokan nézik a vidám menetet, s közben Szabó Erzsiké lakodalmáról beszél az egész utca, a fél falu: lám már Szabó Imre bácsi unokája, Szabó Márton lánya is férjhezment, pedig még alig töltötte be a tizenhetedik életévét... de nagyon jó helyre került. A fiúnak megvan mindene, szép háza, ahová Erzsiké viszi a staférungot. Mind a ketten a Béke Tsz- ben dolgoznak. Jövőjük is biztosítva van. Eddig is jól kerestek... ezután sem szenvednek hiányt... Most is milyen szép nagy lakodalmat tudtak csapni. .. Közben megtörténik az esküvő és nótaszóval igyekeznek vissza a lányos házhoz, ahol tovább folyik a vigadozás. Szombat van és Sárrétudvariban rajtuk kivül még négy pár esküszik örök hűséget egymásnak. Tehát ezen a novembervégi napon öt házban szól a zene, táncolnak a fiatalok, szavalnak a vőfélyek és folyik a bor, még a haragosok is kibékülnek két koccintás között. A cigányok pedig rendületlenül húzzák: “Lakodalom van a mi utcánkban...” “Hivatalos vagyok én is... ” S a násznép dalol. Még az öreg nyolcvankét éves Borka Zagyva Sándor bácsi is dudorászik. . . Majd a régi idők lakodalmas szokásairól mesél, és el-el- nézi a mai fiatalok mulatozásait... Szól a zene Szabóék házában, vigadnak, lakodalmaznak... S ez az utnakinditó vidámság reméljük folytatódik majd, legközelebb talán épp a disznótorok idején.
